Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-18 / 3. szám
Thursday, January 18, 1968 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 így működik a demokrácia Ha az Egyesült Államokban igazi demokrácia volna, akkor egyetlen meglévő párt sem kapna többséget, mert az elégedetlen szavazók elsöpörnék ezeket a professzionista politikusokat. Igaz, hogy a lakosság jelentékeny része közönyös a politikával szemben és nem is megy szavazni, mert nincs kire. A választások milliókba kerülnek, az elnökválasztás pedig 100 millió dollárba. Ki adja ezt a hatalmas összeget? A “Big Business”. Az amerikai napilapok 80 százaléka republikánus és a nagytőkések kezében vannak. A lapok reklámból élnek, igy a gazdag emberek megfojthatják őket, ha nem az ő nótájukra táncolnak. A kongresszus lenne hivatva arra, hogy a demokráciát fenntartsa, hiszen a képviselőket kétévenként és a szenátorokat 6 évenként választják. A kongresszus “rangidősségi jog”-rendszere révén az elnökség a bizottságokban a déli államok hamisan megválasztott urai kezébe kerül és azok dirigálják a törvényhozást. Ezen aránylag könnyen lehetne változtatni, de egyelőre nincs rá remény. A hivatásos konzervativ politikusok minden ujitást elleneznek, ezért nem tudott semmit sem keresztülvinni a fiatal Kennedy. A demokrácia másik ellensége: a lobby-isták, a kijárók rendszere. A kijárók ereje abban áll, hogy a gazdag emberek és a nagy részvénytársaságok milliói állanak a hátuk mögött és minden amerikai választást “választási adományokkal” pénzelnek és befolyásolnak. Igen jó szakértőket küldenek ki, kik a főként ügyvédekből álló törvényhozóknak a saját szájuk ize szerint megmagyarázzák a törvény gazdasági és technikai következményeit. A befolyásért házalóknak köszönhetjük, hogy a gyilkoló szerszámok szabad árusítását nem lehet —^korlátozni, akárcsak az égbekiáltó uzsorát e tőkegazdag országban. Kijárók akadályozták meg 20 éven át a Medicare-t; az öregek és szegények teljes ellátását még ma sem lehet keresztülvinni, mert azt “szocializmus”-nak bélyegzik. Az automobil gyárak kijárói rovására írhatjuk az országutak baleseteit, évenként 50 ezernél több halottal. A dohánygyárak kijárói akadályozzák a figyelmeztetést arra, hogy a dohányzás az irtózatos rákbetegség okozója. A repülőgépgyárak kijárói az okai a bűnös bombázásoknak Vietnamban és a célszerűtlen gyártás fokozásának. A kijárók az okai, hogy a gazdagok kibújhatnak az adók alól, a munkásemberét pedig hiány nélkül levonják a bérből. Az olaj-milliók adómentessé teszik a texasi uj milliárdosokat a törvénybe iktatott igazságtalan 27 és fél százalékos kedvezmény utján. Ugyancsak ők akadályozták meg a természetes gáz árának leszállítását. A Telstar a nemzetnek 175 millió dollárjába került, és 25 milliárd dollárt költöttek a légürtudomány fejlesztésére, ami a Telstart lehetővé tette. A kijárók keresztülvitték, hogy a Telstart az American Telephone and Telegraph tőkeerős cég kapja ajándékba. Folytathatnánk ezt oldalakon keresztül és beszélhetnénk a mozi-kijárókról is, akik, ha rajtuk múlna, még a III. világháborúba is belesodornának bennünket. A SZÁMOK BESZÉLNEK | írja: Eörsi Béla | § 12345678!H)0S12345678Í)0S1234567890S1234567890S12358* IííMÉT KAPHATÓ sssssssssssssssss| fLEARN HUNGARIAN” j Bánhidi-Jókay-Szabó kiváló nyelvkönyve » angolul beszélők részére, akik magyarul % akarnak tanulni ® Gyönyörű keménykötésben, finom papiron, raj- 8j « zokkal és képekkel — 530 oldal — a Budapesti aj Tankönyvkiadó Vállalat kiadásában Ara $4.00 és 20 cent postaköltség % Megrendelhető a t MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALABAN | 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 | Vidor Perlő: A GÖRÖG KÖTVÉNYEK, AZ ESSO ÉS A LITTON Már korábban említettem, hogy miként kenye- rezték le