Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-10-03 / 38. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 3, 1968. Az egri csillagok felé Irta: Fodor Erna Budapest, Gödöllő, Hatvan, Gyöngyös, Eger, Miskolc volt célunk, mikor három jól megtelt autóbusszal útnak indultunk. Mind magyarok, akik Német, Franciaország, Kanada és az Egyesült Államokból vettek részt a kétnapos kiránduláson. Rendkívül érdekes volt, hogy valamennyi autóbuszban fiatalság is volt. Ezúttal serdülő gyermekeiket is elhozták, úgy a Francia-, mint a Németországban élők. A pálmát azonban az amerikai Barnak-család vitte el, akik három generációval voltak képviselve. A nagyszülők rendszerint hazalátogattak Magyarországra, szülőhazájukba, most azonban fiuk, a Pennsylvania államban született Charles, feleségével és két “teenager” leányával, Cheryl és Reneevel látogatott Magyarországra. Mindhárom generáció, tehát még a kisleányok is jól beszélnek magyarul, sőt nemcsak beszélnek, hanem az egész utón szebbnél szebb régi magyar dalokkal szórakoztatták a buszban utazókat. Kérdésünkre, hogy hol tanultak meg ilyen remekül magyarul, kitűnt, hogy Ligonierban, Pennsylvania állam egyik kis városában, a református egyház magyar iskolájába jártak. Ma már Miamiban laknak, de ma is szivesen beszélnek magyarul, ahol csak tudnak. Egerben Első megállónk Heves megye legszebb városa, Eger volt. Ez a festői város a Bükk-hegység előterében, az Egri patak partján fekszik. Jelentős a történelmi múltja, régen egyházi központ is volt. Hires borvidék is, az Egri Bikavér és a Medoc hazája. Ma is hatalmas borpincével, szőlészeti kísérleti gazdasággal rendelkezik. Ipara is jelentős: dohánygyár, tejüzem, bútorgyár, autóalkatrészgyár. Szűk utcákból álló belvárosában barokk és rokokó stilusban épült házak találhatók. 1750—56 között épült megyeházában Fassola Henrik egri lakatos- mester kovácsoltvas kapui még világviszonylatban is remekművek. Ott áll ma is az egri hősök, Dobó István, Dobó Katica hires vára. Kazamatáit a régi rajzok alapján helyreállitották. Ma is a fülesbástyás, olaszrendszerű erődök legnevezetesebbjeinek egyike. A törökidők emlékét két fürdőmaradvány, minaret és számos ásatási lelet őrzi. Hatalmas főszékesegyházát 1832—37-ben építették Hild József tervei alapján klasszikus oszlopsoros stilusban. De a magyarországi egyházi építészet legkiválóbb barokk építészeti remeke is itt van: az egykori minorita, kéttornyos templom homlokzata. A várban van a Dobó Muzeum, helytörténeti, népművészeti, természettudományi gyűjteménnyel. Képtárában hires olasz festők remekei is szerepelnek. Egerben van a Gárdonyi Muzeum, az iró egykori házában. Itt van a Gárdonyi Géza színház is. Eger ősidők óta lakott város, az ásatások során előkerült leletek szerint. Honfoglalás idejéből való sírokat találtak a Szépasszony-völgyében. Az egri püspökséget István király alapította. Itt halt meg fia, Imre király és ide temették 1204-ben 1241-ben feldúlták a tatárok. A Dózsa vezette parasztháború idején egy ideig elszigetelten küzdő parasztcsoport kezében volt. A török hódítók idején uj védőmüvei csak részben készültek el, amikor Ali és Ahmed pasa, a Dré- gely-i és Temesvár-i és más magyar várak elfoglalása után, győzelemittasan megtámadta, illetve ostrom alá vette 1552 szept. 9-én a várat. A történelemből tudjuk, hogy Dobó István maroknyi serege hősies védelmén, melyben jelentős segítséget nyújtottak az egri nők, megtört az óriási túlerő. A törökök okt. 18-án elvonultak. Csak fél évszázad múlva sikerült nekik elfoglalniok a várat, mikor idegen zsoldosok védelmezték. Meg is tartották utána 90 esztendeig. 40 m. magas minaretje ma is emlékeztet a török uralomra. 