Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-12-19 / 49. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 19, 1968 Amerikai Magyar Szövetség A SZÜLETÉSSZABÁLYOZÁS ÉS AZ EGYHÁZ 1 in. Pál pápa a konzervatív kisebbség mellett A bizottság jelentését végül is 1966 nyarán Döpfner bíboros, a bizottság alelnöke ismertette a pápával. Azért Döpfner, mert ő képviselte a bizottság többségének álláspontját, szemben a kisebbségi véleménnyel, amelynek fő harcosa Otta- viani volt. VI. Pál a többségi és a kisebbségi vélemény hosszas tanulmányozása után uj munka- csoportot bizott meg a kérdés uj kidolgozásával, hangsúlyozva, hogy ő maga csak ezután fog dönteni. 1967 áprilisában egy amerikai és egy angol folyóirat munkatársának sikerült megszereznie a szigorúan titkosan őrzött bizottsági jelentés szövegét, amelyet közre is adtak. Talán ez is közrejátszott abban, hogy a pápa döntésével akkor várakozó álláspontra helyezkedett, és csak ez év júliusának utolsó hetében kelt szárnyra a hir arról, hogy küszöbön áll a pápai döntés közzététele. A Vatikán hivatalos lapja, az Osservatore Romano julius 29—30-i száma latin és olasz nyelven közölte VI. Pál pápaságának hatodik évében kiadott uj enciklikáját, a Humanae vitae-e. A Humanae vitae enciklika A Humanae vitae szavakkal induló 31 pontból álló enciklika három nagy fejezetre oszlik. Az élet továbbadása cimü bevezetésben hangsúlyozza, hogy “a társadalom fejlődésében olyan változások állottak elő a legutóbbi időben, amelyek uj kérdéseket vetnek fel, s ezeket az egyház nem hagyhatta figyelmen kivid, miután olyasmiről van szó, ami nagyon közelről érinti az emberek életét és boldogságát”. “A probléma uj vonatkozásai és a fanitóhivatal illetékessége” cimü első fejezetben szól a gyors demográfiai fejlődésről, majd többek között igy folytatja: “Tanúi vagyunk a világban egy változásnak egyrészt a nő személyét és a társadalomban elfoglalt helyét illetően, másrészt pedig a házasságban a házastársi szeretetnek tulajdonítandó érték tekintetében, valamint e szeretettel kapcsolatban a házastársi aktusok jelentőségének tulajdonított értéklést illetően.” Megállapítja, hogy “az ember elképesztő előrehaladást tett a természet erői feletti uralom és ennek ésszerű megszervezése terén, olyannyira, hogy ezt az uralmat hajlamos kiterjeszteni saját létének egészére: a testre, a lelki életre, a társadalmi életre, és végül az élet továbbadását szabályozó törvényekre”. Felveti a kérdést : “Tekintettel a mai élet feltételeire és arra a jelentőségre, amellyel a házas- társak közötti összhangra a házastárs kapcsolatok birnak, talán nem lenne-e helyénvaló az eddig érvényes etikai normák revíziója, főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy ezeket néha egészen hősies áldozatok nélkül nem lehet betartani?”... “Vagy nem lehet-e megengedni, hogy a nemzési cél inkább a házasélet egészében tartozzék, mint sem egyes aktusaihoz? Felmerül az a kérdés is, hogy a modern ember megnövekedett felelősség- érzésére tekintettel nem érkezett- e el a pillanat, hogy a születésszabályozás feladatát inkább értelmére és akaratára bízzák, mint szervezetének biológiai ritmusára ?” (Folytatjuk) Nem adnak kötelet North Dakotában az esőzések a farmokon hosz- szura nyújtották az őszi betakarítási munkálatokat és ez a farmereket nemcsak fizikailag, hanem idegileg is kimerítette. Egy gabona-elevátor vállalat tulajdonosa ezt a táblát tűzte ki: “Figyelem: Nem adunk el kötelet mindaddig, mig