Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-10-03 / 38. szám

Thursday, October 3, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Victor Perlő: CSEHSZLOVÁKIA KÜLKERESKEDELMI IRÁNYELVEI (Befejező közlemény) Augusztus 3-án Bratislavában a csehszlovák veze­tők megegyeztek a többi szocialista államokkal a gazdasági kapcsolatok kimélyitésére. Mégis csekély öt nap után a New York Times ezt a fejeimet ad­hatta prágai cikkének: “A csehek utat keresnek a szovjet-cseh kereskedelmi kapcsolatok lazítására.” A lap tudósítója, Paul Hoffman szerint cseh hi­vatalos egyének Nyugat-Európában próbálnak na­gyobb kölcsönhöz jutni és ugyanakkor más hiva­talos egyének Moszkvában járnak, hogy a Szovjet­tel fennálló kereskedelmi kapcsolatokat csökkent­sék. Idézte a prágai kereskedelmi kamara egyik tagját: “Óvatosan kell eljárnunk, de ezt meg kell ten­nünk” — diszkréten utalva “a Szovjet érdekszférá­tól való elszakadás” megkísérlésére. (8/8—1968.) Egy másik lap, a Metalworking News szerint a csehszlovák kormány tervbe vette a Szovjetunió­nak szóló uránium szállítások levágását, annak ellenére, hogy “Csehszlovákia bevallotta, hogy a Szovjet a világpiaci árnál magasabb árat fizet.” (7/29—1968.) Ugyanez a cikk megemlíti a csehszlovák tárgya­lást nyugati bankárokkal, esetleges felvételt az amerikai kontrol alatt levő International Monetary Fund tagságába, ami tudvalevőleg szükséges egy nagyobb U.S. hitel folyósításához. Ténylegesen a szocialista államok kereskedelme a kapitalista országokkal emelkedik, a nyugati ban­károk kedvező feltételekkel nyújtanak hitelt, hi­szen a kapitalista gyárosok éppannyira akarják áruikat eladni, mint a szocialista vevők azokat megvenni. Ugyanakkor a szocialista államok egy­másközti kereskedelme rohamosan emelkedik eb­ben az évben, kibővítik a gazdasági együttműkö­dést közös nagy munkákkal, nemzetközi szocialista bank utján és még számos más módon. Ha nem volna ilyen erős alapja a szocialista kö­zösségnek, egyes kisebb szocialista államoknak nerr volna elég erejük a nyugati monopolistákkal elő nyös, sikeres kereskedelmet lebonyolitani. Feltűnő és érthetetlen a csehszlovák kormány azon kísérlete, hogy a szocialista országokkal foly Hatott kereskedelmét leszűkítve, azok rovására bő­víti a nyugati államokkal való kereskedelmet, alá ásva ezzel a saját erejét, mint szocialista országét. LUDVEK UHL helyettes külkereskedelmi minisz­ter a következőképpen próbálta igazolni eljárásu­kat: “A csehszlovák áruszállítás a Szovjetunióba olyan nagyarányú és a kereskedelem annyira koc­kázatmentes volt, hogy az ország mint termelő és kereskedő bizonyos kényelemhez szokott hozzá és emiatt az áru minősége és a versenyképesség szen­vedett.” (New York Times, 8/14.) Vagyis, a Szovjetunió elkényeztette, elrontotta őket! Különös panasz! Kelet-Németország nagyobb kereskedelmet bonyolít le a Szovjetunióval, mint Csehszlovákia. Áruinak sokféleségét és jóminősé­gét nemzetközileg is elismerték. A többi szocialis­ta országok is hasonló kiterjedt kereskedelmet folytatnak a Szovjetunióval. A csehszlovák gazda­sági lelassulásnak belföldi okai voltak, amit fő­ként a saját belső erejével kell helyrehozni, kar­öltve a többi szocialista országok testvéri segítsé­gével és előnyös kelet-nyugati kereskedelemmel. De a kormány nem tett komoly lépéseket, hogy a belső erőket megmozgassa; a szocialista államok­kal szükebbé próbálta tenni az összeköttetést és az ipar modernizálását a nyugati tőkések jóakaratara akarta bizni. Ki akarta szabadítani magát a