Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-27 / 26. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 27, 1968. ; Hough bácsi ti Majdnem hat láb magas, szikár ember volt, haja y évtizedek óta ősz. Most taposta a nyolcvanadik évét. c Hough bácsit mindenki ismerte a környéken, kü- ,, lönösen a gyerekek. A korán kelők vasárnapon- , ként láthatták, amint Morningside Drive-i lakásáról a Szent Mátyás episzkopális templom felé ballagott. Zsebe mindig tömve volt cukorkákkal, minden gyermeknek nyújtott belőle. Hough bácsi orgonista volt a Szent Mátyás templomban. Nem is olyan egyszerű orgonista, mert j nemcsak szebbnél szebb dallamokat csalt ki az orgona sípjaiból, de értett a gitár-zene orgonára való átírásához is. j Bassett W. Hough, a Morningside Drive 110. c számú épületében lakott. Egyik vasárnap, mint j mindig, elindult a templom irányába. Amikor a Morningside Drive 130. számú ház elé ért, fiatal suhancok hátulról rátámadtak, fejbe verték, kifosztották; elvették “óriási” vagyonát: két dollár- ^ ját. Majd otthagyták a járdán, eszméletlen állapot- p ban. A járókelők mentőkért telefonáltak. A mentők I kijöttek, beszállították a kórházba, de mire odaér- ) tek, Hough bácsi már kiszenvedett. Rév. James A. Gusweller, a Szent Mátyás temp- , lom papja, igy beszélt az öreg orgonistáról: “Hough bácsi szelíd, csendes ember volt, mindenkiben hitt. Ha séta közben meglátott egy embert, akinek kalapács volt a kezében, igy kiáltott fel: ime itt megy egy ács!” Azon a bizonyos vasárnapon a szokásosnál is nagyobb örömmel ment a templomba, mert uj orgonát állítottak be, melyen akkor játszott volna először. Az orgonát ő segített megtervezni. A hívők nagy érdeklődéssel várták az eseményt, szép számmal gyűltek egybe, de hiába vártak. . . Hough bácsi már útban volt egy másik világba, ahol talán nincsenek emberölő suhancok. FRESKÓ A BÉKÉÉRT , ' A kopár falak megelevenednek s visszatükrözik a békehangulatot New York sok kopár, utcára meredő tűzfala közül az egyik most már színes képekkel, ékesszólá- su feliratokkal díszeleg. Az Ave. of the Americas nyugati oldalán, a 15. és 16. utcák között, egy parkolóhely mentén egyfolytában régi épületek tűzfala húzódik. Az eddig éktelenkedő falra a környék lakosai különböző kifejező jeleneteket, virágokat, emberi és állati alakokat, jelszavakat festettek. A vietnami háború elleni jelszavak közé nagy betük- t kel odafestették: “Pacem In Terris”, de a vidék különböző nyelvű lakosai a saját nyelvükön is fel- pingálták: “Liebe Nicht Krieg”, “Acciamo l’Amore ? non le Guerra”, “Paz en la Tierra” és azt az angol békejelszót is: “Not Our Sons, Not Your Sons and ( Not Their Sons.” Az egyik helyen hivatásos művészek festettek a : falra békeszimbólumokat és egy költő saját béke- 3 verssorait irta fel. 1 A helyi békecsoport kezdeményezte, hogy az j éktelenkedő falat befessék. Ha már erre kerül a , sor, miért ne fejezzék ki rajta a'vietnámi háború elleni közhangulatot? — gondolták. Megszervez- ' ték a szomszédok és a környékbeli kereskedők ( közreműködését, akik 50 gallon festéket és pénzt . adtak egyéb költségekre. Junius 16-án, vasárnap, ‘ mulatságot rendeztek mindazoknak, akik közremü- t ködtek a festmény elkészítésében. Körülbelül százan jöttek el. Voltak köztük felnőttek, de főleg gyermekek, akik zenével és tánccal, hűsítő italok és sütemények élvezésével ünnepelték az érdekes gondolat sikeres kivitelezését. Lehet, hogy nem világraszóló ez a newyorki esemény, de