Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-10-10 / 39. szám
Thursday, October 10, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 CSEPEL VAS- ÉS FÉMMŰVEK kom' Fennállásának 75. évfordulóját ünnepelte Magyarország legnagyobb komplex iparvállalata, a Csepel Vas- és Fémmüvek. A Budapest XXI. kerületben lévő hatalmas vasipari kombinát termékeit a világ több mint 60 országába exportálják. Gyártmányai a KGST-országokon kívül eljutnak az Egyesült Államokba, Angliába, Argentínába, Braziliába, Belgiumba, a Német Szövetségi Köztársaságba, Indiába, — hogy csak néhány jellemzőbb partnerét említsük. Különösen nagy tételekben exportál szerszámgépeket, kerékpárokat és motorkerékpárokat, célgépeket, automata megmunkáló gépsorokat, különböző csőárukat, csőgyári hengersorokat és komplett gyárberendezéseket. A gyárat Weiss Manfréd Lőszergyár néven alapította 1892-ben, s néhány év alatt az ország legnagyobb üzemévé fejlődött. Az első világháború után hozták létre a csőgyárat, az edénygyárat, a kerékpár- és varrógép-gyárat, sőt megkezdték Csepelen a repülőgépgyártást is. Gépgyárat is létesítettek s igy a Weiss Manfréd-gyárban a gombostűtől a repülőgépig mindenféle fémipari cikket előállítottak. A második világháború során a gyár erősen megrongálódott, üzemeinek 70 százaléka teljesen elpusztult, 1947-re azonban az újjáépítési munka eredményeként sikerült ismét elérni a háború előtti utolsó békeév, 1938 termelési szintjét. Ettől kezdve pedig ez a gyárváros mind nagyobb szerepet játszik az ország gazdasági életében. A Csepel Vas- és Fémmüvek termékeinek külkereskedelmi értékesítésével már külön vállalat, a Pannónia Külkereskedelmi Vállalat foglalkozik. A kombinát több mint 35,000 embert foglalkoztat, 11 gyára, több mint 50 üzemegysége valósággal ontja a különböző termékeket. A gyárváros 230 hektár területen fekszik, s gyáregységei összesen mintegy 6 millió légköbmétert foglalnak el. A csepeli vas- és acélkombinát martin-acélművének és durvahengermüvének évi kapacitása 400,000 tonna. Bugával innen látják el a csőgyárat, amelynek évi teljesítménye körülbelül 200,000 tonna. Ugyancsak a kombináton belül állítják elő a kovácsolóárugyár, a finomhengermü és a lemezhen- germü alapanyagát. Egész sor kész produktumokat termelő, korszerű üzeme van Csepelnek, s különösen gépgyártása jelentős, hiszen az ország összes szerszámgépének mintegy 50 százalékát termelik itt. Külföldön elsősorban radiálfurógépei és marógépei ismertek. Különösen nagy a kereslet programvezérlésű konstrukciói iránt. Újabban már numerikus vezérlésű szerszámgépeket is gyártanak Csepelen. Kerékpár-gyárában 1945 óta több mint 4 millió kerékpárt állítottak elő, s bár az utóbbi években csökkent a kerékpárgyár termelése, igy is az évi mintegy 250,000 darab kerékpárnak körülbelül a felét export-megrendelésekre készítik. A csepeli kerékpárokból még az Egyesült Államok cégei is jelentős tételekben vásárolnak. A motorkerékpárgyárban a közelmúltban készült el a 400,000-ik darab, s az évi mintegy 40,000 kerékpárnak körülbelül 60 százalékát exportálják. A varrógép-gyárban a háztartási varrógépek gyártásáról áttértek a KGST által Magyarországra szakosított nagyteljesítményű konfekció- és textilipari varrógépek sorozatgyártására. A Csepel Vas- és Fémmüvek a harmadik ötéves terv időszakán (1966—1970) újabb nagy fejlődési szakaszon megy át. Lényeges szerkezeti változtatásokat hajtanak végre a gyártmány struktúrában, s ez elsősorban a szerszámgép-gyárat érinti. A szerszámgép-gyártás 1970-ig az 1960. évi színvonalnak 225 százalékára növekszik. Csepel gépipari üzemei a harmadik ötéves terv utolsó esztendejében már több mint 11 milliárd forint értékű terméket állítanak elő. Elsősorban a nagy- pontosságú, a numerikus vezérlésű és