Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-11-21 / 45. szám
G AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 21, 1968 Érlékelik a Bebrits könyvet LETHBRIDGE, Alta. — A Bebrits Lajos életéről szóló könyvet megkaptam, már kétszer el is olvastam. Mert ha az ember hozzáfog, nem tudja leten- *i, megint csak hozzáfog és ismét elolvassa. Joe Deák WINDSOR, Ont. — Megkaptam Bebrits Lajosról szóló könyvet, nagyon szeretem. Ritkaságok közé tartozik, hogy valaki ilyen őszinte, becsületes legyen és feláldozza egész tudását a munkásnép jobb életéért. Sok ilyen harcosra volna még ma is szükség. Alex Felső Szivén viseli lapunk ügyét WINDSOR, Ont. — Itt küldöm három hátralékos megújítását és a Bebrits könyvekért is $8.-t. Kanadai pénzben $43-t vettem fel az olvasóktól, melyből az én nekem járó 15%-ot nem vonom le, mert tudom, hogy szüksége van a lapnak a pénzre. Én csak annyit vonok le az összegből, amennyibe a money order kerül és amennyi a ráfizetés a dollárral. Ajánlott levélben küldöm az összeget, nehogy ismét elvesszen a postán, mint az előbbi küldeményem. Joe Molnár Szerk. megjegyzés: Köszönettel tartozunk Molnár munkástársnak odaadó munkájáért. Kívánjuk, hogy még sokáig végezhesse azt lapunk érdekében. Hozzászólás Figyelő okt. 17-i cikkéhez CALIFORNIA. — A Cleveland West Sidei Magyar Dalárda 60 éves jubileumára irt cikk Figyelő tollából dicséretre méltó, amint a bevezetés mutatja. De Figyelő nem figyelt fel kellőképpen, mert bár felsorolt néhány régi, jó daltársat, de nem említi meg azoknak a daltársaknak a nevét, akik éppen úgy megérdemelnék, mint azok, akiknek a nevét közölte. Ugyanakkor megemlíti a pártoló daltársak nevét; ezek jó pártoló tagok voltak, de nem dalosok. Helyes, hogy megemlíti a volt karmestereket, mint Csáktornyáit. Ö ugyan soha nem volt a Dalárda karmestere, Tomási Károlyt, mint fiatal karmestert segítette ki egy rövid ideig (de nem díjtalanul). Figyelő meg sem említi Tomási Károlyt, mint karmestert, pedig az ő karmesteri működése alatt érte el a Munkás Dalárda legmagasabb fokát. A vegyes karral együtt több, mint 100 működő tagja volt a Munkás Dalárdának, amelynek e sorok írója is tagja volt feleségével együtt. A következők voltak a Dalárda alapitó tagjai: Havasi Pál (karmester), Angyal István, Pintér József, Funtig Ferenc, Nagy Miklós, Nagy József, Infeci János, Katona József, Kovács József, Lutz Adolf, Bauhof János, Rus József, Funtig József, Petri László. Ezekután meg kell emlékeznem még egy néhány jó daltársról, akiknek nevét itt sorolom fel: Bodnár Károly, Bés József, Halász Bertalan, Fábián József, Csernus Károly, Funtig József, Szabó Gáspár, Mi- sanszky József, Olenyik Jenő, aki hosszú ideig elnöke volt a Munkás Dalárdának és kitartott mellette élete végéig. A Munkás Dalárda régi névsora úgyszólván teljes egészében birtokomban van, de sok volna itt felsorolni mindenkinek a nevét. Végül üdvözlöm a Clevelandi Magyar Munkás Dalárdát 60. évfordulója alkalmából. J. M. — egy másik figyelő A NEWYORKI ILIT VISZONTAGSÁGAI Az amerikai nagyvárosok problémái itt összpontosulnak New York az Egyesült Államok legjellegzetesebb és legérdekesebb nagyvárosa. Az amerikai élet hőmérőjének lehet tekinteni, mert itt összpontosul, úgyszólván itt éri el csucsfokát minden probléma, amely más, nagy városokat is veszélyeztet. A városok sehol másutt nem található változatossága, amit a világ minden részéről idesereglettek első állomásukként megteremtettek, nemcsak a belföld turistái számára, hanem