Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-09-19 / 36. szám

Thursday, Sept. 19, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 JELENTÉS CHILÉBŐL — Az Amerikai Magyar Szó tudósitójától — Az első világháborút követő években vendég- szerető humánus érzelmű holland családok a le­győzött országokból gyerekeket fogadtak hosz- szabb-rövidebb ideig magukhoz, hogy ezeket ki­emeljék a nyomorúságos helyzetből, amibe a fel­lépő hiányosságok miatt kerültek. Mikor ezek visszatértek, csodákat meséltek a jólétről, amely­ben a holland nép él, ahol még az igen kis számú koldusnak is kétszobás összkomfortos lakása van. Mikor ezt a kiváltságos helyzetet csodáltuk és irigyeltük, nem jutott eszünkbe jobban a fedő alá nézni. így nem vettük észre, hogy ezen jólét fenn­tartásához a gyarmatokon élő bennszülöttek el­nyomásával tudnak jutni. Nem volt tudomásunk arról, hogy az indonéziai proletár tömegek, milyen nyomorban élnek és az ő keserves munkájukból származó haszon a gyarmatosítók zsebébe vándo­rol, akik nekik csak silány koncokat juttatnak. A gyarmatosítás felszámolásával, amelyben orosz­lányrésze van a Szovjetuniónak, ezen a téren szá­mottevő változás állott elő. ★ Szocialista államok alattvalói utóbbi időben egy­re gyakrabban látogatnak nyugati kapitalista or­szágokba. Amig a szocialista államokban az élet­nívó kevés differenciát mutat fel különböző ré­tegek közt és bár egyes kisebbséget jelentő cso­port részére visszaesést jelent régebbi életükhöz, a nagy többség, a nem olyan rég semmibe vett proletár tömeg minden kétséget kizáróan emberi méltósághoz méltó helyzetbe került, ami azelőtt csak igen keveseknek jutott osztályrészül. Ugyan akkor a kapitalista államokban azok, akik a rend­szer napos oldalán helyezkedtek el, valóban többet mondhatnak maguknak, mint az általános szocia­lista állambeli egyén. Ezen jólét látása az odake­rült látogató részére bizonyos irigységet kelt és ha nem rendelkezik kellő intellingenciával, keserű szájízzel tér vissza, akaratlanul is a kapitalista rendszer szószólójává válva. Ez azért is történhe­tik, mivel a rövid látogatás alatt csak a fényt, a pompát látja, de nem kerül el a szükséglakások­ba, ahol az elnyomott proletárrétegek lakni kény­szerülnek. Nem látja azt a nyomorúságos kis lá­bos ételt, amit egy délamerikai kapitalista állam­ban a munkás délben elfogyaszt, ugyanakkor a szocialista államokban szinte ingyen a vállalatok bőséges ebédet nyújtanak minden egyes dolgozó­juknak. Ez nem felelőtlen propaganda, hanem sze­mélyes tapasztalataim közlése. ★ Hol kell vajon a szocializmus létét fenyegető problémát megfogni? Meg van-e a lehetősége a két rendszernek az egymás melletti békés együtt­éléshez? Elképzelhető-e békés utón a szocializ­must elérni a jelenlegi kapitalista államokban? Vagy, talán szükség van rá, hogy egy nagy világ­égés, tiz és százmilliók pusztulása árán jöjjön lét­re az ezt túlélők boldogulása ? Láthattuk, hogy a túlzott szigorúság, ellenőr­zés előbb-utóbb ellenállásba ütközik, forradalmi megmozduláshoz vezet, aminek megtörténte, akár milyen formában végződik be, rendkívül kái'os hatást idéz elő. Láthattuk továbbá, hogy a kellő intelligenciával nem rendelkező tömegek részére a látszólagos könnyebb élet varázsa a szocializ­mustól való eltéréshez vezet. Vigyázni kell a gyep­lő nem célszerű meglazitásával. Merem hinni, hogy létezik békés ut az előreha­ladáshoz. Ehhez azonban szükséges, hogy a fele­lős vezetők Lenin elgondolását, útmutatását és életmódját magukévá tegyék. Szükség van bizo­nyos önmegtartóztatásra, fegyelemre, amit csak akkor lehet a dolgozó rétegektől elvárni, megkö­vetelni, ha vezetői a jó példával előljámak, ma­guknak sem biztosítva különlegesebb kényelmet, mint amit nyújtani tudnak követőiknek. így el­nyerhetik ezek bizalmát és lehetővé teszik a biz­tos alapokra helyezett szocializmus építésének