Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-12-19 / 49. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 19, 1968 Fodor Erna: A Göcseji Falumúzeumban Göcsej a zalai dombvidék 200—300 méter magas erdős délnyugati része, a Zala, Kerka és Válicka völgyei között terül el. Mintegy 90 község van területén, kb. 150,000 főnyi lakossággal. Szá­mos néprajzi jelensége és sajátos nyelvjárása zárt néprajzi egységgé teszi. Jellegzetesek a keresztbe lakott szálfákból, boronyákból, épitett házak, dí­szes, színes homlokzattal. Göcsej népe a honfoglaló magyarok, az itt ta­lált avarok és szlávok keveréke. Az Árpád-korban határ őrvidék volt. A nép életmódját, gazdálkodá­sát az erdő határozta meg. Jelentős volt a legel­tető állattartás. Gazdasági eszközeiket, bútoraikat és egyéb háztartási, illetve használati tárgyaikat fából faragták és maguk rótták össze fából házai­kat s a különféle gazdasági épületeket is. Göcsej a népi faépitkezés egyik ősi központja, változatok­ban gazdag területe. A sokévszázados gyakorlat ősi technikai eljárásokat őrzött meg, ugyanakkor a fejlődés is jól látható a megmaradt építészeti ■emlékeken. A napjainkban tért hóditó városi életforma ha­tására ezek a korszerűtlen épületek tömegesen pusztulnak és maholnap hírmondó sem marad be­lőlük. Eme értékes népi épitészeti alkotás meg­mentése fontos kérdés , volt. így történt, hogy 3966-ban Zala megye tanácsának végrehajtó bi­zottsága, az Országos Műemléki Felügyelőség és a Néprajzi Muzeum jelentős támogatásával impozáns gyűjteményt létesitett Zalaegerszegen, amely hü képet ad a régi Göcsej legfőbb épitészeti sajátossá­gáról. Falumúzeum létesül A Zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum Magyaror­szág első jelentős szabadtéri néprajzi gyűjtemé­nye. Építői úttörő munkát végeztek. Temesvári Andor, restaurátor büszkén vezetett benünket vé­gig a falumúzeumon. Nem is csoda, volt ott való­ban sok látnivaló. Egész kis történelem vonult el szemeink előtt, ahogy végigjártuk az épületeket. Kétszáz éves paraszti élet zajlott le e falakon be­lül. 32 kisebb-nagyobb épitmény, házak, pajták, is­tállók, pince, kamra, ól, ménes, harangláb, kereszt­fa, kovácsmühely, pálinkafőző kunyhó, szőlőpré­sek, borospincék, magtárak, kutak, galambdúcok, sőt ott a Zala folyó holt ágánál a vízimalom is. Ez utóbbi az eredeti helyén maradt, úgy ahogyan azt itt használták valamikor. Ahogyan néztük, szinte azt vártuk, egyszerre megindul a nagy ke­rék, hogy búzát őröljön a falu számára. A tartá­lyokban még érezni lehet a lisztnek a szagát. A morzsolón rajta vannak a hajtószíjak, csak éppen a hatalmas kereket kell vízmagasságba leereszteni. A holtágban még a viz is ott van, de már nem fo­lyik és a malom csak a múlt emlékeit hozhatja vissza. A kovácsmühelyben minden szerszám a helyén van. A lábbal hajtott fújtató csak nyomásra vár. Az üllő mellett ott vannak a különböző kalapá­csok, a sarokban a négyszögletű patkónak való vas, a kétnyelü kés, amivel a patát tisztítják, a fogó, amivel a tüzes patkóvasat megfogják, csak a kovács hiányzik, no meg a ló. A kovácsmühely előtt kis fedett helyiségben állunk. Ide kötötték a lovakat. A kovács nagyon fontos személyiség volt mindig a faluban. Legtöbbször ő volt a falu tanult embere, mert nemcsak lovat patkóit, de ő volt a felcser is. Fogat húzott, állatokat gyógyított, segített az ellésnél, ha az nem ment könnyen, na- dályt ragasztott, sőt a legenda azt tartja, hogy még AMERIKAI MAGYAR SZÓ I 130 East 16th Street I New York, N. Y. 10003 I I Tisztelt Kiadóhivatal! I Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelve, küldök megújításra $.....................