Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-18 / 3. szám
Thursday, January 18, 1968 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Anyanyelvűnk a világ egyetemein Napjainkban a magyar nyelv tudományos művelése az egész világon terjed. Egyre több külföldi egyetemen oktatják anyanyelvűnket, szervezik meg a magyar lektorátust, újabb és újabb külföldi egyetemek hívnak meg magyarországi nyelvészt vendégelőadónak, Ugyanakkor évről-évre növekszik azoknak a külföldi diákoknak a száma, akik valamelyik magyarországi egyetemen szereznek magyar tanári képesítést. A legnagyobb érdeklődés nyelvünk iránt természetesen az Egyesült Államokban jelentkezik, hiszen az idők során több mint egymillió magyar vándorolt be Észak-Amerikába. Különösen a magyarul már nem beszélő harmadik nemzedék részéről élénk az érdeklődés felmenőik anyanyelve iránt. Az érdeklődés növekedésének a jele, hogy több helyen már bevezették vagy most készülnek bevezetni a magyar nyelv egyetemi szintű oktatását. Jelenleg a következő egyetemeken folyik ma gyár nyelvoktatás: Columbia (NewYork) Rutgers (New Brunswick), Indiana (Bloomington), Western Reserve (Cleveland), Minnesota (Minneapolis), Colorado (Bolder) és két kaliforniai állami egyetemen, Berkeley-ben és Los Angelesben, valamint az oregoni állami egyetemen Portland-ben. Az amerikai kontinensen a közeljövőben a havannai egyetemen is megkezdődik a magyar nyelv oktatása. Franciaországban Párizs, Lille, Strassbourg, Olaszországban Róma, Bologna, Padova, Finnországban Helsinki, Turku, továbbá Angliában Honion és Törökországban Ankara egyetemein tanul- atnak a hallgatók magyarul. A magyar nyelv egyetemi szintű elsajátítása iránti érdeklődés az az utóbbi időben különösen Franciaországban nőtt m$g. A Sorbonne néhány éve rendszeresen meghív magyar vendégprofesszort, jelenleg Klaniczay Tibor akadémiai levelező tag ad elő hosszabb ideje a párizsi egyetemen, s a magyar-francia nyelv — és irodalomtudományi együttműködés keretében nemrégiben megkezdődött a két kultúra évszázados kapcsolatainak tudományos feltárása, feldolgozása. A szomszédos országokra vetve egy pillantást; a leningrádi egyetem finnugor tanszékén, az ungvári egyetemen magyar nyelvtanárokat és fordítókat képeznek ki, a tartui egyetemen az észtszakos hallgatók magyarul is tanulnak, a moszkvai egyetemen is folyik magyar tanítás, s a tibili- szi egyetemen egyes germanista csoportok második nyelvként a magyart tanítják. Jugoszláviában az újvidéki és a zágrábi egyetemen, újabban a maribori főiskolán működik magyar nyelvi lektorátus, Csehszlovákiában a prágai és pozsonyi egyetemen, továbbá a nyitrai pedagógiai főiskolán folyik magyar nyelvészeti oktatás. Romániában a kolozsvári egyetemen van tanszéke a magyar nyelvnek, és a bukaresti Bölcsészkaron is működik magyar lektorátus. VMMMVMMMftWWVWWMWM’MftW !; Ajándék 7—77 éveseknek! ;! |. SZÜLŐFÖLDÜNK •! A most megjelent művésziesen illusztrált 560 !j j! oldalas könyv a külföldön élő ;! magyarság könyvei !| ;! Az ABC-től nyelvtani, nyelvi magyarázatokon >| ji át vezeti el az olvasót a legszebb irodalmi I| jí szemelvények megértéséig! «I j| A Szülőföldünk ;j Ij közel hozza Magyarországot, annak népét, J« I| tájait, történeimét, zene és népdalkincsét j! ■I Ára: $3.95 j; j[ Megvásárolható minden magyar könyvet !