Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-01 / 5. szám
Thursday, February 1, 1968 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Schalk Gyula: Csendes-óceáni partokon r 10. Problémák a Mount Palomaron Hosszú évek óta tartó vita zárult le, amikor a közelmúltban a kaliforniai Palomar fennsíkon munkagépek jelentek meg hogy a világ legnagyobb távcsöve szomszédságában egy uj, másfél méter átmérőjű távcső felállítására szolgáló kupola alapozási munkálatait kezdjék meg. A korábbi elképzelésekkel szemben ugylátszik egyelőre nem kerül sor az öt méteres távcsőóriás másodszori megépítésére. A döntés meglepő, hiszen szerte a világon közismert volt az évek hosszú sora óta tartó vita: vajon a Palomar Hegy óriás műszere a nagyméretű távcsövek végső határát jelenti-e, vagy építhetők még nagyobbak is? Sokan foglaltak állást amellett, hogy meg kell kísérelni öt méternél nagyobb átmérőjű távcsövet építeni. Szó esett arról is, hogy két uj öt méteres műszert az északi, kettőt pedig a déli féltekén kellene felállítani. Ám kaliforniai olvasóim könnyen meggyőződhetnek e tervek roppant problémáiról, ha egyszer veszik a fáradságot és elindulnak San Diego irányába az óceánparton, hogy felkeressék a várostól mintegy 90—100 kilométerre fekvő Palomar Obszervatóriumot, a modern csillagászat világraszóló fellegvárát, tudományos pantheonját. Már a műszer fölé emelt kupola is megerősíti ezt az állítást, hiszen átmérője 45 méter, magassága ugyanennyi (tizenegy emelet), súlya 1,000 tonna. A távcső tükrének átmérője pedig 5 méter 8 centiméter. A szerelés összsúlya 500 tonna, a tükör súlya 15 tonna. Bizony az emberi alkotóerő és tudományos törekvés akkora teljesítménye ez, melyhez fogható nincs a Földön. Története regénybe illő. A műszer a Wilson Csillagdánál már említett George E. Hale tervei szerint készült és az ő nevét viseli. Kivitelezésén azonban a technikusok és mérnökök egész serege dolgozott. A vállalkozóknak számolni kellett azzal a rendkívül sok bajjal és nehézséggel, ami a műszer roppant méretei következtében jelentkezett. A Fiale teleszkóp tükre hatalmas húsz tonnás pyrex- üvegtömbből készült. Ez az anyag a hő hatására kevéssé tágul. Több mint 200,000 munkaórába került, mig 1936-tól kezdődően a hatalmas üvegtömbről lecsiszolták az 5 tonnányi anyagot, ami a szükséges optikai felület kialakításához kellett. Az üvegkorong nyolc hónapig hült(!) A műszer létrehozásához a Rockefeller Alapítvány 6 millió(!) dollárral járult hozzá. Az építési költségek tehát roppant nagyok. Érthető, hogy nagyon meggondolandó hasonló méretű távcsövek építésére vállalkozni. Los Angelesben a Griffith Obszervatóriumban magam is láttam a Palomar kupola és távcső hires, több mint két méter átmérőjű, 1/24-ed részre kicsinyített modelljét. Jellemző, hogy ennek a modellnek az elkészítése is 25,000 dollárba került. A Hale teleszkóp hatalmas tükrének aljában sejtrendszerü furatokat képeztek ki, hogy valamelyest csökkentsék a súlyát. A tükör közepén egy 1-méter átmérőjű nyílás van. Ez teszi lehetővé, hogy a sugárnyaláb, mely a vizsgált égitestről a tükörre érkezik, áthaladjon a tükrön a Casseg- rein-féle elrendezésnek megfelelően. Gyujtótávol- sága 16 és fél méter, de a Cassegrain elrendezés alkalmazásával nyolcvan méter maximumra növelhető. Ha valaki alapfókuszban dolgozik, akkor be kell zárkóznia a tükör fölött 17 méterre levő hatalmas, henger alakú észlelő kabinba, melyet szi-------ÚJBÓL KAPHATÓI-------ORSZÁGH LÁSZLÓ Angol-magyar és magyar-angol ZSEBSZÓTÁR két kötetben Ára kötetenként $2.50 és 25 cent posta- és csomagolási költség Megrendelhető a Magyar Szó Kiadóhivatalában, 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003 lárdan rögzítettek. A teleszkópot természetesen a segédberendezések megszámlálhatatlan sokasága veszi körül. Ám a Palomar hegyen megtaláljuk a modern optika másik csodáját, a 48 hüvelykes Schmidt teleszkópot is. Azt hihetnők, hogy ha ilyen hatalmas műszerek megalkothatok, akkor a költségek és a munka növelésével tovább növelhetjük a távcsövek méretét is: építhetünk még nagyobb távcsöveket is. Az általánosan elterjedt felfogás ugyanis az, hogy a műszerek nagyságának növekedésével egyre inkább növekszik a nagyítási lehetőség is. Pedig nem igy van. Ezekkel a roppant műszerekkel elérünk ugyan páratlan nagyításokat is (20,000-sze- res a Hold esetében), mégis ezek legfőbb feladata nem a nagyítás, hanem a fényhalmozás. Az emberi szem 7 milliméter átmérőjű pupillán át nyeri a fényt. A Hale teleszkóp fénygyűjtő felülete 500 ezerszer nagyobb ennél. A szem nem lát többet, mint az első tizedmásodpercben, bármennyi ideig is nézzen az égre, ezzel szemben a hatalmas fény- halmozásu óriásmüszer órákon át képes egy nagyon távoli halvány objektum fényét a lemezre gyűjteni, rögzíteni. Az öt méteres műszernél azonban valamivel kisebb, olcsóbb