Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-12-19 / 49. szám
Thursday, December 19, 1968 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 Egy előzetes cikkben irtunk a detroiti Petőfi Kör megalakulásának előzményeiről és az 1938-ban alakult Körnek 1946-ig terjedő működéséről. Az 1946 januári tűzesetet követő két év a megújhodás, ill. az újjászervezés ideje lett, melynek eredménye az volt, hogy 1948-ban az uj, jelenlegi otthonát teremtette meg a tüzkárosult Petőfi Kör. A már emlitett testvérszervezetek: a Műkedvelő Kör, a Munkás Testedző, a Dalái'da és a Női Kör az uj otthonban tovább munkálkodtak. Sajnos azonban, hogy a ’40-es, de különösen az '50-es években a gyorsan változó helyzet következtében, mintegy talajukat vesztve, kénytelenek voltak működésüket feladni. A működő tagok elszéledtek a szélrózsa minden irányába: Kaliforniába, Floridába, stb. De (s ez egy nagy DE) megmaradt a törzs, a Petőfi Kör, mely céljának és hivatásának megfelelően, rendületlen kitartással végzi társadalmi, kulturális munkáját, ami abból áll, hogy elsősorban tagjai részére klubhelyiséget tart fenn, ahol gyűléseiket tartják s baráti körben szórakozhatnak. Van könyvtára (még az MBÖSZ-től örökölte), amelyben a magyar irodalom legkiválóbbjainak müvei állnak a tagság rendelkezésére. Márciusi ünnepélyt, bazárt, szüreti és szilveszteri mulatságokat, stb. rendez. A Női Osztály siirü időközökben tart társas összejöveteleket, melyeken úgy a tagság, mint a vendégek mindig jól szórakozhatnak. Az Ifjúsági Tánccsoport nagy népszerűségnek örvend s rövid idővel ezelőtt a helyi tv-n szerepelt, kiérdemelve a nézőközönség méltó elismerését. Néhány szót a Kör aktivistái, ill. tisztviselőiről, akik a mozgalmi s társas élet fenntartásához oly nélkülözhetetlen munkát végeznek, legtöbbször ellenszolgáltatás nélkül. A Kör jelen tisztviselői a következők: Ali József (nem a történelmi Ali pasa) valódi pasa méltóságával tölti be az elnöki tisztséget. A titkári tisztséget már évek óta az állandóan munkálkodó, agilis Miklós György tölti be, aki a mulatságok rendezésében is példás odaadással veszi ki a részét. A pénztárnoki funkciót a magyarság körében már évek óta jólismert Lemákné asszony, a Női Osztály veterán tagja tölti be példás szorgalommal. A Kör gyűléseinek jegyzőkönyvét vezető (Nagy) Kiss Lajos valóságos ezermester és a ház jókarban tartásáról is gondoskodik. Az ellenőri tisztségekben Csikós István, Illés Péter éber figyelemmel őrködnek a Kör vagyona fölött, valamint mulatságok alkalmával különböző funkciók betöltésével járulnak hozzá a Kör sikeres működéséhez. A Kör al- és vigalmi elnöke Lény Anna, aki nemrég vesztette el szeretett élettársát. Példás szorgalommal intézi a vigalmi ügyeket, azonfelül időt, energiát nem kiméivé összehozta és újjászervezte az Ifjúsági Tánccsoportot, mely a Kör ezévi szüreti mulatságán bemutatott táncaival, a termet zsúfolásig megtöltő hálás közönségtől jól kiérdemelt dicséretet és elismerést kapott. Lenyné méltó segítője a Női Osztály fáradhatatlan tagja, Tizedes Mariska, kinek több unokája vesz részt a tánccsoportban. A Kör gazdasági intézője, Halvaksz Sándor p konyha és a snntés szükségleteinek beszerzését végzi, szeretett élettársa, Halvakszné asszony