Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-09-19 / 36. szám
Thursday, Sept. 19, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Victor Perlő: A vállalkozók visszatérése j ‘»WWWÁ/WVWXOA/WWX/tA/WWt/VWWXA/W/WW j ií PAÁL MÁTHÉ ROVATA j! 1 AMVWWWWVWVWUWWWWWWVWWWWIAAAAf' ' Kellette? Öt szocialista ország katonasága masírozott be Csehszlovákiába — rikitotta megszokott reggeli lapom. Természetesen ezt a cikket olvastam el először és megállapítottam, hogy a közlemény egy csomó valótlansággal keveri a tényeket, melyeket lapunk szerkesztőjével már előzőleg levélben megállapítottunk. Vagyis, ha Csehszlovákiában nem térnek észhez, a “liberalizálódás” szükségszerűen a Varsói Szerződés tagállamainak politikai, s ha szűk séges, katonai beavatkozásához vezet. így tehát, ha meglepő volt is a hir, nem jött váratlanul. Nagyon hosszú két nap telt el, amíg az európai lapokból megállapítottam, hogy mi tette szükségessé és jogossá ezt a drámai lépést. A másik kérdés, ami idegesített: mi lesz lapunk álláspontja? Nem egyszerű állást foglalni haladó szellemű lapnak a kérdésben, hogy van-e erkölcsi joga az öt szocialista országnak katonai lépéseket tenni egy másik szocialista ország ellen, mert az másként véli felépíteni a szocializmust. Tudtam hogy ezt nem a szerkesztő maga dönti el, hanem lapunk Ügyvezető Bizottsága. Hogyan fognak dönteni? Helyeslik-e, vagy helytelenítik a lépést, vagy pedig egyszerűen megkerülik a kényes kérdést és csak mint hirt közlik az eseményt? Büszkén és jóleső érzéssel olvastam a Magyar Szó aug. 29-i számát, melyben kitünően megirt vezércikkben olvastam, hogy lapunk a legteljesebb mértékben jogosnak és szükségesnek vélte az öt szocialista ország katonai lépését, ami csehszlovák államférfiak, párt- és szakszervezeti személyiségek kérésére történt, és amivel megakadályozták az 1956-os magyar ellenforradalomhoz hasonló véres kitörést. Egy másik cikk rövid magyarázatot nyújtott a bevonulást megelőző eseményekről. Ez az állásfoglalás nem volt könnyű, hiszen az amerikai újságok, televízió, rádió, még az elnökjelölő konvenciót is háttérbe szorítva, a “csehszlovák szabadságért” jajgatott. Magyar vonalon is csak a M. Szó helyeselte a Varsói Szerződés tagállamainak lépégét. Sajnálatos, hogy lapunk csak egyszer egy héten jelenik meg, igy idő kell ahhoz, hogy olvasóink teljesen megismerjék a helyzetet. Az előzmények Vissza kell menni 1919-ig, az orosz forradalom győzelméig, amikor a Szovjetunió megalakult. Utána még két évig folyt a polgárháború egyrészt az ‘Entente’-hatalmak által felfegyverzett ellenforradalmi orosz tábornokokkal, másrészt az angol— amerikai—francia—japán betörő hadsereggel szem ben. Amikor az országot megtisztították, a győztes hatalmak “egészségügyi” kordonnal vették körül a Szovjetet, ami annyit jelentett, hogy körülötte ellenséges államokat alakítottak. Jól emlékezett erre a szovjet kormány és a második világháború idején megegyezés jött létre a szövetségesek között, hogy a Szovjetuniónak joga van “barátságos országokkal körülvenni” határait. Ennek keresztülviteléért a Szovjet rettenetes árat fizetett: 20 millió halott, a fél ország romokban hevert, Csehszlovákia felszabadításáért 160 ezer orosz polgár vesztette életét. Érthető, hogy a Szovjetunió nem engedheti meg, hogy ellenforradalmi elemek újra kapitalista igába hajtsák ezt az országot. Mert erről volt szó. Az öt szocialista ország he(3-ik folytatás) K. S. Karol a bratislavai egyezség után a következőket irta