Szov­jet “fojtogató” öleléséből és a nyugatnémet és amerikai bankárok érdekkörébe lépni. Midőn ezek a bankárok kisebb kapitalista álla­mokkal kötnek nagyobb üzletet, olyan feltételeket szabnak, hogy az a munkásokra ró nehéz terhet, sőt gyakran anti-kommunista kormány felállítását követelik. Ugyanez a nyomás nehezedne egy szo­cialista államra, ha az “megszabadítaná” magát szocialista szövetségesei támogatásától és igy meg­gyengülve lépne a nagy bankárokkal üzleti össze­köttetésbe. A gazdasági összeköttetés leszűkítése súlyosan nehezedne más szocialista államokra is, melyek kölcsönös megegyezéssel hatalmas összegeket fek­tetnek be ipartelepekbe és szállítási vállalatokba a Csehszlovákiával folytatott több billió dolláros kereskedelem kiterjesztésére. A csehszlovák kommunista párt áprilisi Akció Programja kihangsúlyozza, hogy a külkereskedel­mi vállalatok ezután nem központi tervezés alap­ján dolgoznak, hanem minden ilyen vállalat teljes függetlenséget kap a nemzetközi üzletkötésekhez. Nagy súlyt helyez a program arra, hogy a verseny­ző nyugati cégeknek Csehszlovákiában helyet ad­jon. A külkereskedelmi irányelvek “végső célja” mint “pénzünk valuta-értékének emelése” szere­pel a programban. (62-ik oldal.) Jelen esetben ez a tervgazdaság kontroljának teljes feladását jelentené. A pénz feletti kontrol feltétlenül szükséges minden szocialista államban nemcsak a tervezés érdekében, de különösen, hogy megvédje a nemzetközi bankárok gazdasági hábo­rújától. Hihetetlenül naiv lenne hinni, hogy Cseh­szlovákia — amig megtartja szocialista jellegét — mentes lenne ilyen háborútól. A fentiek — éppúgy, mint a belföldi ügyekre vonatkozó elvek a jugoszláv példát követik. Az utóbbi években Jugoszlávia lépéseket tett, hogy közgazdaságát a Nyugathoz kapcsolja. Tagja lett a World Bank-nak és az International Monetary Fund-nak. A külföldi árubehozatal feletti kontrollt majdnem teljesen megszüntette. A jugoszláv pénz értékét levágta, hogy az valutára váltható legyen. Iparát megnyitotta a külföldi befektetőknek, egyi­ke ezeknek a Time, Inc. egy alvállalata. A külföldi tőkéseknek névleg meg kell elégedniük kisebbségi részesedéssel, 49% alatt, de a New York Times jelentése szerint: “Nyugati üzletemberekkel rendezett gyűlésen jugoszláv hivatalos körök azt a megnyugtató kije­lentést tették, hogy ennek megkerülésére utat Ve­het. találni...” (8—19/1968.) Mindennek az eredménye óriási áremelkedés lett, a hivatalos index szerint a megélhetés költsé­ge az 1963—1967 közötti évekhez viszonyítva dup­lájára emelkedett. S amig a külföldi cégek, az uj-gazdag ipari igazgatók és a kisebb magán-kapi­talisták nagyon előnyös anyagi helyzetbe kerültek, sok munkás és paraszt munkanélkülivé vált, élet­színvonala leesett. A Wall Street Journal Írja, hogy sok jugoszláv kommunista, aki “erősen ellenzi” ezeket a refor­mokat, kérdi: “Mi marad meg a szocializmusból?” (8/14—1967.) Ebbe az irányba vezet az ut, melyre a csehszlo­vák kormány akart térni. Nem tudom, hogy a csehszlovák államban mi­kent fejlődött ki a gazdasági krízis, de azt tudom, hogy némely csehszlovák közgazdász imádója volt VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK ^rendelhetők KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ről 5, a nyugati — tehát kapitalista — gazdasági elmé­leteknek és a közgazdaság szabályozási módjának. Figyelmen kívül hagyták a Csehszlovákiában elért gazdasági és társadalmi eredményeket, egyoldalu- lag mindig a hiányokat emlegették, sohasem á sike­reket, hirdetve, hogy