Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-27 / 26. szám
Thursday, June 27, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 # 123456789012345789012345789012345698272# i A SZÁMOK BESZÉLNEK § írja: Eörsi Béla Í3 ÍN 00 #112345678901234567890123456789012345893# Jobboldali demagógia Szocialista gondolkodású ember mindig legyen óvatos, ha jobboldali (reakciós) politikus olyan törvényt javasol, amely állitólag a kisjövedelmű embereknek használ. Minden ilyen törvényjavaslat végeredményben a gazdagok javát szolgálja. Reagan kormányzó, a társadalmi segély és közoktatás ismert nagy ellensége azzal a demagóg javaslattal jött a közvélemény elé, hogy a saját házukban lakó ingatlantulajdonosok adóját könnyítsék meg. Ugy-e mily szép elgondolás ez?!! Hiszen 1966-ban ez csábította a kispolgárokal a Reaganra való szavazásra! A 155 millió dolláros adókönnyitésnek csak 30 százalékát élvezné a kisjövedelmű háztulajdonos, 70 százalékát pedig a közép és nagytőke. Ezt az összeget állami jövedelmi adóemeléssel pótolnák, amely olymódon jönne létre, hogy a kisjövedelmű emberek adóját emelnék, ami a közép- és nagyjövedelmü osztálynak juttatna újból előnyöket. A Reagan-féle politikusokra nagyon kell vigyázni, mert bármilyen javaslatukkal a szegény emberek zsebébe nyúlnak, akár fogyasztási adó, akár jövedelmi adó formájában, azt mindenkor a kis emberek segítségének az álarca alatt csinálják. Természetesen nem ő az egyetlen jobboldali demagóg. A négergyülölő politikusok állandóan hangoztatják, hogy a Dél tönkremegy, ha a kis farmerek szövetségi segítségét beszüntetik. Ezek között Eastland (Mississippi) a legismertebb politikus. Eastland a törvény fölött áll, mert a szenátus jogügyi bizottságának az elnöke, de egyúttal a mező- gazdasági bizottságnak is tagja. Kéz kezet mos. Eastland 5,000 acre gyapotföldjének egyharmadát évente pihenteti (ami jó a talajnak is) és ezért $157,000 szövetségi jutalma): kap. A szegény farmernek nincs 'pihentethető földjé; ezért nem részesülhetett a tavalyi 4,000 millió dollár farmsegit- ségből. Ki kapta tehát a pénzsegély legnagyobb részét? A Hawaii Cukor Társaságok 1.3 milliárd, a Florida Sugar Co. 1.2 milliárd, Texas, Arkansas és Louisiana büntető intézményei 688,000 dollárt kaptak, mert nem vetették be a birtokukhoz tartozó összes földterületeket... Ez kitűnő támasza a déli politikusok életben maradásának. Három kaliforniai milliomos nagybirtokos 8.1 millió dolláros segélyben részesült. Hivatalosan ez a segély a szegény farmerek javát szolgálja. Amikor Eastland hivatalában tudakozódtak: vajon nem gondolják-e, hogy nem illő a megszavazott törvény révén ily összegeket élvezni — a felelet az volt, hogy nem látnak semmi érdekellentétet (conflict of interest), ami a tisztességes eljárást kétségbe vonná. Ugyanakkor Mississippi és más államokban nagy tömegeknek egyrészt nincs elegendő ennivalójuk, másrészt helytelenül és fogyatékosán táplálkoznak. A déli politikusok tiltakoznak minden szövetségi beavatkozás ellen, de örömmel vágják zsebre a szövetségi kormány anyagi támogatását. i '» V v w w"w v w w -w ^ w » r rT-r^ A Chicagói Lapbizottság \ r < ► ezúton hívja meg a Magyar Szó olvasóit < és barátait < * < julius 14-én, vasárnap délután ' 1 órakor tartandó ' EBÉDJÉRE Corvin munkástársnál i ’ i 5029 North Kildare Avenue cimen ’ « PETRAS MAMA 80-ik születésnapjának tiszteletére ' 1 ' Legyünk ott mindannyian. Hozzuk el ismerő- • , seinket. Petrás mama sokat tett mindannyi- ] ■ unkért, köszönjük meg fáradságos munkáját , | ez alkalommal. — Kitűnő ebéd és hüsitők • Tisztelettel, a BIZOTTSÁG ' Mke e sorok megjelennek, a 10 százalékos