Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-10-10 / 39. szám
Thursday, October 10, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 ! PAÁL MÁTHÉ ROVATA 1 WMAAAmAnMVWWWAAAAAI^UWUWIWUUVWVWe A jobb- és baloldal Csehszlovákiában a helyzet, amint azt minden értelmes és főleg jóakaratu ember előre látta, nagyon szépen halad a normális élet felé. Azon az utón, amelyet az öt szocialista ország fegyveres segélynyújtását követő napokban, szovjet és cseh államférfiak a moszkvai szerződésben Írásba foglaltak. Természetesen a haladás nem következik be egyik napról a másikra, mivel a cseh párt és állam vezetői túl messzire engedték fejlődni a “több szabadság” jelszavával takaródzó, reakciósok szolgálatában álló elemek tevékenységét. De a legfontosabb lépések megtörténtek. Az üzemek teljes erővel dolgoznak, amit a Szovjetunió gyors nyersanyag szállítása tett lehetővé. Ugyancsak a Szovjetuniónak és a négy másik szocialista országnak köszönhető, hogy élelmiszer is kellő mennyiségben áll a dolgozók rendelkezésére. . Miután az élet visszatért a normális kerékvágásba az államhivatalokban is, most már lépéseket lehetett tenni, hogy a csehszlovák nép által felépített szocialista társadalmi rendszer úgy a belső, mint a külső ellenséggel szemben biztosítva legyen. Miután az imperialista hatalmak minden apparátusa teljes működésbe lendült, kiújult a hidegháború. Mégis, csupán néhány hét kellett ahhoz, hogy a szovjet katonák durvaságairól, a letartóztatott cseh kormányról, a kiontott cseh vérről elterjesztett hazugságok elcsendesedjenek. A “megszálló” katonaság, minden provokáció ellenére, fegyelmezettségével lehetetlenné tette a provokátorok munkáját, amikor még a tankokat felgyújtó, hosszuhaju, szakállas ifjakra sem voltak hajlandók fegyvert emelni. Az egyhónapos “megszállás” alatt, az “idegen” katonaság egyetlen csehszlovák polgárt sem ölt meg, vagy börtönzött be, annak ellenére, hogy a félrevezetett ifjak két szovjet újságírót és egy szovjet katonát megöltek. A szocialista országok katonái nem vért ontani mentek Csehszlovákiába, hanem megakadályozni, hogy a magyarországi ’56-os ellenforradalomhoz hasonlóan, Csehszlovákiában is ellenforradalom törjön ki, amelyre az illetékesek felkészültek. A szocialista országok katonáinak puszta jelenléte nemcsak a vérontást gátolta meg, hanem biztosította a csehszlovák nép elért eredményeinek megőrzését és továbbfejlesztését. . Meg kell mondani azt is, hogy a cseh párt által kezdeményezett politikai és gazdasági reformok keresztülvitelét — amelyekkel meglehetősen elkéstek, mert hiszen Magyarországon és Lengyelországban ezeket már 10 évvel ezelőtt kezdték megvalósítani —, most oly gyors iramban akarták keresztülvinni, hogy lehetetlenség volt az uj embereket kellően megválogatni. így a legfontosabb pozíciókba olyan karrieristák kerültek, akiknek párt- és szov- jet-ellenessége köztudomású volt. A vezetés kisiklott a párt kezéből és a kormányzat is erőtlen volt ahhoz, hogy megszabaduljon tőlük. így hiába voltak a tárgyalások, mert a testvérpártokkal és kormányokkal kötött megállapodásokat nem tudták megvalósítani. Ezek után, ha nem akarták, hogy rövidesen nyílt ellenforradalom törjön ki, melynek leverése rengeteg emberi áldozatba került volna, a Szovjetnek és más testvérországoknak nem volt más hátra, minthogy eleget tegyenek a párthoz és a szocializmushoz hü csehszlovák vezetők kérésének és megadják azt a katonai segítséget, amire a testvérországokat nemcsak a Varsói