Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-06-13 / 24. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 13, 1968. U. S. A. -1968 Az Egyesült Államok népe napjainkban történel­mének egyik legjelentősebb szakaszát éli. Jelentős 1 és életfontosságú ez a szakasz azért, mert olyan kérdések várnak megoldásra, melyek alapvetően befolyásolják, ill, megformálják úgy a jelen, mint a jövő társadalom életét és éppen ezért nem tür- ’ nek haladékot. Amikor társadalomról szólunk, per- ' sze a lakosságnak a túlnyomó többségére gondo­lunk, arra a többségre, amely munkával szerzi meg 1 mindennapi kenyerét. És mik ezek a kérdések? Mindent felölelően két égető kérdéssel állunk szem ben: az egyik a néger nép teljes felszabadulása és egyenjogúsága, a másik a vietnami háború azonna­li felszámolása. Ez a két kérdés annyira átfogó, hogy magába foglalja az összes többi felmerülő kérdéseket: a “Nagyszerű Társadalom” valóra vál­tását; a “Szegénység Elleni Hábonr’ végrehajtá- : sát; a munkanélküliség megszüntetését; az öregko- f ruak juttatásainak (Social Security) lényeges és ér­telmes felemelését; a dolgozók megélhetésének fel­• javitását, tehát a munkabérek felemelését; a köz- _ jóléti intézmények, vagyis iskolák, egyetemek, kór- ’ házak és öregkori otthonok, kis házbéres lakások, újak építését és meglevők bővítését és feljavítá­sát. Az ezekre a célokra előirányzott eleve is na­gyon elégtelen összegeket a vietnami háborúra po­csékolt hatalmas költségek úgyszólván semmivé redukálták. A fekete nép panaszai Mindezekből a hiányokból és bajokból, hivatalos kimutatások szerint, a fekete népnek aránytalanul ' sokkal nagyobb rész jut ki, mint a fehér lakosság­nak. Miután a fekete nép panaszai nagyobbak, ré­gebbiek és számosabbak, mint az összlakosságé, jogos és méltányos, hogy az ő panaszaik több fi­gyelemben részesüljenek és többet nyomjanak a latban. Nem véletlen tehát, hogy a most alakuló­ban levő uj politikai párt, a FREEDOM AND PEACE PARTY, a nevében a “szabadság” szót elébe helyezte a “béké”-nek, mert szabadság nél­kül nem lehet igazi és tartós béke. A Freedom and Peace Partv Ez a sok baj és hiány már olyan mérveket öltött és olyan nyilvánvaló lett, hogy vezető politikusok is kénytelenek voltak nyilatkozataikban erről tu­domást venni; maga Johnson elnök is több nagy beszédében orvoslást Ígért, amit hangzatos jelsza­vakban foglalt össze: “Great Society” és “War Against Poverty.” De mint rendesen, az Ígéret csak Írott malaszt maradt, a kevés amit Ígért, a szegényes összegek amiket erre előirányzott, oda­vesztek a vietnami csatatéren. Ez a legjobb, amit a Demokrata Párt nyújtani tud. A Republikánus Pártról nem is kell beszélni. Már régóta él az ame­rikai nép körében a kívánság egy harmadik, a két régitől független, politikai párt megalakulására, amely a nép, nem pedig az uralkodó osztály, érde­keiért küzd. Ma, amikor a vietnami háború miatti ‘ elégedetlenség és kiábrándulás egyre szélesebb kö- 1 röket késztet ellenzéki magatartásra, amikor már a Demokrata Párton belül is létrejött az Aggódó Demokraták csoportosulása, megérett a helyzet egy uj, független, politikai párt megalakulására. Ez az uj független párt a FREEDOM AND PEACE PARTY, a “Szabadság és Béke Párt.” Ez a párt a múlt évben Chicagóban lefolyt Uj Politika Kon­• venciója (New Politics Convention) eredményekép- 5 pen jött létre New York államban márciusban, egy Albanyban tartott nagygyűlés keretében. Ha- ’ sonló csoportosulások vannak alakulóban több más államban is. A Freedom and Peace Party junius 1-én és 2-án tartotta New Yorkban alakuló konvencióját. Ezen a konvención kidolgozták, a fekete nép képviselői­vel való teljes egyetértésben, a Párt alapszabályait