Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-13 / 24. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 13, 1968. 8 Mi a különbség? Féloldalas hirdetést olvastam a minap egy amerikai magyar napilapban; a hirdetés szövege arra hivja fel az olvasót, hogy a junius 18-án tartandó New York állami előválasztásokon Joseph Y. Res- nickre adja szavazatát. Joseph Y. Resnick a szenátori tisztségre pályázik. A szenátus egyik legfontosabb feladata: tanácsot adni, jóváhagyni, vagy ellenezni az elnök külpolitikáját. A hirdetés szövege egy árva szóval sem említi a Johnson-kormány külpolitikáját. Egy árva szót sem szól a vietnami háborúról. Akik ismerik Resnick ur magatartását a vietnami háborúval kapcsolatban, azok tudják, hogy száz százalékban támogatja Johnson vietnami politikáját. * A legelemibb becsületérzés megkívánná, hogy ezl a szavazók tudomására hozza és ha a polgár -•megegyezik azzal, akkor méltán elvárhatja, hogy reá szavazzon. Resnick ur azonban hallgat, mint saz -a bizonyos “dinnye a fűben” arról, hogy ő hajlandó az amerikai ifjak újabb és újabb tízezreit a mészárszékre küldeni, hogy hazánk partjaitól 10 ..ezer mérföldre vörösre fessék a vietnami mocsaraikat saját vérükkel és a vietnami nép vérével. A hirdetés szövege szerint Resnick ur munkásés népbarátnak óhajtja magát feltüntetni, mint aki “harcol az emberi jogokért, a Social Security juttatások emeléséért, a Medicare-ért, a liberálisabb bevándorlási törvényért, az egyenlő munkalehetőségért minden amerikai számára, a faji megkülönböztetések ellen, a túlzottan magas kölcsönkamatok ellen, a fizetések letiltásának lehetősége ellen, a munkásellenes Farm Bureau ellen, a hatalmas cukorpanamisták ellen.” Arról azonban nem beszél, hogy a nép érdekét szolgáló minden javaslat üres álom marad mindaddig, amíg hárommilliárd dollárt pazarolunk el havonta a vietnami háború folytatására. Joe Resnick mondja: “Egy szenátor sohasem lehet annyira elfoglalt, hogy ne érjen rá segíteni, annyira félénk, hogy ne merjen szót emelni, olyan cinikus, fáradt vagy gyáva, hogy ne harcoljon azért, amit helyesnek tart.” Úgy véljük, hogy Joe Resnick cinikus, fáradt és gyáva, mert nem meri a szavazók elé tárni álláspontját abban a kérdésben, ami a legfontosabb, a legéletbevágóbb az amerikai nép és az egész emberiség részére. Resnick ur zsákba macskát óhajt eladni a szavazóknak. Csak a politikailag vak nem látja Resnick ur trükkjét és csak olyan lap adhat helyet Resnick féloldalas hirdetésének, amely hirdetésért fizetett dollárokat fontosabbnak tartja, mint az olvasók érdekét. Mi azt ajánljuk, hogy a newyorki szavazók junius 18-án Paul O’Dwyer-ra adják szavazatukat, aki javasolja: 1. az azonnali fegyverszünetet, 2. Rusk külügyminiszter lemondását és hogy 3. Mansfield és Fulbright szenátorok folytassák a tárgyalást Észak-Vietnam képviselőivel. Paul O’Dwyer őszinte, nyílt, bátor kiállása összhangban áll az amerikai nép érdekével. Lapunk nem kapott hirdetést O’Dwyertól, de ennek ellenére, vagy ettől eltekintve, javasoljuk, hogy newyorki olvasóink adják szavazatukat Paul O’Dwyerra. ★ Az Amerikai Magyar Szó is kap időközönként hirdetési ajánlatokat, mi azonban csak olyan hirdetést fogadunk el, amelynek tartalma nem áll ellentétben olvasóink érdekeivel. Ez a magyarázata annak, hogy a mi lapunk nem a Resnick-féle hirdetésekből eredő dollárokból, hanem az olvasók áldozatkész centjeiből fedezi kiadásának költségeit. Ez a különbség a Resnick hirdetést közlő amerikai magyar napilap és az Amerikai Magyar Szó között. L. MILLIÓK BÚCSÚZTAK KENNEDY SZENÁTORTÓL (Folytatás az első