mint világszenzáció is, az érdeklődés központjában áll. Milyennek látják az életet azok, akik itt laknak? A város sokoldalúságának előnyei egyensúlyban vannak-e a sokféle és egyre szaporodó hátrányokkal? Mit jelent a newyorkiak számára a mindennapi élet? Legelőször mindenki arról panaszkodik, hogy a megélhetés minden téren állandóan emelkedik. Nagy az adóteher, a városban kibírhatatlan a zaj és a levegőszennyeződés már olyan méreteket öltött, hogy a sok füst és korom az átlag családnak külön évi 850 dollárjába kerül, vegytisztitás, mosás, hajápolás és orvosi költségek formájában. Igaz, ezek és hasonló bajok más városokban is megvannak, de mivel New York az ország legnagyobb városa, szinte laboratóriumnak számit, ahol minden legélesebben kiütközik és az ellentétekből, problémákból eredő küzdelmek Útmutatóul szolgálhatnak más városoknak. Legjellegzetesebb a tanitók sztrájkja. Ez iskolaévben szeptember óta már harmadszor sztrájkolnak a tanitók és tanárok, de ez nem közönséges bérharc. A tanitók szakszervezete vezetőjének eltökélt szándéka, hogy megtöri az iskolák decentralizálására irányuló kísérletet és semmilyen megalkuvást nem fogad el ezzel szemben. A decentralizálás kérdése azonban nem helyi kérdés, hanem a fekete és portorikói kisebbségek szabadságharcának egyik igen fontos tünete, fejleménye. Ez a kérdés más városokban is napirenden van. Meddig képesek és hajlandók a tanitók ellenállni ennek az I I AMERIKAI MAGYAR SZÓ ' j * 130 East 16th Street | [New York, N. Y. 10003 I * Tisztelt Kiadóhivatal! I Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelvej ■ küldök megújításra $..................-t. [Név: .........................................................................| r 1 * Cím:.........................................................................I | Város:..........................................Állam:..............J ■ Zip Code:.............. I áradatnak? Amint eldől New Yorkban, aszerint gyorsul, vagy marad vissza ez a kísérlet másutt. Manhattan kerületben a betörők a lakásokat rendszeresen fosztogatják. A magányosabb utcákban az esti órákban a járókelő nincs biztonságban. A parkokban sem lehet többé esti sétákra menni. Habár Thomas P. F. Hoving, volt park-commissioner tömegeket vonzó, érdekes “eseményeket” rendezett, ill. vezetett be a Central Parkban, ott mégis, augusztus hónapban egyedül 40 személyt megtámadtak. Zsúfoltság és rossz levegő New Yorkban a nagy forgalom és zsúfoltság miatt nem lehet parkolóhelyet találni. Túlsók autó- és teherforgalom van a városban, ezért nagyon sok az autóbaleset, különösen a gyermekek soraiban. A kórházak tele vannak láb- és kartörésekkel, betört fejekkel, melyek autóbalesetekből származnak. Taxit viszont nem lehet kapni; ha egy üres taxi véletlenül jelentkezik, az többnyire “szolgálaton kívül” van. Akinek a városi bürokráciával van dolga, az idegölő időpazarlásra számíthat. Hajtási engedély megszerzése hónapokig is eltart. Az asztmában szenvedők betegségét súlyosbítja a newyorki rossz levegő. Az egészségügyi hatóságok is beismerik, hogy a légszennyeződés ma már nemcsak kellemetlenséggel jár, hanem szinte élet-halál kérdése. Néhány évvel ezelőtt egy sürü füstköd-periódus alatt és ebből kifolyólag 300-an meghaltak. Az egészégtelen levegő által okozott emphysema és tüdőrák növekedőben van. Az ilyen eredetű elhalálozások 1950—60 között megkétszereződtek, azóta ismét megduplázódtak. Nemrégen végzett tanulmányok kimutatták, hogy a tartós, 85 decibelnél