| ;! árusító boltban és az Amerikai Magyar Szónál I| SvwwwwvwwvvyvwjvuwvwvvwvvvwYvví 2,700 vagon halat fogtak ki Magyarországon a természetes vizekből és tógazdaságokból kifogott halzsákmány évi mennyisége eléri a 2,720 vagont. Ez csaknem 8,000 métermázsával több, mint 1966-ban volt. Ebből a horgászok több mint egymillió kilogrammot zsákmányoltak, vagyis átlagosan 10 kilót. Megnőtt a kifogott növényevő halak aránya: az elmúlt évben már 100 vagonnyit adtak belőlük közfogyasztásra a halászok. Angolul is megjelenik Magyarország Nemzeti Atlasza A magyar Kartográfiai Vállalat kiadásában nemrég megjelent Magyarország Nemzeti Atlasza. A nagyszabású mü 279 térképet tartalmaz. A térképek teljes áttekintést nyújtanak az ország természeti, szociális, kulturális és társadalmi viszonyairól. Az atlasz, mostani magyar nyelvű kiadása után, rövidesen angol nyelven is megjelenik. A földtörvény és a külföldi állampolgárok A Magyar Népköztársaság országgyűlése 1967 szeptemberi ülésszakán uj törvényt alkotott a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről. A törvény több vonatkozása a külföldi állampolgárokat és a kettös állampolgársággal rendelkezőket is érinti, ezért megkértük Kálmán Sándort, a Magyar Távirati Iroda mezőgazdasági szakértőjét, adjon rövid tájékoztatást azokról a rendelkezésekről, amelyek külföldön is érdeklődésre tarthatnak számot: Az uj földtörvény — mondotea —, amely 1968 január 1-én lép érvénybe, lehetővé teszi a termelőszövetkezeti földtulajdon folyamatos létrehozását. Rendelkezései értelmében 1969 január 1-vel megváltás ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek a kívül állóknak, tehát a nem termelőszövetkezeti tagoknak azok a földjei, erdői és telkei, amelyek a törvény hatályba lépésekor a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek, továbbá az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek közös használatában vannak. Azok a magántulajdonú földek és erdők, amelyeken állami gazdaságok gazdálkodnak — ugyancsak megváltás ellenében — állami teilajdonba kerülnek. A használat cimén nem lehet termelőszövetkezeti tulajdonba venni a termelőszövetkezeti tag, a vele együtt élő házastárs (élettárs), továbbá az idős családtag földjét«, valamint a haszonélvezettel terhelt földet. A megváltási ár mértékét a törvény a földek művelési ága és területi elhelyezkedése szerint differenciáltan állapítja meg. Földért a kataszteri tiszta jövedelem 80-szoros, erdőért, továbbá termő szőlőért és gyümölcsösért a kataszteri tiszta jövedelem 80—400-szoros forint összegének megfelelő térítést kell fizetni, mig épületért és építési telekérd a kisajátításnál alkalmazott árat kell megállapitani. A megváltási ár kifizetése öt évi egyenlő részletekben történik. A törvény rendelkezései a külföldi állampolgárokra általában ugyanúgy érvényesek, mint a magyar állampolgárokra. A megváltási árat azonban az államközi megállapodásokra figyelemmel és a devizagazdálkodás szabályai szerint kell kifizetni. Bartók, Dohnányi, Kodály müvei - egykezes előadásban Bak László zongoraművész a közelmúltban nagysikerű hangversenyt adott* Budapesten és Becsben. Játékát a közönség és a kritika egyaránt elismeréssel fogadta. Mindebben nem lenne semmi különös, hanem Bak László a sikert tizenkét évi kényszerszünet után és egy kézzel aratta. Két kézzel utoljára a nagy koncertszámot, Liszt* Esz-dur zongoraversenyét szólaltatta meg a pódiumon. Aztán beteg lett a jobb keze. Lecsapott rá-a