oldalról) ingtoni Union állomástól az Arlington-i temető felé, útközben megállt a Lincoln Emlékműnél, a “Feltámadás Városa” közelében, ahol a város “lakói”, kezüket feltartották és néma tüntetéssel minden szónál hangosabban fejezték ki. hogy “folytatjuk harcunkat, amig jogos követeléseinket teljesítik.”:. Mit Ígér a jövő? A meggyilkolt szenátort eltemették. A tettes várja tárgyalását, az Ítéletet. Az amerikai nép ezen újabb megrázkódtatás után í keresi az utat: merre, hová? A politikai jósok már kimondták az ítéletet: a Demokrata Párt H. H. Humphreyt és a Republikánus Párt Richard Nixont jelöli az 1968-as választásokban az elnöki tisztségre. A “jósok” a két párt múltban alkalmazott mód- * szerei alapján jutottak e következtetésre. Csupán egy tényezőt felejtettek el: a szavazók, a nép magatartását, döntését, elhatározását. Ügy véljük, hogy ha McCarthy szenátor a helyzet magaslatára emelkedik, maga mögé állíthatja Kennedy szenátor támogatóit. A különböző államokban lezajlott előválasztásokban a szavazók 70 —80 százaléka Kennedy és McCarthy szenátorokra adták szavazatukat. Ez a nép mandátumát jelenti, amit még a Demokrata Párt bürokratái sem hagyhatnak figyelmen kívül—káros visszahatás nélkül. Robert F. Kennedy meggyilkolásának körülményei A Los Angeles-i Ambassador Hotelben Robert F. s Kennedy és támogatói, a kaliforniai előválasztáson elért győzelmet ünnepelték. A hotel báltermében összegyűlt közönség előtt a newyorki szenátor ■ örömteljes hangulatban mondott köszönetét mind- gazoknak, akik a győzelemhez hozzásegítették. Azok között, akiket megnevezett, volt Cesar Chavez, a farmmunkások szervezője és Roosevelt Grier, Los Angeles hires, fekete futball-bajnoka. A jelenlevők különösen megéljenezték, amikor beszédében ezt mondotta: “Meg akarjuk oldani országunk problémáit és békét akarunk Vietnamban.” Feleségével oldalán és lelkes hívei által körülvéve, Kennedy szenátor, az ünneplő tömeg közepette a bálteremből kifelé vonult, hogy egy közeli teremben sajtókonferenciát tartson. Zajos, ujjongó kiséretével lassan elhagyta a termet és egy hátsó ajtón, a konyha melletti folyosón szándékozott a sajtóteremnek berendezett Colonial ’ Room-ba jutni. Kennedy szenátor nem jutott el odáig. Ez éjféli 12.13-kor volt Hirtelen revolverlövések hangzottak el. A szenátor fejéhez kapott és összeseit. A következő pillanatban a körülvevők rávetették magukat egy fiatalemberre, aki szemük láttára lőtte le a szenátort és kezében volt a gyilkos fegyver. Roosevelt Grier a bajnok és mások lövid tusa után lefogták. Leírhatatlan pánik tört ki. Robert F. Kennedyt súlyos fejlövés érte, csak pár szót mondott és eszméletét vesztette. Felesége, Ethel kétségbeesetten próbálta távoltartani a tömeget. Oivosok rohantak elő a tömegből első segélyt nyújtani és a mentők is hamarosan megérkeztek, akik Kennedyt egy közeli kórházba vitték. Onnan rövid időn belül a Good Samaritan kórházba szállították, mivel az orvosok látták, nagyon súlyos a sebesülés s. agyoperációra van szükség. Az éjjeli órákban 6 kiváló sebész hajtotta végre a rendkívül súlyos, 3 óra hosszat tartó operációt, melyből megállapították, hogy egy golyó Kennedy agyának közepére hatolt és ezt eltávolították. Állapota azonban olyan kritikus maradt, hogy nagyon kevés remény volt a felgyógyulásához. A szenátor nem nyerte vissza eszméletét és másnap jun. 5-én éjjel 1.44-kor meghalt. Yorty vörösfaló uszítást kísérel meg A leartóztatott fiatalemberről először semmit nem tudtak. A rendőrségen még a nevét sem tudták, de Thomas Reddin rendőrfőnök sietve kijelentette, hogy nem valószínű, hogy