Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-25 / 4. szám
Thursday, January 25, 1968 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 .. •., . I ■! , ' .. _ , . - -Ml TókTétUK *z 0H4Z.ÄBAN Budapesten előkerült Mozart clavichordja Értékes zeneművészeti tárggyal gazdagodott a budapesti Nemzeti Muzeum hangszergyüjteménye: birtokába került Mozart clavichordja, ez a kisméretű, lábak nélküli asztali zongora, amelyet utazásain gyakran magával vitt. Mozart már hétéves korában játszogatott a zongorán, használta azonban később is, s hosszabb útjaira magával vitte. A kis zongorának Mozart halála után jó időre nyoma veszett. 1856-ban bukkant fel újra a hangszer, amikor egy Hummel nevű bécsi muzsikus az egyik német lapban megírta, hogyan jutott birtokába a clavichord. Johann Hummel szerint Mozart halála után a kis zongora a zeneköltő sógorához került, aki a Horvát-Szlovénországi Diakováron volt templomi karnagy. A következő birtokosa egy Matizkovics nevű kanonok volt, tőle szerezte meg Johann Hummel. Nemrégiben derült ki, hogy a hangszert Johann Hummel nőági leszármazottai Budapesten őrizték. Tőlük szerezte meg hangszergyüjteménye számára a magyar Nemzeti Muzeum. Mozart egykori hangszerét most rendbehozatják és kiállításon mutatják be majd a nyilvánosságnak. Ki evett már kaskavált? Világsikert aratott egy juhtejből készült magyar sajtkülönlegesség, a kaskavál. A Bakony szivében levő tejüzemekből és juhászatokból összegyűjtött sajtot a volt zirci apátsági pince termeiben érlelik. A hat földalatti teremben évente egymillió karika sajt fordul meg és innen indul útjára a hazai és külföldi megrendelőkhöz. A különlegesen Ízesített, sótartalmn tejterméket a világ minden részébe szállítják. A külföldi vásárlók, listáján Libanon áll az első helyen, de nagy mennyiségben szállítanak a Német Szövetségi Köztársaságba, Kuwait- ba és Görögországba is. Legutóbb a Kanári-szigetekre kértek mintaszállitmányt, s ez a tapasztalatok szerint ott is sikert aratott. Uj gyógyforrások Magyarországon Magyarországon az utóbbi időben számos olyan forrást tártak fel, amely gyógyászatiig is hasznosítható Mosonmagyaróvárott 78 C fokos vizet hoztak felszínre, ennek hidrogénkarbonát és jodit koncentrációja a szakemberek szerint a franciaországi Vichy hires gyógyvizével vetekszik. Sárvár és Rábasömjén között nagy mennyiségű szénsavgázzal együtt olyan forrást tártak fel, amelynek vize literenként mintegy 6 dekagramm ásványi sót tartalmaz. Kémiai és fizikai tulajdonságairól a kutatók megállapították, hogy Európában csak az angliai Droitwich vizéhez hasonlítható, az utóbbi azonban hideg, nem termálvíz. A Magyar Szó tájékoztat az óhazáról, csatlakozzon Ön is az olvasók táborához! .WAVAVAW.ViV^'AW-W^VAWAWiV Ajándék 7—77 éveseknek! \ SZÜLŐFÖLDÜNK I A most megjelent művésziesen illusztrált 560 í| S oldalas könyv a külföldön élő magyarság könyve! !| [ Az ABC-től nyelvtani, nyelvi magyarázatokon "j i át vezeti el az olvasót a legszebb irodalmi I| ! szemelvények megértéséig! !| ; A Szülőföldünk ;j | közel hozza Magyarországot, annak népét, )■ | tájait, történelmét, zene és népdalkincsét j! ! Ára: $3.95 j; I Megvásárolható minden magyar könyvet !; | árusító boltban és az Amerikai Magyar Szónál I; jvWAVWVYVWVJVWYVWWWVWWWVWiWW? Amikor Baranyának még csak 60 ezer lakosa volt Könyv az Árpád-kori Magyarországról Öt, egyenként 900 oldalas vaskos kötetben jelenteti meg a budapesti Akadémiai Kiadó az Árpád-kori Magyarország történeti földrajzát. A mü első kötete nemrégiben látott napvilágot és lapjain megelevenedik az Árpád-kori Magyarország ismeretlen, érdekes világa. ízelítőül kövessük nyomon egy megyének, például Baranya vármegyének történetét ... Baranya vármegye a Dráva folyó alsó völgyszakaszának vidékét foglalta magában, az Alma folyó vonalától a Drávának a Dunába való torkolatáig. Ez a római korban Alsó-Pannóniához tartozó kul- turvidék a népvándorlás és az avar birodalom bukása után a keleti frank birodalom dánuntuli szláv hercegségének része lett. A hongfoglaló magyarok a római Sopianae helyén még az ó-keresztény korból maradt egyházi épületeket találtak, a megye nagyrészén pedig pannonszláv lakosságot, — amiről a szláv eredetű helynevek tanúskodnak. A hongfoglaló magyarság megszállta a Zselic és Dráva közötti? vidéket és a Dráva jobbparti szegélyét. A megye megszállásának körülményei homályosak. Anonymus és a krónikák nem beszélnek róla. . . Újabb kutatások szerint valószínű, hogy a Pécs város mellett levő Árpád-falu a honfoglaló vezér egyik állandóbb jellegű szálláshelye volt. Az biztos: Baranya megye már a X. század folyamán az Árpádok uralmi területéhez tartozott. A megye területén korai adatokból 13 régi vár, földvár emléke mutatható ki. A megye területének nagyrésze királyi birtok volt és ebből jelentékeny hányad került királyi alapítású egyházak kezére. Különféle szolgáltatásokra kötelezett királyi népek közül ismeretes ebből a korból: liszttel, illetve kenyérrel adózó ud- varnokok; tárnokok; méhészek; madarászok; pecé- rek; ijjgyártók; kovácsok. Kevésbé ismeretes a társadalom középső, katonáskodó rétege. A “miles” a királyi területen, mint kisbirtokos serviens, az egyházi birtokon mint egyházi jobbágy, a várbirtokon pedig mint várjobbágy jelenik meg. A magánbirtok dolgozó társadalmának zömét a szolga (ser- vus) és a szabados (libertinus) réteg alkotta. A szolgák mellett halászokat és szántókat említenek meg a krónikák. A megye gazdasági életéről az első adatok a XIII —XIV. századból származnak. A Duna és Dráva vizjárta holtágakkal tarkított síkságán kezdettől fogva a halászat a lakosság egyik főfoglalkozása. A Dráván túli erdők vidékén főként vadászattal (nyestezéssel) foglalkoztak. A lejtős síkságon istál- lós, mig a Dráva síkságán, a vizjárta rétségek szigetein félrideg állattartás “dívott”... A leggyakoribb háziállatok: az igavonó ökör, a tehén, a ló és a disznó. A hegyek déli lejtőjén szőlőt és gyümölcsöt (körte, téli körte) termesztettek. Vízimalommal 1181-ben találkozunk Szeles határában, bányát említenek a dokumentumok Sarlóson, kőfejtőt Doboka és Jenő községek határában. A megye Árpád-kori területét 6,200 négyzet- kilométerre tehetjük, s több mint 500 falujában körülbelül 60—65,000 lélek lakott. A kereskedelem központjai a vásároshelyek voltak. A városokat és vásároshelyeket főútvonalak kötötték össze. A megye főútvonala — XI. századi itinerárium és Anonymus Gestája szerint — Fehérvárról Baranya- váron át Nándorfehérvár felé haladt. Az ut neve “hadut” volt. így festett Baranya vármegye az Árpádkori Magyarországon. Kodály Zoltán beszél... Kodály Zoltán beszél az alkotásról, tudományról, nevelésről a magyar Qualiton Hanglemezgyár legújabb felvételén, amely a nagy mester születésének 85. évfordulója alkalmából jelent meg. A hanglemezre a magyar rádióban, televízióban és másutt magnószalagon őrzött Kodály-nyilatkoza- tokból válogatták ki a legérdekesebbeket. A dollár árfolyamáról Magyarországon 1968 január 1-től egyes külföldi fizetőeszközök vételénél és eladásánál pótlékot folyósítanak, illetve számítanak fel. A Magyar Nemzeti Bank egyes külföldi fizetőeszközöknek forintra, illetve a forintnak ugyanezekre a külföldi fizetőeszközökre történő átszámításánál a pótlék mértékét egységesen 155,5366 százalékban állapította meg. Ez azt jelenti, hogy a Nemzeti Bank 1 dollár pótlékkal növelt középárfolyamát 30 forinttal jegyzi. (A 11.47 forintos alapárfolyamhoz hozzájön 155,5366 százalék, vagyis 18,26 forint.) Ez középárfolyam, amelytől némileg eltér a vételi és az eladási ár. A Magyar Nemzeti Bank vétel esetén 1 dollárért 29.97 forintot fizet, eladáskor pedig 30.03 forintot számit fel. Ezek az árfolyamok mind a külföldi, mind a belföldi ügyfelek valamennyi nem kereskedelmi jellegű ügyleténél érvényesek. Ugyancsak ezen az árfolyamon számolnak el ügyfeleikkel — költségeik felszámításával — a valuta vételére és eladására felhatalmazott helyek (a Külkereskedelmi Bank, az IBUSZ, az OTP stb.) Merre kalandoznak a magyar szarvasbikák? Térkép készül a magyar szarvasbikák vándorlás sáról. Az elhatározás mögött fontos vadgazdálkodási cél rejlik: az állományt fejleszteni, nemesíteni kell. A tehenek ugyan hűségesen megmaradnak lakhelyükön, a bikákat azonban gyakran űzi el messzire a mehetnékjük. Ha például valamelyik nem éri be saját “háremjével”, kalandokért hajlandó sok-sok kilométeres utat megtenni. Negyvenötven kilométeres kirándulás egyáltalán nem ritkaság, de volt eset, amikor otthonától 80—120 kilométernyire tűnt fel egy-egy jól ismert példány. S ugylátszik, a vándorhajlam örökölhető is: néhány generáció alatt egy-egy bika leszármazottai 200—• 300 kilométerre jelentek meg eredeti lakhelyüktől. A vándorlás előnyös lehet, ha elősegíti a vérkeveredést, megakadályozza a beltenyészetet és a kalandozás eredménye jó fajtájú, nemes ivadékokban jelentkezik. Évek óta hol itt, hol ott szólal meg a magyar erdőkben a kábító puska, hogy a másodpercekre eszméletét vesztett bikára rányomják a “fülgombot.” Az igy megjelölt bikák vándorlásai jól nyomon követhetők, s a statisztikai feldolgozás felfedi a jellegzetes vándorlási irányokat. A térképre ezeket az útvonalakat rajzolják fel, s ennek alapján határozzák meg az illetékesek, hogy milyen irányban kell “zöld utat” nyitni a bikák előtt, illetve hol kell megakadályozni, hogy rosss tulajdonságokat örökítő agancsosok megjelenése lerontsa az állományt. Kicserélték a Balaton vizét A Balaton vizéből az elmúlt két esztendő alattt kétmilliárd köbméter vizet engedtek le a Sió csatornán a Dunába. Ez megfelel a tó közepes vízkészletének, igy lényegében teljesen kicserélték a magyar tenger vizét. A szakemberek szerint & vizesére rendkívül kedvező hatású a Balaton, faunájára. i Hogyan lehet könnyen kiemelni elsüllyedt hajókat? Különös bemutató színhelye volt nemrégen Budapesten a margitszigeti Sportuszoda. Ezúttal a medencében nem versenyzők mérték össze tudásukat, hanem a nehézipari külkereskedelmi vállalat mutatta be működés közben a Szászkő-Ba- lázs-féle uj magyar tanulmányt, amellyel gyorsam és gazdaságosan viztelenithetők bányák, felszínre hozhatók elsüllyedt hajók és más tárgyak. A találmány lényege: a kiemelendő tárgyhoz alul nyitott és vizzel töltött tartályokat erősítenek, a nyílás alá elektromos vizbontó készüléket helyeznek; ez utóbbi működés közben a vizet hidrogén- és oxigéngázra bontja, ezáltal kiszorítja a tartályból, majd a. gázzal telt tartályok az elsüllyedt tárgyat a felszínre emelik. A bemutatón egy méter hosszú, 110 kilogramm súlyú hajómodelt 8 perc alatt emeltek ki a vízből.