be­fejezését. Tévútra vezet minden nacionalizmusra épített meg oldás, legyen az nacionalszocializmus vagy szocial- nacializmus vagy más nemzeti alapon álló megoldás ra épített elgondolás. Ez ugyanis arra kell, hogy ve­zessen, hogy egyrészt egyes népek, rétegek ma­gukat többre tartsák, másrészt másokban az el­nyomás érzését keltse. Akik magukat többnek vé­A “világsajtó”, rádió, tv, a politikusok most csehszlovák rémhírekkel és hazugságokkal bombáz­zák őket. Göbbels náci propaganda-miniszter hir­dette, hogy folyton nagyokat kell hazudni, az em­berek nem bírják felfogni, hogy ekkora hazudozás lehetséges. Lehet-e most ebben a lapban újra szem­beszállni az állami vezetőkkel, az információ szó­csöveivel, a társadalom támaszaival? De akik ezt a lapot olvassák, tudják, hogy mind­ezeknek nem az igazság a céljuk, hanem egy rossz rendszer védelme. Tudják, hogy a nagy többség rendszerint tévhitek áldozata volt, babonákat kel­lett elhinnie, a boszorkányokról, az ördögről, az eretnekekről, az egyedül üdvözítő hitről, a rabszol­gaság, jobbágyság és gyarmati rendszer helyessé­géről, a háború szükségéről, a Föld körül keringő Napról, a 6-napos teremtésről. Mindezeket csak törpe kisebbségek merték cáfolni. így most is, a nagy többséggel szemben, megint a kisebbségnek van igaza, amely leleplezi a hazugságokat és a rém­híreket. Mindaz, amit mi erről mondtunk, azonnal, vagy rövid idő múlva igaznak bizonyult, amit fe­lülről hirdettek, hazugságnak. Dubcek eltűnt — olvastuk; Dubcek elmenekült, elbújt, kidnapolták, megölték, összeverték, megkö­tözve vitték a Kremlbe: de Dubcek ott van a fény­képeken, egészségesen. Svoboda elnököt letartóz­tatták: ugyanakkor a Szovjet állam vezetőivel fo­gadta az autóban a moszkvaiak üdvözletét. 20,000 cseh menekült Ausztriába: ugyanakkor az osztrák állam jelenti, hogy 553-an jöttek át. A csehek már nem bírták a nyomort — ugyanakkor Írják, hogy végtelen autósorok viszik vissza a nyaralókat Jugo­szláviából Prága felé. 80,000-en vannak — mondja az újság; de a nyaralók nyilván már hatszor cseré­lődtek ezen a nyáron, ez majdnem félmillió ember, ha nem több — és nemcsak Jugoszláviában nyaral­tak, hanem a Balatonnál, a Tátrában, a Fekete- és Keleti-tengereknél is. Siri hangon jelentette be elnökünk, hogy a Szov­jetunió és Bulgária meg akarja támadni Romániát: erről informálta őt a legvadabb háborús uszító, Rostow. “Turisták” jelentése szerint 27 divízió vo­nult fel, nyilván a vonat vagy az autó ablakából megszámolták őket, végig a határon; én itt élek New Yorkban, fogalmam sincs róla, hány katona van csak itt benn a városban és a környékén is. Mégis ezt mondta az elnök, ugyanakkor bukaresti követe jelentette, hogy ebből egy szó sem igaz — de ez nem számított. 2,000 cseh vezető értelmi­séget letartóztattak — és már a PEN-club, amely nem veti meg a Central Intelligence Agency és a Szabad Európa Rádió adományait, felveszi a harci sisakot, Arthur Miller szinmüiró, aki már jobb ügyeket is védett, egyetlen hamis újsághír alap­ján már protestál a szovjet kormánynál. Ugyanak­kor a cseh Írók egy szószólója kijelenti: senkit sem tartóztattak le. Nem protestált a PEN club, amikor a koreai Írókat, művészeket elrabolták Német- és Franciaországokból, hogy Koreában halálra vagy életfogytiglanra Ítéljék őket; nem protestált a gö­rög irók internálása ellen, Nigéria legnagyobb köl­tőjének bebörtönzése ellen, a spanyol és portugál haladó irók üldözése ellen — de a Szovjetunió el­len egy rémhír hallatára már az arénába lépett. És a pápa? Emlékezzünk a nagy vitára: miért nem szólalt fel XII. Pius a zsidóirtás ellen, akkor sem, amikor ablakai alól vitték a római zsidókat a vágóhidra; a Vatikán többek között azzal érvelt, hogy nyílt tiltakozás csak megnehezítette volna a német katolikusok sorsát! Hanem aztán, amikor a nácikkal kollaborált horvát érsek ellen indult el­járás, egyetlen ember