Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-11-14 / 44. szám

Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N Y. Vol. XXII. No. 44. Thursday, November 14, 1968. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC, J 30 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. UJ ELNÖK RÉGI, MEGOLDATLAN PROBLÉMÁKKAL Újraválasztották a békéért Richard Nixon, a Republikánus Párt elnökjelöltje 30,- 446,028 szavazatot kapott a november 5-i választásokon. El­nyerte 33 állam 302 Electoral College szavazatát és ezzel ő lett az Egyesült Államok 37. elnöke. A Demokrata Párt jelöltje, Hubert H. Humphrey 30,122,- 715, George Wallace, az Amerikai Független Párt elnökjelölt- je 9,184,703 szavazatot kapott. Ha ezekhez a számokhoz hozzátesszük azoknak a számát, akik valamilyen okból nem éltek szavazati jogukkal (ezeknek száma 47 millió), akkor tiszta képet kapunk, hogy Nixon a szavazásra jogosultak szavazatának csupán 25%-át nyerte el. Nixon politikai programját nem indorszálta az ameri­kai nép. Nixon személyét nem indorszálta az amerikai nép. Nixon nem azért lett az Egyesült Államok uj elnöke, mert az ország szavazói őt, vagy programját előnyben része­sítik, hanem főleg azért, mert szavazatukkal akartak tiltakoz­ni Johnson politikája ellen. Az Egyesült Államoknak uj elnöke van, de a régi, meg­oldatlan problémák halaszthatatlanul megoldásra várnak. A vietnami háború még mindig folyik. Ha Nixon nem számolja! azt fel, akkor szemben találja magát az amerikai nép egyre növekvő haragjával, békekövetelésével. Harminc millió amerikai a bőség és jólét közepette nyo­morog. E milliók nem hajlandók tovább tűrni nyomorukat. Ha a Nixon-kormány nem tesz majd lépéseket a nyomor fel­számolására, az elmúlt évek lázongásai eltörpülnek majd azon tcmeglázadások mellett, melyekben a szegények milliói a kö-1 vetkező időszakban részt fognak venni. Az amerikai nép elégedetlensége magas fokra hágott a dollár vásárlóképességének csökkenése és a megélhetés állan­dó drágulása miatt. Az amerikai nép mind jobban követeli az inflációs folyamat feltartóztatását. Nixon kortesbeszédeiben Ígérte, hogy megválasztása ese­tén a hadikiadásokat 26 milliárd dollárral fogja emelni. Ha ezen Ígéretét betartja, akkor képtelen lesz a fent jelzett prob­lémákat megoldani. A nyomor következtében a bűnözés egyre nagyobb hullá­mokat ver. Nixon közbiztonságot Ígért. A nyomor felszámolá­sa nélkül azonban nem lehet megteremteni a közbiztonságot, bármilyen terror-eszközökhöz folyamodjanak is. A közoktatási válság, a súlyos lakáshiány, a nagyvárosok szenyezett levegője, a fajok között fennálló viszony állandó kiéleződése, mindmegannyi probléma, melynek megoldása nem tűr halasztást. Az amerikai népnek a következő négy évben résen kell állnia, harcra készen, ha javítani akar gazdasági helyzetén! és meg akarja védeni az alkotmányban biztosított jogait. VÉSZJEL A LÁTHATÁROK I Uj politikai párt, Wailace Amerikai Független Pártja lé-, pett az amerikai választók elé november 5-én. Ez a párt a faji! megkülönböztetést, a nyomor elleni harc feladását, a mono­polisták szabad garázdálkodását támogatja és az amerikai nép, minden megmozdulását terrorral óhajtja letörni. Nemzetközi viszonylatban még az atombomba használatától sem riad visz- sza a "Pax Americana" érdekében. Az Amerikai Független Párt elnökjelöltje, Wallace közel tízmillió szavazatot kapott. 13 államban, köztük olyan iparilag fejlett államokban, mint Ohio és Michigan, a szavazatok tiz, vagy még ennél is nagyobb százalékát nyerte el. Kétségtelen, hogy sokan azért szavaztak Wallace-ra, mert igy óhajtották kifejezni elégedetlenségüket a Johnson-kor- mány politikájával szemben. Kétségtelen azonban az is, hogy a Wallace-ra szavazók között vannak jócskán elvakitott és fa­siszta szellemmel átitatott egyének, akik Wallace vezetésével i veszélyeztetik az ország polgári demokrata rendszerét. Azt sem szabad figyelmen kívül hanj$i, hogy George Wallace húszmillió dollárt költött az amerikaiunk gondolko­dásának megmérgezésére ebben a választási kampányban. A Johnson kormány pedig hivatalosan is elismerte Wallace el­nökjelöltet. Mindezekből látható, hogy az uralkodó osztály felépiti fasiszta szervezetét, mely készen áll a hatalmat puccsal át-! venni — ha a monopolisták képtelenek uralmukat demokrati-j kus módszerekkel fenntartani. I harcoló szenátorokat Újjászervezik a Demokrata Pártot WASHINGTON, D. C. — A november 5-i választások legkimagaslóbb eredménye, hogy újból megválasztották a békéért harcoló szenátorok nagy többségét: Arkansasban J. W. Fulbright, Connecticut­ban A. A. Ribicoff, Indianában Birch Bayh, Idahoban Frank