Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-10-10 / 39. szám
Thursdav. October 10. 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 A Mátra kapujában A Mátra-vidék gazdasági, kulturális és forgalmi központja Gyöngyös. Az elmúlt évek során ipara nagyon kifejlődött. Van szerszámgyár, vágóhid, húsfeldolgozó üzem. Kő- és lignitbányászata ma már fontossággal bir. Gyümölcs- és szőlőtermelése hires. Innen szállítják 5 és 10 kilogrammos kosarakban a csemegeszőlőt. A nagy fehér és piros fürtök csomagolva kerülnek a külföldi üzletekbe. A gyöngyösi malom és téglagyár nagyszámú munkást alkalmaz. A Gyöngyös—Visontai borvidék termését pedig az egész világon ismerik a magyar borok kedvelői. A múlt napokban beszélgettem a magyar borok exportvállalatának egyik vezetőjével, aki büszkén emlitette, hogy múlt évi borexportjuk 200,000 üveg volt csak az Egyesült Államokba, viszont a kanadai borexport már túlhaladja ezt is. Rákóczi fája A Gyöngyösbe látogatók rendszerint ellátogatnak az Orczy kastélyban levő múzeumba. A legérdekesebb látnivalók egyike azonban nem az épületben, hanem a kertben van. Ez az 500 évesnek mondott mogyorófa, amelyet a nép csak Rákóczi fájának nevez. A múlt esztendőben magam is megcsodáltam, pedig már láttam sok öreg fát. Kaliforniában, San Francisco szomszédságában a Muir Woods-ban, ahol a Redwood ritkaságok vannak, sem láttam hasonló vastagságú fákat; igaz az is, hogy ez a mogyorófa nem is ért az “égig”, mint a Redwood-ok, de nem is volt olyan vastag, mint a Yosemite Parkban a Wawona fa, amelyben még alagutat is vágtak. Olyan vastag sem volt, mint a Floridában levő ciprusfák Orlandó és Sanford között, no de Rákóczi-fája nem méri a korát 1,000 években, mint az előbb említettek. Aztán meg e fa alatt a monda szerint Rákóczi Ferenc pihent, de azt mondják, hogy valami balsors érte, de most nem volt alkalmam erről meggyőződni. Egy másik történelmi érdekessége Gyöngyösnek a Szent Bertalan barokk stílusban épült templom. Ide temették Bottyán János kuruc tábornokot, akit népiesen csak Vak Bottyánnak neveztek. Ez a kis- nemesi családból származó kuruc hős végvári vitézként a török elleni harcokban vesztette el fél szemét, ezért a “vak” elnevezés. Azt mondták róla, hogy kivételes katonai tehetség volt. Esztergom várát 1685-ben sikerrel védte meg az ostromló törökkel szemben. A délvidéki várak visszaszerzésében nagyon ügyes taktikákat használt, amire a császári tábornokok is felfigyeltek és ezredesnek nevezték ki. A spanyol örökösödési háború után 1704- ben hazarendelték, hogy Rákóczi kurucai ellen harcoljon, Bottyán azonban Rákóczihoz csatlakozott, még az évben bevette Érsekújvárt és egy év múlva a Dunántúl nagy részét elfoglalta. Ajtói is hires volt, hogy szigorú rendet tartott és megvédte a szegény lakosságot a zaklatástól. Báró Orczy és a vérvád Az Orczyakról csak azt szeretném megjegyezni, hogy az egyik Orczy 1882-ben a tiszaeszlári vérvádban, a vérvád kidolgozásában és az erőszakos ítélet hozásban főkolompos volt. A vérvád bejárta annak idején az egész világot. Nem kevesebbről volt szó, mint hogy a tiszaeszlári zsidó lakosok rituális okokból meggyilkolták a fiatal Solymosi Esztert. Orczy, mint országgyűlési képviselő nagy nyomást gyakorolt a bíróságra, hogy elmarasztaló ítéletet hozzon. A védelmet Eötvös Károly vállalta, aki szintén képviselő volt. Eötvös bátor fellépésével bebizonyította a vád koholtságát és a vádlottakat egy év múlva felmentették. Tehenek fedezték fel a gyógyvizet Gyöngyöst azonban nem a fenti történelmi események tették a Mátra kapujává. Innen vezet az országút Kékestetőre, amely ma Magyarország legmagasabb csúcsa (1,015 méter), továbbá Galyatetőre, amely csak néhány méterrel alacsonyabb. Mátraháza és Mátrafüred és az egész környék tele van üdülőkkel és gyógyfürdőkkel. A legnagyobb talán Párád és környéke. Párádon hatalmas gyógyintézet van, ahová az egész országból utalnak be betegeket. Voltunk a parádi gyógyvíz forrásnál is. Ez valaha Károlyi-birtok volt. Érdekes az is, mikép tudódott ki, hogy a parádi forrás gyógyvíz? Azt beszélik a forrás gondozói, hogy e helyen mocsaras láp volt. A közelben legelő. Két tehénnel azonban mindig baj volt: Nem tudták megakadályozni, hogy a lápba járjanak inni. Könnyű kerítéseket letörtek, ha erőseket építettek, akkor meg bőgtek. Jelentették ezt a tiszttartónak, aki elhatározta, hogy végére jár a dolognak. A felbugvogó forrásból vízmintát vétetett és azt felküldte Budapestre kivizsgálni. Az eredmény meglepő volt. A gyomorgyógyvizek közel a legjobbak egyikének bizonyult. A forrást tető alá hozták. A viz magától szökik fel és hideg. Naponta 2—3,000 üveget töltenek meg, ennyi az egész hozam. További forrás'után nem mernek kutatni, mert attól félnek, hogy az uj fúrásoknál esetleg elvezetik az eredeti eret, de igy is minden jobb étteremben kapható a Parádi-viz. A legevő tiszta és ózondus. Az utak simák és tiszták. Autónk könnyen veszi az emelkedéseket és minden kanyarulatnál messzebb és messzebb láthatár nyílik meg előttünk. Ez a tiszta láthatár azonban nemcsak a Mátrában van meg, de megvan az emberek agyában is. Ez az ami lehetővé teszi nemcsak Gyöngyös, de egész Magyarország rendkívül nagyméretű iparosítását és az életszínvonal állandó emelkedését. Schalk Gyula: A SALISBURY SÍKSÁG REJTÉLYE 2. A Stonehenge csillagászati vonatkozásait elsőként Norman Lockyer századeleji neves csillagász vetette fel, aki kiszámította, hogy a napfelkelte sugárkévéjének az előző cikk végén említett módon való átfutása a Stonehenge főtengelyén az időszámításunk előtti 1850-es években valósult meg. Lockyer számításai azonban nem dönthettek meg a régészek kutatásának eredményeit, és nem tolták át a Stonehenge titkának problémáját a csillagászattörténészek oldalára. A közelmúltban azonban dr. Gerald Hawkins angol kutató nagy feltűnést keltő cikket jelentetett meg, sőt könyvet is irt a témáról és ez a tény szorosabbra fűzte a csillagászok és régészek Stonehenge körüli munkáját. Hawkins ugyanis nem kevesebbet állít, mint hogy a hires kőkör csillagászati megfigyelőhely. Működése mindenféle segédeszköz nélkül az árnyékvetés jelenségeinek ügyes kombinációján alapul. A letűnt idők csillagászai” — mondja Hawkens — itt végezték rendszeres megfigyeléseiket. Ezek oly tökéletesek voltak, hogy segítségükkel a Nap és Hold fogyatkozásait előre megjósolhatták. Hawkins ugyanakkor nem tagadja, sőt természetesnek tartja, hogy a kőkör vallási célokat is szolgált. Hiszen szerte a földkeregségen az ősi kultúrák elsősorban vallási meggondolásokon át jutottak az égbolt megfigyeléséhez. Bizonyos szertartások bizonyos meghatározott csillagászati jelenségek bekövetkezéséhez voltak kötve. A Stonehenge esetében sem lehet másról szó. Nem állítjuk tehát, hogy a Stonehenge régészeti és történelmi jelentőségét erőszakkal átbillentsük a csillagászat oldalára, sokkal inkább arról van szó, hogy amilyen mértékben a régészek rekonstruálják a múltat, amilyen mértékben sikerül az ősi civilizációkat az, idők homályából kiléptetni, olyan mértékben derül fény arra, hogy az adott társadalomban a csillagászat milyen fontos tényező volt. Amikor 1965 november ötödikén a San Francis- kói Morrison Planetáripm késő esti előadását hallgattam, a zsúfolásig megtelt nézőtér fölé éppen a Stonehenge