-t. Név:.........................................................................I I Cim:.............................................................................I Város:............................................Állam:...............J Zip Code:............... Göcseji szoba a múzeumban szürke hályogot is eltávolított. Bizony a kovács nagy tekintélynek örvendett, nagyobb szükség le­hetett rá, mint az orvosra, mert hát minden falu­nak megvolt a kovácsa, de orvos az csak heted-hét falun túl volt. Máskülönben ez a kovácsmühely már modern épületnek számított, mert a falumú­zeumban az egyedüli ház, melynek kéménye volt. Házak kémény nélkül A házak tehát még kémény nélküliek, füstös­konyhákkal. Egyesekben már van szép cserépkály­ha, de ezt is a füstöskonyhából tüzelték. A kávási ház háromosztagu: szobából, konyhából és kam­rából áll. Csonkakonytyos, gazdagon díszített, fa­ragott és festett ormon levő évszám szerint 1871- ben épült. Középparaszti család építette. A szobá­ban díszes szeneskályha, a konyhában sárkemen­ce, a kamrában nagy gabonatároló hombár van. A pálinkafőző kunyhó Csődéről került ide. A múlt században épült. A boronyafalu épületnek csak hézagai sározottak, Kupalaku tetőzete és hét­szöges alaprajza miatt egyedülálló emlék, régi pá­linkafőző berendezéssel. Valamennyi ház megérdemelné, hogy külön- külön írjunk róla olyan érdekes mindegyik, de túlságosan hosszúra nyúlna cikkünk, igy tehát csak egy-kettőről számolunk be. A Felsőszenterzsébeti füstösház. Szegényparaszt régi háza.- Eredetileg kétosztatu volt, a XVIII. századból. A ház nagy ke- mencés, több kis tolódeszkás ablaku lakókonyhá­ból, valamint fütetlen lakókamrából állt. A lakó konyha berendezése kézzelfaragott fekvőpadok, ősiek és jellegzetesek. Van itt nyitott füstös ke­mence, tűzhellyel, asztal, ágy, láda, székek, bölcső, gyermekállóka, almárium, tálas, edénytartó alatta vizespad, tolódeszkás ablak “tolitu.” Rozi néni háza Zalalövőről A fenti házak részben elhagyottak, részben még lakottak voltak 1945-ig. Helyükbe uj, modern nagy ablakos, modern konyhás, fürdőszobás házak épül­tek. Volt azonban egy, a legutolsó, amit idehoz­tak Zalalövőről, amely az utolsó napig lakott volt és tulajdonosa igen nehezen volt rávehető, hogy megváljon régi otthonától és a Tanács által fel- épittetett uj házba költözzön. A 78 éves Herczeg Rozi néni most is minden hónapban eljön meglá­togatni ősi fészkét. Kényelmes szép házban lakik, de régi emlékei ide fűzik és fiával együtt eljön ide keresni őket. Eredeti bútorai, teljes berende­zése, mind-mind itt van. Megfizették jól, de azért szemmel láthatólag fáj Rozi néni szive utána. Talán érdemes még megemlítenünk, honnan is kerültek az épületek a falumúzeumba: Andráshida, Apátfa: keresztfa, Bagóvitenyéd: ól, favágitó. Bárszentmihályfa: pajta. Budafa: harang­láb. Csődé: pálinkafőző kunyhó, ház, harangláb. Felsőszenterzsébet: ház. Gombosszeg: kiskamra. Hagyárosbörönd: ól. Hahót: galambdúcok. Hottó: kovácsmühely, istálló. Kálócfa: ház, méhes. Kávás: ház, kút. Kerkafalva: gémeskut. Lendjakabfa: paj­ta. Nagykutas: pajta. Néprádfa: pajta. Nemeshe- tés: szőlőhegyi pince. Szenterzsébethegy: kamra. Teskánd: keresztfa. Zalaegerszeg: vízimalom. Za- lalövő: ház, méhes. Zalatárnok: szőlőhegyi pince. Macskaugrató és állóka Bár a falumúzeum most is megtekinthető, telje­sen csak 1970 április 4-ére fejezik be. Magyaror­szág 25 éves felszabadulásának emlékére lesz a hivatalos megnyitó, akkorára az olajütő-malora is ott lesz. A felvilágosítást a különböző dolgokról Horváth Évától vettük át. Habár még csak 18 éves, de a falumúzeum a legnagyobb élménye. A falakba vá­gott 6x6 incses lyukak különösen értelmetlennek tűntek fel előttünk. “Macska-ugrató” — mondta Éva, de aztán megmagyarázta: A macska a szobá­ban aludt, de az ajtót éjjelre bereteszelték, igy a macska, ha ki akart menni, csak kiugrott a lyukon, vagy éppen beugrott.” Az állóka alacsonyabb asz­talnak nézett ki, négy lábon állt, közepében nagy lyukkal, szintén értelmetlen, de csak addig, amig Éva megmagyarázta, hogy a járni nem tudó gyere­ket abba állították, hogy “megszabaduljanak” tőle. Az egyik udvaron kutat is láttunk, viz is volt ben­ne. Ami bennünket meglepett, az a kút kávája volt. Egy méter magas lehetett és a keresztmetsze­te valamivel több egy méternél. Nagyon öreg fá­nak a törzséből készült, teljesen egy darabból. A kerületén úgy 10 cm-t meghagytak és a többit ki­vájták. Ilyet sem láttunk eddig. Tíalán azért is hozták oda. A fa, amelynek a törzsét felhasználták több száz éves lehetett. A lakásokban talált szövő­székek nagyon fontos szükségletet képviseltek ab­ban az időben és ez volt az egyedüli gép, amit a házban használtak. A présházba is elmentünk. A présbe 1772 volt bevésve, de ma is használható állapotban van. Az eső lassan szemetelni kezdett, kevesen vol­tak a falumúzeumban. Kovács Kálmán az éjjeli őrséget végzi. Már korán délután bevonult fekete juhászkutyájával a malomba, ahol védett helyről végigláthat az uj ősrégi falun. Tengerész volt fia­tal korában, most 78 éves. Polában szolgált, megta­nult olaszul. Azt hiszem legboldogabb napja volt, amikor pár szóval olaszul üdvözöltem. Nem is ma­radt el a társaságunktól többet. Vigyázzállásban sapkájához emelt kézzel búcsúzott és kimondha­tatlanul jólesett neki, hogy pár percre visszahoztuk fiatal éveit a régmúltra emlékeztető múzeumban. DOBÁLÓZNAK A MILUARDOKKAL A hadügyminisztérium három évvel ezelőtt 120 C-5A jelzésű repülőgépet rendelt. Ezek a repülőgépóriások arra hivatottak, hogy egész hadosztályokat, tankokkal és egyéb felszere­léssel, az Egyesült Államokból órák alatt a világ bármely részébe szállítsanak. Most azt olvassuk az újságban, hogy a hadügy­minisztérium eredeti számítása szerint a 120 gép 3.1 milliárd, vagyis háromezeregyszázmillió dol­lárba kerül. Az eredeti számítás azonban helytelennek bizo­nyult. A gépek még mindig a gyárban vannak, még nincsenek használatban, de a kormány által fizetendő összeg máris felment. Most már nem há­romezermillió dollárba kerülnek a repülőgépek, hanem több, mint négyezermillióba. így dobálóznak a hadügyminisztérium urai az adófizetőktől bekollektált dollármilliárdokkal. SOBEL I OVERSEAS CORP. I IKKA FŐÜGYNÖKSÉG, U. S. A. ! 0 East 86th Street, New York, N. Y. 10028 | *| (Second és Third Avenuek között) Telefon: 212-535-6490. » Vámmentes küldemények és gyógyszerek MAGYARORSZÁGRA CSEHSZLOVÁKIÁBA IKKA—TUZEX IBUSZ hivatalos képviselete SZÁLLODÁK FOGLALÁSA — FORINT UTALVÁNYOK, VÍZUMOK MEGSZERZÉSE LÁTOGATÓK KIHOZATALA _>• SSSSSSíSSSSSSSSSSSSSSSf SSSSSSSSSSSSSS s

Next

/
Thumbnails
Contents