pedig a Női Osztály egyik lelkes tagja. Az Ifjúsági Tánccsoporttal kapcsolatban bűnös mulasztás volna meg nem emlékezni arról, aki a tánchoz nélkülözhetetlen zenét szolgáltatja. Ez Józsa István. Úgy a táncpróbákon, mint fellépésekkor fáradhatatlanul segít. Ezirányu törekvéseben bizonyos alkalmakkor Vasváry és Szőke Pál is segítenek. A Kör publicistája Pavloff Rose, aki vasszorgalommal Írja meg a klub eseményeit, úgyszintén a motor város munkásságát érdeklő ügyekről is informálja a Magyar Szó olvasóit. A klub jelenlegi házgondnoka a Délről származó, magyarul nem beszélő Joseph Ray Arra- man, aki szorgalmasan végzi munkáját, tisztán és rendben tartja a klub helyiségeit. E cikk keretében nincs hely, hogy a Kör aktivistáinak nevét felsoroljam, igy csak néhányat említek meg, akik az átlagosnál többet dolgozva teszik lehetővé, hogy a Petőfi Kör hivatásának megfelelően végezhesse kulturális és a társasélethez szükséges működését. így emlékezés szerint a következők: Tatár Tamás volt elnök (kiváló kolbász-készítő), Tatámé asszony (kiváló szakácsnő), a Női Osztály volt elnöknője; Szőke Pál volt elnök és felesége, Ülés Péter- né, Krucsayék, Spáringék, a Papp házaspár, Kocsisék, a Gebner házaspár, Mrs. Ács, Váriék és sokan mások. Megállapíthatjuk, hogy a Detroiti Petőfi Kör 30 éves emberhez méltó energiával végzi munkáját, annak. ellenére, hogy tagjai többségének életkora már a kétszer 30-on is felül van. De mint itt, yankee-ország- ban mondani szokás: “It’s very much alive and kicking.” Reméljük, kívánjuk és hisszük, hogy ebben a tempóban haladva még számos évfordulót ünnepeljen. A fentiek után, bár csak közvetve tartozik a Petőfi Kör évfordulójának dokumentálásához, szükségesnek tartom a következők ismertetését: Detroitban, mint sok magyarlakta városban, van egy magyarnyelvű újság és rádió műsor. Mindkettő nagy hangon, mellveregetve hirdeti, hogy a magyarság érdekeit szolgálja. Ennek ellenére visszautasítják a Petőfi Kör rendezvényeinek fizetett hirdetéseit. Nagyon átlátszó az ok, amivel ezt megindokolják. Az újság kiadója azt állítja, hegy azért nem fogadhatja el a hirdetést, mert a helyi magyar lelkipász torok azt mondták, ha ezt megteszi, megvonják a laptól támogatásukat, ill. nem hirdetik lapjában rendezvényeiket, ami nélkül pedig a lap nem létezhet. Nem tudjuk, ez az állítás igaz-e, vagy sem — a lelkészeket nem kérdeztük meg — de ha valóban úgy van, akkor még egy iskolásgyermek is megállapíthatja, hogy ennek a lapnak nagyon gyenge létalapja lehet. Ha megszűnne — ami kétséges —, akkor sem sokat vesztene vele Detroit magyarsága. Hogy mégis foglalkozunk vele, annak más oka van. És a rádióóra? Megkérdeztük a rádió állomás vezetőségét, igaz- e, hogy nem engedélyezik a Petőfi Kör közleményeinek leadását és ha igen, miért? A felelet az volt, hogy a Magyar óra adásai teljesen a vezetők hatáskörébe tartoznak. Hogy ki mond igazat, azt az olvasókra bízzuk! Nem mindig volt ez igy. E sorok Írója személyé^ sen ismerte úgy az újság, mint a rádió tulajdonosait. A 20-as és 40-es évek elején nem egyszer adott nekik mozgalmi híreket közlésre, amit mindig meg is tettek, sőt a lapban még “puff”-okat is közöltek és a szini- előadásainkon is többször személyesen megjelentek. Sajnos, úgy