1704—10-ig II. Rákóczi Ferenc tulajdonában volt. 1804-től az egri érsekség székhelye. Ezeket a történelmi adatokat igy leírva, valahogy úgy hat, mintha a régmúltat ködfátyolon keresztül látnánk, de elevenné válik, ha a földalatti folyosókon végighalad az ember és a mélyedésekben ott látja a sok tanúbizonyságot. Az egyik em- ber-csinálta barlangmélyedésben koponyák vannak felhalmozva. Török vagy magyar volt élő korában? Nem lehet tudni, de nem igy a magyarázónk, aki bennünket kisér. Az tudni véli. “Tessék csak nézni azt a koponyát legfelül, kis négyszögletes lyukat lehet rajta látni, ez török koponya.” Többen csodálkozva néznek rá, kételkedve a felvilágosításon. “Pedig egyszerű — mondja — az a négyszögletes lyuk a magyar fokosnak a nyoma. A töröknek nem volt ilyen fegyvere, de nemcsak az, ha nem a fokos szépen beleillik a koponyába. Ez a legjobb bizonyíték.” A kételkedésnek vége van. Ilyen barlangfélékből, amelyek ráccsal vannak ellátva, hogy ne lehessen bemenni, egy egész sor van. Öreg csontok mindenfelé, szépen garmadába rakva. Itt estek el a vár védelmében, vagy annak a megtámadásában. A Hallgató lyukak nyitja A török sok mindent megkísérelt, hogy a várat bevegye. A folyosókon egyes helyeken kút alakú mélyedések vannak. Ezek a hallgató lyukak. “A törökök földalatti alagutat fúrtak közvetlenül a vár alá. Ide hatalmas mennyiségű lőport hordtak össze, hogy felrobbantsák. Ezeken a kutnyilásokon figyelték a törökök fúrásait. Hogyan? Egyszerű szeizmográfjuk volt. Egy üres tálba egy borsószemet tettek és azt a kutmélyedés szélére tették. Ha a borsó megingott, úgy eltalálták a fúrás helyét, de ezt megcsinálták egy edénybe öntött vízzel is. A csákányok ütésétől a szikla megremegett és a viz a vízszintes edényben megrebbent. Ilyenkor aztán a kutnyilást feltöltötték puskaporral és mikor úgy gondolták, hogy a török kész van a fúrással, rájuk robbantották saját alagutjukat. Azóta 400 esztendő telt el és a véres erőszaknak még műidig nincs vége.” Vietnamra gondoltunk, amikor ezeket a szavakat hallottuk. Egerben azonban most béke honol, csak a nagy építkezések folynak. Elkészült a nagy kompresz- szortelep. Ez óránként ezer köbméter földgáz fel- használására nyújt lehetőséget. A várostól 30 km- re feltárt fedémesi földgázt, amely 6,000 kalória értékű fűtőanyag, lefektetett acélcsöveken hozzák a keverőállomásra. Elkészült az egri olajmezőn a tiz kilométer hosszú korszerű úthálózat is. Felépült az egri olajbánya központi székháza, ahol irodák, műhelyek, raktárak, fürdők kaptak helyet. Egerben az egri csillagok egy kicsit fényesebben ragyognak mostanában. Schalk Gyula: A SALISBURY SÍKSÁG REJTÉLYE i. A cimben szereplő rejtély: a dél-angliai Salisbury síkság különös formájú, faragatlan sziklatömbjeinek színes halmaza. Neve: Stonehenge, mely immár több mint öt évszázada áll megfejthetetlen titokként történészek, régészek és nyelvészek tábora előtt. A kutatók legalább négyezer esztendőre becsülik a titokzatos romhalmazt, melynek angol nyelvű jelentése szószerinti függő-kő. Talán az Uj-Kőkorszak emberének napimádó temploma volt, talán valami más; — voltaképpen még napjainkban sem lehet eldönteni. Az építmény középpontjában egy magányosan álló hasáb alakú kőtömb foglal helyet. Tőle 31 méternyire két félkör alakú oszlopsor helyezkedik el. A belsőt magánosán álló oszlopóriások, úgynevezett menhirek, mig a külsőt két kőoszlopon keresztbefektetett harmadikból álló úgynevezett trilith (háromaskő) rendszerek alkotják. Jelenleg három teljesen épen áll, mig a másik két háromaskő romos állapotban van. A külső körben valaha 19 darab oszlopóriás foglalt helyet. Ezek közül nyolc darab áll, négy pedig lezuhant közülük. Á további hét darabnak a sorsa ismeretlen. Eltűntek. A két belső kört a “kék kövek” csoportjából álló gyűrű fogja körül. Ezek neve arra utal, hogy eső után égszínkék színűek. A kék kövek gyűrűjén túl a “sarsen” gyűrűt találjuk. A sarsen szó átvitt értelemben (a szaracén