hangosabb zaj rontja a hallást. A newyorki földalatti zaja sokszor túlhaladja ezt a határt. A forgalom, az építkezés, vagy épületbontás gépeinek robaja gyakran a 120 decibelt is eléri. Egyes uj lakóházakban a legfelsőbb emeletekről a szemétégetőkbe dobott hulladék zaja mennydörgésszerű robajjá válik. Talán ez az oka, hogy newyorkiak hangosabban beszélnek, mint mások. A látogatók azt mondják, megbolondulnának, ha állandóan New Yorkban laknának. A statisztika elég bizonyítékkal szolgál arra, hogy ez valóban meg is történik. A newyorki lakosok igen nagy százalékánál az elmebajnak kisebb-nagyobb tünetei észlelhetők; az élet ebben a városban az érzelmi problémák kifejlődését is elősegíti. A mérleg jó oldala, hogy sok kulturális lehetőség van a városban, feltéve, ha van rá pénze az embernek. Vannak ingyen múzeumok, kiállítások, egyes helyen ingyen koncertek is. A színház méregdrága és amellett hónapokkal előre kell a jegyet megvenni. Vannak, akik egy évvel előre veszik meg a színházjegyüket. A külsőbb kerületekből nehéz és hosszadalmas eljutni a város szivébe. Aki a színházba menet a forgalomban elakad, gyakran lekési az első felvonás jó részét. A középosztály elköltözik Sokan elköltöznek New Yorkból a környékekre, főleg hivatásbeliek, üzletemberek, középosztálybeliek. New York lakossága mégis növekszik, de ez a mezőgazdasági vidékekről, főleg a délről bevándorolt szinesbőrü szegény lakosságból tevődik ösz- sze. New Yorkba mennek munkát keresni, de a képzetlen munkások a modern iparban nem igen tudnak elhelyezkedni. Kilátástalan nyomorúság vár rájuk. Szerencsések, ha közsegélyt kapnak. A hatóságok vajmi keveset tesznek érdekükben, igy nyomortanyákon tengetik életüket. A jobbmódu középosztály elköltözésével és a szinesbőrü, szegény munkások beözönlésével a város lakosságának összetétele teljesen megváltozik. Uj szükségletek, követelmények merülnek fel, nagy társadalmi átalakulások kellenek ahhoz, hogy a régen elhanyagolt és most már égetően sürgős kérdéseket megoldják. Egyes építészek grandiózus terveket dolgoztak ki a város újjáépítésére, de ezekről persze a jelenlegi adminisztráció alatt szó sem lehet. Philip Johnson hires építész 80 milliárd dolláros költség- vetéssel úgy alakítaná át a várost, ahogy Louis Napoleon Párizst újjáépítette. Többek közt a város közepén 5 utcatömböt lebontana és helyébe dómtetejii szórakozó parkot építene. Manhattannak egy negyedrészét parkok létesítésére fordítaná és a jelenlegi siralmas folyópartokat is parkokkal szegélyezné. Más építészek a teherforgalmat földalatti utakra helyeznék. Sok más terven is dolgoznak, de ezek csak álmok mindaddig, mig New York város ügyeit a különböző üzleti érdekeltségek kedvére intézik. Mint másutt, New Yorkban is a lakosságnak kell kezébe vennie saját sorsát; “people power”, népi erő kell ahhoz, hogy New York a tiszta, egészséges, szép és kulturált otthonok kellemes városa legyen. NIXON NÖVELNI AKARJA AZ ALELNÖK HATÁSKÖRÉT WASHINGTON, D. C. — Richard Nixon újonnan megválasztott elnök Key Biscayne-i nyaralójában megbeszélést tartott Spiro Agnewval, az ugyancsak megválasztott alelnökkel. A megbeszélés után Nixon újságírókkal közötte, hogy hivatalba lépése után növelni kívánja az alel- nök hatáskörét. Az eddig szokásos feladatokon kívül további belpolitikai teendőket ruház az alelnöki-e és külpolitikai feladatokkal is ellátja majd. Egyidejűleg felmenti több üres formalitássá vált ténykedés alól. Ai ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával.