látszik, jelenleg olyan személyeknek van legfőbb szavuk úgy a lap, mint a Rádió Óra felett, akik nemcsak elfogultak, hanem ellenszenvesek is a mai Magyarországgal szemben. Tehetetlenségükben hiszik, hogy a Petőfi Kör szabotálásával ártani tudnak. Nem kell olvasóinknak megmagyarázni, hogy ez milyen ostoba állásfoglalás. Mi nem kesergünk felette, de azt üzenjük ezeknek az uraknak, hogy “a kutya ugat, a karaván halad.” Mi a nagy forradalmár költő, Petőfi szellemében haladunk tovább! Ky. ^ A Magyar Szó harcol az igazságért, a dolgozók javáért! VESZÉLYES MESTERSÉG Valamikor réges-régen, a modern civilizáció kezdetén, veszélyes mesterségnek tekintettük a bányászatot, az alagutfurást, a magas házak építését, a vegyi gyárakban való munkát. Most, amikor az emberi civilizáció magaslatán vagyunk, a fentnevezett mesterségek még mindig veszélyesek. De a listát most ki kell egészítenünk egy másik mesterséggel: a levélhordó, a postás mesterségével. Nem nevetséges dolog Vannak, akik e kijelentést mosollyal fogadják és kérdik: milyen veszéllyel jár a postás táskájának megrakása és a levelek kikézbesitése? Igaz, a kis városokban és falvakban sok postás arról panaszkodik, hogy a szabadon engedett kutyák sok esetben kellemetlen perceket jelentenek számukra. Mi azonban nem a kutyák okozta veszélyre gondolunk, hanem arra, hogy New York városának azon részeiben, ahol a közsegélyre szorulók nagy része lakik, Gustav J. Johnson, a Postások Szervezetének titkára szerint az elmúlt évben 200 postást támadtak meg és erőszakkal elraboltak több száz levelet. Mi a probléma? New York Közjóléti Hivatala 800,000 csekket postáz ki havonta a város nyomorban élői részére. E csekkek értéke 80 millió dollárt tesz ki. A gettóban felburjánzó kábítószereket szedő if jak százai, mint éhes farkasok lesnek áldozataikra, a közsegély csekkeket a hó elseje és 15-e között kihordó postásokra. “Éheznek” a kábítószerekre, de nincs pénzük azok beszerzésére. Tehát pénzre van szükségük. Csoportokba verődve megtámadják a postást, elrabolják a leveleket, kiveszik a csekkeket, beváltják azokat és máris van pénzük kábitószerre. A helyzet állandóan rosszabb lesz Hónapról hónapra változik a helyzet, vagyis állandóan rosszabb lesz. Már úgy elfajult, hogy a postások a hó 1. és 15. napján nem hajlandók a leveleket kézbesíteni. Követelik, hogy ne egy, hanem két postás kézbesítse azokat a címzetteknek. Vagyis párosával és nem egyenként végezzék munkájukat. A postahivatal felszólította a városi hatóságokat, hogy keressenek más módot a közjóléti csekkek kiutalására. Minden hónapban egymillió dollár értékű csekket rabolnak el. Miután ezen hatalmas összeg nagy részét kábítószerekre költik, ki tudja, milyen kapcsolat van a csekkrablók, a kábitószer-árusitók — és a rendőrség között?? Civilizációnk pedig tovább fejlődik. • • • 9 • • • ® nyék között szinte teljesen ismeretlen halmazállapotban van. Itt a Földön a leggyakrabban előforduló plazma a tűz lángja, de ilyen állapotban van a neoncsövekben levő gáz is azok működése során. Nyilvánvaló tehát, hogy a bolygóközi térben felismert plazma tanulmányozásához jelentős tudományos érdekek fűződnek, hiszen a világmindenség csaknem egész anyagmennyiségének ezen állapotát a