Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-06-27 / 26. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 27, 1968. A Csehszlovák Kommunista Párt akcióprogramja Az egység és a bizalom politikája. A szocialista demokrácia fejlesztése Az utóbbi hetekben az amerikai napilapok, a Daily Newstól a Wall Street Journalig, ha­sábokat Írtak a csehszlovák eseményekről. Alább közöljük a Csehszlovák Kommunista Párt akció-programjának kivonatát, amely vi­lágos képet nyújt olvasóinknak az ottani ese­ményekről. A CSKP Központi Bizottsága akcióprogramot fo­gadott el. A terjedelmes dokumentum, amelyet az alábbiakban kivonatosan ismertetünk, útmutatást ad azoknak a legsürgősebb feladatoknak a megol­dásához, amelyek a csehszlovák párt történetében mérföldkőnek számitó januári plénum döntései­ből' adódnak. Az akcióprogramot most a Nemzeti Front szervezeteiben, majd a nemzetgyűlésben is megvitatják, elfogadása után az egész társadalom programjává válik. A dokumentum bevezető részében Csehszlovákia szocialista fejlődésének eddigi eredményeit elem­zi. Rámutat, hogy az ötvenes évek végén Csehszlo­vákiában a társadalom fejlődésének uj szakasza kezdődött és ebből a felismerésből következik az a ‘politikai irányvonal, amelyet a CSKP most fokoza­tosan tovább akar fejleszteni. Ezt a korszakot az jellemzi, hogy — megszűntek az antagonisztikus osztályok és a társadalom összes csoportjainak közeledési folya- máta lépett előtérbe; — a népgazdaság irányításának eddigi módszere elavult, az intenzív fejlődés uj irányítási rendszert sürget; —- szükségessé vált az ország bekapcsolódása a világszerte kibontakozó műszaki-tudományos forra­dalomba, ami a munkások, parasztok és a műszaki értelmiség szoros együttműködését kívánja, s egy­ben nagyobb műveltséget, szakképzettséget köve­tel. ^ a társadalmi kezdeményezés, a nyílt véle­ménycsere, az egész társadalmi és politikai rend­szer demokratizálása a szocialista társadalom di­namikus fejlődésének feltételévé válik. A társadalmi válság okai A CSKP ugyan már az SZKP XX. kongresszusa után számos intézkedést tett a bürokratikus-centra- lisztikus irányítási módszerek felszámolására, a . dogmatikus hozzáállás azonban gátolta a szocializ­mus építéséről kialakult régi szemlélet megválto­zását. A népgazdasággal szemben irreális követel­ményeket támasztottak, az anyagi és munkaerő- források kimerültek, a dolgozók illuzórikus Ígére­teket kaptak. A politikai rendszer torzulásai okoz­ták, hogy a gazdaságirányítás túlhaladott módsze­rei tovább érvényesülnek és a fejlődés akadályává váltak. A CSKP központi bizottságának elemzése szerint a hiányosságok döntő láncszeme a pártban rejlett. A párton belül nem fejlődött megfelelően a de­mokrácia, nem alakult ki olyan légkör, amely te­vékenységre serkentette volna a párttagságot. A pártszervek átvették az állami és gazdasági szer­vek, a társadalmi szervezetek feladatait. Ez hozzá nem értő beavatkozásokhoz, a kezdeményezés el­nyomásához közömbösséghez, a középszerűség kul­tuszához vezetett. A CSKP Központi Bizottsága a decemberi és ja­nuári élésén nyíltan és tárgyilagosan feltárta a hibákat és a párt vezető szerveiben kezdte meg or­voslásukat. Párt, osztályok, nemzetek Az akcióprogram a továbbiakban felvázolja a hi­bák kijavításának módját és a társadalom különbö­ző.,rétegeinek egymáshoz való viszonyát elemezve kifejti az egységhez, a kölcsönös bizalomhoz vezető politika elveit. A szocializmus csak akkor bontako­zik ki, ha lehetővé teszi az emberek különböző ér­dekeinek érvényesülését és ennek alapján demok­ratikus módon alakítja ki a dolgozók egységét. A CSKP a jövőben is a munkásosztályra fog tá­maszkodni, amely bebizonyította, hogy képes visel­ni .a