Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-30 / 22. szám

Thursday, May 30, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 NAGY KÉSZÜLŐDÉS A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOKRA Irta: FODOR ERNA Most lesz tiz esztendeje, hogy Szegeden megin­dultak a Szabadtéri Játékok, melyek olyan nép­szerűek, hogy úgyszólván Európa minden orszá­gából jönnek ide az érdeklődők. Nem is csoda. A julius 20-án kezdődő program csodálatosan válto­zatos lesz az idén is. A legjobb magyar művészek mellett, sok külföldi énekes, eddig 700 főt számlá­ló hat vendég művészegyüttes is szerepelt a több mint 800,000 vendég szórakoztatására és gyönyör­ködtetésére. Legtöbbet» a műsor mond. A felújítás éve, 1959, óta, nyolc operát tűztek műsorra. Közülük öt nyár szabadtéri színpadján szerepelt Hunyadi László és 13 estén volt műsoron. Bánk bán-nak ez lesz a negyedik szezonja, s egész közel zárkózik a Hu­nyadihoz; az ideiekkel együtt 11 előadással sze­repel a. statisztikában. E két adat mutatja, hogy a Szegedi Játékok eddigi legnépszerűbb szerzője: Erkel Ferenc, hiszen ha ide számítjuk még a Brankovics Györgyöt is 3 előadással, Erkel ope­rái máris a tíz évi opera előadásoknak több mint felét, 27 előadást jelentenek. Hasonló “ karriert” ezen a színpadon csak az Aida futott be, amely idei négy előadásával már ugyancsak tizenegy­szer ismétlődik a műsorban. Az 52 operaelőadás a Trubadúr 3, a Faust 4, a Don Carlos 3 és a Tu- randot 4 előadásával lesz meg. A daljátékok sora szegényebb ugyan, de előadá­saik száma nem sokkal marad el igy sem. Az is­métlődő, vagy csak egyszer szerepelt daljátékok­ból 43 előadás jön ki 1968. augusztus 20-ig. Kö­zöttük János vitézé a pálma, amely az idén harmad szór kerül szinre, s a terv szerint már 14 előadás­sal fogják jegyezni. A Cigánybáró 9, Háry János 7, csínom Palkó 5, Vidroczky és a West Side Story 4—4 estét kötött le. — A legnagyobb múltja mégis a prózai előadás­nak van a Dóm téri színpadon és ez: Az ember tragédiája. A tiz esztendőből ötben bemutatták, s előadásainak száma a Játékok felújítása óta el­éri a huszonegyet! Ezzel abszolút, utol nem érhe­tő hegemóniája van itt, egyetlen más próza sem versenyezhetett vele. A Budai Nagy Antal három­szor, Szentivánéji Álom négyszer, Hamlet három­szor került szinre. Igen változatos a tiz esztendő balett-programja. Minden évben más és más volt a táncművészet kedveimnek az ajándék. A megnyitás évében Esz- meralda, 1960-ban Jeanne d’Arc, egy évre rá Kő- virág 3, illetve 4—4 előadásban, szovjet vendég- együttesekkel. A Párizs Lángjai-t 3 estén ját­szotta a Magyar Állami Operaház balettkara, a Fából faragot királyfi a Johanna a máglyán ci- mü oratóriummal 3 estén szerepelt. Otelló és Gor- da a grúz balett vendégjátéka volt 2—2 előadás­ban, az idén a rigai vendégművészek négyszer ad­ják elő a Hattyúk tavát. Nem kevés e 25 előadás a balettkultusz terebélyesitéséért. 1967-ben négy estén láttuk vendégül a Mojsze- jev Együttest. A Szabadtéri Színpadi Játékok mellett Szeged, ez a Tisza mentén fekvő, egyre növekvő és szépü­lő város, még 100 különböző programmal várja az idén látogatóit. “Az első percben újra otthon éreztem magamat” Budapesti beszélgetés Amerigo Tóttal A modern képzőművészet “uj vulkánja”, a vi­lághírű Amerigo Tot a napokban Magyarország­ra látogatott. A magyar származású római szob­rászművész 30 esztendeje nem járt szülőhazájá­ban. Most a Kulturális Kapcsolatok Intézete ven­dégeként tartózkodik Magyarországon és a vi­szontlátásról, élményeiről igy nyilatkozott. — Ahogy anyánk ölébe kívánkozunk, úgy jöt­tem Magyarországra. Nem restellem, hogy kicsor­dult a könnyem, mikor a lábam először hazai föl­det ért... Mint mikor valaki egy homályos ab­lak előtt áll és törülgeti, hogy minél többet lás­son, ezt érzem. Keresem az emlékeket, járom Bu­dapestet és bár rendkívül sokat változott, mégis úgy érzem magam, mintha nem is múlt volna el három évtized... Ellátogattam szülőfalumba, Csurgóra, — megrendítő szürreális élmény volt számomra újra élni libapásztorkodásomat, gyer­mekkoromat. Felzaklatott és megindított». — Hosszú évek óta készülődtem erre az útra, de mindig találtam valami ürügyet, vagy nagyobb munkát, hogy halogassam. Most már tudom mi­ért, nem mertem szembenézni önmagámmal, fél­tem áz elérzékenyüléstől. Rég leszoktam róla! Most* aztán utolért. .. Túl vagyok tehát a “krízi­sen”, nagyop remélem, hogy ezentúl gyakran lá­togathatok szülőhazámba, ahol már az első perc­ben újra otthon éreztem magam. Amerigo