legközelebb itt tanulmányozhatjuk. A baj ott mutatkozik, amig a bolygóközi térrész por anyagáról viszonylag alapos ismereteink vannak, addig a bolygóközi gázról, az ott levő plazmaanyagról lényegesen kevesebbet tudunk. Ennek egyik és elsősorban tekintetbe veendő oka, hogy ennek a vizsgálata a klasszikus csillagászat módszereivel szinte egyáltalán nem lehetséges. Az űrkutatás módszereivel kiderítették, hogy a gázanyag főként hidrogénatomokból és ionokból, valamint szabad elektronokból áll. A legújabb vizsgálatok szerint még a csillagközi térből is kerül gázanyag a bolygóközi térbe. A plazma illetve gázanyagra vonatkozó mérések ma még kezdeti stádiumban vannak. -Annyi azon ban bizonyosnak látszik, hogy a bolygóközi teret kitöltő plazmaanyag részecskéit állandó behatások érik a Naprendszeren belül, és állapotuk állandóan változik. Elsősorban a Nap hatásai, változásai és tevékenysége befolyásolja állapotukat. Sok esetben kimutatható a változásoknak a napciklussal egybeeső volta is. Az űrkutatás eszközeivel való kutatás is nehézségekkel jár, mert az űrhajó megjelenésével megzavarja a bolygóközi tér állapotát. Ezideig a szovjet Lunyikok, a szovjet Vénusz rakéta és Mars rakéta, valamint az amerikai Pioneer és a Mariner—2 végeztek ezirányu méréseket. Ezek az interplanetáris plazma sűrűségét és mozgássebességét vizsgálták. Az eredmény: a bolygóközi térben levő plazma mozgássebbesége mintegy 400 kilométer másodpercenként, és köb- centiméterenként 10—20 részecskét tartalmaz. Ez az érték azonban, mint említettük egyáltalán nem állandó, mert a naptevékenység változásaival váltakozik. Nyugodt években a plazma csak vékony síkban helyezkedik el a Föld-Nap pályasik- kal egybeesőén. (A Lunyik—1 pl. egyáltalán nem mért plazmasürüséget, illetve áramlást.) Fokozott aktivitás idején — mint az 1968-as esztendő is — a plazma energiatartalma jelentősen megugrik. De honnan ered végülis ez a plazmaáram? Elsősorban a Napból. A Napból áramló plazmarészeket szoláris szélnek nevezzük, s bár aligha hasonlítható a légköri szélhez, mégis naptevékenységtől függően sűrűsödő vagy ritkuló gázáramlásnak fogjuk fel. Ez az áramlás nagyjából a Mars térségéig terjed. Eddig legalábbis biztosak vagyunk a jelenlétében, és csak nagy naptevékenység idején tételezhető fel, hogy eléri a Jupiter külső holdjainak térségét. A Naptól nagy távolságokban legfeljebb 20,000 részecske jelenlétével számolhatunk köbméterenként. A bolygóközi tér anyagának tehát két jelentős összetevője: a por és gázanyag. A Mariner—1 űrszonda másfél négyzetméteres érzékelő felülettel a porrészecskék ■ sűrűségét 40,000 kilométer távolságban 0,007 részecskében határozta meg négyzetméterenként. De 45 millió kilométeres távolságban áthaladt egy olyan porrétegen is, amiről ezideig nem volt tudomásunk. A kutatás előtt tehát még nyitva áll az ut. Ar4 űrkutatás adta lehetőségeken túl jelentős szerep jut a kutatás terén a radar-eljárásnak is. Megfelelő irányba néhány centiméteres hullámhosszúságú impulzusokat kibocsátva ugyanis számíthatunk arra, hogy a nagyobb terjedelmű poráramokról radarvisszhangot kapunk és sikerül nagyjából feltérképezni ezen a módon is pl. az állatövi fényt okozó poranyagot. A DETROIT! PETŐFI KÖR 30 ÉVES ÉVFORDULÓJÁHOZ