az időjárás meg nem változik. Nem akarunk felelősek lenni, ha valaki felakasztja magát.” New York, N. Y. — Meghalt Arthur Hays Sulzberger, a New York Times kiadóvállalat elnöke. A New York Times a “szabad világ” leghatalmasabb és legbefolyásosabb napilapja. Hétköznaponként 1,025,873 és vasárnaponként 1,579,994 példányban jelenik meg. Fontosabb eseményekről kellett beszámolnunk, mint ennek az egyesületnek a közgyűléséről, de ha némi késedelem után is, talán érdekelni fogja az olvasókat, kiket választott meg az uj vezetőség tagjaivá. Csak az érdekesebb neveket fogjuk felsorolni. Elnök lett Fiók Albert pittsburghi biró. Társelnök főt. dr. Béky Zoltán, az óhazai magyarsággal való kulturális és személyi kapcsolatok legnagyobb ellensége (hogyan akarják e kapcsolatok nélkül az amerikai magyarságot fenntartani?) és a magyar kormány ellen — amely minden más országnál jobban támogatja a szülő anyákat — “népirtás” ürügyén vitt propagandahadjárat vezére. Az alel- nökök között vannak: Bodnár Gábor, aki a háború utáni éra vezető és legveszedelmesebb náci lapjának (már megszűnt) megbízottja volt; Eszényi László, Szálasi kivégzett főparancsnokának és tábornokának vezérkari tisztje, az itteni magyar fajvédő titkos társulat vezére; Miké István, a magyar vérvád-film rendezője (“Tiszaeszlár”), amerikai náci-lapok munkatársa és báró Végvári Neumann Ede, akinek megválasztása bizonyítja, hogy az AMSZ nem szegregálja az őket támogató zsidó eredetű multimilliomosokat. A tb. alelnökök között van Eszterhás István, a tányérsapkás zsidóverő budapesti diákok v. vezére, Hubay Kálmán nemzeti szocialista pártjának v. tagja, fasiszta iró, a minden náci ügyet lelkesen támogató “Katolikus Magyarok Vasárnapja” szerkesztője; Pogány András, ki származása ellenére együttműködik fajtája ellenségeivel és hűségnyilatkozatot tett a zsidókat kegyetlenül deportált, háborús bűnös Tollas TiDecember elsején zárult Montreálban a “Nyugati Félteke Konferenciája a Vietnami Háború Felszámolására.” A háromnapos konferencián részt vettek a nyugati félteke legkülönbözőbb szervezetei, amelyeket az a közös cél hozott össze, hogy véget vessenek az embertelen vietnami háborúnak. Ez a közös cél kerekedett felül a kezdeti eljárásbeli vitákon, amelyek a lényegbe vágó későbbi hozzászólásokat, határozatokat is elnyújtották. A Montreáli Határozat elfogadásával az 1,800 küldöttből álló gyülekezet a háttérbe szorította az egységet bontó kérdéseket és a legfontosabb, életbevágó kérdést, a vietnami béke kérdését karolta fel. Rendkívüli érdekességet kölcsönzött ennek a széleskörű konferenciának az a tény, hogy ismert, kimagasló egyéniségek szólaltak fel és vettek részt a vitákban. A Délvietnami Nemzeti Felszabadító Front két megbízottja, Hoang Bich Son és Nguyen Van Ba részletes jelentést tettek arról a népirtó agresszióról, amelyet az U.S. Vietnamban elkövet. A delegátusok eliszonyodva hallgatták ezeket a híreket. Amerikai fiatalembereknek egy csoportja elégette sorozókártyáját a közönség “Hell, no! We won't go” kiáltásai közepette. Zajos, felálló éljenzéssel üdvözölték Bobby Seale-t, a Black Panther Párt elnökét, aki szenvedélyes hangon a vietnami néppel való szolidaritásra hívta fel a jelenlevőket és mindazokat, akik az elnyomott népek igazságáért küzdenek. Azért is éljenezték, mert jelenlétével az egységes akció megteremtésének fontos szimbóluma lett. A felszólaló neves személyiségek között kimagaslott Salvador Allende, a chilei