Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-15 / 7. szám

Thursday, February 15, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Egy, csak egy fazekas... Veszprém megyében —, ahol egykor országos hírük volt a népi kerámikusoknak —, ma már csak egy ember, a Balatoniüreden lakó Pázmány Jó­zsef dolgozik hivatásszerűen e kihaló szakma utol­só müvelőjeként. Pázmány József behatóan ku­tatja a múlt századok gazdag hagyományait. Kü­lönösen a Sümeg-Tapolca vidék régi népi kerá­miai emlékeik gyűjtötte nagy szorgalommal. Sü­megen már Zalaházy Tamás veszprémi püspök 1522-ben kiadott urbáriumában is megemlékezik a jobbágy fazekasokról, más írásos emlékek sze­rint pedig 1880 és 1910 között ötven fazekasmü- hely működött itt. Pázmány József a múzeumok anyagán kívül le­rajzolta a magángyűjteményekben és a hajdani fazekascsaládok utódainál található utolsó emlékek forma- és diszitőelemeit. A népi iparművész az érkékes gyűjtés alapján tányérsorozatot készített, amelyen a sümegi, a tapolcai és a városlödi kera­mikusok legszebb diszitőelemei láthatók. TÜCSÖK ÉS BOGÁR A BARANYAI ORMÁNSÁG falvaiban — ősi Szokás szerint — az idén is megjelentek szilvesz­ter éjszakáján a pásztorok, akik tülök- és kolomp- szóVal, ostorpattogtatással "űzték el” az óeszten­dőt. Fáradozásuk sikerrel járt, mert arrafelé is beköszöntött 1968, — kosaraikat pedig az állat­tartó gazdák mindenféle jóval tömtek meg. DEÁK FERENCET a haza bölcsének nevezték; sokan azonban — tévesen — még ma is úgy tud­ják/ hógy az 1867-es kiegyezés után kapta ezt a hízelgő elnevezést. A valóságban Deákot már a negyvenes években "Zala bölcsének” hívták. Eb­ből az elnevezésből származott később "a haza böl­cse” ; azt azonban, hogy ki használta először e ki­fejezést, pontosan máig sem tudták megállapí­tani: .V. A TERMÉSZET nem egyszer zenei hangokat ad. Egy mexikói növény, az “éneklő fa” (echino- captus Williamsii) időnként hárfára emlékeztető hangon szól. Az egyiptomi Memnon-szobor nap­keltekor megzendül. Magyarországnak zenélő he­gye van, mégpedig a Badacsony-hegy, a Balaton partján. Ez a hirtelen lehűlés következtében — .napnyugtakor “muzsikál”. A zenélő hegy titka: a sziklák részecskéinek gyors kitágulása és össze­húzódása. EGY ESZTENDŐ alatt tiz nőnek Ígért házassá­got, közülük néggyel az esküvő napján is megál­lapodott, háromnak a lakását adta el jó pénzért Keszthelyi Sándor technikus. Az “élelmes” fiatal­ember — akinek minden ujjára jutott egy meny­asszony — a házasság békés vizeire vágyó, hiszé­keny aráktól összesen egymillió forintot csalt ki! Most a törvény előtt ad számot szélhámosságairól a bíróságnak — és a tiz menyasszonynak... A MAGYARORSZÁGI KELETI ORTODOX EGYHÁZ vezetői meleg hangú levélben köszön­tötték Alekszij pátriárkát, az Orosz Ortodox Egy­ház fejét, 90. születésnapja alkalmából. Az uj vámrendszer Január elsejével, az uj gazdasági mechanizmus bevezetésével egyidőben uj vámrendszer is életbe lépett Magyarországon. Az eddigi kétféle tarifá­val szemben az uj vámrendszer három félét tar­talmaz. Az első csoportba a rendes vámok, a második­ba a legnagyobb kedvezmény keretében adott vá­mok, mig a harmadikba az úgynevezett preferen- ciális vámok tartoznak. Ez utóbbiakat — az ENSZ határozatainak megfelelően — elsősorban a fej­lődő országoknak nyújtja Magyarország, de elő­nyeiben azok a fejlett országok is részesülhet­nek, amelyek a magyar árukra hasonló tarifákat alkalmaznak. Az üj gazdasági mechanizmusban lényegesen megváltozik a vámok szerepe és jelentősége a vál­lalati gazdálkodásban. A népgazdasági tervek ugyanis a jövőben nem írják elő, hogy egyes áru­kat honnan szerezzenek be a vállalatok, központi­lag nem szabályozzák részleteiben és relációnként a külkereskedelmi forgalmat. A