Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-09-19 / 36. szám

Thursday, Sept. 19, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Victor Perlő: A vállalkozók visszatérése j ‘»WWWÁ/WVWXOA/WWX/tA/WWt/VWWXA/W/WW j ií PAÁL MÁTHÉ ROVATA j! 1 AMVWWWWVWVWUWWWWWWVWWWWIAAAAf' ' Kellette? Öt szocialista ország katonasága masírozott be Csehszlovákiába — rikitotta megszokott reggeli lapom. Természetesen ezt a cikket olvastam el elő­ször és megállapítottam, hogy a közlemény egy cso­mó valótlansággal keveri a tényeket, melyeket la­punk szerkesztőjével már előzőleg levélben megál­lapítottunk. Vagyis, ha Csehszlovákiában nem tér­nek észhez, a “liberalizálódás” szükségszerűen a Varsói Szerződés tagállamainak politikai, s ha szűk séges, katonai beavatkozásához vezet. így tehát, ha meglepő volt is a hir, nem jött váratlanul. Nagyon hosszú két nap telt el, amíg az európai lapokból megállapítottam, hogy mi tette szükséges­sé és jogossá ezt a drámai lépést. A másik kérdés, ami idegesített: mi lesz lapunk álláspontja? Nem egyszerű állást foglalni haladó szellemű lapnak a kérdésben, hogy van-e erkölcsi joga az öt szocialista országnak katonai lépéseket tenni egy másik szocialista ország ellen, mert az másként véli felépíteni a szocializmust. Tudtam hogy ezt nem a szerkesztő maga dönti el, hanem lapunk Ügyvezető Bizottsága. Hogyan fognak dön­teni? Helyeslik-e, vagy helytelenítik a lépést, vagy pedig egyszerűen megkerülik a kényes kérdést és csak mint hirt közlik az eseményt? Büszkén és jóleső érzéssel olvastam a Magyar Szó aug. 29-i számát, melyben kitünően megirt ve­zércikkben olvastam, hogy lapunk a legteljesebb mértékben jogosnak és szükségesnek vélte az öt szocialista ország katonai lépését, ami csehszlovák államférfiak, párt- és szakszervezeti személyiségek kérésére történt, és amivel megakadályozták az 1956-os magyar ellenforradalomhoz hasonló véres kitörést. Egy másik cikk rövid magyarázatot nyúj­tott a bevonulást megelőző eseményekről. Ez az állásfoglalás nem volt könnyű, hiszen az amerikai újságok, televízió, rádió, még az elnök­jelölő konvenciót is háttérbe szorítva, a “csehszlo­vák szabadságért” jajgatott. Magyar vonalon is csak a M. Szó helyeselte a Varsói Szerződés tagál­lamainak lépégét. Sajnálatos, hogy lapunk csak egyszer egy héten jelenik meg, igy idő kell ahhoz, hogy olvasóink teljesen megismerjék a helyzetet. Az előzmények Vissza kell menni 1919-ig, az orosz forradalom győzelméig, amikor a Szovjetunió megalakult. Utá­na még két évig folyt a polgárháború egyrészt az ‘Entente’-hatalmak által felfegyverzett ellenforra­dalmi orosz tábornokokkal, másrészt az angol— amerikai—francia—japán betörő hadsereggel szem ben. Amikor az országot megtisztították, a győztes hatalmak “egészségügyi” kordonnal vették körül a Szovjetet, ami annyit jelentett, hogy körülötte ellenséges államokat alakítottak. Jól emlékezett erre a szovjet kormány és a má­sodik világháború idején megegyezés jött létre a szövetségesek között, hogy a Szovjetuniónak joga van “barátságos országokkal körülvenni” határait. Ennek keresztülviteléért a Szovjet rettenetes árat fizetett: 20 millió halott, a fél ország romokban hevert, Csehszlovákia felszabadításáért 160 ezer orosz polgár vesztette életét. Érthető, hogy a Szov­jetunió nem engedheti meg, hogy ellenforradalmi elemek újra kapitalista igába hajtsák ezt az orszá­got. Mert erről volt szó. Az öt szocialista ország he­(3-ik folytatás) K. S. Karol a bratislavai egyezség után a követ­kezőket irta az angliai NEW