szenátus elnöke, aki feltárta, milyen hatással van a latin-amerikai országok népeire az U.S. agressziója és kijelentette, hogy a latin-amerikaiaknak és a vietnami népnek közös érdeke az U.S. agresszió meghiúsítása. A Montreáli Határozat elfogadásával, a delegátusok fontosságban legelsőnek tekintették a vietnami kérdést és kihangsúlyozták, hogy az elnyomatás ellen mindenütt harcolni kell. A legmelegebben üdvözölt szónokok között volt Enrique Arias, a mexikói diákok képviselője. Kibornak; Varga László, Tollas Tibor egy másik hive, a magyar “népirtás”N elleni hadjárat egy másik vezetője. A vezetőségbe választottak között vannak: Návory Kornél és Andreánszky Károly, a szélső jobboldali “Kereszt és Kard” szervezet alapitói; Füry Lajos zsidógyülölő náci film- és regényíró, a ‘ Magyar Csendőrök Családi Közösségednek szerkesztője, aki most fogadkozott az emigráció legve- szettebb lapjában, a “Hidfő”-ben, hogy hűek maradnak a meghalt szerkesztő, Marschalkó Lajos emlékéhez, akinél gonoszabb uszító nem született magyar földön; Fazekas Ferenc, a Pittsburghi “Magyarság” és megszűnt nyilas lapok munkatársa, a “Kereszt és Kard” és az “AFABN” fasiszta szervizetek tagja; Csordás Gábor nagytiszteletü református pap, a magyar református egyház támadója; Dienes László, akinek lapjai annak idején a német nácizmusért Írtak; Laurisin Lajos, Pásztor László; Szebedinszky Jenő v. SS tiszt, a ma legszélsőbb, zsidógyalázó pittsburghi magyar lap szerkesztője; Száz Zoltán, aki Zoltán Michael Száz néven nagynémet iró; Ft. Török Dezső, aki még a “Szabad Európa Rádiót” is kommunistának mondta; Ft. Végváry Vazul, a “Szabadságharcos Világszövetség” elnöke aki “jégretett 150 magyar ifjú” hazugságát terjesztette; Vitéz Baán ferences atya, a “Szabadságharcos Világszövetség” alelnöke. A közgyűlést dr. Márk Béla newyorki ügyvéd, a Federation of Hungarian Jurists jogtanácsosa, az amerikai magyar zsidóság egyik vezére vezette be lelkes üdvözlő beszédével. hangsúlyozta, hogy “a diákok és az ifjúság Vietnam iránti szolidaritását tovább kell fejleszteni, védeni és erősíteni, mert a közös ellenséget valóban nem lehet papir-tigrisnek tekinteni.” Bobby Seale, a Panther-vezér kifejtette: “Ezzel a konferenciával mindannyian kinyilvánítottuk, hogy egységben működűnk; igy mutatjuk tiszteletünket hősies testvérünk, a vietnami nép küzdelme iránt, amit önrendelkezési joga érdekében folytat. Ez olyan jog, amely mindenkinek jár és amelyet mindenki óhajt.” A Montreáli Határozat a következőket foglalja magában: 1. Mozgósítani kell minden erőt a nyugati féltekén és az Egyesült Államokban uj küzdelemre, az U.S. vietnami háborújának “végleges befejezésére.” 2. Minden színvonalon mozgósítani kell az embereket a vietnami nép morális, anyagi, politikai segítésére és ezt a legkülönbözőbb, leghatásosabb formákban kell véghezvinni. 3. A vietnami néppel való szolidaritás hetét kell megszervezni december 20-ára, a Nemzeti Felszabadító Front megalapításának évfordulójára. 4. Aktivan kell támogatni a vietnamiak álláspontját a háború politikai megoldására, a vietnami nép önrendelkezési jogának megfelelően, a Nemzeti Felszabadító Front és a Vietnami Nemzeti Demokratikus és Béke Erők nyilatkozatai szerint. arass, «srePublished weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Work, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- _^sgjg5g^84 ba egy évre 12 dollár, félévre $6.50' Egységes szellemben zárult a montreáli békekonferencia