szocialista erőfeszítések legfőbb terhét. A mai helyzetben a párt különösen azokra a munká­sokra számit, akik megértették a munkásosztály igazi érdekeit és feladatait a szocialista társadalom építésében, akik szakképzett munkájukkal és tár­sadalmi aktivitásukkal is jelentősen elősegítik a termelést és az egész társadalom fejlődését. Ugyan­akkor értékelni kell annak a ténynek a politikai jelentőségét, hogy a szövetkezeti parasztságban uj társadalmi csoport alakult ki, amely szervesen ősz- szefonódik a munkásosztállyal. A párt arra fog törekedni, hogy a mezőgazdaság az iparral gazdaságilag teljesen egyenrangúvá vál­jék. Fel kell számolni azt a bizalmatlanságot tükrö­ző nézetet, miszerint a szövetkezeti parasztság nem képes önállóan és szocialista módon gazdálkodni. Meg kell érteni azt is, hogy az értelmiség népi, szocialista értelmiséggé változott. Az értelmiségiek ma elválaszthatatlanok a többi dolgozótól. A mű­szaki értelmiség és a munkások együttműködése a termelő kollektívákban a korábbi osztályhatárok eltűnésének folyamatáról tanúskodik. A párt fel fog lépni az értelmiség társadalmi szerepének a múltban tapasztalt lebecsülése ellen. A párt tekintélye Az akcióprogram foglalkozik a cseh és a szlo­vák nemzet, valamint a nemzetiségek viszonyá­val. Hangsúlyozza, hogy a szocialista nemzetek kialakulásával létrejönnek a testvéri együttélés megszilárdításának feltételei. Az ország csak ak­kor lehet erős, ha a két nemzet és a nemzetiségek kapcsolataiból eltűnik a feszültség és a bizalmat­lanság. “A szocialista feltételek között minden nemzeti kisebbségnek — magyaroknak, lengye­leknek, ukránoknak, németeknek — joguk vart saját nemzeti életük kiteljesedésére és arra, hogy* maradéktalanul éljenek alkotmányos jogaikkal” A CSKP hangsúlyozza, hogy harcolni fog az anti­szemitizmus és a faji megkülönböztetés minden­fajta megnyilvánulása ellen. A CSKP a nép önkéntes támogatására támasz­kodik — szögezi le az akcióprogram. “A párt nem úgy érvényesíti vezető szerepét, hogy uralkodik a társadalom felett, hanem úgy, hogy a legna­gyobb odaadással szolgálja a társadalom szabad, progresszív, szocialista fejlődését. A párt nem kényszerítheti ki tekintélyét, tetteivel kell ezt új­ból és újból kiérdemelnie. Irányvonalának nem utasításokkal, hanem tagjai munkájával, eszméi­nek igazával szerez érvényt. A párt vezető szere­pét a múltban gyakran úgy értelmezték, mint* ä hatalom monopolisztikus összpontosítását a párt­szervek kezében. Ez annak a hamis tézisnek felelt meg, miszerint a párt a proletárdiktatúra eszköze. Ez a tevés értelmezés gyengítette az állami, a. gaz­dasági és a társadalmi intézmények kezdeménye­zését, felelősségét és ártott a párt tekintélyének. A pártnak nem az a célja, hogy a társadalom uni­verzális “gondnoka” legyen, hogy megkösse a szervezetek minden lépését, hanem az a küldetése, hogy serkentse a szocialista kedzeményezéseket, megmutassa a kommunista jövő útját és reális lehetőségeit, meggyőzéssel, a kommunisták sze­mélyes példamutatásával nyerje meg a dolgozó­kat. Ez meghatározza a párt munkájának koncep­ISMERI ÖN A amerikai magyar női folyóiratot? Ez a lap már 33 éve az amerikai magyar nők számára minden hónapban 24 oldalon keresztül hoz nőket érdeklő cikkeket, teljes oldalon magyar konyha recepte­ket, szépirodalmat és más érdekes cikkeket. A kiadóhivatal kérésre készséggel küld mutat­ványszámot. Az előfizetési ár §3.00 egy évre. — Cim: Nők Világa, 130 E. 16. St., New York, N.Y. 10003 ciós jellegét... A párt azonban nem válhat olyan szervezetté, amely csupán eszméivel, programjá­val hat a társadalomra, hanem a politikai erő gya­korlati szervező funkcióját is be kell töltenie.” A CSKP központi bizottsága