muzsikusok végzete, amelyet az orvosi iroda* lom a nagy német komponistáról Schumann-féle betegségnek nevez. A tulgyakorlás miatt játék köz ben görcs merevítette meg ujjait. S bár orvostól orvosig járt, a fel-felcsillanó reményt mindany- nyiszor újabb meg újabb csalódás követte. Végül is kénytelen volt lemondani a koncertezésről. De csak a koncertezésről, mert a hangszerétől nem tudott megválni. Bal kezével kezdete zongorázni, olyan müveket, amelyeket a zeneszerzők eredetileg is bal kézre Írtak, s olyanokat, amelyek kétkezes előadásban is virtuozitást követelnek az előadótól. Leírva persze mindez talán nem is tűnik olyan nagy feladatnak, a valóságban azonban a művész szinte emberfeletti nehézségeket küzdött le. Egyszerre kutatott uj repertoár után, irt át kétkezes játékra komponált müveket egykezes előadásra, alakított ki önálló ujj- és pedáltechnikát, hogy a dallamot és a kíséretet egyszerre szólaltathassa meg. Hosszú évek alatt igy állt össze és vált hangversenyképessé az uj műsor. Az Országos Széchenyi Könyvtár kottagyüjteményében rálelt Zichy Géza, a múlt* században élt félkarú zeneszerző és zongoraművész hagyatékára. Bécs, London és Párizs könyvtáraiból ugyancsak értékes anyaggal tért haza. S ma már úgy tolmácsolja Bach, Chopin, Saint-Saens, Szkrjabin, Debussy, Ravel, Britten, Bartók, Dohnányi, Kodály müveit, a fiatal magyar zeneszerzők közül Károlyi Pál Toccatáját és Arányi György Balladá-ját, amelyeket Bak Lászlónak komponáltak, hogy a rádióhallgató a korábbi tragédiából nem vesz észre semmit, a nyilvános hangverseny közönsége pedig a zenei élményhez egy kis “csodát" is kap ráadásul. A montreáli rádió kérésére készül Erkel Bánk bán-jának uj felvétele A Magyar Rádió export-forgalma megnőtt 1967 végén, a nemzetközileg is nagy sikert aratett Budapesti Zenei Hetek után. Tavaly egyébként ösz- szesen 23 ország rádióállomása 154 koncert telje» felvételét vásárolta meg. Brüsszel és Moszkva a Zenei Hetek valamennyi, külföldre kiajánlott hangversenyét elkérte. Több koncert teljes felvételét megvásárolta a BBC, a bécsi, a római, az Uj- Zeeland-i rádió, az ausztráliai adó, továbbá a belgrádi és a prágai rádió és négy svájci adóállomás is. Hasonló az érdeklődés a II. budapesti táncdalfesztivál döntőjében elhangzott* táncdalok iránt is. Az augusztus 20-i döntő teljes műsorának felvételét rövidesen megismerhetik a londoni BBC, a helsinki, a berlini, a müncheni, a szófiai, az újvidéki és a prágai rádió hallgatói is. Nagyszabású felvétel készül a montreali rádié kérésére is, Erkel Ferenc: Bánk bán cimü operájának teljes felvétele. A nemzeti opera e felvételét 1968-ban ismerhetik meg a kanadai magyarok. Négymillió dollár értékű a magyar vad-export A Magyar Vadkereskedelmi Vállalat Franciaországba, Olaszországba, Nyugat-Németországba, Ausztriába, Svájcba és Spanyolországba nagy tételekben szállít élő és lőtt vadat. Az eddigi szerződések szerint február végéig — vérfrissítés céljából — 80,000 nyulat, körülbelül 40,000 fácánt és 20 ezer foglyot visznek külföldre. Jelentősen nő a lőttvad-export is: 1967-ben mmtegy 40,000 fácánt, továbbá 500 tonna nyulhust, 400 tonna szarvas-, vaddisznó- és őzhust exportáltak. Ezzel a kivitel értéke mintegy félmillió dollárral növekszik és eléri a négymillió dollárt. kirk* KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELÖLEJ *•***********************************>**#