egyik jellegzetes megnyilvánulása a már minden szomszédságban, környéken elterjedt békehangulatnak. London. — Roger Frisby, a Martin Luther King, Jr. meggyilkolásával vádolt James Earl Ray ügyvédje, halasztást kért az amerikai hatóságok által kért kiadatási ügyben, azzal az indokkal, hogy több időre van szükség a kérdéses adatok áttanulmányozására. Frank Milton biró elhalasztotta a tárgyalást junius 27-re. Négyszáz polgármester volt jelen. Ott volt New York, Chicago, Boston, Philadelphia, Minneapolis, Cleveland, San Francisco polgármestere. Minden 300,000 vagy több lakossal rendelkező város képviselve volt az ez évi chicagói összejövetelen. Miről tárgyaltak? A nagyvárosok válságáról, a rossz lakásviszonyokról, az elégtelen közoktatásról, a városok szennyezett levegőjéről, a közbiztonság leromlásáról, de főleg a nagyvárosok lakóinak nyomoráról. Miután egyik is másik is elmondotta mi az ő városában a helyzet, javaslatot bocsátottak megszavazásra: “Támogatjuk-e azt az elgondolást, hogy a szövetségi kormány biztosítson 3,000 dolláros jövedelmet minden négytagú család részére, melynek tagjai munkaképtelenek, vagy melynek jövedelme ennél kevesebb?” A kisebb városok republikánus polgármesterei egymás után álltak fel és ellenezték a javaslatot. “Ellenzem ezt a javaslatot. Húsz esztendőn keresztül harcoltam a ‘beszivárgó szocializmus’ (creeping socialism) ily megnyilvánulása ellen.” — mondotta Richard C. Brownell, Pomona, Cal. polgármestere. “Sok esetben azok, akik nem tudnak, nem is akarnak dolgozni. Ezek kapni akarnak valamit.. . semmiért” — mondotta Huntington Park, Cal. polgármestere, Lloyd E. Coulter. Szavazásra került a sor. A javaslatot a többség elvetette. Újra felveszik a kérdést A javaslat támogatói nem nyugodtak bele az első vereségbe. Javasolták az ügy ujrafelvételét. Pozitív és negativ propaganda Harriman, amerikai főmegbizott a párizsi U.S.— Észak-Vietnam közti fegyverszüneti tárgyalásokon mindegyre azon panaszkodik, hogy ellenfele, ahelyett, hogy “négyszemközt” tárgyalna vele, propagandahadjáratot folytat az U.S. ellen. A bagoly szidja a verebet; hiszen ha a vietnamiak világgá kiáltják panaszukat és felháborodásukat amiatt, hogy három évi, a történelemben példátlan, szünet nélküli bombázásban majdnem mindenüketelpusz- titották, ami a föld felett volt, ez valóság és nem propaganda. Hogy mi a propaganda, azt az U.S. befolyása alatt álló világsajtó mutatja. Egész országoknak — mint Nyugat-Németország, Svájc, Dél- Amerika legtöbb országa — majdnem minden nagyobb lapja csak a Pentagon és a State Department anyagát közli a háborúról, egy szót sem azokról a borzalmakról, amelyekről például a N. Y, Times-ban és a Post-ban is bőven olvashatunk. Hogyan van ez az U.S. csatlósainál, azt a londoni New Statesman-ban legutóbb megjelent cikkek és levelek mutatják. Az egyik szerint: “Ausztráliát a hallgatás összeesküvése a sajtóban, tv-n és könyvekben teljesen elzárja a vietnami helyzet megismerésétől. Egy olvasó — egyete- temi előadó New South Wales egyetemén — 20 fontot küldött be a vietnami orvosi segély részére, kérvén, hegy ne közöljék a nevét és ne küldjenek nyugtát, mert Ausztráliában mindaz büntetendő, ami a legkisebb mértékben is enyhíti az amerikai bombázás borzalmas hatását; két év börtön jár ezért.” Egy angol anya levelében megírja, hogy angol állampolgár fiának el kellett menekülnie Ausztráliából, mert engedett az ottani kormány csábításának és dolgozni ment oda — mikor