termelő üzemek fogják eldönteni, hogy mit honnan vásároljanak, s igy a vámtarifák erősen befolyásolják majd a termelési költségek, végső soron az árak kialakí­tását is, Nyilvánvaló, hogy a vállalatok onnan igyekeznek majd importálni, ahonnan olcsóbban, tehát kevesebb vámmal terhelt árut vásárolhat­nak.Az uj árrendszerben ugyanis az árukat álta­lában a legnagyobb kedvezményen alapuló vám­tarifák figyelembevételével állapították meg. Ezekhez a kiinduló árakhoz viszonyítva hatá­rozzák meg a vállalatok kötelezettségeit is az ál­lammal szemben. Az importáruk — elsősorban nyersanyagok —beszerzési ára tehát a vállalatok " nyereségét érzékenyen érinti. Az uj magyar vámrendszer tehát olyan orszá­gok számáré biztosit előnyöket a magyar piacon, amelyek a legkedvezőbb feltételeket nyújtják a magyar áruk exportálásához. Nyilvánvaló, hogy magyarországi exportjukat azok a tőkés orszá­gok növelhetik elsősorban, fejleszthetik eredmé­nyesen, amelyek a magyar árukkal szemben ked­vező vámpolitikát folytatnak. Magyar részről az aktiv vámpolitika első eredményének tekintik, hogy. a nemrég aláirt, 5 évre szóló osztrák-ma­gyar árucsereforgalmi megállapodás szerint a két ország a kedvezményes GATT vámtarifát alkal­mazza egymás áruira. ^ MEGNYÍLT A BUDAPEST SZÁLLÓ. A fő­város legújabb reprezentatív vendéglátóipari kom­binátja, a Budapest Szálloda mintegy két év alatt, határidőre elkészült. A 18 emeletes, henger alakú, 280 szobás, 500 személyt befogadó szállodában étterem, bár, tetőpresszó kapott helyet a legkor­szerűbb berendezéssel. A szálló első hivatalos ren­dezvényét december 31-én este tartotta: a “For­tuna kerestetik” cimü pályázat döntőjét. Szil­veszterkor érkeztek az első külföldi vendégek, és estére már teljesen üzemmel működött a torony- szálló. EGYHÁZI KRÓNIKA A VÁCI SZÉKESKÁPTALAN tagjai közé uj ka­nonokokat iktattak be: dr. Félegyházy József cím­zetes apátot, dr. Ákos Géza c. prépostot és Boskó Vilmos címzetes apát kiskunhalasi plébánost. A GYŐRI KATOLIKUS EGYHÁZMEGYÉBEN alakult 22 tagú liturgikus bizottság, amelynek négy világi tagja is van, beszámolt a liturgikus refoi'm terén eddig elért eredményekről. Az egy­házmegye már számos templomban felállította a szembenéző oltárt, több helyen márványból, mű­vészi kivitelben. Halmos László, a győri székes- egyház volt karnagya, a neves egyházi zenész megzenésítette a szentmise állandó részeit, s ezt éneklik az egyházmegye legtöbb templomában. SZÁNTAI ISTVÁN, az Actio Catholica főtitká­ra tanulmányt irt a budavári Mátyás templomról. Ismerteti a műemlék-templom történelmi múltját és képekben bemutatja a templomi gyűjtemény legbecsesebb értékeit. RÉTSZILAS, a Fejér megyei kis falu kápolná­jában Shvoy Lajos megyéspüspök uj oltárképet áldott meg. Az oltárképet Feszty Masa, Feszty Árpád leánya, Jókai Mór unokája festette. ÖRÖSKUTI NÁNDOR püspöki biztos, bonyhádi tb. katolikus esperes 72 éves korában elhunyt. A REFORMÁTUS EGYHÁZ GYÁSZA: Hajnal István, a demecseri egyházközségnek 37 éven át volt főgondnoka 82 éves korában elhunyt. Meg­halt 87 éves korában — Füredi Mihály, a duna- patáji egyházközség évtizedeken át volt presbitere. Turda Imre Sándor, a hódmezővásárhelyi erzsé­beti gyülekezetnek megalakulása óta presbiter« 69 éves korában elhunyt. A BUDAPEST—ANGYALFÖLDI evangélikus gyülekezetben “Evangélikus népszokások a pest­környéki gyülekezetekben” címmel hangzott el Solymár János csömöri lelkész érdekes előadása* Országos adatokkal kibővítve könyvalakban is megjelenik majd. A MAGYAR GÖRÖGKATOLIKUSOK több temploma megújuld az elmúlt esztendőben. Meg­szépült Szeged, Homrogd, Nagydobos, Nyirderza és Sajópetri temploma, Sajószögeden és Nyirpa- zonyban pedig uj parochia épült. MIHALOVICS JÁNOS görögkatolikus