Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-13 / 24. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Thursday, June 13, 1968. 35 ország jelentkezett a Budapesti Nemzetközi Vásárra Budapesten május 17-tol 27-ig- rendezik meg a Városligetben az ipar, a kereskedelem nagy találkozóját, a Budapesti Nemzetközi Vásárt. Az idei BNV-re 35 ország jelentkezett. Először vesz részt Ausztrália, valamint Algéria és Argentina. A külföldi kiállítók a múlt évben 54,000 négyzet- méternyi területet vettek igénybe, áz idén már 57 ezer négyzetméternyi kiállítási részt kaptak. A vásár előkészületei a csarnokokban, a kiállítási területeken mindenütt javában folynak, naponta érkeznek már az áruk. A Budapesti Nemzetközi Vásár vásári bizottsága egyik gyűlésén egyébként határoztak az 1968. évi Budapesti őszi Vásár megrendezéséről. Erre először kerül sor Magyarországon. A városligeti őszi vásárt szeptember 6-tól szeptember 16- ig tartják, célja: az ipar, a kereskedelem és a fogyasztók “randevúja". Negyven országba exportálják: Százéves a magyar szalámi A szegedi Pick Szalámigyár az idén ünnepli alapításának 100. évfordulóját, a budapesti Herz Gyár pedig a 80. évfordulóját köszönti. Alig van ország, ahol ne ismernék a magyar szalámit, s jellemző keresletére, hogy az évi körülbelül hétezer tonna szalámiból több mint négyezer tonnát külföldi megrendelésre gyártanak. összesen mintegy 40 országba exportálják a magyar szalámit, s a Német Szövetségi Köztársaságban, Svédországban, Angliában és Franciaországban egyaránt a legizletesebb húsáruk között emlegetik. A magyar szalámit egészen speciális gyártási módszer és egyéni ize különbözteti meg a hasonló készítményektől. A magyar szalámit külön erre a célra tenyésztett tiszta sertéshúsból, hét féle fűszer hozzáadásával gyártják. Igazi jellegét azonban az úgynevezett száraz füstölés adja meg. A szárítás folyamán egy különleges nemes penész képződik a szalámi burkán, egy penicilin tartalmú mikroorganizmus, amely a szalámit védi a romlástól, másrészt pedig növeli táperejét. Ilyen képződmény egyetlen más gyárban készített szalámin sem található. Elsősorban ennek köszönheti, hogy a magyar szalámi meleg éghajlaton is legalább 90 napig eltartható. Magyar gépeken évi 2.5 milliárd izzólámpa és fénycső a Szovjetunióban A budapesti Egyesült Izzó termékei a világ több mint nyolcvan országába jutnak el, s jellemző e cikkek iránti keresletre, hogy tiz év alatt a vállalat exportja több mint három és félszeresére növekedett. A berendezések legnagyobb vásárlója a Szovjetunió. Az idén összesen 12 millió rubel értékben szállítanak szovjet megrendelésekre normál lámpagyártó sorokat, autólámpa-sort, ballongyártó gépsort, komplett tv-képcső gyártó berendezéseket, ampulla-gyártó gépeket és több más vacuum-technikai felszerelést. A Szovjetunióban az elmúlt tiz év során mintegy harminc gyárat rendeztek be magyar gépsorokkal. Ezek évente mintegy másfél milliárd izzólámpát és 100 millió darab fénycsövet állíthatnak elő. Az 1968—1970 között szállítandó újabb gépsorokon évente további 300 millió izzólámpa 500 millió darab különféle autó-, kerékpár-, motorkerékpár és zseblámpaizzó és 100 millió darab fénycső állítható elő. 1970-ben tehát* már több mint két és fél milliárd izzólámpa és fénycső készülhet* a Szovjetunióban magyar berendezéseken. Külföldi magyar művészek a Barlék-szemínáriumon Sándor György, az Egyesült Államokban élő magyar származású zongoraművész elfogadta a meghívást Budapestre, a nyáron megrendezésre kerülő második Bartók-szemináriumra. Bartók III. zongoraversenyét fogja betanítani, azt a müvet, amelyet 1946-ban a philadelphiai szimbfóni- kusokkal, Ormándy Jenő vezényletével ő mutatott be elsőként a világon. Az Amerikában élő magyar művész otthoni tartózkodása alatt fellép a Károlyi-kerti nyári hangversenyeken is. A hegedütanszakot Gertler Endre hegedűművész, a brüsszeli zeneakadémia tanára, Bartók egykori szonátapartnere vezeti a szemináriumon. Ez évben a tanszakon a részvevők Bartók müvei közül az I. hegedü-zongoraszonátát, a hegedű szólószonátát, a kontrasztokat és a hegedűversenyt dolgozzák fel. A Bartók-szemináriumon a hazai és külföldi müvészhallgatók több évre kidolgozott terv alapján folyamatosar. ismerkednek Bartók Béla életművével. Az idei szeminárium hazai tanárgárdája: a vonósnégyes szakon Tátrai Vilmos és Mihály András, a zongora tanszakon Kadosa Pál, Hernádi Lajos és Sólymos Péter. A gyakorlati oktatás kiegészítésére neves Bartók-kutatók tartanak tudományos előadásokat. • Külföldi vendégek Budapesten. Számos neves külföldi személyiség tartózkodott a közelmúltban Budapesten a Kulturális Kapcsolatok Intézetének vendégeként. Indiából érkezett, — a magyar lira tavaszi ünnepére — Subbas Mukherjee állami díjas költő. Tiz napot töltött Budapesten N. Hendren, Le Havre város