és szervezetét. A két nap nem volt elegendő min­den feladat elintézésére, ezért a konvenció úgy határozott, hogy a programot a következő hetek folyamán nyilvános bizottsági ülésen fogják ki­dolgozni. Megválasztotta a Párt jelöltjeit is, még­pedig dr. Benjamin Spock-ot elnökjelöltnek, Mrs. Coretta King-et, az aljas gyilkosság áldozatául esett Martin Luther King özvegyét, alelnökjelöltnek és Herman Ferguson tanárt N.Y. állami szenátorje­löltnek. A konvencióról lapunk részletes tudósítást fog közölni külön cikkben a közeljövőben. Eugene J. McCarthy szenátor, elnökjelölt Ugyanakkor megjelent a politikai szintéren az első elnökjelölt, McCarthy szenátor. McCarthy fel­lépése élénken ábrázolja a nagyfokú elégedetlen­séget a Demokrata Párton belül, hiszen McCarthy a Demokrata Párt jelölésére pályázik. A McCarthy köré csoportosuló kortes tömegek, különösen az egyetemi ifjúság, meglepő sikere a jelölő választá­sokon megint csak mutatja, milyen szélesre ter­jedt a választók körében a Johnson-i politikával szemben való elégedetlenség. Nem csodálható, hogy haladó gondolkodásúak nagy számban csat­lakoztak a McCarthy-mozgalomhoz. ő általa vélik megtalálni a kiutat abból a politikai és gazdasági hínárból, melybe Johnson politikája vitte az orszá­got. De vajon mi az alapja ennek a bizalomnak, vajon nem vár-e csalódás ezekre a megváltó-kere­sőkre? Ma már nyilvánvaló, hogy az ország minden bajának kutforrása az a kül- és belpolitika, amely a vietnami véres és pusztító háborúba vezetett. Az ország súlyos problémáinak megoldásához az első lépés a vietnami háborúnak minél előbbi felszámo­lása. Ezt már több Ízben kijelentette az ország szá­mos gazdasági, tudományos és erkölcsi vezető sze­mélye. Kimondta ezt már régen Fulbright szená­tor is. Mi, a haladó szelleműek tábora, szintén már régen követelésünk első pontjává tettük, hogy mi­után ez a háború törvénytelen és igazságtalan, mi­után hazugságok alapján indították el és hazugsá­gok alapján folytatják Vietnam népének pusztítá­sát, az Egyesült Államok kormánya azonnal szün­tesse be ezt a háborút, vonja vissza csapatait Viet­namból és hajóit a környező vizekről. McCarthy nem bocsátkozik vitába a háború törvényessége és igazsága fölött. A háború beszüntetése céljából in­dítványozza tárgyalások megindítását (miközben a H | JJj £ f f ___________________ IA “SZABAD VILÁGBÓL” I London. — A dokkmunkások reakciós csoportja, amely ind származású angol állampolgárok beván­dorlása ellen tüntetett, javarészt ir eredetű. A szü­letett angolok nemrég ugyanúgy gyalázták a be­vándorló íreket, ahogyan ezek most az újabb érke­zőket. Irán. — Neves francia irók és tudósok tiltakoz­nak az ellen, hogy Teheránban tartják/Sz ENSZ konferenciáját az emberi jogok ügyében, holott ez ország kormánya e jogokat a legkíméletlenebbül elnyomja, lemészárolja az értük küzdőket vagy embertelen körülmények között tartja őket fogva. Ot~!> Ausztrália. — Miután itt kiirtották az un. “benn­szülöttek” túlnyomó részét (Tasmániában egyet sem hagytak meg; másutt még 1930-ban büntető expedíciókat vezettek a megmaradt néhány nyo­morult ellen) í’ilCbt kezdenek vele foglalkozni, ho­gyan lehet emberibb sorsot biztosítani a kisszámú őslakosnak és íélvérnek. £SKS Buenos Aires. — Most először mert az ország vezető intelligenciája kiáltványt kiadni, mely szoli­daritását fejezi ki Észak-Vietnammal és a háború befejezését követeli. C^S) Belgium. — A bajnok kosárlabda-csapat leszállt a dél-afrikai Johannesburgban. Egy tagjuk nem kapott engedélyt a város meglátogatására, mert fekete. Tiltakozásul az egész csapat a repülőtéren maradt­Német Demokratikus Köztársaság. — Azt hittük, a Magyarországra küldött hírhedt propaganda­ballonok