Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-06-13 / 24. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 13, 1968. 8 Mi a különbség? Féloldalas hirdetést olvastam a minap egy ame­rikai magyar napilapban; a hirdetés szövege arra hivja fel az olvasót, hogy a junius 18-án tartandó New York állami előválasztásokon Joseph Y. Res- nickre adja szavazatát. Joseph Y. Resnick a szenátori tisztségre pályá­zik. A szenátus egyik legfontosabb feladata: taná­csot adni, jóváhagyni, vagy ellenezni az elnök kül­politikáját. A hirdetés szövege egy árva szóval sem említi a Johnson-kormány külpolitikáját. Egy árva szót sem szól a vietnami háborúról. Akik ismerik Resnick ur magatartását a vietna­mi háborúval kapcsolatban, azok tudják, hogy száz százalékban támogatja Johnson vietnami politiká­ját. * A legelemibb becsületérzés megkívánná, hogy ezl a szavazók tudomására hozza és ha a polgár -•megegyezik azzal, akkor méltán elvárhatja, hogy reá szavazzon. Resnick ur azonban hallgat, mint saz -a bizonyos “dinnye a fűben” arról, hogy ő haj­landó az amerikai ifjak újabb és újabb tízezreit a mészárszékre küldeni, hogy hazánk partjaitól 10 ..ezer mérföldre vörösre fessék a vietnami mocsara­ikat saját vérükkel és a vietnami nép vérével. A hirdetés szövege szerint Resnick ur munkás­és népbarátnak óhajtja magát feltüntetni, mint aki “harcol az emberi jogokért, a Social Security juttatások emeléséért, a Medicare-ért, a liberá­lisabb bevándorlási törvényért, az egyenlő mun­kalehetőségért minden amerikai számára, a faji megkülönböztetések ellen, a túlzottan magas kölcsönkamatok ellen, a fizetések letiltásának lehetősége ellen, a munkásellenes Farm Bureau ellen, a hatalmas cukorpanamisták ellen.” Arról azonban nem beszél, hogy a nép érdekét szolgáló minden javaslat üres álom marad mind­addig, amíg hárommilliárd dollárt pazarolunk el havonta a vietnami háború folytatására. Joe Resnick mondja: “Egy szenátor sohasem lehet annyira elfoglalt, hogy ne érjen rá segíteni, annyira félénk, hogy ne merjen szót emelni, olyan cinikus, fáradt vagy gyáva, hogy ne harcoljon azért, amit he­lyesnek tart.” Úgy véljük, hogy Joe Resnick cinikus, fáradt és gyáva, mert nem meri a szavazók elé tárni állás­pontját abban a kérdésben, ami a legfontosabb, a legéletbevágóbb az amerikai nép és az egész embe­riség részére. Resnick ur zsákba macskát óhajt eladni a sza­vazóknak. Csak a politikailag vak nem látja Res­nick ur trükkjét és csak olyan lap adhat helyet Resnick féloldalas hirdetésének, amely hirdetés­ért fizetett dollárokat fontosabbnak tartja, mint az olvasók érdekét. Mi azt ajánljuk, hogy a newyorki szavazók ju­nius 18-án Paul O’Dwyer-ra adják szavazatukat, aki javasolja: 1. az azonnali fegyverszünetet, 2. Rusk külügyminiszter lemondását és hogy 3. Mansfield és Fulbright szenátorok folytassák a tárgyalást Észak-Vietnam képviselőivel. Paul O’Dwyer őszinte, nyílt, bátor kiállása össz­hangban áll az amerikai nép érdekével. Lapunk nem kapott hirdetést O’Dwyertól, de ennek ellenére, vagy ettől eltekintve, javasoljuk, hogy newyorki olvasóink adják szavazatukat Paul O’Dwyerra. ★ Az Amerikai Magyar Szó is kap időközönként hirdetési ajánlatokat, mi azonban csak olyan hir­detést fogadunk el, amelynek tartalma nem áll el­lentétben olvasóink érdekeivel. Ez a magyarázata annak, hogy a mi lapunk nem a Resnick-féle hir­detésekből eredő dollárokból, hanem az olvasók áldozatkész centjeiből fedezi kiadásának költsé­geit. Ez a különbség a Resnick hirdetést közlő ame­rikai magyar napilap és az Amerikai Magyar Szó között. L. MILLIÓK BÚCSÚZTAK KENNEDY SZENÁTORTÓL (Folytatás az első oldalról) ingtoni