Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-18 / 3. szám
4 AMERIKA! MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 18, 1968 Fodor Erna: AZ ÜT, AMELY A FEHÉR HÁZBA VEZETETT n. f. A HÁBORÚ UTÁN ' Az üzleti világ élvezi a háborút, hiszen szuperprofitot csinál belőle. A háború után viszont a rombolások helyreállításából is nagy haszonra tehet szert egy jól felkészült nagyipari vállalkozás. Az tí.S. volt az egyetlen ország, amely nemhogy nem szenvedett a háború pusztításaitól, hanem egyenesen hasznot húzott belőle. Vállalatok, mint Brown és Root, vagy Kaiser és Reynolds többek között nem csupán mammut vállalatokká nőttek a háború által, de tönkretették külföldi konkurenseiket is és hatalmas tőkebefektetéseket létesítettek külföldön is. Brown & Root olyan nagy lett, hogy üzleteinek már csak 12 százalékát bonyolította le kormányunkkal 1966-ban. Saját bevallásuk szerint 36 országgal álltak üzleti összeköttetésben, részben privát cégekkel, részben kormányokkal. Persze 12% sem kismiska, ha meggondoljuk, hogy mennyi Brownék vagyona, hiszen csak a háborús szerződésekből több mint egymilliárd dollárt kerestek az utolsó 27 évben. A háború utáni első nagy szerződésük a guami haditengerészeti repülőbázis felépítése volt; ma ez adja a legfontosabb hadibázist Vietnam ellen. Csak a haditengerészet szerződése 130,000,000 dollár volt, de mint a legtöbb esetben, ez is sokkal többe került a végén, mint amennyit előre kialkudtak. Még mielőtt ezzel elkészültek Brownék, újabb megrendeléseket kaptak a Csendes-óceán szigetein, Koror, Ponape, Turk és Saipan-on. A hidegháború már dühöngött; a Hirosima utáni öt év alatt ismét 100:000,000 dollár ment Brownék zsebébe. Kanadában és Alaszkában is építettek hadibázist. A koreai háború alatt 10 millió dollárt kaptak Brownék a középnagyságú tankok rendbehozásáért. Johnson a szenátusban Közben Johnson is gyorsan emelkedett a szenátusban. 1953-ban a kisebbség vezetője, majd ’54- ben, újraválasztása után, már a többség vezetője. Tagja a szenátus hadi bizottságának, ’50 után elnöke a háborút előkészítő bizottságnak (Preparedness Subcommittee). Természetes tehát, hogy nagy t)efolyása volt a szerződések kiadásánál. Köztudomású, hogy LBJ a szenátusban Eisenhower legjobb segítője volt és igy természetesen közeli barátságban volt az elnökkel is. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen mindketten hasonló érdekeltségűek voltak. A nagy olaj- és gáz-vállalatok, a légüri és honvédelmi üzérek, a nagy hadi-ipari komplexumok emberei. Érthető tehát, hogy Eisenhower alatt is hatalmas szerződések kerültek Brownék kezére. Mikor Adlai Stevenson ellen Ike-t választották meg a “demokrata” Texasban 52- és 56-ban, ríem kis szerepe volt ebben — a színfalak mögött — Johnson “kifutójának”, John Connallynak és természetesen a Brown & Root cégnek, illetve George-nak és Hermannak. Az ’50-es években két fronton harcolhattak Brownék. Európában, már Franciaországban építették a NATO bázisát, Ázsiában pedig folyt a ko- í I MAGYAR SZÓ BANKETT | NEW YORKBAN f HáMtK HÚSA l ALKALMÁBÓL $ 0 á e 1968 március 17-én, vasárnap délután £ 1 órai kezdettel % Az ünnepély során megemlékezünk Gellért Hugó | J. 50 éves munkásmozgalmi tevékenységéről | az IRVING PLAZA HALLban, \ 17 Irving Place, New York, N. Y. & < Ünnepi szónok: REV. GROSS A. LÁSZLÓ s» Chicagóból & j ÍZLETES EBÉD — PROGRAM | ? Részvételi dij személyenként $5.00 1 Rezerválja helyét minél előbb a lap Kiadó- S hivatalában: AL 4-0397 számon X reai háború, ami 200 millió dolláros plus szerződést jelentett részükre. Utána Spanyolországban a Raymond