a görög diktátorok a Standard Oil-t, a Litton Industries-t és másokat, New York és Los Angeles kapzsi, agresszív milliárdos vállalatait. Csendesen udvarol már egy ideje a Papadopoulos banda a Wall Street keselyűinek, azoknak a bankároknak, akiket a Foreign Bondholders Protective Council képvisel és akik a tönkrementek kiszipolyozásával foglalkoznak. A ’30-as és ’40-es években a legtöbb nemzetközi kötvény elértéktelenedett, a gazdasági krízisből és a németek támadásából kifolyólag és azok a szerencsétlen flótások, akik ezeket a 20-as években vásárolták, ekkor “bagóért” adták el az ilyen üzleti specialistáknak. Ezek a jó összeköttetésű üzletemberek megvárták, mig washingtoni embereik sokmilliárd dollár “külföldi segély”-t utaltak ki és katonai bázisokat állítottak fel, amelyekkel reakciós, együttműködésre hajlandó kormányokat segítettek hatalomra. Minden ilyen esetben az elértéktelenedett kötvényeket nyújtották be “kiegyezésre.” Összesen több mint 60 millió dollár értékű kifizethetetlen görög kötvény volt és angol tulajdonban nagy mennyiségű sterling kötvény. 1948—52 között a “legjobbakat”, az 1948-as 6-osokat és a 1924-es 7-eseket, 1000 dollár értékben potom 50— 100 dollárért lehetett megvásárolni — a paritásnak 5—10 százalékáért. A jobboldali görög kormány 1962-ben megállapodott a Foreign Bondholders Protective Council- lal, hogy 136 dollárt fizet készpénzben minden ilyenfajta kötvényért, hogy 2—3 százalék kamatot fizet és 1967 végéig kisebb összegeket fizet be egy törlesztési alapra a későbbi fizetés garanciája nélkül. Ez a részleges kiegyezés a bondok árát kb. 400 dollárra növelte. 1967 májusában, egy hónappal a puccs után és közvetlenül a julius elsejei határidő előtt, a diktatúra bejelentette, hogy továbbra is, állandóan fizet a kötvényekért és azt is megígérte, hogy egyes kötvények kamatját 3 és fél százalékra emeli. A kötvények, amelyekre már 136 dollárt fizettek, most egyszerre 490 dollárra szöktek 1967 végén. Ez megfelel 626 dollárnak azoknál a bondoknál, amelyeket ez összeg egy tizedéért lehetett megvásárolni a második világháború után. Ez az üzlet 35 millió dollár értékű kötvényekre vonatkozott. A király rosszul sikerült puccs-kisérlete újabb olajozást kívánt Washington gyors támogatásának biztosítására, az egyre növekvő tiltakozás ellenére. December 21-én, a krízis kellős közepén, a görög kormány fizetési tervet ajánlott fel a 7 millió dollár értékű, 3%-os, 1931-ben kiadott váltókra, melyeknek lejárata eredetileg 1934—36-ban volt és amelyeket olyan értéktelennek tekintenek, hogy nem is jegyzik többé a tőzsdén. Ennek a papírdarabnak a tulajdonosai egyszerre $249.02-t kapnak kézhez és $522-t a következő négy év alatt, mely összesen, minden 1000 dolláros kötvény után $801.02. Görögország minden költséget és dijat a First National City Bankhoz fizet be, mely a közvetítő szerepét tölti be. Most térjünk vissza az ESSO—Pappas és a Litton vállalatokra. Az aktákba való betekintés megmutatja, milyen nagy mértékben függnek a görög diktatúrától. Az Esso—Pappas üzletet 1962-ben kötötték meg a reakciós, jobboldali kormánnyal, a középpárti Papandreou és a baloldali pártok ellenállásával szemben. Amikor Papandreou lett az elnök, ő kény szeritette Esso—Pappas-éket, hogy radikálisan revideálják feltételeiket és igy meglehetős összegek jutottak a görög kormánynak is. Korlátozták a profitot, eltörölték a Standard Oil szállítási monopóliumot, úgyhogy a görög kormány szovjet olajat is importálhatott cserébe felesleges mezőgazdasági termékeiért. Ezeknél a tárgyalásoknál 1964-ben, a U.S.