polgármestere. Helyettese, André Heudron pedig arról tárgyalt Budapesten, miképpen építhetne ki kapcsolatokat a francia kikötőváros magyar városokkal. Michel Deguy francia költő a magyar irodalmi testületek munkálkodását tanulmányozta. PÉCS A Pécsi Porcelángyár — a világhírű Zsolnay- gyár utódja — száz éves az idén. A gyári védjegy, az öt egymás mellett álló templomtorony, amely a város régi latin nevét (Quinque Ecclesiae) szimbolizálja, sok országban ismert és becsült márka. Európa-szerte több közismert épületet diszit a Zsolnay-féle kerámia, egyebek között a hágai Békepalotát. A gyáralapító Zsolnay Vilmos (nevét utca éa muzeum viseli Pécsett, s szobra a város egyik legforgalmasabb pontján áll) 1868-ban kért és kapott engedélyt arra, hogy kis fazekasmühelyét gyárrá fejlessze. Felvirágzását és hírnevét az eozinnak köszönheti. Zsolnay egyik barátja,, Wartha Vince budapesti műegyetemi tanár bukkant rá az eozin titkára. A kerámiai készítmények színe a hajnaléval vetekszik, ezért is kapta (a görög eos-hajnal szó nyomán) az eozin nevet. Jelenleg inkább ipari porcelánt készít a gyár, s termékeinek számottevő részét exportálja: Európa, Afrika és Ázsia országaiba. A termelés nagy mérvű fejlesztése tette szükségessé, hogy a régi épületek mellett ifjakat emeljenek és a műhelyeket korszerűsítsék. Szóba került a gyár kitelepítése a városból — tervezett helye a budapesti és a siklósi vasútvonal elágazása közötte terület. A horribilis költségek miatt azonban egyelőre lekerült a napirendről a költözködés terve. Az ipari termelés nem sorvasztotta el a művészeti részleget. A ma alkotott dísztárgyak szin- dusabbak, mini* a századforduló idején készült munkák. Ez a technikai fejlődésnek, a gyártási módok tökéletesedésének köszönhető. A Zsolnay- gyár régi és uj kerámiáit a pécsi Janus Pannonius Muzeum gyűjtötte össze. Legszebbb, legértékesebb darabjait kiállították a város legrégibb — középkori — lakóházában a Káptalan utca 2 szám alatt. Ez ma a Zsolnay Muzeum. A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete és a Janus Pannonius Muzeum nemzetközi tudományos konferenciát rendez ebből az alkalomból Pécsett. A hazai szakembereken kívül részt vesznek majd rajta az európai országok iparművészettörténészei is. Kiadják a gyáralapító leányának, Zsolnay Margitnak egy eddig nem publikált regényes leírását az üzem keletkezéséről és fejlődéséről. Nem szakmai mü ez, inkább családregény vagy gyárregény. Mindenesetre pótolhatatlan forrásmunka a gyár történetére vonatkozóan. A kéziratot a ma is Pécsett élő Zsolnaiy-utód, Margit őrizte meg. A porcelángyár önálló rendezvényekkel kapcsolódik az eseménysorozatba. A tervek szerint üzemen belüli kiállítást rendez a birtokában levő régi és uj kerámiákból. Bemutatja a gyárbeli művészek, mesterek munkásságát. A Pécs főterén, az Irgalmasok Temploma előtt álló eozinkutat 1908- ban a Zsolnay -család adományozta a városnak. Ennek analógiájára a gyár vezetősége egy modern szobrot vagy diszkutat ajánlott fel a városnak, amely pirogránitiból készül majd. A városi tanács elhatározta, hogy a Zsolnay- család tulajdonában levő értékes mauzóleumot megvásárolja és felujittatsa. A család hozzájárult az eladáshoz. A gyár feletti dombon álló, két évtizede pusztuló mauzóleum valóságos iparművészeti remekmű: minden darabja művészien megfor máit kerámia. Itt van Zsolnay Vilmosnak és feleségének eozin szarkofágja. A restaurált* mauzóleumot a jubileum idején nyitják majd meg aa érdeklődők előtt. v" Bélyegek a Balatonról. — A Magyar Posta uj sorozatot adott ki, amely a Balaton szépségeit mutatja be. A 20 filléres bélyegen a Balaton-mel- lék legmagasabb hegye, a kiváló borairól világszerte ismert Badacsony, a 60-filléresen Magyar- ország egyedülálló természeti szépsége, a Tihanyi félsziget látható. Az 1 forintoson a balatonalmádi partot, a 2 forintoson pedig a tatárjárás után épített váráról nevezetes Szigligetet örökítették meg. • — Légijárat* Budapest és Luxemburg között. A magyar légiközlekedés, amely az idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, május 17-én megindítja uj járatát Budapest—Prága—Luxemburg vonalán. A MALÉV gépei egyébként jelenleg 25 ország 30 városába repülnek. Az ÉRDÉRT Vállalat az idén jól felkészült az úgynevezett famedul épitőele- mek gyártására. Több különféle rendeltetésű faház csoportokat állítanak fel a Balaton mentén. Szántódon, a Vízgazdálkodási Vállalat nyaralótelepén az idén kezdik meg az üdültetést a korszerűen berendezett famodul házakban. Bővítik a Fonyód—Bélatelepi campinget. Tizenhárom iker faház mellé még hatot építenek. Elkészül a vonyarc- vashegyi 57 faházas nemzetközi horgásztanya. Cj kikötővel és stégekkel várják a vendégeket. A képen: 13 famodul ikerház mellé az idénnyitás előtt még hatot építenek fa építőelemekből készült v kendházak a Balaton mentén
