Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-10-10 / 39. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 10, 1968. Jubiláló énekesek köszöntése Budapesten 60 éves a Magyar-Amerikai Dalárda Meghitt, szívélyes ünnepséget tartottak Budapesten a Magyarok Világszövetsége székházában. Nyolc Clevelandban élő magyar — a Magyar- Amerikai Dalárda teljes vezetősége — találkozott a budapesti zenei élet kiválóságaival, zenepedagógusokkal, kórusvezetőkkel és a Magyarok Világ- szövetsége munkatársaival. A jólsikerült ünnepséget a Magyarok Világszövetsége abból az alkalomból rendezte, hogy a Dalárda most jubilál: 60 esztendős. 1908-ban lelkes és áldozatkész amerikai magyar munkások kezdeményezésére két dalárda alakult Clevelandban: a Haladás Kórus és az Általános Munkásdalárda. A két daltestület 1919 januárjában egyesült; megalakult a Magyar-Amerikai Dalárda. A húsz énekesből — és 300 pártoló tagból — álló társulat minden évben több hangversenyt rendez Clevelandban, de műsorokat ad Amerika más városaiban is. Repertoárjukon jelenleg 40 szám szerepel. A munkásdalokon kivtil főként müdalokat, régi magyar nótákat — és újabbakat: Kodály-, Maros Rudolf- és Bárdos-müveket — énekelnek. Saját székházuk van; a háromemeletes épületben 800 embert befogadó színházterem, bár, tekepálya, előadótermek sorakoznak, s nem utolsó sorban jól felszerelt konyha, ahol a Dalárda tagok feleségei főzik a finom magyaros ételeket. A jubiláló Dalárda vezetősége — az élettársakkal együtt — most ellátogatott a szülőföldre és — mint mondották — felejthetetlen napokat töltöttek Magyarországon. Legtöbbjük 40—45 év óta először járt idehaza. Számukra életreszóló élményt jelentett a találkozás az óhazával... A program egyik kiemelkedő pontjaként a Dalárda vezetői ellátogattak a Vasas Művészegyütteshez egy kis tapasztalatcserére. A Vasas kórus házi hangversenyt adott a vendégek tiszteletére, akik rendkívül értékes ajándékot — egy nagy kotta-gyűjteményt — adtak át a Vasas Művészegyüttes vezetőinek. A gyűjteményben akadtak muzeális értékű kották, olyanok is, melyeket egykor a Vasas-kórus karnagyai szereztek, sőt olyanok is, amelyek Amerikában születtek. . . A Magyarok Világszövetsége a jubiláló clevelandi dalosok vezetőit — Mezei Árpád elnököt, Tilk János alelnököt, Pósa József titkárt és Kon- dorossy László karnagyot — kitüntette a Világ- szövetség aranyérmével. P. T. A clevelandi magyar klub elnöke Suda pesten Kedves vendége volt nemrég a Magyarok Világ- szövetségének ; a budapesti székházat Jackovic A. Lajos, a clevelandi Magyar Klub elnöke kereste fel. Mint elmondotta, 1924-ben néhány magyar vezető ember, tanár, orvos, ügyvéd és mások — akik úgy találták, hogy szükség van egy olyan magyar egyesületre is, amely angol nyelven működve kapcsolatot teremt a kivándorolt magyarok és a nagy amerikai közösség között — megalakították a clevelandi Magyar Klubot. A Klub az elmúlt félszázados működése alatt szép eredményeket ért el. Gyűléseire, összejöveteleire rendszeresen ellátogattak kiváló amerikai személyiségek; az amerikaiak körében terjesztették a magyar kultúrát, művészetet, elismerést, becsületet szereztek a magyar névnek. A Magyar Klub tagjai második, harmadik generációs magyar származású és a tudományok, művészet, irodalom terén elismert egyének. A Magyar Klub alapszabálya szerint nem foglalkozik politikával. Jackovic elnök most — a Klub vezetőségének nevében — felvette a kapcsolatot “hivatalosan is” a Magyarok Világszövetségével és tárgyalt arról, hogy a szövetség kulturális, tudományos segítséget nyújt a clevelandi Magyar Klub működéséhez. “Az amerikai Debrecen” ajándéka az óhazának Dr. Szabó István clevelandi református lelki- pásztor, az amerikai Kálvin Zsinat örökös tiszteletbeli elnöke vezetésével a clevelandi magyar református gyülekezet 24 tagja érkezett Budapestre, óhazai látogatásra. Ez alkalommal adták át a vendégek azt a nagyértékü sebészeti gépet, amelynek egy másik példányát már korábban, a magyarországi református egyház fennállásának négyszázadik évfordulóján, Debrecenben nyújtották át. A küldöttség látogatása alkalmából Budapesten a Baross téri egyházközségben ünnepi istentisztelet volt, amelyen a kedves vendég, dr. Szabó István hirdette az igét. Utána a vendégek és a magyar reformátusság vezetői a zsinati székházban gyűltek össze, s itt történt meg a nemes ajándék átadása. Dr. Szabó István a következő beszéd kíséretében adta át a sebészeti gépet a zsinat elnökségének: — Mi