elferdített alakjaként) idegenből származót jelent. Eredetileg kemény szürke homokkövet érthetünk alatta. Ezek között találjuk a Stonehenge legsúlyosabb darabjait. Némelyik 40—50 tonnát is nyom. Ma már csak 17 darab áll eredeti helyén belőlük. Valaha 30 darabból épült fel a sarsen gyűrű. Ezeket is hasonlóan a háromaskövekhez tetőkövekkel kötötték össze. A folyamatos tetőkörrendszernek csak hat tagja áll az eredeti helyén. Mindezeken túl — már száz méternyire a kör középpontjától — egy félméteres sánccal körülvett árok helyezkedik el, melynek belső oldalán 56 darab földbevájt gödör alkot újabb gyűrűt. A jobbára betemetődött gödörrendszert J. Aubrey tárta fel a XVII. században. Ezt a kört a feltárója után Aubrey gyűrűnek nevezzük. Végül az egész építményhez az északkeleti oldalon egy közel három kilométer hosszú széles ut csatlakozik, melynek főbejárati szakaszán áll a Stonehenge legfontosabbnak látszó óriás szik- laobeliszkje, a Heel Stone, vagy Sarokkő. Ezt a monumentális építményt már a XII. században is Anglia csodái közé számították. Általánosan kialakult vélemény, hogy a Stonehenge az Uj-Kőkorszak végéről származó legszebb és legmonumentálisabb úgynevezett megalitikus emlék. A megalit kultúra régészeti fogalom. Nyomai szinte az egész földkerekségen fellelhetők Nyugat-Európától kezdve a Földközi-tengeren át Hátsó-Indián keresztül Indonéziáig. De nem ismeretlenek a megalitikus emlékek az amerikai kontinens területén sem. A régészeti kutatások szerint a kőemlékek állításának elsősorban vallási és társadalmi indítékai voltak. Általában a halottak és ősök tisztelete váltotta ki ezen építmények felállítását. Több jel vall arra, hogy a magánosán álló obeliszkek férfi, mig a kőlapok és kőasztalok egyes népeknél a női ősök tiszteletére állítottak emléket. Ismeretesek a Stone- henge-hoz hasonló kőkörök is, amelyek a legkülönbözőbb földrajzi szélességeken fellelhetők, de ennek nagyságával és szépségével nem vetekszik egyik sem. Mindezekből arra következtethetünk, hogy a kőemlékek állításának szokása valamilyen módon elterjedt az egymástól távoleső népek között is. A régészeti megállapítások nem légbőlkapottak, azokat igen sok tény támasztja alá. A bolíviai Titicaca tó partján Calasasaya nevű kőkör homokkő és andezit oszlopokból álló építmény, mely az úgynevezett Tiahuanaco-kultura egyik legszebb emléke. Hatalmas fal veszi körül. Középpontjában óriási szobrok foglalnak helyet. Közöttük a Nap-isten szobra is. mint az építmény vallásos indítékának ékes bizonyítéka. A hasonló jellegű indiai kőemlékek között számos emberi csontleletet is feltártak, melyeken jól felismerhetők a halottégetés nyomai. Mindezekre figyelemmel, bár pontosan felderíteni nem igen lehet még a régészeti kutatásokkal sem a Stonehenge szerepét és rendeltetését, általános vélemény, hogy csakúgy, mint a többi hasonló kisebb építmény, ez is vallásos jellegű és az ősök tiszteletének ősi szokását hirdeti. Ha feltételezzük is, hogy a napimádás temploma volt és pusztán vallási meggondolások alapján tájolták, akkor is meglepő, hogy ez a tájolás az1 eredményezte, hogy a termények betakarításának kezdetét jelző nyári napforduló napjának első hajnali sugarai a kőkör központjában álló oltárkő vön és a Heel Stone-on egyidőben futottak végig Ehhez a megoldáshoz már csillagászati ismeretekre volt szükség. (Folytatjuk) p ----------------------------------”----«AMERIKAI MAGYAR SZÓ I 130 East 16th Street I [New York, N. Y. 10003 I I « Tisztelt Kiadóhivatal! | Mivel lapom előfizetése lejárt, ide meflékelvej »küldök megújításra $....................-t. [Név:........................ | I Cim:.....................................................................................| | Város:..........................................Állam:..............j ■ I I Zip Code:..............