eszközökkel is elérhetünk jó eredményeket. Minél jobban növeljük ugyanis a nagyítást, annál fényszegényebb lesz a kép. Rossz a nagy távcsövek földrajzi elosztása is. Csaknem minden valamire való nagy műszer az északi féltekén van, ugyanakkor a déli éggömb számos nagy fontosságú objektumát képtelenek vagyunk olyan alapossággal vizsgálni, mint az északi félteke égboltját. Pedig a déli éggömbön helyezkednek el a Magellán felhőkként ismert nagy galaxisok, itt látható a saját Tejútrendszerünk központja, helyesebben annak iránya is, és még számos egyéb objektum. Helyesebb tehát, ha valóban a Palomar Obszervatórium bővítése során nem vállalkoznak olyan nagy anyagi és időbeni megterhelésre, mint uj öt méteres műszer készítése. Ez a műszer 1927-től 1948-ig épült. Újabb óriás műszerek újabb húsz év múltán készülhetnek csak el. A Szovjetunióban kísérleteznek egy hat méteres távcső elkészítésével és valószínű, hogy a már elkészült tükör után hamarosan munkába áll a világ uj óriás műszere. Csak az itt felmerült problémák és tapasztalatok utján dönthető el: érdemes-e még tovább növelni a műszerek nagyságát, amikor az űrkutatás lehetőségei uj utakat és uj irányokat teremtenek a csillagászati megfigyelésekben is. Kiküszöbölik a légkör zavaró hatását. Megállapíthatjuk tehát: a Palomar fennsíkján megjelenő munkagépek az óriás távcsövek korszakának lezárását jelentik. Uj utakra tér a csillagászat — igaz még hosszú ideig nem nélkülözheti a légkör alóli, földi alapú, kisebb műszerek munkáját —, már felbocsátották az első ballon távcsöveket, a földi zavaró légkört végképp elhagyó mesterséges égitestekre szerelt távcsövek küldik eredményeiket a Föld felé és közel az idő, amikor a Hold felszinére telepíthetik az első, a légkör hiánya miatt tökéletesen dolgozó távcsövet. A Palomár Obszervatórium uj műszerét mégis a szükség állíttatja fel: a Wilson Csillagda fényviszonyai egyre inkább romlanak, Los Angeles egyre inkább terjeszkedik, a légkör telitett elektromágneses volta, a nagyszámú rádió és televízió- adás zavarólag hat a műszeres munkára. A Palomár uj műszere régi műszerek mellé kerül, nem jelent uj létesítményt intézmény tekintetében és lehetővé teszi, hogy azokat a programokat, melyeket a Wilson már nem bir el, ide tegyék át. A két csillagvizsgáló egyébként közös igazgatóság alatt működik. íme Kalifornia nagy csillagászati problémái, a világ valamennyi csillagászának és természettudósának is problémái, hiszen ezekből az intézményekből kapja az egész tudományos világ a világmindenség legtávolabbi részeiről érkező híradásokat, ezek a műszerek hatolnak legmélyebbre a csillagközi térbe. Elsősorban kaliforniai és a nyugati partvidéken élő olvasóim részére ajánlom mind a Wilson, mind a Palomár csillagdák megtekintését. Életreszóló élményben részesülnek. (Vége) SZERETNE ÖN MAGYARORSZÁGRA LÁTOGATNI DÍJMENTESEN? MEGTEHETI, HA MEGNYERI AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓ “MIT TUD SZÜLŐHAZÁNKRÓL?” c. versenyének ELSŐ DIJÁT ★ Mikor kezdődik a verseny? 1968. március 1-én Mikor végződik a verseny? 1968. április 11-én Hány kérdést teszünk fel? Összesen 40 kérdést Hány kérdést teszünk fel egy-egy lapszámban? Öt kérdést minden héten Milyenfajta kérdésekre kell válaszolni? Pl.: "Melyik magyar város viselheti joggal, nagyszerű ünnepi játékai révén, a magyar Salzburg nevet?" Mikor kell a kérdésekre válaszolni? Mindenegyes lapszám megjelenése után tiz napon belül Mennyi dijat adunk ki? Hat dijat Hányán nyerhetnek a versenyben? Hatvannégyen ★ Vágja le az alábbi szelvényt és küldje be a MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁHOZ AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Részt óhajtok venni az Amerikai Magyar Szó "Mit tud Szülőhazánkról?" versenyében. Név: .................................................................. Cim: .................................................................. Város:.....................................Állam:............ Zipcode: .............. AZ URÁL GLECCSEREI A Szovjet Tudományos Akadémia Földrajzi Intézetének egy fiatal glaciológusokból álló csoportja a III. nemzetközi geofizikai év (1957—58) elején kezdte meg a sarki Urál titokzatos glecserei- nek kutatását. A munka hét évig tartott. A vizsgálatok eredményeik nemrég tették közzé. Mintegy 143 gleccsert fedeztek fel: többségük a hegyvonulat nyugati lejtőjén 15-50 km széles sá von terül el; az ott uralkodó éghajlati viszonyok hatására alakultak ki. Keletkezésük feltételei sajátosak. A sarki Urálban ugyanis van egy hóban különösen gazdag zóna, ahol a hókonceniráció a hóesések általános méreteit többszörösen fölülmúlja. A havazást okozó páradús levegőt a nyugati szelek hozzák, s a hó a nyugati lejtőkön ülepedik le. A szél azonban továbbsodorja, ezért mutat a* Urál-gleccserek összes nyúlványa keleti irányba.