nincs más kiút, mint; amit ezekben a cikkekben felsoroltunk. A gazdasági és társadalmi viszonyok adják a po­litikai és kulturális élet bázisát. Szerintem az a tény, hogy a csehszlovák kormány január óta gaz­dasági ügyekben kapitalizmushoz visszavezető lé­péseket tett, segít megértenünk a csehszlovák la­pok, rádió szovjetellenes, kommunista párt-ellenes kirohanásait, ami oly jellemzője lett az un. “uj szabadságinak. • 123456789012345789012345789012345698272# i A SZÁMOK BESZÉLNEK 1 m írja: Eörsi Béla tó rj i oo #112345678901234567890123456789012345893* Adóbehajtás A republikánus konvenció programja a szabad­ságjogok korlátozása jelében indult, hogy megkap­ják a négergytilölő Wallace szavazatainak egy ré­szét. Ezért Ígérik, hogy a Legfelsőbb Bíróságot megdorgálják, a négerek és háboruellenesek de­monstrációját pedig kegyetlenül meg fogják torol­ni. Közben nem veszik észre, hogy az adóhivatal milyen erős mértékben fosztott meg bennünket szabadságjogainktól. Az egyéni és korporációs adó behajtása valósá­gos művészet számba megy a kapitalista világban. Az adóbehajtás legolcsóbb módja az Egyesült Álla­mokban van. Kanadában háromszor annyiba1 kerül, Franciaországban és Angliában kétszerannyi a be­hajtás költsége. Nálunk minden 100 dollár adóbefizetése Aak 45 centbe kerül. A nagy dolgozó töme“g a munkaadó utján' fizeti, mert azt kényszerítik az adó levonására a munka­bérből. Egy adó főtisztviselő szerint: 56%-a becsü­letes, mert nem áll módjában nem-becsületesnek lenni. Az adócsalók “előkelő társaság”, mert az adófizetés népszerűtlen, igy a csalást nem tekintik bűnnek. Van köztük polgármester, városi tanácsos, állami törvényhozók, bírák, előkelő ügyvédek és politikusok, sok orvos, kereskedő, író, tőzsdeügy­nök, “bookie”, sirásó és szakszervezeti “boss.” Hogyan jut el az adóhivatal ezekhez az emberek­hez? Elsősorban adóvizsgálat utján, amely nagyot- kicsit egyaránt elérhet, de főleg rosszhirü embere­ket, mint Micky Cohnt, Los Angeles elsőszámú “rossz emberét”, Frank Costellot, stb. Ezeket az adódetektivek állandóan figyelték, mennyit költ egy évben, van-e feleségének minkbundája, mi­lyen az autója, milyen házat vett? A detektívek elrejtett titkos hallgatóval lesik ki ilyen emberek­nek minden szavát, felbontják leveleiket, sőt betö­réseket is rendeznek náluk, ha annak szükségét látják. A társadalom természetesen tűri a jpolgár- jogok megfosztását, mert a gazdag embert minden ki gyűlöli és elhiszi róla, hogy gazember. Már érdekesebb a besúgók rendszere. Az adóhi­vatal évente kb. 125,000 levél, telefonhívásos sze­mélyes látogatás színhelye. A látogatók között van volt feleség, elhagyott szerető, elbocsátott alkalma­zott, irigy szomszéd. De sok köztük a rokoh is és olyanok, akik pletykázók, akik szeretnek híreket terjeszteni, vagy hivatásos besúgók. Több niint fél­millió dollárt fizetnek ki kb. 800 besúgónak egy évben (1—10%-ot kapnak a talált és nem 'fizetett adó után). Az adótörvény tele van kibúvókkal a gazdagok számára. Az olajmilliomosok 27%% engedményt kapnak, a háztulajdonosok értéklevonást 100%- ban élveznek, de ha a házat haszonnal adják el, csak 50%-ot fizetnek. Az adótörvény a gazdag em­bernek segít. Ezért áldoznak a gazdagok a politi­kusok választásaira, hogy az adótörvényt megvéd­jék. Detroit, Mich. — A Ford Autóvállalat 41,850 Econoline autót visszarendelt, mert hiba van a kor­mányszerkezetben. Buenos Aires. — Bomba robbant a városban tar­tott Izraeli Kereskedelmi Kiállításon. Senki nem sérült meg.

Next

/
Thumbnails
Contents