Tot életútját csaknem 500 szobor jel­zi, rendkívül termékeny művész. Japántól Svájcig, Amerikától Dániáig, mindenütt a világon találha­tók szobrai. Legtöbb persze Olaszországban. Mun­káinak anyaga a vas, az acél és a cement*. Nem is olyan régen a gépek mozgását, formáját, értel­mét ábrázolta szobrain, reliefjein. Erről most igy beszél: — A gépektől mostanában eltávolodtam — az emberi gondolat felé. Különös dolog ez: mi szer­kesztettük meg az elektromos agyat, mi tápláltuk bele a választ kérdéseinkre, s végül már el is hisz- szük, hogy valóban ő mondja, tőle származik. Mindez a műalkotásokra is vonatkozik, önálló élet­re kelnek és átveszik szerepünket. Én most arra törekszem, hogy munkáimban az emberi gondolat erejét és hitelét próbáljam rögziteni. A világhírű vendég természetesen nemcsak a hazai tájakkal ismerkedik újra Magyarországon, hanem az itt élő barátokkal, ismerősökkel is ta­lálkozik és tanulmányozza a mai magyar szobrász- művészetet is. Mind mondja, magyar pályatársat munkásságát általában jól ismeri, amennyire le­het Rómából is figyelemmel kiséri. Amerigo Tofc tárgyalt az illetékesekkel magyarországi kiállítá­sáról is. f — Nagyon remélem — mondta —, hogy a kö­zeljövőben realizálódik a régi vágyam, hogy szá­mos itt élő barátom és a magyar közönség köze­lebbről megismerkedhessen munkásságommal. Talán már a jövő esztendőben sor kerül arra, hogy újra ellátogassak szülőhazámba. Külföldi gépek segítségével figyelemreméltóan fejlődik a magyar élelmiszeripar A magyar élelmiszeripari vállalatok múlt évi termelési értéke meghaladta az 50 milliárd forin­tot. Ez azt jelenti, hogy 1949-hez viszonyítva megnégyszereződött a termelés. Az üzemeket szinte kivétel nélkül bővítik, s ehhez nagy értékű külföldi gépeket is importálnak. A hires szegedi szalámigyárban például uj gépsort szereltek fel, amelyet az NSZK-beli Kramer und Gerbe cég; szállított. Ez percenként 115 liter szalámihus- massza töltésére alkalmas. Az amerikai Clipper cégtől vásároltók a kaposvári nagy teljesítményű gabonaszáritó berendezést, az egri cigarettagyá­rat pedig a Német Szövetségi Köztársaságból im­portált korszerű gépsorral bővítették. Szabadegyházán helyezték üzembe az osztrák Schoeller cég uj rendszerű takarmánysilóját. A budapesti Kozmetikai és Háztartásipari Vállalat az olasz Gidi cégtől importált szappancsomagoló­gépet, A holland Staalkat cégtől vette a magyar baromfiipar a nagy teljesítményű, óránként 36 ezer tejást válogató gépsort. A magyar konzerv­ipar bővítéséhez is számos külföldi berendezést vásároltak. A Szegedi Konzervgyárban például korszerű, automatizált gépsort helyeztek üzembe a gyümölcs feldolgozására, óránkénti teljesítmé­nye 7 tonna konzerv. A Budapesti Konzervgyár­ban nagy teljesítményű olasz gépeket állitottafe be, amelyeket a M. A. I. E. R. cég szállított* E gé­pek óránként 3,520 paradicsomkonzervet állíta­nak elő és csomagolnak be. A Nagykőrösi Kon­zervgyárban nagy értékű konzervdoboz litografá­ló és lakkozó berendezést állítottak munkába, amelyet az angol Controlled Heat and Air Ltd. gyártott. EGYHÁZI KRÓNIKA — Az egri szemináriumban Brezanóczy Pál püs­pök. apostoli kormányzó szerpapokat szentelt feL A szertartás az eddigi latin helyett magyar nyel­ven folyt. — A ferences rend teljes tanácsa a közeli he­tekben Rómában gyűl össze évi kongresszusára. Az együk előadó Király Ferenc Pacific, a magyar- szláv rendtartományok tanácsosa lesz. — Az Esztergomi Főegyházmegye liturgikus* bizottsága uj Oltári Misekönyv kiadását határoz­ta el. — Tizenegyedik kiadásban jelent meg a buda­pesti- Szent István Társulat gondozásában dr. Cza- pik Gyula volt egri érsek Áldjuk az Urat! cimü ima- és énekeskönyve. — Kétszáz éves fennállását ünnepelte a Heves megyei Mezőtárkány katolikus temploma. Az ün­nepi szentmisét dr. Révész Géza plébános mutat­ta be. — A katolikus egyház gyásza. Prause József kanonok, aki 41 évig volt Gyömrő köztiszteletben álló papja, 74 éves korában elhunyt*. Dr. Halmos Béla püspöki tanácsos, diósdi katolikus plébános 75 éves korában meghalt. — Kisláng Fejér megyei községben a katoliku­sok és reformátusok közösen Szentirás-kiállitást rendeztek. Negyvenhárom különböző kiadása Szentirás szerepelt a kiállításon, a legrégebbit 1824-ben adták ki, a legújabb 1967-ben jelent meg. A Magyar Szó tájékoztat az óhazáról, csatlakozzon Ön is az olvasók táborához! Az Országos Gumiipari Vál­lalat a közelmúltban adta át — sajtó bemutató kere­tében — Jókai téri bemutató termét

Next

/
Thumbnails
Contents