Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-10-03 / 38. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 3, 1968. Uj olvasót szerez ONTARIO, Canada. — Kérem szíveskedjenek mutatványszámot küldeni egy ismerősömnek, aki szeretne több magyar lapot olvasni. Én is már 40 éve olvasója vagyok a lapnak, mig drága férjem élt, ő is nagyon szerette és hiszem, hogy az uj ol­tásé megszereti ezt a jó és igaz lapot. Mrs. G. Szabó Biztató levél Magyarországról BUDAPEST. — Sokat nem irhatok magamról, Wgy telnek a napjaim, mint eddig. Már ismét hoz­záfogtam kézimunkázni, ha esetleg jön valaki, tud­jak legalább ennyivel hozzájárulni a lap fenntar­tásához. Tudom, nagyon nehéz maguknak fizikai­lag is, de az anyagiakkal is megküzdeni, de ha ez a világ nem olyan volna, mint amilyen, úgy egyik ember segíthetne a másikon. De nehéz megértetni az emberekkel hogy hogyan jobb! Remélem, hogy minden jól fog menni és dolgoz­nak a lap fenntartásáért. Lusztig Kató Nem látja a fáktól az erdőt NILES, 0. — A Bebritsről szóló könyvet én is megkaptam, nagyon érdekes. Galileihez lehetne őt hasonlitani, aki kitartott a meggyőződése mellett. Jól ismertem Bebrits munkástársat, mert annak­idején amikor az Uj Előre Clevelandon jelent meg, sokszor jött ki előadást tartani és nálunk szállt meg. Nagyon szerettük őt. Mindig mondta a felesé­gem, hogy miért nem vagyok én is olyan higgadt ember, mint Bebrits munkástárs? Feleségem min­dig nagy ebédet és vacsorát készített, minden házi készitmény volt: kolbász, sonka, csirke, mert tele volt az udvarom akkoriban csirkével. Tett is egy­szer egy megjegyzést Bebrits, amikor megkérdez­te a feleségemet, hogy mindig ilyen gazdagon főz- e? Bor is volt az ennivalóhoz, amit szintén szere­tett. Sajnálom, hogy nem lehettem ott a temetésén, pedig Budapesten voltam, amikor meghalt, de ak­kor a Semmelweis kórházban feküdtem, nagy ope­ráción mentem keresztül. Telefonon beszéltünk és örült, hogy ott vagyok és Ígérte, hogy majd talál­kozunk, de erre már nem került sor. Szeretnék a csehszlovák ügyhöz is hozzászólni. Azt mondja Johnson elnök, hogy az oroszoknak nem volt joguk beavatkozni, mert Csehszlovákia függetlenséget akar és az oroszok ezzel veszélyez­tetik a világbékét. Mr. Johnson úgy tesz, mint aki nem látja a fáktól az erdőt. Azt hiszem, hogy az oroszoknak több joguk volt Csehszlovákia, a tőszóm szédságukban lévő ország ügyeibe beavatkozni, hogy rendet csináljanak, mint Johnsonnak Viet­namba tizezer mérföldre elküldeni az amerikai hadsereget, hogy ott gyilkolják az ártatlan népet. Azok csakugyan függetlenek akarnak lenni. Ez nem veszélyezteti a világbékét? Mike Fodor Nagyobb lapot szeretne KNOX, Ind. — Szeretnék többet segíteni, de nyugdíjon élő embernek nem telik nagyon költe­kezni. A lap nagyon jó, szeretném, ha terjedelme­sebb volna, mert alig fogok hozzá olvasni, hát azon veszem észre magam, hogy már a végére értem. De hát csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. Fogadják őszinte tiszteletemet, kívá­nok jó egészséget mindnyájuknak, hogy nemes munkájukat tovább folytathassák. Steve Jakab LONG ISLAND CITY, N. Y. — Nagyon jónak ta­láltam a Bebricsről szóló könyvet, igazán megér­demli, hogy ilyen szépen megemlékeztek róla. Sz. E. Repülő magyarok A Budapesten tartott nemzetközi repülőbélyeg kiállítás alkalmából a magyar posta egy emlék­ivet adott ki. Az emlékiv 4 bélyegből áll, amelyek illusztrál­ják a magyar érdeklődést a repülés iránt, kezdve a 16. századtól. Köztudomású, volt, hogy a francia Blériot, vagy az amerikai Wright Brothers voltak a repülés pio- nérjai, de nagyon kevesen tudták, hogy a magya­rok elől jártak e téren, megelőzve sok nyugati államot. A bélyegeket Vertei József ismert bélyegterve­ző rajzolta meg. 1. A Csanádi püspök, Verantinus Faustus (1551- 1617), aki mérnök és feltaláló volt, rajzolta meg technikai könyvében a repülő embert. Egy légi ej­^sssssssssssssssssssssssssssssssssssssss^ 1 SOBEL ! 1 NEISJU COS?. ! IKRA FŐÜGYNÖKSÉG, U. S. A. ® ?’0 East 86th Street, New York, N. Y. 10028 1 (Second és Third Avenuek között) » Telefon: 212-535-6490. } I Vámmentes küldemények és gyógyszerek f MA GYARORSZÁGRaI CSEHSZLOVÁKIÁBAf IKKA-TUZEX | IBUSZ hivatalos képviselete $ SZÁLLODÁK FOGLALÁSA — FORINT UTALVÁNYOK, VÍZUMOK MEGSZERZÉSE | LÁTOGATÓK KIHOZATALA tksssss^sssssssssssssss* ssssssssssssssssí RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva tőernyőszerü készülékhez kapaszkodott a repülő és a térben lebegett. Egy könyvet is kiadott, melyet 1916-ban Velen­cében nyomtak “Uj gépek” címmel, öt különböző nyelven. 