Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-11-21 / 45. szám

Thursday, November 21, 1968 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Népszerű az uj IKKA-szolgáliaiás a külföldi magyarok körében Nemrégiben megírta a Hazai Tudósítások, hogy uj IKKA-szolgáltatást (életjáradék befizetést) vezettek be Magyarországon az illetékesek. Az uj szolgáltatás előnye az, hogy az előirány­zott pénz egyszer és egy összegben fizetendő. így meg lehet takarítani az időt és fáradtságot, amely az esetenkénti befizetésekkel jár. Az életjáradéki éivezője is minden utánjárás nélkül jut a pénzhez, hiszen élete végéig a postás kézbesíti számára az Állami Biztositó által folyósított járadékot. Mint ismeretes, a legalacsonyabb havi járadék 250ft. Felső határ nincs. A külföldön befizetendő összeg két tényezőtől függ: a magyarországi megajándékozott életkorától, s természetesen at­tól, hogy mennyi a neki szánt életjáradék. Ha például valaki egy 50 éves rokonnak akar havi ezer forintos életjáradékot juttatni, kerek szám­ban 4,000 dollárt kell befizetni az IKKÁ-nál. Amennyiben például az illető legalább 70 éves ko­ráig él kereken 240,000 forint élet járadékot vesz fel a húsz év alatt. Általában idős szülőknek, öre­gedő rokonoknak fizetnek be életjáradékot, s en­nek még egy fontos előnye lesz a hazai hozzátar­tozó számára: aki élet járadékot kap, az havonta csupán 100 forint befizetése ellenében társada­lombiztosításban részesül, azaz: orvosi, kórházi és gyógyszer ellátásban. A Magyarok Világszövetségéhez máris sok kér­dés érkezett az uj szolgáltatással kapcsolatban, — élőszóban és levélben egyaránt. Az eddigi ta­pasztalatok szerint különösen Amerikában, Kana­dában és Angliában nagy az érdeklődés. Többen kérdezték például, hogy “Ha nyugdijat kap valaki, vagy egyéb jövedelme van, azért ré­szesülhet-e életjáradékban?” A válasz: igen. Ugyancsak több országból tették fel a kérdést, vajon adózás alá esik-e az életjáradék kifizetése és mennyi a levonás? Az életjáradék — felelik az illetékesek — teljesen adómentes, semmifajta le­vonás nincs. A külföldi IKKA-képviseltek utján egyébként máris befutottak az első átutalások, többek között egy magyarországi idős házaspár kintélő gyerme­keitől fejenként havi 4,000—4,000, azaz összesen 8,000 forintott kap. Az uj lehetőség természete­sen az itthoni és a távollevő magyarok között nem pusztám anyagi jellegű, hiszen a szülőhazához fű­ződő érzelem sokszor éppen az itthon élő rokonok, barátok iránti érzésekben jut kifejezésre. Idős szülőkről, rokonokról történő gondoskodás egyben annak bizonyítéka is, hogy a távolság nem jelent elszakadást. Folyamatos a magyar export Csehszlovákiába Magyarország és Csehszlovákia között a gazda­sági kapcsolatok az idén jelentősen továbbfejlőd­nek. Az idei árucsere-forgalmi megállapodás tel­jesítése biztosított, s még a korábbi éveket felül­múló pótlólagos áruszállításokra is mód nyilik. Ez év augusztusában a Magyarországról elindí­tott exportcikkek néhány napon át nem jutottak el Csehszlovákiába. Ugyancsak teljesen leálltak az onnan érkező importszállitmányok. Ezek a ne­hézségek azonban viszonylag gyorsan megszűn­tek, illetve fokozatosan megszűnnek. Ma már a magyar export-áruk akadálytalanul, a rendes mennyiségben és összetételben elindulnak cseh- szlovákiai rendeltetésük felé. A magyar üzemek folyamatosan teljesitik exportkötelezettségeiket. A Csehszlovákiából érkező importáruk tekinteté­ben is érezhető javulás állt be: ahogyan Csehszlo­vákiában normalizálódik a vasúti szállítás, egyre több csehszlovák importáru