az angliai NEW STATESMAN-ban: “A Dubcek-vezetőség félxevezette (tricked) az oroszokat. Akár tetszik az aláíróknak, akár nem, máris különböző irányba haladnak és kétféle, összeegyeztethetetlen szocializmusra törekszenek.” Az oroszok — mondja Karol — “tudják, hogy a cseh vezetőséget a technikai reformokba vetett hit tartja össze — OTA SÍK professzor elgondolásában — ami valójában a ‘középosztály forradalmának’ nevezhető. S eszerint a cseh munkásosztálynak van oka félni a gazdasági reformoktól, amely a munkásosztály rovására az ‘elit’-nek kedvezne.” Ki lenne ez az “elit” ebben a középosztálybeli, vagyis burzsoa ellenforradalomban? Az Akció Program szerint, amit a cseh Kommunista Párt áprilisban kiadott: az intézmények vezetői. Minden lyesléssel fogadta, hogy a régi bűnöket fel kell számolni Csehszlovákiában, a bűnös vezetőket el kell távolítani, a gazdasági életet, a termelést át' kell szervezni. A legteljesebb támogatásukról is biztosították, de ugyanakkor figyelmeztették a csehszlovák vezetőket, hogy a lenini elvek alapján a munkás-paraszt és a hűséges értelmiségi elemekre támaszkodjanak és a munkásosztály kell, hogy a hatalom alapja legyen. A jóhiszemű, de naiv vezetők nem vették észre, hogy a liberalizmust hirdető uj elemek, a diákok, értelmiségiek lassan elfoglalják a legfontosabb pozíciókat és nagy propagandát fejtenek ki a gazdasági életnek nyugati hatalmak kezére játszására; nagy amerikai és nyugatnémet kölcsönökrei beszéltek. Belső politikai vonalon teljes sajtószabadságot követeltek és különböző pártok alakítását, melyek egyenjogúak legyenek a KP-vel. Amellett az összes lapok, folyóiratok szerkesztését, a rádió-televizió irányítását uj elemek vették át és ezekben az amerikai “Free Europe” híreit, propaganda cikkeit közölték. A legvadabb szovjet-ellenes propaganda folyt, utcai gyűléseken uszítottak a szocialista országok ellen, melyekkel a csehszlovák kormány ebben az időben kötött újabb kölcsönös segélynyújtási szerződéseket, melyeknek alapján — ha szükséges — fegyveres segítséget is kötelesek nyújtani. A testvérpártok és kormányok hiába tanácskoztak velük, hiába egyeztek meg, sem a csehszlovák kormány, sem a párt nem tudta a határozatokat végrehajtani. Az utolsó napokban szabaddá tették a nyugatnémet határt, majd a már ott dolgozó CIA és német Gehlen-ügynökök rádió-adókkal felszerelve (Folytatás a 12-ik oldalon) Washington, D. C. — A Munkaügyi Hivatal jelenti: 1968 augusztus hónapjában 2.8 millió volt a munkanélküliek száma. Ez a dolgozók 3.5 százalékát teszi ki. Nizza. — A francia Riviera közelében a Földközi-tengerbe zuhant egy francia Caravelle repülőgép. Az utasok és a személyzet, összesen 95-en halálukat lelték. Washington, D. C. — John P. Roche, Johnson elnök tanácsadója, lemondott állásáról. Visszatér a Brandeis Egyetem tanári állásába. I gyár és üzem az államtól és más termelő erőktől függetlenül működne, egyetlen igazgató rendelkezésével. A szocialista országokban bevezetett gazdasági reform is széleskörű felelősséget és működési teret ad az ipari vezetőknek, igazgatóknak, de kihang súlyozza alapos technikai felkészültségüket és gyakorlatukat. Egy jó szocialista gyárigazgatónak képesnek kell lennie megfelelő személyzet megválo- gatására, a munka megszervezésére, minőségi haladásra, takarékosságra, stb., az ország szükségletével egybehangolva és az országos tervek keretén belül. ; Az Akció Program egyik szakaszának ez a fejeimé: “Szocializmus nem lehet vállalkozás nélkül.” Ez