49 rézmetszet volt a könyvben, melyek kü­lönféle gépek szerkezetét mutatták. A 38-ik tábla a repülő ember volt. A bélyeg ezt a repülő em­bert ábrázolja. 2. Schwarz Dávid (1845—1897) fakereskedő volt. Annak ellenére, hogy fával foglalkozott, ő volt a világon az első, aki alumíniumból léghajót épített. 1897-ben volt a próbarepülés, amely sikeres is volt, de a leszállásnál a léghajó megsérült. E repülés sikere indította a hires Zeppelint a léghajók építésére. Zeppelin megvásárolta Schwarz özvegyétől a léghajó szabadalmát és a magyar Schwarz tervei segítségével építette a Zeppelin léghajókat. 3. A repülőgép tökéletesítését nagyban előre­vitte Horváth Ernő (1883—1943) fizika- és számtan­tanár, aki 1911-ben modernizálta a monoplán re­pülőgépeket. Négy cilinderes, levegővel hütött Daimler motort alkalmazott a gépben. A kettős (vízszintes és függőleges) kormányzást egy univer­zális kormánnyal helyettesítette. Ez a találmány, melyet szabadalmazott, nagyban előrevitte a repü­lőgép biztonságát. 4. PZ—2 helikopter. 1918-ban Budapesten a Lipták-féle gyárban, az osztrák—magyar hadsereg rendelésére készült és már 1918-ban próbarepülést is tartottak vele. Ak­koriban a helikopter még teljesen ismeretlen volt, de a magyarok már kísérleteztek vele. A háború végével megszűntek a további próbálkozások. A helikopter tervezetén és kivitelén Petróczi István, Zurowetz Vilmos és dr. Kármán Tódor ve­zetésével dolgozott a Lipták-gyár. Dr. Kármán Tó­dor Amerikába vándorolt és egyik nagynevű tagja lett az amerikai magyarságnak. Kármán az évszázad elején a budapesti műegye­temen, mint kitűnő tanuló végzett, majd a német- országi Gottingenben folytatta az aero-dinamic, vagyis a légáramlat változásainak tanulmányozását. Az első világháborúban fentebb említett társai­val egy helikoptert épített a hadsereg részére. 1919- ben a Magyar Tanácsköztársaság kultur nép­biztosság egyetemi osztályán dolgozott, ahol a ta­nítási módszerbe igyekezett újításokat bevinni. Az 1920- as években ismét Németországba került, ahol Aachenben folytatta munkáját. 1930-ban jött Ame­rikába és a California Technikai Egyetemen taní­tott. Kármán előfutárja volt a mai repülő techni­kának. Neve világhírű lett tudományos körökben. 1936-ban Herman Gőring meghívta, hogy ve­gyen részt a német repülő-ipar fejlesztésében. Kármán visszautasította ezt az ajánlatot. A második világháborúban főképpen a rocket- és jet fejlesztésével foglalkozott, amelyekből a mai modern jet repülőgép fejlődött. A háború után többször járt Európában, elláto­gatott Magyarországba is, ottléte alatt nagy ünnep­lésben volt része. A budapesti Műegyetem tiszte­letbeli doktorrá avatta. De nemcsak a magyar Műegyetem, 13 más or­szág is hasonló kitüntetésben részesítette. Élete folyamán több mint 100 szakkönyvet irt. 1963 májusában halt meg 81 éves korában. Schafer Emil Miami, Fia. — Bomba robbant abban az épület­ben, ahonnét rövid pár nappal azelőtt egy kubai ellenforradalmi Szervezetet kilakoltattak. A kila­koltatott szervezet képviselői büszkén mondták, hogy ők felelősek a merényletért. Senkit sem tar­tóztattak le. ÜDVÖZÖLJÜK AZ 1969-ES MAGYAR KAPTÁRT! Közeledik az idő, amikor az Amerikai Ma­gyar Szó 1969-es NAPTÁR-át a nyomdába kel! küldenünk. A NAPTÁR szines, tartalmas és tanulságos lesz. Kellemes szórakozást nyújt majd olvasóinak téli estéken át. Örökítse meg nevét a több ezer példányban kinyomtatott NAPTÁR-ban! Kérjük olvasóinkat, küldjék be üdvözletii- kát lapunk Kiadóhivatalába lehetőleg augusz­tus 31. előtt. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Én is szeretnék hozzájárulni az 1969-es Nap­tár előállításához és ide mellékelem adományo­mat $................összegben. Kérem, nyomtassanak részemre ................ példányt a naptárból, hogy ismerőseim és bará­taim körében terjeszthessem. Név: .................................................................................... Cim: .................................................................................. Város: ............................................Állam: ................... Zipszám:................. Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával.

Next

/
Thumbnails
Contents