STATESMAN-ban: “A Dubcek-vezetőség félxevezette (tricked) az oroszo­kat. Akár tetszik az aláíróknak, akár nem, máris különböző irányba haladnak és kétféle, összeegyez­tethetetlen szocializmusra törekszenek.” Az oroszok — mondja Karol — “tudják, hogy a cseh vezetőséget a technikai reformokba vetett hit tartja össze — OTA SÍK professzor elgondolásá­ban — ami valójában a ‘középosztály forradalmá­nak’ nevezhető. S eszerint a cseh munkásosztály­nak van oka félni a gazdasági reformoktól, amely a munkásosztály rovására az ‘elit’-nek kedvezne.” Ki lenne ez az “elit” ebben a középosztálybeli, vagyis burzsoa ellenforradalomban? Az Akció Program szerint, amit a cseh Kommunista Párt áprilisban kiadott: az intézmények vezetői. Minden lyesléssel fogadta, hogy a régi bűnöket fel kell számolni Csehszlovákiában, a bűnös vezetőket el kell távolítani, a gazdasági életet, a termelést át' kell szervezni. A legteljesebb támogatásukról is biztosították, de ugyanakkor figyelmeztették a csehszlovák vezetőket, hogy a lenini elvek alapján a munkás-paraszt és a hűséges értelmiségi elemek­re támaszkodjanak és a munkásosztály kell, hogy a hatalom alapja legyen. A jóhiszemű, de naiv ve­zetők nem vették észre, hogy a liberalizmust hir­dető uj elemek, a diákok, értelmiségiek lassan el­foglalják a legfontosabb pozíciókat és nagy propa­gandát fejtenek ki a gazdasági életnek nyugati hatalmak kezére játszására; nagy amerikai és nyu­gatnémet kölcsönökrei beszéltek. Belső politikai vonalon teljes sajtószabadságot követeltek és kü­lönböző pártok alakítását, melyek egyenjogúak le­gyenek a KP-vel. Amellett az összes lapok, folyóira­tok szerkesztését, a rádió-televizió irányítását uj elemek vették át és ezekben az amerikai “Free Europe” híreit, propaganda cikkeit közölték. A legvadabb szovjet-ellenes propaganda folyt, utcai gyűléseken uszítottak a szocialista országok ellen, melyekkel a csehszlovák kormány ebben az időben kötött újabb kölcsönös segélynyújtási szerződése­ket, melyeknek alapján — ha szükséges — fegy­veres segítséget is kötelesek nyújtani. A testvérpártok és kormányok hiába tanácskoz­tak velük, hiába egyeztek meg, sem a csehszlovák kormány, sem a párt nem tudta a határozatokat végrehajtani. Az utolsó napokban szabaddá tették a nyugat­német határt, majd a már ott dolgozó CIA és né­met Gehlen-ügynökök rádió-adókkal felszerelve (Folytatás a 12-ik oldalon) Washington, D. C. — A Munkaügyi Hivatal je­lenti: 1968 augusztus hónapjában 2.8 millió volt a munkanélküliek száma. Ez a dolgozók 3.5 száza­lékát teszi ki. Nizza. — A francia Riviera közelében a Föld­közi-tengerbe zuhant egy francia Caravelle repülő­gép. Az utasok és a személyzet, összesen 95-en ha­lálukat lelték. Washington, D. C. — John P. Roche, Johnson elnök tanácsadója, lemondott állásáról. Visszatér a Brandeis Egyetem tanári állásába. I gyár és üzem az államtól és más termelő erőktől függetlenül működne, egyetlen igazgató rendelke­zésével. A szocialista országokban bevezetett gazdasági reform is széleskörű felelősséget és működési te­ret ad az ipari vezetőknek, igazgatóknak, de kihang súlyozza alapos technikai felkészültségüket és gya­korlatukat. Egy jó szocialista gyárigazgatónak ké­pesnek kell lennie megfelelő személyzet megválo- gatására, a munka megszervezésére, minőségi ha­ladásra, takarékosságra, stb., az ország szükségle­tével egybehangolva és az országos tervek keretén belül. ; Az Akció Program egyik szakaszának ez a fejei­mé: “Szocializmus nem lehet vállalkozás nélkül.” Ez a kifejezés