botránya ezt a játékot befejezte. De- most a berlini kormány tiltakozott az ellen, hogy a nyu- getnémet “lélektani hadviselés” csoport 5 millió röpiratot dobott le az országra. CNO * Athén. — “Óvakodjatok a miniszoknyás turis­talányoktól — int az egészségügyi miniszter — mert nemi bajt kaphattok tőlük.” véres harcok tovább folynak), fegyverszünet létre­hozását, majd az amerikai csapatok fokozatos visz- szavonását. Még legjobb esetben is, ez hosszú hó­napokig huzódhatik el, különösen, ha az amerikai tárgyalók felhasználják jogászi triikkjeiket a huza­vonára. A legégetőbb kérdésben tehát McCarthy álláspontja nagyon gyenge. A McCarthy-kampány kilátásai Mi a lehetősége McCarthy jelölésének? A De­mokrata Párt gépezetével szemben úgyszólván sem­mi, amivel aztán a McCarthy-kampánynak vége is lesz, hiszen már az elején kijelentette, hogy ha nem nyeri el a jelölést, nem lép fel független jelöltként, hanem támogatni fogja azt, akit a kon­venció jelöl; tehát hűséges marad a Demokrata Párthoz. Ha pedig mégis elnyeri a konvenció je­lölését, az csak azt jelenti, hogy a Demokrata Párt vezérkara, ill. a Párt mögött uralkodó nagy tőkés hatalmak McCarthyt elfogadhatónak találják és az igazi erő McCarthy elnöksége alatt is ezeknek a hatalmaknak a kezében marad .Ha már most Mc Carthy nem lesz győztes a konvención, ami a leg­valószínűbb, mit tesz majd McCarthy sok-sok ezer­nyi követője, akik egy uj és másfajta politikai program után áhítoznak? Szerteszélednek, csalód­va és kiábrándulva, felébredve a szép álomból, mert nincs más mit tenni? Vagy pedig csatlakoz­nak egy olyan csoportosuláshoz, ha van ilyen, amelynek bár nincs reménye 1968-ban választási győzelemre, de van jövője, haladó szellemüekből tevődik össze olyan programmal, amiben bízni le­het, mert a nép követeléseit tartalmazza. Ez a cso­portosulás a FREEDOM AND PEACE PARTY Ne York államban és egyebütt. Ezért helyes és ész­szerű figyelmünket és igyekezetünket az F&P pártra összpontosítani, hogy, ha ’68-ban nem is, de ’72-ben életerős és a nép érdekeit szolgáló F&P párt szálljon szembe a két párttal és kényszerítse azoknak vezetőit a nép fontos kérdéseiben való ál­lásfoglalásra. Ez viszont nem jelenti azt, hogy most hagyjuk faképnél a McCarthy-mozgalmat, csak ar­ra ügyeljünk, hogy ebben ne McCarthy személyére gondoljunk, hanem arra, hogy ez mértéke a De­mokrata Pártban, annak régi vezetőségében és po­litikájában való szélesen elterjedt elégedetlenség­nek. VÓ. Kampány Reagan elmozdítására Kaliforniában aláírásokat gyűjtenek Reagan kor­mányzó elmozdítására, azon az alapon, hogy nem alkalmas tisztségének betöltésére. Az aláírók azzal indokolják kampányukat, hogy Reagan nem ért a közügyekhez, aláásta és meggyengítette Kalifornia egészségügyi szolgálatait, lerontotta a felsőbb ok­tatás színvonalát és személyes ambícióit a nép ér­dekei elé helyezi. Összesen 780,144 aláírást kell összegyűjteni, hogy Reagan elmozdítását a szavazók elé terjesz- szék. Eddig már 500,000 aláírást gyűjtöttek és va­lószínűleg megszerzik a többit is a julius 31-i ha­táridő előtt. Washington, D. C. — A törvényhozók 112 millió dolláros költségvetést irányoztak elő polgári védel­mi (civil defense) célokra. Stephen Young, Ohio demokrata szenátora pénzpocsékolásnak minősítet­te e nagy kiadást, de a szenátus többsége elfogad­ta a javaslatot. New York, N. Y. — Bemard E. Donovan, az is­kolaszék elnöke tiltakozott a közoktatásra elő­irányzott $1,432,468,164-es költségvetés ellen, mert véleménye szerint az összeget legalább 50 millió dollárral fel kell emelni. Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- 84 ba egy évre 12 dollár, félévre $6.50 í *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents