Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-09-19 / 36. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 19, 1968. A Demokrata Párt “munkásvédő” programja A Demokrata Párt chicagói konvencióján elfogadott program a következő “munkásvédő"’ pontokat tartalmazza: 1. Visszavonni a törvényt, mely engedélyezi, hogy a különböző államok betiltsák a “zárt üzem” rendszerét. 2. A mezőgazdasági munkásokra is ki kell terjeszteni a munkásvédelmi (minimális bér, stb.) törvényt. 3. El kell távolítani piketelés korlátozását sztrájk esetén. 4. Az Országos Munkaügyi Bizottság (NLRB) munkáját meg kell gyorsítani. 5. A szövetségi kormány ne adjon rendelést •lyán vállalatoknak, melyek megkülönböztetést gyakorolnak a négerek és szakszervezeti tagokkal szemben. 6. Támogatják a szövetségi kormányalkalmazottak szervezkedési jogát. Ennyi az egész. Nem ellenezzük e javaslatokat. De véleményünk az, hogy ha e javaslatok mindegyikét, melyek ma csak ígéretek, életbe is léptetik azok az amerikai munkások egyetlen alapérdekét sem oldják meg. Mi van a minimális bér fölemelésével, a munkaidő csökkentésével, a monopolisták megfékezésével, a munkanélküliek és rokkantak biztosítási összegének fölemelésével ? ? Egy árva szó sincs a programban e lényeges kérdésekről. De nem csak a Demokrata Párt reakciós vezérei hallgatnak erről, hanem az AFL-CIO országos vezetői is némák. És ez tragikus. A Demokrata Párt munkás-programja nem buzdít egy munkást sem arra, hogy szavazatát Humphrey-ra adja. 1 Végei ért a szobafestők sztrájkja NEW YORK, N. Y. — 6,500 new yorki szobafestő öt hetes sztrájkja véget ért. A sztrájk előtt a festők órabére $4.20 volt, a sztrájk után $5.60 lesz. Sztrájkolnak a köztisztasági munkások ATLANTA, GA. — A város köztisztasági munkásai sztrájkba léptek. Magasabb bért, a szakszervezet elismerését és előnyösebb munkaviszonyo- katrkövetelnek. Ivan Allen, Jr. a város polgármestere felszólította a munkásokat, térjenek vissza a munkába, különben elbocsátják őket. A Southern Christian Leadership Conference vezetői támogatják a sztrájkot. A sztrájkolok nagy többsége fekete, d. í -----------------iegkonditjuk a vészharangot Jack Raymond, a New York Times tudósitója. 'érdekes cikket irt a Harvard Business Review folyóiratban. A cikk a katonai-ipari komplexum egyre jobI [«ŐST KAPHATÓ! •-———- • • KcKESDI GYULA: 1 8ÉBY ORSZÁG VIHARAIBAN j J cimü könyve 5 • • (Sebrits Lajos élete) • • • • A könyv Bebrits Lajos jegyzetei, visszaemlékezé- • • sei, a családtagoknak, barátoknak, egykori mun- • katársaknak elbeszéléséi nyomán készült. { • • Sok képpel, kemény kötésben, 404 oldalon • ÁRA 2 DOLLÁR Rendelje meg még ma a Magyar Szó Kiadó- • 2 hivatalától, 130 E. 16th St, New York N. Y. 10003 * ban kiterjedő, növekvő erejére és befolyására hívja fel az ország figyelmét. Henry B. Gonzales, New Mexico állam demokrata képviselője oly fontosnak tartotta a cikket, hogy beolvasta a kongresszusi rekordba. Gonzales kijelentette: “Teljesen egyetértek a cikk írójával. Noha nem észlelünk összeesküvést a katonai és az ipari érdekeltségek közt, társadalmunk e két tényezőjének ereje és befolyása úgy megnövekedett, hogy az veszélyezteti demokratikus életünket.” Raymond cikkében emlékeztet Eisenhower volt elnök intésére, aki annakidején felhívta az ameri- rikai nép figyelmét a veszélyre, melyet az ipari- katonai komplexum az ország minden intézménye részére jelent. A “Pentagon”, mint vásárlók Az amerikai hadügyminisztérium, a Pentagon 22.000 vállalattól vásárol fegyvereket, hadihajókat, repülőgépeket, a hadsereg részére szükséges ezer és ezer különböző szükségleti cikket. Ez a 22,000 vállalat a rendelések egy részét 100.000 kisebb vállalatnak adja ki. 76 különböző ipar vetélkedik a Pentagon rendeléseiért. Repülőgép-gyártók és a hajóépítők rendeléseik felét a Pentagontól kapják. 5,300 városban legalább egy-egy gyár vagy üzem hadirendelésen dolgozik. Milliók jövedelme függ a hadirendelésektől Három és fél millió főt tesz ki a hadsereg létszáma. Ezen felül 4,100,000-en dolgoznak hadirendeléseken. Az ország különböző részeiben 470- fő — és 5,000 kisebb támaszpont van. Ezen felül nem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államok több fegyvert szállít a világ minden r é s z é be (kivéve a szocialista országokat —■ szerk.), mint bármely más ország. Nagy befolyásuk van az “Air Force Association”, a “Nagy Leaugue” és az “Army Associaton” szervezeteknek, melyek volt tábornokokból, tengernagyokból és egyéb magasrangu nyugalmazott tisztekből állnak, akik összeköttetéseiket arra használják fel, hogy az ipari komplexum részére szerződéseket szerezzenek a Pentagontól. E szervezetek helyi csoportjai az ország minden részében nyílt propagandát folytatnak a lakosság soraiban a hadügyminisztérium politikájának támogatására. A Pentagon évente 700 millió dollárt ad a különböző egyetemek részére kutatási célokra, • A fenti cikket a szervezett vasúti munkások hivatalos lapjának a “Labor”-nak szeptember 7.-i számából vettük át. Nyolc özvegy - 21 árva Dinamit robbant a River Queen szénbányában, Central City, Kentucky közelében. A robbanás nyolc bányászt ölt meg, akik nyolc özvegyet és 21 árvát hagytak maguk után. Megindult a szerencsétlenség “kivizsgálása.” Az előzetes vizsgálatból kiderült, hogy a vállalat az előirt szabályok megsértésével vitte a robbanó anyagot a bányába, még pedig a “termelés, meggyorsítása” elve alapján. Bombay. — Indiában szigorú intézkedéseket foganatosítanak a lakosság szaporodásának meggát- lására. Javasolják, hogy minden családapát sterilizáljanak, ha már van három gyermek a családban. Ha a férfi nem hajlandó erre és a negyedik gyermek a viiágrajön, tagadják meg tőle az ingyenes kórházi szolgáltatást. Ottawa. — Pierre Elliot Trudeau, Kanada miniszterelnöke azzal vádolja a De Gaulle-kormányt, hogy agitátorokat küld Kanadába, akik ellenszenvet és nyugtalanságot idéznek elő a kanadai hatóságokkal szemben a francia-kanadaiak soraiban. #123456789012345789012345789012345698272# | A SZÁMOK BESZÉLNEK f n írja: Eörsi Béla fc ín J m #112345678901234567890123456789012345893 # Kalifornia gazdasági élete 1967-ben Kalifornia 1967-ben átlag 7,444,000 embert foglalkoztatott. Ebben az évben a személyes jövedelem 69.6 millió dollár volt, igy minden kaliforniaira $3,631 jutott, a legnagyobb fejenkénti jövedelem az országban. Azt mondhatjuk, hogy a gazdasági élet minden ága fejlődést mutatott, de számításba kell venni az állandóan emelkedő árakat. Kaliforniának virágzó mezőgazdasága van, kb. 4 milliárd dollár a farmok évenkénti bevétele. Az államban nem a kis- vagy középfarmok a dominálok, hanem hatalmas részvénytársaságok, amelyek az alacsony bérért dolgozó és zsiros jövedelmet biztositó szegényeken gazdagodtak meg. így a mezőgazdasági munkássággal állandó harcban állnak. Az építőipar, bár megsínylette a magas kamatlábat, amelyet a szövetségi kormány háborús kiadásai és az arany kiszivárgása csak fokozott, mégis 114,000 uj lakást tudott építeni ebben az évben. Szükség is van rá, mert még mindig tódul ide a fiatalság. Kalifornia a nagy korporációk hazája, amelyek a múlt évben $6,410 millió hasznot könyveltek el. Ez a háborús haszonélvezők állama. Vietnam uj milliókat hoz az itteni keveseknek. Az úgynevezett “védelmi ipar” és a légürbeli őrület erősen virágzik. Több mint 48,000 alkalmazott talált munkát ezekben az iparágakban. Mindez Wattstól pár mér- földnyire burjánzik. Tavaly az itteni hadiipar $6,690 milliós megrendelést kapott, vagyis az ország hadüparának 17.9 százalékát. Kaliforniában ma 20 millió ember él, az egész ország lakosságának tiz százaléka. Ebben az államban van a nemzet legnagyobb, leggazdagabb piaca. A vietnami béke valószínűleg megszünteti ezt az álprosperitást, de azért, mint a múlt háborúk utáni korszakban, özönleni fognak az emberek Kaliforniába. A lakosság jobban szaporodik a bevándoroltakkal, mint az államban született gyermekekkel. 270,000 a biztosított munkanélküliek száma, ugyanakkor 118,000 munkanélküli nincs biztosítva és ez a réteg él a legrosszabb körülmények között, Ha ezt a több mint 100,000 családot vizsgáljuk, látjuk, hogy az uj jövevények száma köztük 73,600. Ezeknek nagyrésze a déli államok mezőgazdasági proletárseregéből került ki és menekült ide. Az államon belül 15,400 mezőgazdasági munkás volt munkanélküli, ehhez még 6,600 háztartási alkalmazottat is számíthatunk. A gyáripar heti 40.4 munkaórát foglalkoztat. Az átlag órabér $3.29, vagyis heti $132.92 a kereset. Meg kell jegyeznünk, hogy nemcsak Texasnak vannak olaj milliomosai, hanem Kaliforniának is. A nyersolaj kitermelése évente 1,100 millió dollár értéket jelent. A jó éghajlat ide hozza a gazdag özvegyasszonyokat és a nem-özvegyeket is. Ezeknek egy része a tőzsdén játszik és a luxusüzleteket gazdagítja. A turistaforgalom a múlt évben $3,000 milliót hozott, tehát nemsokára eléri a mezőgazdaság jövedelmének színvonalát. Kalifornia gazdasága a hadiipar révén ingatag alapon áll, de éghajlata akár prosperitásban, akár gazdasági válságban sok embert fog idecsábitani. FÖLDALATTI VASUTAT ÉPÍT PRÁGÁBAN A SZOVJETUNIÓ Hir érkezett: Földalatti vasútvonalat épit Prágában a Szovjetunió. No, igazán furcsa “behatoló” az, aki ily rettenetes “brutalitásokat” követ el, mint földalatti vasút építése. Itt New Yorkban a politikusok már az utolsó 50 esztendőben ÍGÉRIK, hogy földalatti vasutat építenek a Second Avenue alatt. Az Ígéret eddig csak Ígéret maradt. Talán egy jó behatolásra van szükség, hogy az Ígéretet beváltsák az utazó milliók nagy megkönnyebbülésére. IWWWWUWWWWMWWWWWWWNWWWWWW v0 A Magyar Szó harcol az igazságért, a dolgozók javáé’ H