mindig szülőhazánknak és lelki édesanyánknak nevezzük ezt az országot. Nemcsak a magyar nyelvűek, hanem a sokkal nagyobb számban élő, angol nyelven beszélők és imádkozok is. Clevelandból — amit mi amerikai Debrecennek nevezünk — jön ez a gép, amely annak a hálának és szeretetnek a jele, amit a mi magyar népünk, lelki édesanyánk és egyházunk iránt érzünk. Dr. Szabó István ezután felolvasta az adományozó levelet, amelyet a gép megalkotója, Köteles István, továbbá dr. Szabó István lelkész és dr. Piri József főgondnok irt alá. Az ajándékot a magyar reformátusság nevében dr. Bartha Tibor püspök köszönte meg meleg szavakkal. • Rubányi Vilmos, az Állami Operaház nyugaí mázott karigazgatója elhunyt. A rákoskeresztúri uj köztemetőben, a fővárosi tanács által adományozott diszsirhelyen helyezték örök nyugalomra. Madách Imre: “Mózes” A “régi” szerző még régebbi témához nyúlt és a bibliai idők kellős közepébe vezeti nézőit. Mózes áll az események középpontjában, aki kivezeti népét Egyiptomból, a rabszolgaságból. A drámai költeményben sorra megelevednek a biblia alakjai: Áron, Húr, Kaleb, Józsué, Dátán, Fáraó, Jet ró, Mirjam, Cipóra és a nép, az állandóan zúgolódó, szenvedő, küzdő emberek. A “Mózes” hatalmas sikere megmutatta, hogy a biblia is azok közé a régi könyvek közé tartozik, amelyeknek érdekességük, vonzásuk, értékük nem szűnt meg ma sem. Ha megfelelő szerző újítja fel témájukat, mondanivalójuk van a modem ember számára is. A szerző a Tóra (Mózes 5 könyve) eredeti anyagát használja fel története számára. Nem tér el a hagyományos irodalomtól, ha nem is követi mindenütt szószerint a szöveget. A régi keretet nem uj tartalommal tölti meg, ahogy általában mondani szokták, mert Mózes könyvének a tartalma, tanítása sem más, mint a darabé, hanem inkább a nyelvezetét, kifejezési formáját modernizálja, hozza közelebb a ma emberéhez. Az előadás hatalmas sikerében a szerzők — régi és uj — mellett oroszlánrésze van egy kiváló művésznek is, Sinkovits Imrének a címszerepben Nagyszerűen alakítja a fáraó udvarában nevelkedett, magát egyiptominak tartó Mózest, aki származását megtudva, az üldözöttek, az elnyomott nép oldalára áll, hogy megmentse őket a rabszolgaságból. Nagyon nehéz szerep ez. A nép vezérének többszöri emberi átalakulását, lelki problémáit, vívódásait kell ábrázolnia, korhűen, és ugyanakkor a modern lélektan eszközeivel, kifejezési formáival. Sinkovits nagyszerűen oldja meg feladatát. A közönség hatalmas tapsviharral jutalmazza a magasan kiemelkedő színészi teljesítményt és alig akarja leengedni a szinpadról. Ő maga a legsokoldalúbb, legszínesebb egyéniségű magyar színész. Társai is nagyszerűen játszanak és az együttes kiemelkedő, nagy élményt nyújtó, emlékezetes estével ajándékozza meg a nézőket. A Nemzetiben láthattuk Madách Imre másik nagy alkotását: AZ EMBER TRAGÉDIÁJÁT. — A már számtalan felújítást megért darab még mindig vonzani tudja a közönséget és jelentős művészi élményt nyújtja. Érdekes, hosv a mostani előadásban Major Tamás játssza az Ur szerepét, aki a régebbi, 12—13 évvel ezelőtti szinrehozatal- nál még Lucifert testesítette meg. Úgy látszik “kiöregedett” a bűnre csábítás, a gonoszság, az elvetemültség szerepéből és átengedte ezt a nála jóval fiatalabb Kálmán Györgynek. A felújítást egyébként Major Tamás rendezte, aki nemcsak kiváló alakítást tud nyújtani a legváltozatosabb szerepekben, hanem nagyszerű szervezőnek és irányítónak is bizonyult. (Folytatjuk) Ritka horgász-szerencse Ritka zsákmányt ejtett nemrég a Rábában Kelemen Tibor szentgotthárdi OTP-tisztviselő. Egy hét alatt két óriási harcsát fogott, az egyik 26, a másik 31 kilogrammos volt. Kelemen mindkét állattal hosszasan viaskodott mig a partra tudta vonszolni őket. A ritka horgász-szerencse szakemberek körében annál is nagyobb feltűnést keltett, mivel a Rábában ember emlékezet óta nem fogtak ki ilyen nagy harcsát, különösen pedig kettőt egymás után. Húszmillió nemesponty-gyerek Szarvason, a kísérleti halastavak központjában, az idén körülbelül félmillió harcsa- és 20 millió nemesponty-ivadékkal szaporodott az állomány. Különleges ivadékszállitó jármüvet szerkesztettek, s oxigénnel dúsított vizben. müanyagzsákok- ban szakfelügyelettel viszik a kis halakat az ország különböző halastavaiba. A Magyar Szó tájékoztat az óhazáról, csatlakozzon Ön is az olvasók táborához! Délutántól estig az Ifjúság Parkban. Képünk: A budapesti Ifjú sági Park látképe. SZÍNHÁZI élet ' Irta: DOMÁN ISTVÁN (Folytatás)