International és Walsh Construction Com- pany-val dolgoztak együtt egy 357 millió dolláros “cost plus contract”-on (a befektetés összege után a háború alatt a kormány 33%-os profitot engedélyezett) a haditengerésze részére. A Houston Post jelentése szerint 150 cég igyekezett e szerződéseket megszerezni. A Brown—Raymond—Walsh konzorcium épített ekkor négy óriási légi bázist és egy hatalmas haditengerészeti központot. Építik a hadibázisokat Az U.S. General Accounting Office (GAO) 1960 és ’63-ban jelentette, hogy a BRW cég (Brown— Raymond—Walsh) az engedélyezettnél 6.7 millió dollárral több adminisztrációs költséget számított fel és azt be is kollektálta. Ez a jelentés igen diplomatikus formában ugyan, de mégis a kongresz- szusban történt. A GAO csak egy esetben 3 és fél millió dollárt fizetett ki. Bár tiltakozott, minden felszámolt összeget kifizetett, még a bónuszokat is, holott a szerződés szerint Brownéknak ezt a profitból kellett volna fedezniük. A GAO kérte McNamara honvédelmi minisztert, hogy indítson eljárást Brownék ellen. A haditengerészet viszont kijelentette, hogy a “szerződés szerint a BRW nem köteles a kifizetett összeget visszaadni.” Azt is állította, hogy újabb megrendelésekkel majd visszakapják, mert nem adnak Brownéknak előleget. A GAO azonban tudta, hogy édes-keveset kaptak vissza az ipán triumvirátustól. A spanyol haöibázisok építése, illetve a fenti ellentétek alatt a haditengerészet minisztere John Connally volt, aki éppen olyan régi barátja volt Brownéknak, 'mint maga Lyndon. Különben, mikor 1964-ben Connallyt Texas kormányzójává választották, a Brown cég és minden leányvállalata sokezres adakozással támogatta megválasztását, így nem meglepő, ha a GAO kellemetlenkedéseit elhalgattatták. Azt hihetnénk, hogy a Pentagon most már nem ad szerződést olyan társaságnak, amely nyilvánosan rabolt a kincstártól. Dehogy is, Raymond International és Brownék kapták meg a történelem legnagyobb hadibázisának felépítését Vietnamban. A GAO ugyan újra belenézett a könyvekbe é^ olyan adatokat hozott fel, amelyek mellett eltörpült még a spanyolországi csalás is. A Cl A és a Brown & Root cég A Texasban levő houstoniak, ha azt akarják kimutatni, milyen óriási nagy és hatalmas valami, akkor a Brown & Root céghez hasonlítják. Igaz, Brownék nem keresik a publicitást, sőt ha csak lehet titkolóznak és kitérnek minden kérdés elől. A Time magazinnak adott interjújában George minden kérdés elől kitért. “Nem vagyok erről informálva, nem tudom — vagy csak egyszerűen — nem” — mondotta. Pedig a Time magazin tudósítója csupán a “pénzügyi birodalom” ügyeiről kért felvilágosítást. Azonban elég adat került nyilvánosságra, hogy a Johnsont támogató vállalat hatalmas megnövekedése, amely a politikusok befolyásának köszönheti krőzusi vagyonát, megdöbbentse még az amerikai pénzügyi köröket is. Bizony sokat fejlődött a kis útépítő cég. 1935- ben vagyoni kimutatása $658,000, ebből tiszta profitja abban az évben $122,000. Két évre rá, amikor a New Deal szerződései befutottak, már $1-, 147,000 a vagyoni állománya. 1942 junius 30-án, a háborús szerződésekből $5,332,000 lett a vagyona, a Brown hajógyáron kívül, pedig ez hozta tulajdonképpen a legnagyobb háborús profitot. 