Union állomástól az Arlington-i temető fe­lé, útközben megállt a Lincoln Emlékműnél, a “Feltámadás Városa” közelében, ahol a város “la­kói”, kezüket feltartották és néma tüntetéssel min­den szónál hangosabban fejezték ki. hogy “folytat­juk harcunkat, amig jogos követeléseinket teljesí­tik.”:. Mit Ígér a jövő? A meggyilkolt szenátort eltemették. A tettes várja tárgyalását, az Ítéletet. Az amerikai nép ezen újabb megrázkódtatás után í keresi az utat: merre, hová? A politikai jósok már kimondták az ítéletet: a Demokrata Párt H. H. Humphreyt és a Republiká­nus Párt Richard Nixont jelöli az 1968-as válasz­tásokban az elnöki tisztségre. A “jósok” a két párt múltban alkalmazott mód- * szerei alapján jutottak e következtetésre. Csupán egy tényezőt felejtettek el: a szavazók, a nép magatartását, döntését, elhatározását. Ügy véljük, hogy ha McCarthy szenátor a hely­zet magaslatára emelkedik, maga mögé állíthatja Kennedy szenátor támogatóit. A különböző álla­mokban lezajlott előválasztásokban a szavazók 70 —80 százaléka Kennedy és McCarthy szenátorokra adták szavazatukat. Ez a nép mandátumát jelenti, amit még a Demokrata Párt bürokratái sem hagy­hatnak figyelmen kívül—káros visszahatás nélkül. Robert F. Kennedy meggyilkolásának körülményei A Los Angeles-i Ambassador Hotelben Robert F. s Kennedy és támogatói, a kaliforniai előválasztáson elért győzelmet ünnepelték. A hotel báltermében összegyűlt közönség előtt a newyorki szenátor ■ örömteljes hangulatban mondott köszönetét mind- gazoknak, akik a győzelemhez hozzásegítették. Azok között, akiket megnevezett, volt Cesar Chavez, a farmmunkások szervezője és Roosevelt Grier, Los Angeles hires, fekete futball-bajnoka. A jelenlevők különösen megéljenezték, amikor be­szédében ezt mondotta: “Meg akarjuk oldani országunk problémáit és békét akarunk Vietnamban.” Feleségével oldalán és lelkes hívei által körül­véve, Kennedy szenátor, az ünneplő tömeg köze­pette a bálteremből kifelé vonult, hogy egy közeli teremben sajtókonferenciát tartson. Zajos, ujjongó kiséretével lassan elhagyta a ter­met és egy hátsó ajtón, a konyha melletti folyosón szándékozott a sajtóteremnek berendezett Colonial ’ Room-ba jutni. Kennedy szenátor nem jutott el odáig. Ez éjféli 12.13-kor volt Hirtelen revolver­lövések hangzottak el. A szenátor fejéhez kapott és összeseit. A következő pillanatban a körülvevők rá­vetették magukat egy fiatalemberre, aki szemük láttára lőtte le a szenátort és kezében volt a gyil­kos fegyver. Roosevelt Grier a bajnok és mások lövid tusa után lefogták. Leírhatatlan pánik tört ki. Robert F. Kennedyt súlyos fejlövés érte, csak pár szót mondott és esz­méletét vesztette. Felesége, Ethel kétségbeeset­ten próbálta távoltartani a tömeget. Oivosok ro­hantak elő a tömegből első segélyt nyújtani és a mentők is hamarosan megérkeztek, akik Kennedyt egy közeli kórházba vitték. Onnan rövid időn be­lül a Good Samaritan kórházba szállították, mivel az orvosok látták, nagyon súlyos a sebesülés s. agy­operációra van szükség. Az éjjeli órákban 6 kiváló sebész hajtotta végre a rendkívül súlyos, 3 óra hosszat tartó operációt, melyből megállapították, hogy egy golyó Kennedy agyának közepére hatolt és ezt eltávolították. Állapota azonban olyan kri­tikus maradt, hogy nagyon kevés remény volt a felgyógyulásához. A szenátor nem nyerte vissza eszméletét és másnap jun. 5-én éjjel 1.44-kor meg­halt. Yorty vörösfaló uszítást kísérel meg A leartóztatott fiatalemberről először semmit nem tudtak. A rendőrségen még a nevét sem tud­ták, de Thomas Reddin rendőrfőnök sietve kije­lentette, hogy nem valószínű, hogy összeesküvés­ről van