a célgépek gyártási volumenjét növelik. A következő adatok kétségtelenül bizonyítják, hogy a csepeli gyár lépést tart a nemzetközi technikai haladással, s a legkorszerűbb gyártmánycsoportok kialakításával jelentkezik a világpiacon. A célgépgyártás például —az 1960. évi színvonalat figyelembe véve — 1970-re 13-szorosára, az automata gépsorok gyártása 6.5-szörösére, a hengerdei berendezések gyártása pedig 11-szeresére növekszik. A csepeli kohászat fejlesztésére évente átlag 300 millió forintot költenek, s e kohászati üzemek termelése a tervek szerint 10 év alatt 165 százalékkal növekszik. Ezen belül a fémmű kapacitása két és félszeresére fejlődik, az elektro-acél termelés megduplázódik, a csőgyárban a középsor termelése pedig 25,000 tonnáról mintegy 90,000 tonnára emelkedik. • A csepeli munkások hagyományos forradalmi- sága a magyarországi munkásmozgalom történetében fogalommá avatta “Vörös Csepel” nevét. Az első önálló szervezetek 1903-ban alakultak meg. Az 1905. évi vasmunkás-sztrájkban, az azt követő politikai tüntetésekben, az 1912. május 23-i tömegtüntetésben aktiv szerepe volt a csepeli munkásoknak. 1916. júliusában általános sztrájk tört ki Csepelen a katonai parancsnokság önké“Titokban mindig egy pesti kiállításra vágytunk” Párizsi magyar festők budapesti bemutatkozása Maurice és Nándor Vágh-Weinmann festőművészek, akik 38 éve élnek Párizsban, augusztusban kiállítást rendeztek Budapesten, az Ernst Múzeumban. — 1930-ban mentünk el Párizsba — mondották. Addig a Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban és több vidéki városban voltak kiállításaink. Szellemi mestereink Munkácsy, Paál László pályájának példája vonzott lidérces fényként Párizsba, a képzőművészet fővárosába. S azután ott is ragadtunk, francia állampolgárok, befogadott, sőt, elismert festők lettünk: a Francia Képzőművészeti és Irodalmi Rend lovagjai. De titokban mindig erre: egy nagy pesti kiállításra vágytunk. Mindkettőjük magyar beszéde kifogástalan, mentes minden akcentustól, csupán a modor, s a szövegbe kevert egy-két idegen szó árulkodik az elmúlt 38 évről. — Szembe akartunk nézni a fiatalságunkkal, hazahozni, itthon megmutatni egy élet termését. Nagyon hálásak vagyunk a magyar kulturális intézményeknek, hogy erre lehetőséget adtak, s a müértő közönségnek és kollégáknak, akik nagy érdeklődéssel fogadták a kiállítást. Hálánk jeléül három képet ajándékoztunk a Nemzeti Galériának. Megalakult az első magyar szocialista részvénytársaság Megalakult Magyarország első szocialista részvénytársasága, a Borsodi Ércelőkészitő Mü RT. A kormány ugyanis az uj mechanizmus szellemének megfelelően lehetővé teszi, hogy az állami vállalatok és más szocialista gazdálkodó szervezetek kereskedelmi társaság fői-májában közös vállalatokat alapítsanak. A részvénytársaság részvényei 50—50 százalékban a Lenin Kohászati Müvek és az Ózdi Kohászati Üzemek között oszlanak meg. Az uj részvénytársaság alakuló közgyűlésén három üzleti év tartamára alakították meg a két vállalat vezetőségéből a BÉM RT tiztagu igazgatóságát. A részvénytársaság elnökét a két érdekcsoport közösen választja meg három üzletévre. A részvény- társasági forma létrehozása az ércelőkészitő mü gazdaságos, nyereséges üzemeltetésének pénzügyi, beruházási feltételeit teremti meg. A hatalmas ércelőkészitő műszaki-gazdasági továbbfejlesztését a két kohászati nagyvállalat finanszírozza majd. A részvénytársasági forma lehetővé teszi, hogy az ebből előálló termelésnöt ekedés és önköltségcsökkentés hasznát a két nagyvállalat élvezze. • Pulvkafarm. Magyar-francia közös vállalkozásban pulykatenyésztő farmot épit a mezőtúri, a nagykunsági és a csorbái állami gazdaság. A telep benépesítéséhez — egyelőre kísérletként — a franciaországi Bretagnetból 8,000 napospulykát vásároltak. A szállítmány első része — 4,000 kis- pulyka — már megérkezett Mezőtúrra. nyes intézkedései miatt. Az 1918. januári általános sztrájkban a csepeliek tartottak ki legtovább, novemberben elsőnek alakították meg a munkás- tanácsot. 