többször is ismétlődik a dokumen­tumban. Ezt a szót jól ismerjük a kapitalista köz­gazdaságban, ahol a vállalkozó aktiv kapitalista tu­lajdonost jelent, nem alkalmazott igazgatót. v#gy vezetőt. Vállalkozás nem más, mint pénzszerzés, amit a munkások kizsákmányolásával érnek el leg­jobban. i Az említett fejeim különben is fantasztikus, el­lentmondás. Úgy is olvashatnánk: Szocializmus le­hetetlen kapitalizmus nélkül. Az Akció Program a vállalkozások felelősségének és hatályának kifej­lesztését mondja “a legfontosabb feladatnak”. A következő szakasz ezt világosan kifejezi: “A gazdasági demokratizálás programja magá­ban foglalja a vállalkozások önállóságának biztosí­tását, az állami szervektől való függetlenségét, (biz­tosítja a fogyasztó jogát a fogyasztási cikkek rpeg- határozásához, a munka szabad választási jogát, a munkásosztály különböző csoportjainak és más tár­sadalmi alakulatainak azon lehetőségét, hogy rueg- védhessék saját gazdasági érdekeiket a gazdasági irányelvek kidolgozásával.” Ez nem más, mint a szocializmus helyettesítse a Galbraith féle idealista kapitalizmus formájával, ahol a kapitalisták, “fogyasztók”, szakszervezetek, szellemi dolgozók, a “kormány”, stb. befolyása folytán minden kiegyenlítődik és a legjobban mű­ködik. Persze mindez a valóság megcsúfolása. Ahol a társadalom alapgazdasága kapitalistáké, ott a ki­zsákmányolt osztályok feletti politikai hatalom is az ő kezükben van. Ha az. Akció Program-ot meg­valósítanák. az újonnan létrehozott “vállalkozók” hasonlóképpen hatalomra kerülnének. Igaz, a program demokrata befolyásról ir, amit. a “munkáscsoportok választott tanácsadó képviselői” gyakorolnak a vállalati vezetőségek felett. De a Program világosan kifejezi, hogy ezek a tanácsadó csoportok semmi szin alatt nem gátolhatják af ve­zetőséget a “vállalkozás” felelős és hatékony Mun­kájában. (51. oldal.) Vagyis a vezető lenne a bősz. Az ajánlott rendszer hasonlatos lenne a jugo- szíávéhoz, különösen az ott legutóbb bevezetett “re form” óta. A New York Times egy nemrégi számá­ban örömmel ir a 20,000 villáról, amit a gyárigaz­gatók és hasonló vezetők építettek Jugoszláviában, ami a Times szerint nagy lépési jelent a kapitaliz­mus visszaállítására — a UJSL és más nyugati tőke behatolására a jugoszláv iparba. Persze emelkedő munkanélküliség és a megélhetés drágulása kísé­retében. K. S. Karol Csehszlovákia “technokratikus” re­formjáról beszél. Az elgondolás tényleg hasonlít Burnham “vezetői forradalmához” és Galbraith uj jelszavához, a műszaki felépítéshez, ami szerinte kontrollálná a közgazdaságot. Ez is megvilágítja számunkra, milyen társadalmi alapra helyezi a fő- sulyt az Akció Program. A csehszlovák szellemi munkások már régebben panaszkodnak — és sokszor nem is jogtalanul -5-, hogy fizetésük nem sokban különbözik a képzetlen munkásokétól. Ez egy része az egész bérskála- problémának. ami egyik okozója lett a gazdaság gyengülésének. De ha a kísérlet ennek megoldására “technikái clit”-et helyez hatalomba, ez szembeállítaná a szel­lemi munkával foglalkozókat a munkásosztállyal Is utat nyitna további lépéseknek a kapitalizmus visszaállítása felé; olyan országban, ahol az intelS- gencia részben még a régi kapitalista világból vá­ló, részben kapitalisták leszármazottja, vagy kö­zéposztálybeli. (Folytatjuk) í VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK ÜHÜÜÜJÍÜH KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S.RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ról

Next

/
Thumbnails
Contents