szó. Később megállapították, hogy az elfo­gott ember Sirhan Bishara Sirhan 24 éves, jeru- zsálemi születésű jordániai arab, aki 11 éve él az Egyesült Államokban. Lakásán házkutatást tartot­tak. melynek nyomán Samuel W. Yorty, Los An­geles polgármestere — aki már előzőleg faji és munkás gyűlölő hírnevet szerzett magának — Oly célzásokat tett, hogy Sirhan “bizonyára kommunis­ta” és “lehetséges, hogy valami kommunista össze­esküvés van a dolog mögött.” Visszaemlékezhetünk, hogy Kennedy elnök meg­gyilkolása idején Oswaldot is valahogyan a korn- munizmussal, a Szovjetunióval vagy Kubával pró­bálták összekötni, de nem sikerült. Most Yorty polgármester is vörösfaló rágalmak­kal kísérletezik de az ilyen alattomos uszítás ezút­tal sem fog sikerülni. Az összeesküvés lehetősége több mint valószínű, de hogy a sötét terv szálai hova vezetnek, azt egyelőre még nem lehet tudni Sirhan-t hatszori gyilkossági szándékkal helyez­ték vád alá és e sorok Írásakor esküdtszéket hív­nak össze, amely a gyilkosság vádját emelheti. Sir­han a gyilkosságról eddig még semmit nem vallott. A hatóságok annyit tudtak meg róla, hogy ő maga mindig kitűnő tanuló volt, de szülei nagyon rossz családi életet éltek. Röviddel azután, hogy Ameri­kába vándoroltak, szülei elváltak és apja vissza köl­tözött jordániai Jeruzsálembe (amely most izreali fennhatóság alatt van). Többen elitélték Yorty polgármester felelőtlen és uszító kijelentéseit. Többek között Thomas Lynch kaliforniai államügyész, aki ezeket jogi­lag helytelenítette. — Jellemző a mai amerikai megmételyezett közszellemre, hogy rövid idővel azután, hogy Lynch kiadta a nyilatkozatot, az ál­lamügyész hivatala jelentette, hogy- névtelen egyé­nek öt ízben telefonon fenyegettek, lipgy megöük Lynch-et. A névtelen telefonhívásokat Mr. Lynch irodájába, Ronald Reagan kormányzó irodájába és a helyi bírósághoz intézték. Felháborodás az egész világon Nemcsak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon mindenütt megrendülve vették tudo­másul az újabb amerikai tragédiát, az erőszak fe- lülkerekedésének ezt a legújabb megnyilvánulását. Robert F. Kennedy meggyilkolását általában ugyan annak az összeesküvésnek újabb láncszemeként tekintik, mint amelyben az amerikai reakció 1963- ban John F. Kennedy elnököt, csak rövid két hó­napai ezelőtt Martin Luther King-et, valamint az elmúlt években sok más polgárjogi vezért — mint Medgar Everst és másokat — előre megfontolt tervszerűséggel legyilkolta. Úgy a kapitalista, mint a szocialista világsajtó elitélte a szörnyű eseményt. Az Izvesztia szovjet napilap az első oldalon közölte és “Az amerikai élet dzsungeljei” címen nagy cikkben elitélte az amerikai kapitalizmus erkölcsi züllését. A magyarországi lapok is egyöntetűen elitél­ték az amerikai “beteg társadalmat”, amelyben a politikai gyilkosságok napirenden vannak. Az amerikai katonák Vietnamban megdöbbenés­sel és elkeseredéssel vették Kennedy meggyilko­lásának hírét. “Ide küldenek minket, a szabadságot védeni, otthon még csak nem is jelöltetheti magát valaki... — mondotta az egyi katona. VWVWVWWWWIA/UVWWWWWWWWWWVWVWWWWWW Prága. — A Csehszlovák Kommunista Párt szep­temberre országos kongresszust hivott össze. • Washington, D. C. — A szenátus hadügyi bizott­sága jóváhagyta Johnson javaslatát: Westmore­land tábornok vezérkari főnökké való kinevezését. • New York, N. Y. — A 147. utca és 7. Ave. sar­kán megnyílt egy nagy szupermarket, mely szép berendezéssel, jó minőségű árut nyújt a környék fekete lakóinak. Az üzlet megnyitásához szükséges pénzt, öt dolláros részvények vásárlásából a kör­nyék lakói adták össze.

Next

/
Thumbnails
Contents