lelkész, aki hosszabb ideig a magyarországi görögkatoli- kois egyházban is szolgált, Pozsonyban bemutatta aranymiséjét. LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT: SHVOY LA­JOS, székesfehérvári római katolikus megyés püs­pök január 21-én, 89 éves korában elhunyt. ^ ELKÉSZÜLT A HUSZADIK MAGYAR TENGERJÁRÓ. Elkészült a Magyar Hajó- és Da­rugyárban a 20. magyai* tengerjáró hajó, a So­mogy. Az 1,650 tonnás tengerjáró a magyar-len­gyel hajózási szerződés alapján Balti-tengeri szál­lítást bonyolít le. A felszabadulás után a Somogy lesz az első magyar kereskedelmi hajó, amely Lengyelország és Anglia kikötői között közleke­dik. Ugyanakkor elkészült az első magyar óceán­járó, amely Budapest néven fogja járni a világ­tengereket. A harmadik árfajta a szabad ár, mely a kiske­reskedelmi forgalom 2 százalékára vonatkozik. — A legizgalmasabb kérdés: hogyan ala­kulnak a szabad és félig kötött árak? — E cikkek árának megállapításánál a kiindu­lópont az önköltség. Az állami forgalmi adó, a ke­reslet és kinálat« figyelembevétele e cikkek árait némileg eltérítheti az önköltségtől, ebből követ­kezhet az önköltség körüli bizonyos áringado­zás. Megjegyzem, hogy ilyen áruféleségek eddig is voltak. A gyümölcs, a zöldség árai eddig is lé­nyegében kötöttség nélkül alakultak. Most kibő­vülnek a szabad árak, például a divatcikkek, szá­mos ruházati cikk és más iparcikk kategóriájával. Az eddigi hatósági ármegállapítások egyik hibá­ja volt, hogy nem vette eléggé figyelembe sem az önköltséget, sem a piaci értékítéletet. Ez pedig nem ösztönözte a termelést, sok esetben a terme­léstől eltérő irányba ösztönözte a fogyasztást. Ezen az uj árrendszer változtat. Emiatt kezdet­ben szélesebb körű, később már szükebb ármoz­gások várhatók a kiskereskedelmi forgalom 50 százalékában. Az árak két irányban mozognak majd, lefelé is, felfelé is. Az állami gazdasági szabályozók azonban ösz- szességükben olyan hatást gyakorolnak a piacra, hogy általánosságban egy-két százaléknál maga­sabb áremelkedés nem lesz. Ezzel szemben a bé­rek, az átlagkeresletek ennél nagyobb mértékben nőnek, tehát a reáljövedelem a jelenlegivel azonos ütemben emelkedik. Az áremelkedés egyébként világjelenség. E ten­denciát kisebb mértékben még a szocialista orszá­gokban is tapasztaljuk. A kapitalista országok­ban pedig állandó és nagyfokú. Ott nem egy-két százalékos az évenkénti áremelkedés, hanem en­nek háromszorosa, gyakran ennél is magasabb. — Milyen biztosítékaink vannak, hogy ná­lunk nem emelkednek egy-két százaléknál magasabbra az árak? — A legfontosabb biztosíték az árubőséget ösz­tönző, kialakító gazdaságpolitika, amit a népgaz­dasági tervekben rögzítünk. Államunk gazdaság- politikája arra irányul, hogy növekedjék az áru­bőség, hogy a vállalatok bővítsék a fogyasztási cikkek gyártását, ezenkívül egyre több fogyasztási cikket importálunk, főként a szocialista orszá­gokból, de a kapitalista országokból is. A legfon­tosabb árszabályozó eszközök tehát a kezünkben vannak. Ezenkívül az árellenőrzések különböző rendszerét építi ki az állam, s a visszaéléseket szigorúan büntetik. Végeredményben azt tudom mondani, hogy uj árrendszert minden dolgozó réteg számára el­viselhető körülmények között vezetjük be. A reform kapcsán természetesen az ujjal együtt járó problémákat is vállalnunk kell, mert a jövő reménységét, hazánk gazdaságának más orszá­gokkal való növekvő versenyképességét, az élet- színvonal emelkedését másképpen nem érhetjük el. Nem állítom, hogy a reformra történő átállá­sunknak csak fényei lesznek, de meggyőződésem, hogy a fények dominálnak majd. Az árnyék any- nyi lesz, amennyi elkerülhetetlen, s tudatos szo­ciálpolitikával azt is korlátok közé szorítjuk. Németi Irén

Next

/
Thumbnails
Contents