a kifejezés többször is ismétlődik a dokumentumban. Ezt a szót jól ismerjük a kapitalista közgazdaságban, ahol a vállalkozó aktiv kapitalista tulajdonost jelent, nem alkalmazott igazgatót. v#gy vezetőt. Vállalkozás nem más, mint pénzszerzés, amit a munkások kizsákmányolásával érnek el legjobban. i Az említett fejeim különben is fantasztikus, ellentmondás. Úgy is olvashatnánk: Szocializmus lehetetlen kapitalizmus nélkül. Az Akció Program a vállalkozások felelősségének és hatályának kifejlesztését mondja “a legfontosabb feladatnak”. A következő szakasz ezt világosan kifejezi: “A gazdasági demokratizálás programja magában foglalja a vállalkozások önállóságának biztosítását, az állami szervektől való függetlenségét, (biztosítja a fogyasztó jogát a fogyasztási cikkek rpeg- határozásához, a munka szabad választási jogát, a munkásosztály különböző csoportjainak és más társadalmi alakulatainak azon lehetőségét, hogy rueg- védhessék saját gazdasági érdekeiket a gazdasági irányelvek kidolgozásával.” Ez nem más, mint a szocializmus helyettesítse a Galbraith féle idealista kapitalizmus formájával, ahol a kapitalisták, “fogyasztók”, szakszervezetek, szellemi dolgozók, a “kormány”, stb. befolyása folytán minden kiegyenlítődik és a legjobban működik. Persze mindez a valóság megcsúfolása. Ahol a társadalom alapgazdasága kapitalistáké, ott a kizsákmányolt osztályok feletti politikai hatalom is az ő kezükben van. Ha az. Akció Program-ot megvalósítanák. az újonnan létrehozott “vállalkozók” hasonlóképpen hatalomra kerülnének. Igaz, a program demokrata befolyásról ir, amit. a “munkáscsoportok választott tanácsadó képviselői” gyakorolnak a vállalati vezetőségek felett. De a Program világosan kifejezi, hogy ezek a tanácsadó csoportok semmi szin alatt nem gátolhatják af vezetőséget a “vállalkozás” felelős és hatékony Munkájában. (51. oldal.) Vagyis a vezető lenne a bősz. Az ajánlott rendszer hasonlatos lenne a jugo- szíávéhoz, különösen az ott legutóbb bevezetett “re form” óta. A New York Times egy nemrégi számában örömmel ir a 20,000 villáról, amit a gyárigazgatók és hasonló vezetők építettek Jugoszláviában, ami a Times szerint nagy lépési jelent a kapitalizmus visszaállítására — a UJSL és más nyugati tőke behatolására a jugoszláv iparba. Persze emelkedő munkanélküliség és a megélhetés drágulása kíséretében. K. S. Karol Csehszlovákia “technokratikus” reformjáról beszél. Az elgondolás tényleg hasonlít Burnham “vezetői forradalmához” és Galbraith uj jelszavához, a műszaki felépítéshez, ami szerinte kontrollálná a közgazdaságot. Ez is megvilágítja számunkra, milyen társadalmi alapra helyezi a fő- sulyt az Akció Program. A csehszlovák szellemi munkások már régebben panaszkodnak — és sokszor nem is jogtalanul -5-, hogy fizetésük nem sokban különbözik a képzetlen munkásokétól. Ez egy része az egész bérskála- problémának. ami egyik okozója lett a gazdaság gyengülésének. De ha a kísérlet ennek megoldására “technikái clit”-et helyez hatalomba, ez szembeállítaná a szellemi munkával foglalkozókat a munkásosztállyal Is utat nyitna további lépéseknek a kapitalizmus visszaállítása felé; olyan országban, ahol az intelS- gencia részben még a régi kapitalista világból váló, részben kapitalisták leszármazottja, vagy középosztálybeli. (Folytatjuk) í VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK ÜHÜÜÜJÍÜH KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S.RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ról