Church, So. Dakotában George McGovern és Wisconsinban Gaylord Nelson szenátorokat. Wayne Morse, Oregon sze­nátora, valamint Joseph Clark, Pennsylvania szenátora kevés szavazattal esett ki, de mind­kettőjük helyébe békét hirde­tő szenátort választottak. Megerősödött a béketábor az uj szenátusban Alan Cran­ston kaliforniai szenátor meg­választásával és H. E. Hughes befutásával Iowa államból. A békeprogramot hirdető szenátorok minden államban nagyobb szavazatot kaptak, mint a Ustán lévő elnökjelölt. New York államban a de­mokrata Paul O’Dwyer több mint kétmillió szavazatot ka­pott és ellenfelét, Jacob K. Javíts, republikánus szenátort azért küldték vissza a szená­tusba a szavazók, mert a szak- szervezeti vezérek és a De­mokrata Párt maradi vezetői az ő érdekét mozdították elő. McCarthy, Kénnedy és az őket támogató szenátorok, képviselők és polgárok Nixon “győzelmét” úgy magyarázzák, hogy ez mandátum a Demok­rata Párt újjászervezésére. Alabama államban, ahol nincs lehetőség az újjászerve­zésre, már megalakították a Nemzeti Demokrata Pártot uj, haladó szellemű vezetés alatt. A párt újjászervezői tudatá­ban vannak annak, hogy a ve­zetőségbe be kell vonni a szak- szervezetek s a néger nép ha-; ladó vezetőit, és a kis far-: merek, mezőgazdasági munká­sok, kispolgárok és ifjúság nagy tömegeit. Az újjászervezés előkészüle-; tei már folyamatban vannak és minden jel arra mutat, hogy az 1970-es kongresszusi választásokban az uj vezetőség | irányítja majd a Demokrata: LEGÚJABB Nyugat-Berlin. — Kurt Georg Kiesinger kancellárt saját pártjának nagygyűlésén Mrs. Beate Klarsfeld arculcsapta és náci gyilkosnak nevezte. Mrs. Klarsfeld már két évvel ezelőtt ugyanigv vádolta Kiesinger-t egy újságcikkben, melynek meg­jelenése után elbocsátották ifjuságvezetői állásából. Az inci­dens után Mrs. Klarsfeldet letartóztatták és egy évi börtönre Ítélték. • Brooklyn, N. Y. — Egy jémeni arab születésű amerikai polgárt és két fiát egyenként 100 ezer dolláros óvadékkal őri­zetbe vettek azon az alapon, hogy összeesküdtek Richard M. Nixon meggyükolására. Lakásukon különböző fegyvereket és muníciót találtak. • Stockholm, Svédország. — Egy évekkel ezelőtt Oroszor­szágból megszökött egyén a rendőrségnek jelentette és a rend­őrség hirül adta, hogy öt szovjet katona Csehszlovákiából meg­szökött és Svédországban menedéket kért. A svéd rendőrség beismerte, hogy félrevezették, mert a hir tisztára koholmány. Washington, D. C. — Eugene McCarthy szenátor több mint 4,000 éneklő, tüntető papból álló menetben a vezetők között volt. így jelezte a papok iránti rokonszenvét, akiket 0’Boyle kardinális megfedett, mert ellenezték a pápa tilalmát a születések mesterséges korlátozására. • Memphis, Tenn. — A dr. Martin Luther King meggyilko­lásával vádolt James Earl Ray bűnügyi tárgyalását elhalasz­tották, mert két nappal a kitűzött tárgyalás előtt elbocsátotta ügyvédjét. Várható, hogy a tárgyalást többször bizonytalan időre elhalasztják azon a ebnen, hogy az uj ügyvéd kikeresése sok időt vesz igénybe. • Minneapolis, Minn. — Az American Association of Uni­versity Professors 1969. évi gyűlését Chicago helyett Minnea- polisban tartja. A professzorok konferenciája “súlyos aggodal­mát” fejezte ki a chicagói rendőrség viselkedésével szemben a Demokrata Párt országos konvenciója idején. • Detroit, Mich. — Megszűnt a teherforgalom a Detroitot Windsor, Ontario-val összekötő Ambassador Hídon, mert az amerikai oldalon a hid-alkalmazottak sztrájkba léptek. A ka­nadai Chrysler gyár kénytelen teherautóit a Windsor—Det- roit-i alaguton keresztül irányítani. • A Fülöp-szigetek Iloilo városában egy benzintartály fei- robbanásának következtében 13-an meghaltak és 57-en meg­sebesültek, többnyire gyermekek. Egy megrepedt benzincső­nél gyermekek játszottak, mikor egyikük egy égő hegesztő­lámpát hozott oda. A láng meggyujtotta a kiömlött benzint, amitől a tank is felrobbant. Vészjel ez minden becsületesen gondolkodó amerikai po!-| gár részére. Vészjel ez mindazok részére, akik hívei az ame­rikai alkotmányban biztcsitott jogoknak. Vészjel ez a munkások, a kispolgárok, a demokrácia és béke minden hive részére. Wallace fasiszta mozgalmát a nép minden rétegét magá­ban foglaló monopólium-ellenes párt megszervezésével kell ellensúlyozni. ÁRA 20 GENT hozzá hasonló politikusokat ki­buktatni, akkor uj politikai párt megalapozására lesz szük­ség. Pártot. Egyesek úgy vélik, hogy haj nem sikerül Richard Daley! chicagói polgármestert és a i CHICAGO, III. — Autójá­ban holtan találták Rév. Charles Billups lelkészt, dr. Martin Luther King volt se­gédjét. Ismeretlen tettesek mellbelőtték.

Next

/
Thumbnails
Contents