még igy vetítve is monumentális képét vetítette Mr. Gate, az előadó, és sorra felkerültek a hatalmas kupolára Hawkins megállapításainak bizonyítékai. Lassan kibontakozott az ut, amelyiken Hawkins a Stonehenge csillagászati összefüggéséig jutott. Itt van például Hawkins rendkivül részletes, és precíz térképe az építményről és környékéről. Ebben valamennyi az idők folyamán letűnt és valamennyi még ma is fennálló obeliszk szerepel. Felkerülnek a térképre az építmény szerkezetében kulcsfontosságot játszó obeliszkek összekötő vonalai, majd egyszerűen beleképzeljük magunkat annak az ősi megfigyelőnek a helyzetébe, aki a már álló, és a fő égtájak szerint tájolt épitmény segítségével az adott körülmények szerint arra törekedett, hogy pontosan meghatározza a napforduló idejét, vagy az elkövetkezendő napfogyatkozások sorrendjét figyelve összefüggést keressen az elmúlt és a lehetséges fogyatkozások közötti idők, periódusok között. Az épitmény középpontjában megállva kézenfekvő volt a “legkorszerűbb” és legegyszerűbb koordináta rendszer alkalmazása. Nyilvánvaló, annak az alapsikja maga a láthatár volt. Azt kellett tehát vizsgálni, hogy abban az esetben, ha valaki hosszú évtizedeken, vagy egész generációkon át ugyanerről a helyről nézi az égboltot egyes jelenségek idején, a napkeltét, a napnyugtát, a Hold fázisváltozásait, napi látszó mozgását és az időközben létrejött fogvatkozási jelenségeket, és az egyes jelenségek esetében mindig ugyanott állva vagy ülve a sziklaobelisztek csúcsaival jelöli ki az égitestek irányát, levonhatók-e ezen jelenségekre, és mozgásokra vonatkozóan következtetések, esetleg felismerhetők-e bizonyos periódusok? Ha igen ezek elérik-e azt a pontosságot, hogy segítségükkel napi pontossággal előre lehessen jelezni például a fogyatkozásokat? Hawkins arra az izgalmas megállapításra jutott, hogy igen. A Stonehenge alkalmas a pontos helymeghatározásra. A főtengely északkelet-délnyugati fekvésű, ez pontosan a nyári napforduló napkeltének iránya. (Nyáron ugyanis a Nap észak keleten kel, és északnyugaton nyugszik.) Hawkins rájött, hogy a csillagászati szempontból legfontosabb obeliszk a Stonehenge-ben a Heel-Stone, a Sarokkő. Ez csaknem pontosan keleten áll és a megfigyelt égitestnek ezzel, valamint a sarsen kör valamelyik obeliszkj ével kell egyirányba esnie, hogy pontosan rögzíthető legyen adott égi pozíciója, vagy valamely égitest-helyzet bekövetkeztének feltétele. Hawkins munkamódszerére legközelebbi számunkban térünk vissza. (Folytatjuk) 72 milliárd 200 millió dollárt... szavazott meg a képviselőház pár perces vita után a Pentagon részére. Ezen emberi ésszel nehezen felgogható hatalmas összeget a képviselőház pár perces vita után 334 szavazattal 7 ellenében szavazta meg, még pedig ágyuk, rakéták, hadi repülőgépek, napalm-bombák és az emberiség kiirtásához szükséges egyéb eszközök gyártására. Ugyanennek a képviselőháznak a tagjai a legembertelenebb közönnyel tekintenek a 24 millió nyugdíjas egyre tűrhetetlenebb helyzetére, a nagy városok súlyos helyzetére, a közoktatás válságára, vagyis az ország lakosainak ezer és ezer égető problémájára. A képviselőház ezen lépésének arra kell serkentenie minden polgárt, hogy olyan képviselőket és szenátorokat válasszunk meg november 5-én, akik a nép érdekét tartják elsősorban szem előtt. újból kapható ORSZÁGH LÁSZLÓ I An&ol-magyar • magyar-angol f I ZSEBSZÓTÁR I KÉT KÖTETBEN Ára kötetenként $2.50 és 25 cent posta- és csomagolási költség V Megrendelhető A MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN j t 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 Telefon: AL 4-0397 Irta: Fodor Erna
