Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-08-22 / 32. szám

Ent. as 2nd Class Matter tféi iS? under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y Vol. XXII. No. 32. Thursday, August 22, 1968. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. KINEK VAN IGAZA? Spiro T. Agnew, Maryland kormányzójának alelnöki jelö­lését a republikánusok által egyesek azzal magyarázzák, hogy a pártvezetők, Nixonnal együtt, nagy jobbratolódást észlelnek az amerikai választók soraiban. Paul O'Dwyer, New York állam demokrata párti haladó szellemű szenátorjelöltje sajtóinterjuban kijelentette: "Az utolsó kétszáz esztendőben most vagyunk először szemtanúi egy uj forradalomnak." O'Dwyer azzal magyarázta kijelentését, hogy millió«, akik eddig vakon követték egyik, vagy másik politikai párt ve­zetőit, fellázadtak és követelik a saját meggyőződésük sze­rinti program elfogadását, a program hirdetőinek jelölését, főleg és elsősorban a Demokrata Párt keretein belül. Egyete­mi diákok, a középosztály széles rétegei, a munkások jelenté­keny száma, a néger nép többsége és az uralkodó nagykapi­talisták egy része képezi ezt a tábort. Vajon kinek van igaza? A Republikánus Párt reakciós vezetőinek, akik jobbra- tolódásról beszélnek és konzervatív programjukkal a változás ellenzőinek szavazatára számítanak, vagy Paul O'Dwyernek, aki az amerikai szavazók millióinak balratolódását hangsú­lyozza? Mindkét állítás helyes. De véleményünk szerint sokkal na­gyobb azoknak a száma, akik követelik a vietnami háború azonnali befejezését és azt, hogy az ország vagyonát a szegény­ség problémáinak megoldására fordítsák. Ezért a nép érdeke megkívánja, hogy a Demokrata Párt olyan programot fogadjon el, mely ezt a két egymással össze­függő és egymástól elválaszthatatlan problémát feltárja a sza­vazók előtt, azok orvoslását meghatározza és olyan államfér-1 fiakat jelöl az elnöki és alelnöki tisztségre, akik biztosíté­kot nyújtanak, hogy ezt a programot át is ültetik a valódi életbe. KÉZ KEZET MOS "Két kezet mos" — mondja a magyar közmondás. Ezt bizonyítja az Államközi Kereskedelmi Bizottság (House Interstate Commerce Committee) döntése, melynek értelmében a szállító vállalatok még a mainál is nagyobb, szé­lesebb és hosszabb teherautókat állítanak szolgálatba. Az Amerikai Autószövetség (American Automobile As­sociation) a jelenlegi teherautókat "tehervonatoknak" nevezi, melyek szélességükkel és hosszúságúkkal óriási veszélyt je­lentenek az országutakon. Számtalan szűk hidon nincs elég hely egy ilyen hatalmas teherautó és egy személyszállító autó részére egymás mellett. A teherszállító vállalatok pénzzel segítették az Államközi Kereskedelmi Bizottság tagjainak újraválasztását. Elvárhatjuk, hogy még több autószerencsétlenség lesz ezeknek a szörnyetegeknek a megjelenésével. TITKOS BÉKETÖREKVÉSEK Megjelent David Kraslow és Stuart H. Loory könyve: SECRET SEARCH FOR PEACE IN VIETNAM. A könyv célja kimutatni, hogy mindvégig az U.S. kormányának hibájából hiúsultak meg a békekezdeményezések, mint például amikor 1966 végén az U.S. varsói nagykövete már majdnem nyélbe­ütötte a fegyverszüneti tárgyalások megkezdését — és ugyan­akkor a légierő Hanoihoz közelebb dobta le bombáit, mint bármikor előbb. A N. Y. Times dicsérőleg ismerteti a munkát és elismeri, hogy az U.S.-ra az roppant kényelmetlen, mert be­bizonyítja, hogy kormánya részéről szüntelen ellentmondá­sok, visszatáncolások, zavaros célok, túlzott titkolódzás akadá­lyozta a sikert és az elnök valójában nem tudta, mi történik, mit kell csinálni s így minden kedvező alkalmat elmulasztott. Konfúzió, bürokratikus zűrzavar, tehetetlenség, személyes el­lentétek, csupa diplomáciai balfogás jellemzi — mondják — az U.S. vietnami politikáját. Koalíciós kormány alakítása a kiút a vietnami háborúból McCarthy szenátor részletes békeprogramot terjeszt a Demokrata Párt konvenciója elé Lelkesedéssel fogadták McCarthy! CHICAGO, Hl. — A város fekete negyedében több ezer néger lelkesen fogadta McCarthy szenátort, aki eze­ket mondta: “Senki se cso­dálkozzon, hogy a néger nép lázad a 200 éves elnyomás, kizsákmányolás és igéret- szegés ellen. Csoda volna, ha a fekete nép nem lázon- gana.” A múlt hét csütörtökjén 20,000 newyorki szavazó ün­nepelte McCarthy szenátort. Atlanta, Ga. — Lester G. Maddox, Georgia kormányzó­ja kinyilvánította, hogy pályá­zik az Egyesült Államok elnöki tisztségére, Goldwater és a Birch Society programja alap­ja ’ , Ez