törvényes felelősségre vo­nása, a pápa nem félt kiközösíteni, kiátkozni mind­lik, uralkodni akarnak, mig az elnyomás érzése a rebelliohoz, a szocializmustól való elforduláshoz vezet. Fájdalmas érzés glóriával övezett hőseink­ről lemondani, nemzetünk régi nagyságát elfelej­teni, de igen gyakran, aki nekünk hősünk volt, az másik nép részére elnyomó, ami nekünk nemzeti dicsőséget jelentett, másik részére gyászt, kese­rűséget. Arra kell törekedni, hogy a jelenlegi rendszer, amelyet szocialista államok alkotnak, fokozatosan lecsökkentse az elválasztást jelentő határokat és egyetlen, egységes szocialista állam­má alakuljon. azokat, akik ebben résztvettek. És most, amikor a Szovjetunió a maga és szövetségesei életérdpkéből “megszállta” Csehszlovákiát — valóban igen saj­nálatos esemény — az egész világot imára hívja fel ez ellen VI. Pál. Nem szólított fel imádkozásra Vietnam népének pusztítása ellen, Biafra kiéhez- tetése ellen, az indonéz nép hitleri tömegmé­szárlása ellen; nem térdepelt le, amikor az U.S. megszállta Libanont, Dominikát, Vietnamot. Az un. jobboldal ellen a pápák nem szoktak sem imádkoz­ni, sem tiltakozni. Vegyük ezt is tudomásul, olva­sók, őrizzük meg szellemi egyensúlyunkat! Vegyük tudomásul azt is, hogy Izrael is tiltakozott; az az Izrael, amely újabb 800,000 arab országát nemcsak megszállta, mindjárt be is kebelezte. Brazília követe is tiltakozott, aki az EN§Z biz­tonsági tanácsának ülését vezette a csehszlovák ügyben. Ő is féltette a cseh szabadságot; ő aki an­nak a Brazíliának a követe, ahol katonai puccsal egy junta került uralomra, elnyomván minden köz­szabadságot. Paraguay diktátorának követe is til­takozott. A spanyol sajtó is tiltakozott, amelynek szabadságát már 30 évvel ezelőtt elvették. Risum teneatis amici — barátaim, tartsátok vissza a neve­tést! Peregrinus A megszállás borzalmai Winston Churchill újságíró, a nagy Churchill unokája megírta, hogy mint háborús tudósitó sem volt olyan veszélyben, mint most, amikor a meg­szálló rendőrség bunkói sújtották. S az angol par­lament nőtagja nyilatkozott, hogy ő, mint előkel® turista, luxusszállója előtt állt, amikor a rendőrök megverték, nem törődtek igazolványával, bedobták a rendőrautóba, a parancsnokságra vitték, ahol öt órán át ült a tömegben. Hát mernek ilyen város­ba idegenek utazni? Mert ez a megszállás r— saj­nos, az ilyesmi nem megy simán. (Hogy el ne fe­lejtsem, nem Prágáról van szó, ahol ellenséges új­ságírók akadálytalanul küldhetik a rémhíreket és csinálhatják a fotómontázsokat, hanem Chicagorót, ahol összeverték az újságírókat, elvették vqgy el­törték géi>eiket!) Philadelphia, Pa. — Alan J. Davis, helyettes ügyész nyilvánosságra hozta a Pennsylvania’ állam fegyházaiban rég fennálló borzalmas állapotokat. Az elmúlt évben több mint kétezer homosexuális támadás volt a fegyencek ellen. ÜDVÖZÖLJÜK AZ 1969-ES MAGYAR NAPTÁRT! Közeledik az idő, amikor az Amerikai Ma­gyar Szó 1969-es NAPTÁR-át a nyomdába kell küldenünk. A NAPTAR színes, tartalmas és tanulságos lesz. Kellemes szórakozást nyújt majd olvasóinak téli estéken át. ' Örökítse meg nevét a több ezer példányban kinyomtatott NAPTÁR-ban! Kérjük olvasóinkat, küldjék be üdvözletü- kat lapunk Kiadóhivatalába lehetőleg augusz­tus 31. előtt. — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — • AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 o Én is szeretnék hozzájárulni az 1969-es Nap­tár előállításához és ide mellékelem adományo­mat $ ..............összegben. Kérem, nyomtassanak részemre .................... példányt a naptárból, hogy ismerőseim és bará­taim körében terjeszthessem. Név:....................................................................... Cim: ................................................................­V áros. .............................. AI lam* Zipszám: ... Szegény olvasók

Next

/
Thumbnails
Contents