Szerződés, de Legutóbbi cikkeimben a csehszlovák kommunista párt áprilisi Akció Programjáról megírtam, hogy az a közgazdaság fő hajtóerejének a piac spontán mozgását tenné meg, végetvetne a központi tervezésnek és a cseh ipart a Nyugat felé irányítaná, megnyitva azt a tőkések befolyásának. Egyik barátom úgy vélte, hogy én többet olvastam ki a Programból, mint ami abban van. De napról-napra újabb dolgok bukkannak fel, hogy a csehszlovák kazgazdászoknak — akik oly nagy befolyással vannak a Dubcek-rezsimre — igenis, még mindig ez az irány a célja, sőt még tovább is mennek, mint én gondoltam. Nézzük meg például, mit ir Clyde R. Farnsworth a New York Times-ban (9/7—68). Elmondja, hogy a Gazdasági Intézet dr. Sik alatt működő közgazdászaiból milyen sokat helyeztek fontos, alapelveket lefektető állásokba és ismerteti a programjuk két fővonalát: “Az első: el a központi tervezéstől... Az elgondolás szerint a helyi igazgatók hatályát és felelősségét a kereslet utáni termelésre kell helyezni és a termelést nem a mesterségesen összeállított országos tervre, hanem a bel- és külföldi keresletre, de különösen a nyugati piacra alapozni...” Helyettesítsük a “mesterséges” jelzőt “tudományos, demokratikus” szavakkal és a mondat mindjárt másképpen hangzik. A marxista teória értelmében a központilag tervezett, köztulajdonban levő közgazdaság sokkal eredményesebben produkál, mint a piacokra dolgozó monopol-tőkés termelés. Ezt a tételt a szocialista és kapitalista közgazdaság a gyakorlatban bebizonyította — beleértve Csehszlovákiát, mint szocialista államot, — az egyoldalú csehszlovák kritikusok ellenére, akik úgy emlegetik a szocializmus alatt eltelt 20 esztendőt, mint ahogy Joe McCarthy vádolta “20 évi árulás”-sal a New Dealt. Annak ellenére, hogy a csehszlovák tervezésnek voltak gyenge pontjai, gazdasági rekordja felülmúlja bármelyik európai országét. A prágai közgazdászok másik témáját, amit Farnsworth kihangsúlyoz, az előbbi cikksorozatomban nem említettem. “A szocialista Csehszlovákia nehéz iparának fejlesztésében a reformerek nagyon csekély gazdasági érdemet látnak. Inkább a könnyűipar — üvegáru, porcelán, kerámia, szövetek, cipők — fejlesztését szorgalmaznák, ami emelné a valuta-keresetet...” Loebl, cseh közgazdász, egy korábbi interjúban hibáztatta a szocialista Csehszlovákiát, amiért nem növeli a hamis ékszerek gyártását, mikor az 200— 300 millió dollárt hozna az Egyesült Államokból évente (Metalworking News 7/29—68). Közgazdászok, mint Loebl, az Egyesült Államok propaganda bűvkörébe kerültek amely, tudjuk, az egyes országoknak Csehszlovákiával kötött külön szerződése is kötelezi. Ezt a szükségességet sajnos egyes nyugati kommunista pártok nem értették meg. A francia, az olasz, az angol stb. pártok elitélték az öt szocialista állam katonai lépését és természetesen az állandó forradalmat hirdető kínai és albán pártok is, valamint a nyugattal szoros kapcsolatot tartó román és jugoszláv pártok. Az imperialista országok lapjai és kiszolgálói folyton azt hirdetik, hogy a szocialista országokban csak azt szabad megírni, ami kedvező. Ezt alaVÁMMENTES IKKA-CSOHAGOK ««a"«™ KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK US. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ről igyekszik a felszabadult volt gyarmati országokat a “saját jó érdekükben” a nehézipar kifejlesztésétől visszatartani. “Könnyűipari cikkek gyártása” — mondja Farnsworth — “magas életnívót jelentett a háború- előtti Csehszlovákiának.” De az Egyesült Államok összes ékszerbehozatala nem tesz ki többet 40 millió dollárnál évente. A Farnsworth által felsorolt fogyasztási cikkek az Egyesült Államok behozatalának csak 5%-át teszik ki. Az Egyesült Államok a második világháború után gazdasági háborút indított Csehszlovákia ellen. Lefoglalta az ittlevő cseh pénzeket, megakadályozta az áruk behozatalát és betiltotta az U.S.-ből az áruszállítást. Az egész idő alatt Csehszlovákia sohasem lett volna képes bármilyen árut nagy tömegben ideszállitani, amig szocialista állam marad és együttműködik szocialista szövetségeseivel. De ha még lehetett volna is a nyugati piaccal versenyezve szállítani az említett, főként könnyűipari termékeket, az a munkások életszínvonalának levágását jelentette volna, miután ezek alacsony bérkeresetü iparok és a világpiaci árakat a felszabadult volt gyarmati országok dolgozóit éhbérért dolgoztató kizsákmányolok állapítják meg. Mellékesen megjegyezve, a szocialista Csehszlovákia — mialatt az elsőbbséget a nehéziparra helyezte — ugyanakkor a fogyasztási cikkek gyártását is emelte, csak valamivel kisebb arányban. 1948 és 1964 között az összes árukivitel megháromszorozódott, ebből a gyártott fogyasztási cikkeké megduplázódott. Farnsworth szerint a cseh közgazdászok a könv- nyüipart a nehézipar terhére szeretnék fejleszteni: “Némely reformer pl. úgy érzi, hogy a csehszlovák ipar jól járna, ha a kohók felét lezárnák.” De ma inkább, mint valaha, a nehézipar — acél, gép, vegyi, villamossági — a gazdasági erő és a magasabb életnívó kulcsa, mint a régi könnyűipar. Japán, mely a legjobban haladt a kapitalista államok között, a könnyűiparról a nehéziparra helyezte a hangsúlyt; acéltermelése 50%-kal magasabb, mint Nyugat-Németországé és kifejlesztette a világon a legnagyobb és legjobb gép- és műszeripart. A “régi jó” Csehszlovákia képét felidézni, különös, jómódú üvegfúvóival, csak nevetséges vágyálom. Még a háború előtt is, Csehszlovákia egymagában annyi acélt termelt, mint az egész kapitalista Kelet-Európa együttvéve, többet, mint Olaszország, annak ellenére, hogy a könnyűipar exportja meghaladta a nehéziparét. Előttem van egy 1936-ból való csehszlovák sta(Folytatás a 16-ik oldalon) posan cáfolja az a körülmény, hogy ezen országok sajtója, televíziója és rádiója minden elitélő nyilatkozatot leközölt, megvitatott, sőt, szokástól eltérően, a jugoszláv és főleg a román párt nyilatkozatait keményen meg is bírálta. A nyugati pártok, habár nem helyeselték a katonai lépéseket, ma már örömmel üdvözlik, hogy ennek következtében Csehszlovákiában a párt vezető szerepe és a kormány tekintélye helyreállt és napról napra rendeződik a helyzet. Még tovább kell tisztogatni Az is természetes, hogy az elcsendesedett uszítok, a nyugat felé való orientáció tervcsinálói, nem maradhatnak meg olyan pozíciókban, ahol árthatnak a szocialista országok egységének, az előrehaladásnak. Ezek főleg az újságírók, televízió-kommentátorok és más intellektuelek között találhatók. Majd eltávolítják, vagy áthelyezik őket kevésbé fontos állásokba. Egy részük bizonyára Amerikába, vagy Nyugat-Németországba fog “menekülni”, különösen, mert ezek az országok felajánlották nekik vendégszeretetüket. Természetes az is, hogy néhány amerikai magyar lap. nemkülönben az “uj baloldal” egy része, az eseményekkel kapcsolatban félrevezető hangot használ. Nem érdemes velük foglalkozni, mert rájuk is illik a mondás: “A kutya ugat, a karaván halad!” Victor Perlő: Mégegyszer — Csehszlovákia