jön be Magyarorszá­ra. Várhatóan rövid időn belül az importszállit­mányok mennyisége és üteme is eléri a normális színvonalat. r****w***********++**+****************** A Magyar Szó tájékoztat az óhazáról, csatlakozzon Ön is az olvasók táboráhozl Nyugdíjasok A Magyar Statisztikai Hivatal vizsgálata sze­rint 1967-ben 9,5 milliárd forintot kézbesítettek 1 millió 269 ezer nyugdíjasnak és járadékosnak. Jelenleg az ország lakosságának 12,4 százaléka, tehát minden nyolcadik ember nyugdíjas. Buda­pesten még magasabb az arányuk: a fővárosiak 16,8 százaléka kap nyugdijat. A nyugdíjasok számának ugrásszerű növekedése jövőre várható; a termelőszövetkezeti tagok jelentős része ugyan­is akkorra dolgozza le a nyugdíjalapul szolgáló tiz évet. Az uj tsz-nyugdijasokkal együtt az 1969- re nyugdíjba menő dolgozók száma előrelátható­lag eléri a 130 ezret, az ország nyugdíjasainak száma tehát eléri az 1 millió 400 ezret. Félmillió látogató a Bécsi Vásár magyar kiállításán A bécsi vásár magyar kiállítását több mint fél­millió látogató kereste fel. A nagyközönség első­sorban a magyarországi utazási lehetőségek iránt érdeklődött: ládaszám fogyott az idegenforgalmi tájékoztató anyag. A kiállított fogyasztási cik­kek közül az élelmiszerek, az italok, valamint a parasztbutorok és a cipők iránt volt a legélénkebb az érdeklődés. Mitterek osztrák kereskedelmi és ipari miniszter már a vásár megnyitásán hangsúlyozta: Ausztria nem engedheti meg magának kelet-európai keres­kedelmének csökkentését. Az osztrák gazdasági kamara adatai is e kereskedelem további növeke­déséről tanúskodnak. Ausztria az év első felében 3,833 millió schilling értékben exportált Kelét- Európába, importjának értéke 2,953 millió schil­ling volt. Az osztrák kivitel 2,1 a behozatal 6,7 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi első félévben. Magyar viszonylatban az említett idő­szakban az osztrák kivitel 18,7, a behozatal 42,8 százalékkal volt magasabb az 1967-es évinél. 100 éves a magyar kórusmozgalom Idén nyáron immár harmadszor tartották meg a nemzetközi kórusfesztivált Debrecenben. Ezút­tal 12 kórus ünnepli díszhangversenye gyönyör­ködtette a közönséget. A legjobb hat magyar ének karon kívül olyan kitűnő külföldi együttesek is ellátogattak a nagy alföldi metropolisba, mint a finn Sekakuoro Kaiku, az olasz Luigi Canepa ének­kar, a potsdami madrigálkórus, s a rigai Dzintars női kar. A fesztivál magyar és külföldi részvevői a — kormány képviselőinek jelenlétében — emlék­táblát avattak fel a régi dalárdacsarnok helyén, ahonnan 100 esztendővel ezelőtt elindult a magyar kórusmozgalom... 1868 nyarán alakult meg Debrecenben az Or­szágos Dalár Egyesület, s itt tartották meg az el­ső országos dalárverseny, amelyen 54 kórus csak­nem ezer taggal képviseltette magát! Debrecen városa azóta is a magyar kórusmozgalom közép­pontja maradt, sőt hagyományait szüntelenül fej­lesztette. 1929-ben például már tízezer énekes vett részt a debreceni dalosversenyen. 1945, a felszabadulás után a város egyre gaz­dagodó zenei életében megint uj formában kelt életre a régi debreceni énekestradició. 