-t Pappas képviselte, aki egyúttal Johnson elnök különleges követe is volt. Nem láttam azóta újabb jelentést, de: Mennyi maradt meg a görög kormánynak az 1964-ben adott engedményekből? Litton volt a közbenjáró abban a nagy hasznot hajtó üzleti tranzakcióban, 1966 elején, amely Kréta szigetét és a Nyugati Peloponessus szigeteket a U.S. vállalatok rendelkezésére bocsátotta. Ez Papandeou megdöntése után, de a katonai diktatúra kikiáltása előtt történt. Ekkor az ellenzék még mindig felszólalhatott és a parlamentben vádat emeltek, hogy a Litton vállalat, mint Görögország kényura, “az országot Európa Kongó-jává változtatja.” A növekvő ellenállás nyomására Litton 1966 szeptemberében felmondta a szerződést. De a vállalat szószólói a görög képviselőket hibáztatták, mondván, hogy a szerződés felbontása “elmozdítja Litton-t a görög politikai csoportosulások ellentmondásainak kereszttüzéből, de a Litton-vállalat amúgy sem politikai szervezet.” A kis ártatlanok! 1967 május 15-én, rövid,24 nappal a katonai puccs után újból aláírták a 828 millió dolláros szerződést, melyből Litton 1.9%— 2.25% bizományi dijat kap minden megszerzett befektetésre és 11%-ot “rezsiköltségre,” mely a számítások szerint a következő években 10 millió dollárt tesz ki. Persze teljesen távol áll a politikától a vállalat igazgatója Hewy Salvatore, Goildwater 1964-es Jía- liforniai kampányának fő finanszírozója, úgyszintén a másik igazgató, a hírhedt Strangelove típus, Carl A. Spaatz, nyugalmazott generális! A kötvénytulajdonosok busás jutalmazását és az amerikai vállalatok zsákmányát a görög nép saját verejtékével fizeti meg. De az amerikai adófizetők is megfizetik, amikor kénytelenek “külföldi segély” címén óriási adókat fizetni a görög generálisok, madzagon rángatott politikusok számára. Nem más ez, mint nemzetközi összeesküvés mindkét ország népének rovására. Gengszterek névjegyzéke Egy chicagói társadalmi szervezet “Ki kicsoda" zsebkönyvet adott ki, amely kizárólag a gengszterbandák főnökeinek személyi adatait tartalmazza. A zsebkönyv 214 “nagyfej” személyi adatait foglalja össze. A zsebkönyvet megjelentető chicagói, bűnözés ellen küzdő bizottság saját adatain ki- vül hatósági, hivatalos értesüléseket is felhasznált*. A könyv behatóan foglalkozik azzal a 13 vezető gengsztervezérrel, akik a chicagói bűnöző-szindikátus irányitó tanácsának tagja. A zsebkönyv 43 vállalatot is megnevez köztük, vendéglőket és moteleket, amelyek a gengszterek álcázására szolgálnak. A bizottság vezetője kijelentette, hogy a zseb könyvben feltüntetett személyek közül sokat egyáltalán nem lehet biróságilag felelősségre vonni. “A szindikátus vezetői sikeresen elhatárolták magukat a felelősségre vonástól.” i A karrier titka Ki képviseli Svédországot külföldön? Cáfolhatatlan tény: 58 nagykövet közül 50 az első, öt a második és három tartozik a harmadik társadal- mi csoportba. (Az első társadalmi csoportba azok tartoznak, akiknek évi jövedelme meghaladja az 50 ezer koronát, a másodikba azok, akiknek évi jövedelme meghaladja a 25 ezer koronát, a har- madikb pedig azok, akiknek évi jövedelme nem éri el a 35 ezer koronát.) Egy munkás származású sincs köztük. f — Külföldön rátermett embereknek kell képviselniük az országot. A munkásfiuknak nem volt lehetőségük művelődni — válaszolják a svéd diplomaták összetételét érintő bírálatokra. Kérdés, a müveltség-e a döntő? Kiderül, hogy nem, mert 27 nagykövet gimnáziumi végzettségű. Szembetűnő tény, hogy a harmadik csoportba tartozó diplomaták iskolai végzettsége magasabb, mint arisztokrata kollégáiké. Ketten docensek, egy pedig a bölcsészettudományok doktora. A nagykövetek döntő többsége — bárók, udvar- nagyok, kormányzók, tanárok, lelkészek, diplomaták és tisztek fiai. Feleségük származása is beszédes tény: tizenegyen, vagyis 20 százalékuk diplomata lánya. New York, N. Y. — David Dellinger, az amerikai békemozgalom egyik vezére csomagot kapott a posta utján, melyben egy bomba volt. Szerencsére a bomba nem robbant fel.
