Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-10-03 / 38. szám
Thursday, October 3, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 SZÍNHÁZI élet Irta: DOMÁN ISTVÁN Ha New Yorkban valaki színházba akar menni, akkor a Great White Way felé veszi útját, ahol a Broadway kivilágított, fehér fényben úszó útvonala mentén a 42. utcától az 57. utcáig megtalálhatja az un. “legitimate theater”-ok tucatjait. A választás látszólag igen nehéz, mert rengeteg színház működik és nem könnyű eldönteni, melyiket részesítse előnyben a néző, még pedig azért, mert a színdarabokat hirdető reklám és a színdarab között legtöbbször nagy hézag van. Ez a magyarázata annak, hogy az előadásra kerülő színdarabok nagy több ségét pár hét után a feledés homálya borítja, annak ellenére, hogy a darabokat, mielőtt New York nagy színházaiba hoznák, már kipróbálják “on the road”; vagyis a “vidéket”, a “kisebb városokat” járó társulatok már előadták azokat útjaik során és csak a “beváltakat” játsszák a kultúra “fővárosában”, amely ezen a téren az Empire City szerepét tölti be. A “kisebb” városok között persze olyanok is akadnak, mint Baltimore, vagy Cleveland, amelyek Budapesttel vetekszenek népesség és gazdasági jelentőség dolgában, de még a 100.000 lakost alig meghaladó Szeged vagy Debrecen mögött is elmaradnak a színházi kultúra terén. Érdemes volna egyszer ennek okait és összefüggéseit is alaposan kielemezni. De ennek a cikknek most nem ez a feladata. A magyar színházak Ennek az másnak a keretében a magyar színházak életéről akarok beszélni, amelynek lényeges része Budapesten játszódik le, hisz a színházak zöme itt található. Bár ma már — különösen az elmúlt évadban — a vidéki színházak jelentősége lényegesen növekedett és csökkent a fővárostól való függésük is. A múltban és ebbe a közelmúlt is beleértendő, a vidéki színházak “utánjátszó” szerepet töltöttek csak be, mint a jelentéktelenebb filmszínházak. Ha egy darabnak sikere volt a fővárosban, akkor a vidéki színigazgatók is elő merték adni. Csak a legritkább esetben fordult elő, hogy uj, még ismeretlen müvei kísérletezzenek. Ez a helyzet újabban megváltozott. Az elmúlt szezonban csaknem mindegyik vidéki színház kivette a részét az uj, az ismeretlen darabok előadásából. De haladjunk sorban és először vegyük szemügyre az elmúlt év fővárosi színházainak kiemelkedő sikereit. Thalia “templomai” közül természetesen a NEM ZETI SZÍNHÁZ foglalja el a legjelentősebb helyet Még ma is a legfontosabb és legjelentősebb. Bár amióta a 6-os villamos nem áll meg a főbejárata előtt, “szemben az EMKÉ-vel”, ahol már rég nem cigányzene szórakoztatja a közönséget, hanem tánczene —, szóval amióta a régi Pest csaknem muzeális jellegű épületét lebontották és a Nemzeti a volt Izabella térre költözött, az ugyancsak régi Magyar Színház helyére, már korántsem a legnagyobb befogadóképességei rendelkezik. Uj hajléka gyönyörű, modern díszítésű előcsarnoka ma a legszebb az országban. Nézőtere a legkényelmesebb, a széles párnás ülőhelyeken kényelmesen helyezkedhetnek el a nézők, a sorok között tágas terek vannak, igy az esetleges későnjövők miatt — akiknek Pesten is mint mindenütt a világon, rendszerint a középre szól a jegyük — nem kell felállniuk helyükről. De ez az impozáns épület csak ideiglenesen ad szállást az ország vezető színtársulatának. Már készül az állandó hajlék, amelybe 1970-ben költözhet be az az intézmény, amelynek a nagyhírű Hevesi Sándor volt az igazgatója a 20-as években. Róla nevezték el azt a teret, ahol most működik. Ezt az egykori kiváló igazgatót az ország határain túl is ismerték. Különösen Shakespeare és Moliere