csak azt bizonyítja, hogy a hazánkban forrongó esemé­nyek alkalmat adnak a fasisz­ták felbukkanására. New York, N. Y. — Jacob Javíts, New York állam szená­tora, aki újraválasztásra pályá­zik, kijelentette, hogy támo­gatja Nixon és Agnew megvá­lasztását. Most már könnyebb választani az állam szavazóinak Javíts és O’Dwyer között. • Chicago, III. — McGovern szenátor azt javasolta, hogy azonnal vonjunk vissza 250 ezer katonát Vietnamból, ha­tározzuk el, hogy amerikai ka­tonák nem vesznek részt egyet len támadó harcban sem és csak akkor lőnek, ha az ellen­ség megtámadja őket. Ismétel­ten kiemelte: MOST kell békét kötni és nem holnap. WASHINGTON, D. ,C. — McCarthy szenátor részletes békeprogramot dolgozott ki, melyet a Demokrata Párt Programbizottsága elé terjesz­tett. A program főbb pontjai: 1. A vietnami háború hallat­lan ember- és óriási anyagi ál­dozatot követelt. Ez elterelte figyelmünket hazánk égető problémáiról és megcsorbitot- ta az Egyesült Államok tekin­télyét világszerte. 2. Nincs kilátás a közeljövő­ben arra, hogy a háborút ka-; tonai győzelemmel befejezzük, vagy katonai eszközökkel meg­oldjuk. 3. Az egyetlen kiút: tárgya­i lást kezdeni a dél-vietnami, j 1 észak-vietnami és az U.S. kor- í mány, valamint a Nemzeti Fel-’ szabaditó Front képviselőinek! részvételével. 4. E tárgyalások célja: olyan kormány alakítása, amelyben Dél-Vietnam népének minden rétege képviselve van, bele­értve a Nemzeti Felszabadító Front képviselőit is. McCarthy szenátor kihang-i súlyozta, hogy megválasztása esetén első cselekedete lesz, hogy haladéktalanul s minden feltétel nélkül beszünteti Észak-Vietnam bombázását. Ha a dél-vietnami kormány nem hajlandó koalíciós kormány . alakítását elfogadni, akkor ' megkezdik az amerikai csapa­tok kivonását és a dél-vietna- j mi kormány egymaga folytat­hatja a háborút. McCarthy jelöltjei a kormányba McCarthy szenátor sajtónyi-! latkozatban közzétette, hogy az! elnöki tisztség elnyerése ese-j tén J. W. Fulbright szenátort nevezné ki külügyminiszter­Nem támogatják Humphrey! NEW YORK, N. Y. — A “Coalition for a Democratic Alternative” (A Demokra­ták Koalíciós Szervezete) 150 delegátusa egyhangú szavazattal elhatározta, hogy semmi körülmények között nem támogatja Hubert H. Humphrey jelölését. Ha a Demokrata Párt ennek elle­nére őt jelöli az elnöki tiszt­ségre, megtagadják a támo­gatást. A könyv adatai nagyon fontosak és meggyőzőek — de a Times kritikusa kevésbé. Mind igaz, amit itt feljebb idézünk tőle — de ez nem a lényeg. Rossz és erkölcstelen politikát persze nem lehet jól csinálni — de nem a diplomaták a főbü- nösök, akik ezt végre akarják hajtani, hanem az U.S. uralkodó| körei, akik — ha máskép nem megy — népgyilkolással is har-; colnak világuralmi céljaik győzelméért. Detroit, Mich. — Johnson elnök a “Veterans of Foreign Wars” 1,800 delegátusa előtt ism ételten kihangsúlyozta, hogy amig ő lesz a Fehér Ház­ban, nem szüntetik be fjtezak- Vietnam bombázását, mert az “veszélyeztetné az amerikai katonák életét.” A Demokrata Párt chicagói konvenciójának előestéjén te­hát még nagyitó üveggel sem lehet felfedezni különbséget Johnson, Humphrey és Nixon között a vietnami háborút il­letően. Chicago, III. — Az ország különböző békeszervezetei foly tátják előkészületeiket, hogy követeljék Észak-Vietnam bőm bázásának azonnali és feltétel nélküli beszüntetését és a há­ború tárgyalások utján való felszámolását. Daley polgármester és a szö­vetségi hatóságok készenlétbe helyezték a rendőrséget, a nemzetőrséget és a szövetségi karhatalmat a tüntetők ezrei­nek letartóztatására. ★★★★*★★*★★★*★★★★★★★★★★** nek, David A. Lindsayt igaz- s á g ügyminiszternek, Walter Reuthert népjóléti- és John W. Gardner, volt népjóléti mi­nisztert, honvédelmi minisz­ternek. Coretta Kinget, a meggyil­kolt néger vezér feleségét ja­vasolja az Egyesült Nemzetek nagyköveti tisztségére. *SSSSSSSSSSSS®SSSSSSSSSSSSSS®SSSSSSS»SSSSSSSSSS^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS«SfSSSSSssSSSSSSSSS>SSSSSSSSSSSS«SSSSSSSSSSS!Bí iillNKTDI SmHlfETT licilf V AD If D It III 1968. szeptember 1-én, vasárnap délután 1 órakor az Irving Ullllkri DHNRC I I HEW IUKIVDMI1 ■ Plaza Hall-ban — 17 Irving Place, New York, N. Y. — az Ame­rikai Magyar Szó konferenciájának delegátusai tiszteletére, ünnepi szónok: GELLÉRT HUGÓ. — Nívós prog­ram, kitűnő ebéd. — Részvételi dij $5.00. Rezerválja helyét azonnal a Kiadóhivatalban, AL 4-0397 számon.

Next

/
Thumbnails
Contents