összeesküvésről van szó. Később megállapították, hogy az elfogott ember Sirhan Bishara Sirhan 24 éves, jeru- zsálemi születésű jordániai arab, aki 11 éve él az Egyesült Államokban. Lakásán házkutatást tartottak. melynek nyomán Samuel W. Yorty, Los Angeles polgármestere — aki már előzőleg faji és munkás gyűlölő hírnevet szerzett magának — Oly célzásokat tett, hogy Sirhan “bizonyára kommunista” és “lehetséges, hogy valami kommunista összeesküvés van a dolog mögött.” Visszaemlékezhetünk, hogy Kennedy elnök meggyilkolása idején Oswaldot is valahogyan a korn- munizmussal, a Szovjetunióval vagy Kubával próbálták összekötni, de nem sikerült. Most Yorty polgármester is vörösfaló rágalmakkal kísérletezik de az ilyen alattomos uszítás ezúttal sem fog sikerülni. Az összeesküvés lehetősége több mint valószínű, de hogy a sötét terv szálai hova vezetnek, azt egyelőre még nem lehet tudni Sirhan-t hatszori gyilkossági szándékkal helyezték vád alá és e sorok Írásakor esküdtszéket hívnak össze, amely a gyilkosság vádját emelheti. Sirhan a gyilkosságról eddig még semmit nem vallott. A hatóságok annyit tudtak meg róla, hogy ő maga mindig kitűnő tanuló volt, de szülei nagyon rossz családi életet éltek. Röviddel azután, hogy Amerikába vándoroltak, szülei elváltak és apja vissza költözött jordániai Jeruzsálembe (amely most izreali fennhatóság alatt van). Többen elitélték Yorty polgármester felelőtlen és uszító kijelentéseit. Többek között Thomas Lynch kaliforniai államügyész, aki ezeket jogilag helytelenítette. — Jellemző a mai amerikai megmételyezett közszellemre, hogy rövid idővel azután, hogy Lynch kiadta a nyilatkozatot, az államügyész hivatala jelentette, hogy- névtelen egyének öt ízben telefonon fenyegettek, lipgy megöük Lynch-et. A névtelen telefonhívásokat Mr. Lynch irodájába, Ronald Reagan kormányzó irodájába és a helyi bírósághoz intézték. Felháborodás az egész világon Nemcsak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon mindenütt megrendülve vették tudomásul az újabb amerikai tragédiát, az erőszak fe- lülkerekedésének ezt a legújabb megnyilvánulását. Robert F. Kennedy meggyilkolását általában ugyan annak az összeesküvésnek újabb láncszemeként tekintik, mint amelyben az amerikai reakció 1963- ban John F. Kennedy elnököt, csak rövid két hónapai ezelőtt Martin Luther King-et, valamint az elmúlt években sok más polgárjogi vezért — mint Medgar Everst és másokat — előre megfontolt tervszerűséggel legyilkolta. Úgy a kapitalista, mint a szocialista világsajtó elitélte a szörnyű eseményt. Az Izvesztia szovjet napilap az első oldalon közölte és “Az amerikai élet dzsungeljei” címen nagy cikkben elitélte az amerikai kapitalizmus erkölcsi züllését. A magyarországi lapok is egyöntetűen elitélték az amerikai “beteg társadalmat”, amelyben a politikai gyilkosságok napirenden vannak. Az amerikai katonák Vietnamban megdöbbenéssel és elkeseredéssel vették Kennedy meggyilkolásának hírét. “Ide küldenek minket, a szabadságot védeni, otthon még csak nem is jelöltetheti magát valaki... — mondotta az egyi katona. VWVWVWWWWIA/UVWWWWWWWWWWVWVWWWWWW Prága. — A Csehszlovák Kommunista Párt szeptemberre országos kongresszust hivott össze. • Washington, D. C. — A szenátus hadügyi bizottsága jóváhagyta Johnson javaslatát: Westmoreland tábornok vezérkari főnökké való kinevezését. • New York, N. Y. — A 147. utca és 7. Ave. sarkán megnyílt egy nagy szupermarket, mely szép berendezéssel, jó minőségű árut nyújt a környék fekete lakóinak. Az üzlet megnyitásához szükséges pénzt, öt dolláros részvények vásárlásából a környék lakói adták össze.