ciklusaival irta be nevét a színházak történelmébe, de fordításai is kiválóak. A környezet ismertetése után most már ideje áttérni a lényegre, rendeltetésének ismertetésére. Ebben az épületben került színre az utóbbi évek egyik legnagyobb sikerű darabja. A hatalmas sikert nem egy divatos, modern szerző érte el, hanem a magyar irodalom klasszikusa, Madách Imre. A több mint 100 évvel ezelőtt elhunyt Íróról eddig- azt tartották, hogy csak egyetlen müvével ért fel a Parnasszusra. Az “Ember Tragédiájá”UJjáépit a diósgyőri vár Opera-esték a várudvaron — Megnyitják az ország egyetlen Kohászati Múzeumát — Kétkötetes monográfia a gyár történetéről Borsod megyében napjainkban újjáéled a történelem. Rövidesen befejezik a diósgyőri vár restaurálását, amely már a honfoglalás előtt is állott, s a XIII. században építették át kővárrá. A vár, amely inkább palota- vagy kastély-, mint erődítmény jellegű, történelmünk sok diplomáciai ese ményének volt a színhelye. Falai között Nagy Lajos velencei követeket fogadott, szívesen időzött Zsigmond, Mátyás és a tragikus sorsú II. Lajos felesége, Mária. 1674-ben bujdosó kurucok foglalták el, majd négy esztendővel később a labancok elől menekülve felrobbantották. Most, másfél évtizedes munka után, augusztus 20-án a vár egykori szépségében megnyílt a látogatók előtt. A vár belső udvarán ezután zenei esteket rendeznek, a miliőhöz illően elsősorban operákat, oratóriumokat és rekviemeket mutatnak be. Az ünnepélyes megnyitón Bartók “A kékszakállú herceg vára” cimü operája került színre. Restaurálják a Lilafüed-Hámor-i Kancellária épületét is, amelyben az egyetlen magyar kohászati múzeumot helyezik el. A muzeum az ország, Borsod megye és Diósgyőr vaskohászatának történelmét, dokumentumait és relikviáit mutatja majd be. Egyébként a Diósgyőri Vasgyár jubileum előtt áll, 1970-ben lesz 200 éve, hogy Mária Teréziának a “diósgyőri vasbányalétesités iránti magatartás tárgyában” kiadott latin nyelvű “parancsa” alapján megkezdték építését. Ebből az alkalomból kétkötetes monográfia jelenik meg a gyár történetéről, mintegy 200,000 dokumentum feldolgozásával. A kiadvány Mária Terézia alapítólevelét fakszimilében fogja közölni. • Patikus-muzeum Sopronban. Sopronban uj látványosság várja a történelmi városban látogató vendégeket: ünnepélyesen megnyitották a patikamúzeumot. A soproni Dísz téren 1642 óta működött folyamatosan gyógyszertár. • • Boxer-divat. — Pécsett országos kutyakiálli- tást rendeztek az elmúlt hetekben. A kiállítás tanúsága szerint a kutyatenyésztésben is van divat: a bemutatott kutyáknak csaknem egyharmada boxer fajtájú volt. Nagy sikert arattak a fehér pulik is. Magyarországon ugyanis Pécsett alakították ki az első fehér puli törzset, amelynek leg szebb példányai már Amerikába is eljutottak. • • Magyar-indiai közös gyógyszergyár. — Budapesten az elmúlt napokban magyar-indiai közös gyógyszergyár létrehozásáról szerződést írtak alá. A megállapodás értelmében közös tőkebefektetéssel, hárommillió rupiás költséggel idén ősszel Indiában gyógyszergyár építését kezdik meg, amelynek legtöbb termébe a B12-vitamin lesz. • • Magyar tv-filmsiker Münchenben. — A Müncheni Prix Jeunesses ifjúsági -s gyermekfilmfesztiválon magyar siker született: a 12—15 éveseknek szánt oktatófilmek kategóriájában második dijat és 3,000 nyugatnémet márkát nyert a “Viaszvarázslat” cimü magyar tv-film. Ez az alkotás a batikolásnak, ennek az ősi ázsiai művészetnek egy egyszerűbb változatával ismerteti meg a gyermekeket. lAA/XASWVWWWWVWJWVA/VWWWl/WWXAAA/XA val tört be a koszorús költők közé — legalább is igy tanították ezt az iskolában és igy hitte a közönség. Egy évszázadnak kellett eltelnie, hogy Madách másik nagy drámáját is megismerje az ország. Keresztury Dezső átdolgozásában, Márton Endre rendező irányi fásával olyan müvet láthatott a közönség, amely vetekszik a szerző már világhírűvé vált alkotásával is. (Folytatjuk) Tárgyalások magyar-angol t közös vállalat létesítéséről A Magyar Kereskedelmi Kamara meghívására Budapesten járt Anthony R. B. Hőre, Anglia Keleteurópai Kereskedelmi Tanácsának főtitkára. Tárgyalásokat folytatott magyar partnerekkel az angol-magyar kereskedelmi kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről. Nyilatkozatában a többi között bejelentette, hogy várhatóan a jövő évben újabb angol műszaki napokat rendeznek Budapesten. Beszámolt továbbá arról, hogy a tárgyalások folyamán felmerült egy közös angol-magyar kereskedelmi vállalat alapításának gondolata. E vállalat rendeltetése a magyar áruk angliai forgalom- bahozása lenne. A Szent István Társulat A budapesti Szent István Tárcsulat fennállásának 120. évfordulóját ünnepeli: 1848-ban alakul meg, hogy terjessze a katolikus szellemű irodalmat Magyarországon. A Szent István Társulat az elmúlt évtizedekben a hittankönyvek, imakönyvek, liturgikus müvek, tudományos és hitbuzgalmi munkák hosszú sorát jelentette meg. Ezek közül kiemelkedik például az “Újszövetségi Szentirás”, amely a görög eredeti szövegből készült, Czapik Gyula, egri érsek “Áldjuk az Urat!” cimü ima- és énekeskönyve, amely eddig 11 kiadást ért meg, a Kodály Zoltán által megzenésitett Sik Sándor-aranymise, a “Te Deum”, s Kodály utolsó kompozíciója, a “Magyar Mise” — egy szólamra, orgonakisérettel, amely külön partitúrában és külön énekszólamban jelent meg. A pápai enciklikák és zsinati kiadányok közül érdemes megemlíteni XXIII. János pápa “Pacem in terris” cimü enciklikáját, amely 1963-ban látott napvilágot magyar fordításban. Ugyancsak magyar fordításban kiadták a II. vatikáni zsinat- rendelkezését a szent liturgiáról, valamint a “Hit- tani rendelkezést az Egyházról” és “A vallásszabadságról szóló nyilatkozatot”. Megjelent továbbá a II. vatikáni zsinat “Nyilatkozata az Egyház viszonyáról a nem keresztény vallásokhoz”, valamint “Határozata a keresztény egységre törekvésről”. A Szent István Társulat munkájára jellemző, hogy csupán az elmúlt esztendőben 70,000 imakönyvet, 125,000 hittankönyvet, 15,000 tudományos és hitbuzgalmi munkát, 16,000 apróbb kiadványt jelentetett meg. “A szentmise állandó részei” cimü füzetecskét 300,000, a zsinati konstitu- ciók magyar szövegét 6—6,000 példányban hozták forgalomba 1967-ben. Az “Egyetemes Könyörgések” oltári szolgálatra készült kiadványa 10,000 példányban látott napvilágot. Százezer őz és szarvas a hazai erdőkben A hazai vadállomány helyzetéről tárgyalt legutóbbi közgyűlésén a magyar vadászok szövetsége. Kiderült, hogy az ország vadászterületének 82 százalékát bérlő vadásztársaságok becslése szerint 11,600 szarvas, 93,600 őz, 7,200 vaddisznó, 2,000 túzok, 860,000 nyúl, 800,000 fácán és 500 ezer fogoly van. Az élő vadállomány tenyészérté- ke mintegy félmilliárd forint. Nagy figyelmet fordítanak a tenyésztés megjavitására. Erőfeszítéseket tesznek a szőrmés kártevők pusztítására és a veszettség terjedésének megakadályozására. Az exportált vadmennyiség forintértéke az előző évi 26,5 millió forintról 29,4 millió forintra emelkedett. • Segély Burmának. A közelmúltban Burma tengerpartján ciklon söpört végig és súlyos pusztításokat okozott. A Magyar Vöröskereszt 150 ezer forint értékű gyógyszel- és ruhasegélyt küldött repülőgépen a ciklon sújtotta lakosság megsegítésére a Burmái Vöröskeresztnek.