1958-ban az európai hirü kóruskarnagy, a debreceni konzer­vatórium igazgatója, Gulyás György megalakítot­ta Kodály Zoltán nevét viselő kórusát, amely szin­te születésétől kezdve nemzetközi fesztiválok, kó­rusversenyek ünnepelt sztárja lett. Volt olyan év, hogy Llangolentől Arezzóig három kórusfesztiváli aranyérmet is nyertek. A debreceni Kodály Kórus ma is az a mag, az a zenei centrum, amely körül most már nemcsak a magyar, hanem az egész eu­rópai kórusmozgalom uj virágzásnak indult. Az együttes szinte házi szerzőjének tekintheti az egyik legtehetségesebb fiatal magyar zeneszer­zőt, Szokolay Sándort, aki Vérnász cimii operájá­val Európa-szerte hírnevet szerzett magának. Szokolay számos müvet komponált a debreceni kórus számára, sőt az együttesen keresztül olyan A Lósport Vállalat lovasiskolájában 14—17 éves fiata­lok tanulják a lovász mesterséget. A hároméves ta­nulmányi idő alatt idomárok tanítják meg a fiatalo­kat a lóápolási és tréninglovaglási módszerekre. A gyakorlat elsajátítása után — vágtatás, verseny-lo­vaglás, stb. — a rátermett lovászfiuk hivatásos ver­senylovasként (zsoké) dolgoznak a vállalatnál. — Ké­pünk az első lóras-zállásról készült szoros kapcsolatba került külföldi kórusokkal, hogy például a Tallini Énekkar megbízásából szá* mukra is komponált egy vegyeskari müvet. Debrecen városa 1961ben rendezte meg az el* ső nemzetközi kórusfesztivált, melyen angol, olasz, szovjet, bolgár, cseh, lengyel és magyar kórusok; — számszerint húszán — vettek részt. Ennek a fesztiválnak olyan átütő sikere volt, s akkora ér deklődést keltett a nemzetközi zenei világban, hogy a kórusok vezetői megállapodtak: ezután rendszeres időközönként találkoznak Debrecenben, így vált a város kórusfesztiválja tradícióvá, Eu­rópa zenei életének egyik fontos eseményévé. Külföldön élő magyar népi táncosokat hívtak meg Magyarországra Az ausztriai és a franciaországi magyar táno együttesek igen népszerűek. A Párizsi Kölcsönö* Segélyező Egyesület és az északvidéki Tourcoing- ban levő Kölcsönösen Segélyző Magyar Egyesület tánccsoportját szinte egész Franciaországban is­merik. A többi között a Sorbonne rendezvényére is minden évben meghívják a magyar táncosokat. A franciaországi magyar táncegyesületből ez év augusztusára három fiatalt kétheti tánctáboro­zásra hívtak meg Magyarországra; a franciaor­szági magyar táncosok, a Vasas népi táncegyüt­tes Velence tó melletti Gárdonyban levő táncok* tató táborában vesznek majd részt, s számos ma­gyar tánc koreográfiáját tanulják meg. A Bécsi Magyar Egyesületek tánccsoportjával nemrég az osztrák televízió készített felvételt, A grázi táncegyüttes szintén nagyon népszerű; Mol­nár Imrét a grazi táncosok egyik lelkes szervező­jét, és mennyasszonyát ugyancsak magyarországi tánctáborozásra hívták meg. ök az ifjúsági mü* vészegyüttes vendégeként fejlesztik tovább tánc­tudásukat, sajátítják el újabb magyar táncok ko­reográfiáját. Uj falu születik Osongrádban Az Alföld déli részén egyre jobban szaporodj olajkutak nyomán uj falu születik a Csongrádi megyei Algyő község mellett. Lakói — máris több százan — a környék különféle olajipari objektu­mainak építői. A későbbiekben azonban mintegy, 2,000 munkás talál majd második otthonra az olajfalu előregyártott elemekből épített földszin­tes házaiban. MIRE Jó AZ AKÁCMÉZ? A magyar méhészek legutóbbi, Szombathe­lyen megrendezett országos tanácskozásán Rigó János docens, a Kórélettani Intézet munkatársa az akácméz kórélettani hatásáról tartott előadást. Elmondotta, hogy öt éve vizsgálják a méznek az életfunkciókra gyakorolt hatását s ennek során megállapították, hogy a mézben különösen gazdag biológiai anyagok, vitamin-komplexumok találha­tók ; több mint húszféle cukrot, kalciumot, man­gánt, vasat, foszfort tartalmaz. A budapesti or­vostudományi egyetemen végzett kísérletek sze­rint az akácméznek többek között a magas vér­nyomásra, a máj betegségre, a szivizom-erő növe­lésére, s általában az izomrendszerre van kedvező hatása.

Next

/
Thumbnails
Contents