pedig jogellenesen el akarták vinni a vietnami háborúba, az angol kormányképviselettől nem kapott segítséget. Az anya pedig hozzátette: a londoni ausztrál és angol hivatalok még beszélni sem hajlandók az ügyről. A leghíresebb észak-vietnami riporter, Burchett, akinek cikkeit számos országban közlik, nem kapott — ausztrál polgár létére — útlevelet, az angoloktól is hiába kért. “Ausztrália útja a fasizmus felé iskolapélda” — Írja másvalaki. Ez az igazi, negativ propaganda, a hallgatás összeesküvése, amit teljessé tesz, hogy erről — leghübb csatlósáról — az amerikai sajtó sem ir egy szót sem. R. Carl B. Stokes, Cleveland néger polgármestere javasolta, hogy a konferencia bizottságot válasszon, melynek az legyen a feladata, hogy nyomást gyakoroljon a képviselőkre és szenátorokra, támogassák a szövetségi kormány által biztosított minimális évi jövedelem törvénybe iktatását. Ezután Lindsay, New York polgármestere, aki a gyűlésen elnökölt, átadta az elnöki kalapácsot az alelnöknek, a terem hátsó részében felállított hangszóróhoz ment és igy szólt: “Szót óhajtok emelni a javaslat mellett. Mi New Yorkban arra a következtetésre jutottunk, hogy a jelenlegi közsegély rendszer teljes csődbe jutott. Azok, akik segélyben részesülnek, nem kapnak eleget és sokan mások, akik segélyre jogosultak, semmit sem kapnak.” “Csakis a szövetségi kormány által biztosított minimális jövedelem az egyetlen megoldás.” "Csak igy építhetjük fel a városokat." Lindsay polgármester szavainak elhangzása után Arthur Naftalin, Minneapolis polgármestere kért szót, aki röviden, de velősen kimondta: “Sokan és gyakran beszélnek arról, miként építhetjük fel városainkat, miként rombolhatjuk le a tűzfészkeket. Véleményem az, hogy csak úgy építhetjük fel városainkat, ha vagy munkába állítjuk a szegényeket, vagy 3,000 dolláros minimális évi jövedelmet biztosítunk számukra.” • A javaslat ismét szavazásra került és ezúttal nagy többséggel elfogadták. A polgármesterek bizottságot állítottak fel, mely minden lehetőt elkövet, hogy a szövetségi törvényhozók a lehető legrövidebb időn belül törvénybe iktassák a garantált minimális jövedelemre vonatkozó javaslatot. Fehér karszalagof viseltek a Radcliff Egyetem vizsgázói CAMBRIDGE, Mass. — A Radcliff Egyetemen- fiatal nők tanulnak, még pedig olyanok, akiknek szülei legalább 50,000 dolláros évi jövedelemmel rendelkeznek. A tanévzáró ünepélyen Rachel Radio Lieberman tartotta az ünnepi beszédet, amelyben többek között a következőket mondotta: “A következő hónapokban a Harvard Egyetemen (ahova a fiatalemberek járnak) végző hallgatókat sorozásra hívják. Sokan közülük kijelentették, hogy semmi körülmények között nem vonulnak be a hadseregbe, amig a vietnami háború folyamatban van. Mi száz százalékban támogatjuk mindazokat, akik ellenzik ezt az erkölcstelen háborút.” Az ünnepélyen megjelent 2,000 személy tapsorkánnal fogadta Mrs. Lieberman szavait. A vizsgázó leányok nagyrésze fehér karszalagot kötött fekete talárjára, igy adva tudomásul országvilágnak, hogy ellenzik a vietnami háborút. ÁLTALÁNOS SZTRÁJK URUGUAYBAN MONTEVIDEO. — A gyárak es bányák munkásai, a vasutak, bankok, iskolák alkalmazottai általános sztrájkba léptek. A sztrájk megbénítja az ország gazdaságát. A munkások érdemleges béremelést követelnek. A megélhetés az utolsó 12 hónapban 130 százalékkal emelkedett. Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ^^$§§3545-84 ba egy évre 12 dollár, félévre $6.501 "Valamit... ”