1918. december elején megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja helyi szervezete. 1919. március 18-án a csepeli munkások nagygyűlése foglalt először állást a proletárdiktatúra azonnali kikiáltása mellett, és akciót indított a bebörtönzött kommunista vezetők kiszabadítására. A Magyar Tanácsköztársaság védelmében nemcsak ellátták a Vörös Hadsereget munícióval, hanem ők állították fel az első munkászászlóaljat. A fehérterror tombolása, majd a Horthy-fasizmus elnyomása nem törte meg a csepeliek forradalmi mozgalmát. Kiemelkedik aa 1929. évi bérkövetelésekért vívott sztrájk, majd az 1943. szeptemberében a háború ellen kitört sztrájkmozgalom. 1944. december 4-e és 6-a között sikerrel akadályozták meg az üzemnek a Ilit— lerfasiszták és a nyilasok által tervezett kiürítését. Az ország felszabadulása óta a csepeli munkások mindig elől jártak az országépitő munkában. Jó szőlőtermés várható Szüretre készülnek Magyarország legnagyobb szőlőtermő vidékén, a Duna-Tisza közén. Az együttesen több mint 114 ezer hold homoki ültetvényeken rekordhozamot érlelnek a tőkék. Az idén 33 ezer hold fiatal telepítésű szőlő teljes termőre fordulása ugyancsak számottevően növeli a termést. A gazdag hozam azonban még csak ígéret: a tőkéken becsült több mint 2,4 millió mázsányi bor- nakvaló végleges mennyisége és főleg a minősége a további időjárástól és a szüret lebonyolításától függ. Az utóbbi években az állami és a tsz-pincésze* tek hordóparkja kétszeresére nőtt: együttesen egymillió hektoliter mustot tudnak tárolni. A háztáji gazdaságok kispincéiben további 700 ezer hektoliternyi hordó várja az uj termést. Meghalt Spectator Dr. Krenner Miklós újságíró, nyugalmazott tankerületi főigazgató, 94 éves korában elhunyt. Aa őszirózsás forradalom idején nevezték ki a szegedi tankerület főigazgatójává. Később Aradon középiskolai tanárként működött, majd az Ellenzék cimü kolozsvári politikai lapnál főmunkatársként dolgozott. Ugyancsak főmunkatársa volt egy időn át a Magyar Nemzetnek. Cikkeit mindkét lapban Spectator néven irta. A 40-es években részt vett az ellenállási mozgalomban mint Bajcsy- Zsilinszky Endre egyik legjobb barátja és állandó konzultánsa. Tagja volt a Történelmi Emlékbizottságnak. A legvészesebb időkben is bátran kiállt az üldözöttek mellett. Munkásságának elismeréséül 1947-ben a Szabadság Érdemrenddel tüntették ki, 1967-ben pedig — a Történelmi Emlékbizottság megalakulásának 25 éves jubileuma alkalmából — megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. AZ URBANIZÁCIÓ Az urbanizáció világméretű jelenség. Ez természetesen Magyarországot sem hagyta érintetlenül. 1920 és 1965 között csaknem 1,5 millióval nőtt a városi lakosság lélekszáma. A fejlődés nem volt egyenletes. Különösen meggyorsult 1949 után, az állami ipar megteremtésével egyidőben. Ma már a népesség 44 százaléka él a városokban, s a folyamat feltartóztathatatlanul folytatódik. Ilyen körülmények között szükség van komplex városfejlesztési, településhálózat-fejlesztési politikára és tervezésre. Minderre az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium hivatott, amelynek egyik legfőbb feladata az idevonatkozó tervek kidolgozása. A tervet, amely az egész ország területére, minden településre kiterjed, 1969 első félévében terjesztik jóváhagyásra a kormány elé. • Csontváry, a zseniális magyar festő képei felfedezésének izgalmas történetéről ir filmforga“ tókönyvet Hubay Miklós. A tervek szerint a filmet magyar-francia koprodukcióban készítik el.