1954- ben, még a spanyol hadibázis-szerződés előtt, $27,- 497,000-t tesz ki vagyoni kimutatásuk a nyilvánosság előtt; amit nem hoznak nyilvánosságra, arról nem szól a fáma, pedig Brownék híresek e tekintetben is, ügyesen takarják, amit takarni óhajtanak. Hogyan nő a finánctőke Herman Brówn halála után 1962-ben, George eladta a részvénytársaságot állítólag $36,745,000- ért a Halliburton Companynak, természetesen ugyanakkor Halliburton részvényeket is kapott az üzletért. A Brown & Root cég most is önállóan működik, mint Halliburtonék leányvállalata. Az “Engineering News Record” megbízható jelentése szerint, egyedül a Brown & Root cég 1965-ben 639 millió dolláros üzletet -kötött, ebből $211 miihót külföldön. A világ bármely részében, ha nagy összegek befektetéséről van szó, George Brown neve szerepel. Biztositó társaságokat, bankokat, nagybirtokokat kontrollál, a gáz és olajon kivül. Övé a Texas Eastern Transmission Co., amely 143 millió dollárért felvásárolta a kormány által épitett kis- és nagy olajvezetékeket. Ennek értéke 1.1 milliárd dollár volt 1966-ban. így kerültek Brownék az olajiparba és igy került Johnson is közeli összeköttetésbe az olaj-ipari érdekeltségekkel. George Brown egész karrierje alatt “nem feledkezett” me(g politikai barátairól. Csak egy bankban, a Capital National- ben Austinban együtt voltak a Brown érdekeltségek 1964-ben Ed Clarkkal, aki ma Johnson ausztráliai nagykövete; a volt két texasi kormányzóval, A. Shivers és D. Moodyval; továbbá 2 Johnson által konrtollált Trust Fund s a Brazos-Tenth-Street Co. Herman volt a 91 millió dollárt érő bank elnöke. A bankot ma a texasiak által “Johnson csoport”- nak nevezettek uralják. Ez egy része annak, ami úgy néz ki, hogy Johnson az egész közép-texasi bankérdekeltségeket uralma alá szervezi. Azért, ha Brown átadta is kis austin-i bankját Lyndonnak, még mindig ő a vezető bankár Houstonban. Nagy érdekeltsége van a 900 müliós First City National Bankban és a jelentések szerint legalább hat másban. Azonkívül már régen vannak ipari érdekeltségei Texas határain kivül is. Ö az International Telephone and Telegraph igazgatója, az ARMCO acélipar, a TWA és más óriási iparágban is érdekelt, ki tudja, mennyi más, eddig fel nem fedezett érdekeltségei vannak, ezeken kivül is, hisz ma már ügyesen lehet eltakarni dolgokat. Az adómentes alapítványok az ellenforradalmak szolgálatában Még egy neves családi érdekeltségük van Brownéknak: a Brown Foundation, amelyre Herman, vagyonának nagy részét hagyta és ahova a Halliburtonék által kifizetett 36 millió dollár nagy része is befolyt. 1965-ben $74,490,000 volt tőkéje. Ezen alapítvány adómentes befektetése csupán részvét nyékben 55,882,000 dollárt tett ki. Komoly összegeket adott a Lyndon B. Johnson State Park és a gazdag olaj-egyetem, á Rice University részére. Szép összegeket adott a Vernon Fund részére is, amely egyenesen a CIA-hez vezet Washingtonba. 95,000 dollárt adott ’60-ban, 150,000-ret ’62-ben, de a CIA Radio Free Europe-t sem hagyta ki bőkezűségéből. Külön említést érdemel a Brown alapítvány adománya a CIA által támogatott “American Friends of the Middle East” (AFME — arab országok) részére. Igaz Brownék szép hasznot is húznak az olajvállalatok részére nyújtott szolgálataikból. Az AFME-nek adott, rekordon levő, első adományuk 1960-ban 50,000 dollár volt. Rövid idő múlva szerződést kaptak az olajcsövek lefektetésére Saudi Arábiából, az U.S. Oil Co. Arabian— American Oil Co.-tói. Az U.S. Oil is sokat ad az AFME-nek. ’62-ben Brownék ismét adtak 50,000 dollárt, de ’64-ben már 150,000-ret adakoztak, mert jöttek a Közép-Keletről a szerződések. Brownék (Folytatás a 12-ik oldalon) SOBEL OVERSEAS COUP. IKKA FŐÜGYNÖKSÉG, U. S. A. 1484 S. Third Avenue New York, N. Y. 10028 (A 83-ik és 84-ik utcák között) , Telefon: 212-535-6490 Vámmentes küldemények és gyógyszerek MAGYARORSZÁGRA es CSEHSZLOVÁKIÁBA IKKA-TUZEX IBUSZ hivatalos képviselete S)3SSSSS&SSSSSS@SSSSSSSSSSS3SSSSSS«