feladatul tűzte ki, hogy az elkövetkező hónapokban az egész pártban megoldják a pártmunka tartalmának és demokra­tikus módszereinek kérdését, tisztázzák a válasz­tott pártszervek és az apparátus viszonyát, meg­határozzák az egyes szervek jogkörét, felelőssé­gét, valamint a káderpolittka elveit. Az utóbbinál biztosítani kell a vezető funkcionáriusok rendsze­res cseréjét. A XIV. pártkongresszus előkészíté­sénél a központi bizottság ügyelni fog arra, hogy a párt uj szervezeti szabályzata megfeleljen a fej­lődés jelenlegi szakaszának. Szükséges változások A CSKP központi bizotteága az akcióprogram­ban kimondja, hogy miként a párt dolgozta ki az uj gazdasági rendszer alapvető koncepcióját, ép­pen úgy kell kidolgoznia a politikai rendszer fej­lesztésének koncepcióját is, hogy az megfeleljen az élet követelményeinek. A változások megkövetelik, hangoztatja az akcióprogram, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság uj alkotmányának kidolgozását. Addig is az akcióprogram megjelöli, milyen vál­tozásokra van szükség, hogy az eddigi politikai rendszer egyes elemei ne fékezzék a szocializmusi fejlődését, az egyének és kollektívák kezdeménye­zésének kibontakozását. Ennek egyik feltétele, hogy a “a hozzá nem értő, de mindenhez alkal­mazkodó embereket” olyanokkal válteák fel, akik­nek szívügye a szocializmus és a többi ember ér­deke, szükséglete. Ez hosszabb ideig tartó, bonyo­lult folyamat lesz, amely “fent” és “lent” is érin­teni fogja az embereket. Az alapvető politikai mérce az egyes funkcionáriusok hozzáállása az uj módszerekhez és az a képességük, hogy megvaló­sítsák az uj politikát. A helyes irányú fejlődés megköveteli, hogy vi­lágossá váljék: melyik szerv, melyik dolgozó mi­ért* felel, milyen a jogköre. Véget kell vetni annak, hogy a pártszervek helyettesítik az állami szer­veket, a gazdasági irányítás és a társadalmi szer­vezetek szerveit. Az itt dolgozó kommunistákat kötelezik a párthatározatok, de az említett szer­vek politikája, irányitó tevékenysége önálló és felelősek érte. Szabadságjogok Az akcióprogram körvonalazza az állampolgá­rok szabadságjogait. Abból indul ki, hogy a szocials ta társadalomnak nagyobb lehetőséget kell bizto­sítania az egyéniség kibontakoztatásához, mint bármely burzsoá demokráciának. Nem irható elő, hogy miről lehet és miről nem lehet az embereket tájékoztatni, sem azt, hogy milyen véleményt nyilvánítsanak. Ebben csak a törvény szabhat korlátokat. A sajtótörvénynek az eddiginél pon­tosabban kell meghatároznia, hogy az állami szer­vek mikor tilthatják bizonyos tájékoztatások köz­lését. A sajtóban különbséget kell tenni az állami és pártszervek hivatalos állásfoglalása, valamint a publicisták állásfoglalásai között. “A párt tu­datában van annak, — hangzik az akcióprogram­ban —, hogy a demokratizálódás folyamatával visszaélhetnek a szocializmus ideológiai ellenfelei. Hazánk feltételei között, a fejlődés jelenlegi sza­kaszában azonban érvényes az az elv, hogy a bur­zsoá ideológiával szemben csak az egész nép színe előtt folytatott nyílt eszmei harcban győzhe­tünk.” Ezután az akcióprogram kimondja az utazási szabadság elvét, és körvonalazza az ebből levo­nandó gyakorlati következtetéseket. Meghatároz­za a törvénysértések által sújtott személyek tel­jes politikai, társadalmi, személyi rehabilitálásá­nak és anyagi kártalanításának módját. A reha­bilitációs eljárások során azonban nem változtat­hatók meg azoknak a forradalmi intézkedéseknek a következményei, amelyek az osztály-törvényho­zás szellemében a burzsoázia és annak gazdasági, társadalmi bázisai ellen irányultak. — Folytatjuk — v* Ha a tényeket tudni akarod, a Magyar Szóban megtalálhatod!

Next

/
Thumbnails
Contents