pótadót már talán törvénybe is iktatták, ami a munkásság vállaira helyezi a vietnami háború je-' lenlegi kiterjesztésének költségeit. Az emelkedő adóterhet 23 év alatt egyre fokozottabb mértékben helyezték a gazdagokról a szegényekre. Ezt nagyobbrészt adókibuvókkal érték el és különböző adómentességgel, melyekben a gazdagoknak és a nagyvállalatoknak nagy segítséget nyújtott a törvények és szabályok gyakori megváltoztatása. Miután a gazdagok a profit után fizetnek adókat, az adókibuvóval jár, hogy elrejtik a profitot. A magasabb bérért alkudozó szakszervezetek siránkozó munkaadókkal állnak szemben, akik a meghamisított adatokat hozzák fel érvül, amik után adót fizetnek. Olyan adóreformra van szükség, amely a gazdagokból szedi ki a pénzt az égető belföldi programok kivitelezésére és a munkások adóterhének megkönnyítésére. Az elrejtett profit nyilvánosságra hozatala felébresztheti a közönséget, hogy ilyen reformokért politikai harcot folytasson. Egyre több a rejtett haszon Az egyik kereskedelmi minisztériumi hivatal, az Office of Business Economics (kereskedelmi közgazdaság) statisztikusa, Allan H. Young, a rejtett profit jókora részét napvilágra hozta. A Survey of Current Business hivatali kiadvány áprilisi és májusi számában Young kimutatja, hogy az amerikai részvénytársaságok 82 milliárd dollár hasznot rejtettek el az 1966-ban végződő 20 év alatt, 39 milliárd dollárt ennek legutolsó 5 évében és 8 milliárd dollárt egyedül 1966-ban, azzal az egyszerű módszerrel, hogy a valóságos elértéktelenedésnél többet számítottak. Ez 1968 végére már kb. 100 milliárd dollárt fog kitenni. Ilymódon a kormány egymagában ebből az adókibuvóból 50 milliárd dollár adót vészit el és ez a veszteség évente 4 milliárddal iesz több. Yóüng kimutatja, hogy annyi hasznot jelentenek be a kormánynak, amennyi a normális elértéktelenedés levonása után lenne. 1966-ban a nem-pénzügyi részvénytársaságok adólevonás előtti profitja 69.1 milliárd dollár volt. A normális elértéktelene- dési levonás hozzáadása után ez 76.2 milliárdot tenne ki, azaz 10 százalékkal többet. Adólevonás után ezek a számok 39.0 milliárdnak, ill. 46.2 mil- liárdnak felelnek meg, vagyis 18 százalékkal többnek. A meg nem említett pénzügyi vállalatok révén, még további 1 milliárd dollárt adhatunk az elértéktelenedés által rejtett haszonhoz. A cikk 1966-al végződik, de annak az évnek a kiigazított számát minimálisnak tekinthetjük az 1968-as évre, úgy a pénzügyi, mint a nem-pénzügyi vállalatok részéről. A részvénytársaságok adólevonás előtti hivatalosan bejelentett profitja 88.8 milliárd évi rekordmagasságot ért el 1968 első negyedében. Ha ehhez hozzáadjuk a két bekezdéssel előbb említett évi 4 milliárd, azaz két év alatt 8 milliárd dollárt, ez a rekordprofitot 96.8 milliárdra kerekíti ki. Az adólevonás utáni haszon, a jelentés szerint évi 52.2 milliárdot, a kiigazítással 60.2 milliárdot tesz ki. Soha sem volt olyan jó dolguk A nagyvállalatok tovább folytatják abbeli propagandájukat, hogy a termelésben a munkásság nagyobb arányban részesedik, a haszon csökken. De Young olyan összehasonlításokat mutat ki, amelyek megvilágítják, hogy a nagyvállalatoknak a munkaköltséghez arányitva soha sem volt olyan jó dolguk, mint most. Az amerikai kapitalizmus hagyományos aranykora az 1920-as évek végén, a nagy depresszió előtt, az üzemi szakszervezetek és a minimális bérek ideje előtt volt. A hivatalos adatok szerint a haszon a termelésnek kisebb arányát képezi ma, mint 1929-ben, annak ellenére, hogy a termelés emelkedett. Young próbára teszi ezt az adatot úgy, hogy a részvénytársaságok profitját a jövedelem részvény- társaságokból eredő hányadaként kalkulálja és egyforma elértéktelenedési eljárást alkalmaz. Ezen az alapon az adó előtti részvénytársasági haszon az 1966. évi jövedelemnek 22.2%-a, az 1929. évinek 20.3%-a, és az 1925—29 közötti éveknek kb. átlagban 18.3%-a volt. Az adóutáni profit, a jövedelem százalékában kifejezve magasabb volt az 1965—66-os években, mint két év kivételével minden más évben, az utóbbi 30 év alatt. Más szempontból is meglepő az 1929 évvel való összehasonlítás. A normális elértéktelenedésre alapított, 1968 első negyedében kimutatott évi kb. 97 milliárd dollár részvénytársasági haszon pontosan tízszer annyi, mint az ugyanúgy kalkulált 1929. évi 9.7 milliárd dollár! Mégha az árak és termelési költségek megsokszorozódását tekintetbe is vesz- szük, 1929 óta ez mégis fantasztikus növekedés. A vietnami háborúból eredő haszon a monopolista kapitalizmus részére olyan magasságot ért el, mely mellett az 1929. évi haszon eltörpül. ^ Tíz évvel ezelőtt a munkáltatók, a “haszon- csökkenés” indokolásával elérték a "bér-irányadók” létrehozását, amely részleges bérkor^áto- zást jelent. Ypung kimutatja, hogy a normális elértéktelenedési könyvvitellel, ez az úgynevezett “haszoncsökkenés” úgyszólván megszűnt voln^. A munkaadók közgazdászai néha úgy érvelnek, hogy a technika gyors növekedésével a termelési eszközök rövidebb életűek és sokkal hamarabb elértéktelenednek. A valóságban ennek semmi jele nem mutatkozik. Úgy a kereskedelemügyi minisztérium tanulmányai, mint más közgazdasági tanulmányok a gyárak és felszerelések állandóságából indulnak ki. • Ne felejtsük el, hogy ez az elértéktelenedés formájában elrejtett 100 milliárdos profit csak egyike a sokfajta elrejtett egyéni és vállalati haszonnak. Minden másfajtával együttvéve, az összeg az említettnél még sokkal többet tesz ki. De a bérköveteléseknek ebben a kritikus évében a munkások számára sokat nyom a latban, ha a rejtett haszonnak csak egy részét is napvilágra hozzák egy hivatalos közleményben. v Nem tudom, hogyan juthatott keresztül egy jdyen cikk a nagyvállalatok által vezetett kormány-byrok,- rácián. Mindenesetre dicséretet érdemel az^ iró, hogy megírta, úgyszintén a szerkesztő, Murray Foss és a kiadó, George Jaszi, hogy a cikk ^meg- jelenhetett. Tegyük lehetővé az 1969-es NAPTÁR megjelenését Mint az elmúlt 66 esztendőben, úgy ez évben is szép kiállításban fog megjelenni az Amerikai Magyar Szó “NAPTÁRA.” Olvasóink évről évre nagy érdeklődéssel tekintenek ezen kiadvány elé, mert sok kellemes estét szerez az részükre egész éven át. Az 1969-es Naptárban sem fognak csalódni, mely 160 oldalon sok érdekes, hasznos, élvezetesf Írást tartalmaz majd, ugyancsak gyönyörű képeket rajzokat, akárcsak az előző években megjelenti.Naptárak. Kérjük olvasóinkat, hogy a naptárüdvözletüket küldjék be julius és augusztus hónapokban és tegyék ezzel lehetővé, hogy az 1969-es Naptárt korán küldhessük széjjel. örökítse meg nevét az 1969-es Naptárban, küldje be üdvözletét minél előbb. Az Amerikai Magyar Szó Ügyvezető Bizottsága AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Én is szeretnék hozzájárulni az 1969-es Naptár előállításához és ide mellékelem adományomat $...............összegben. Kérem, nyomtassanak részemre példányt a naptárból, hogy ismerőseim és barátaim körében terjeszthessem. Név: ........................................................................... Cim: ......................................................................... Város:........................................ Állam: ............... Zipszám: ............... — Victor Perlő: SZÁZMILLIÓ DOLLÁR ELTITKOLT HASZON
