Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-05-23 / 21. szám
Thursday, May 23, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Részt vettem a “Horizons Research” jelentős, uj torontói központnak Marx 150. születésnapja tiszteletére rendezett egyhetes programjában. Kimagasló eseménye volt a programnak egy informális megbeszélés közgazdászokkal és politikai egyénekkel, a kanadai gazdaság amerikai befolyását illetőleg. Olyan mértékben vette át az U.S. Kanada iparát és természeti kincseit, mely egy politikailag fü0 getlen országban minden eddigit felülmúl. 1963- ban már a kanadai gyáripar 60%-a, az olaj és gáz 74%-a, a bányászat és kohászat 59%-a külföldiek kezében volt. Ennek négyötödét U.S. részvénytársaságok képezték. Nagy kanadai bankárok és üzletemberek is érdekelve vannak az amerikai vállalkozásokban; befolyásuk alárendelt, de szép remune- rációban részesülnek. Időnként elégedetlenség nyilvánul meg emiatt kanadai üzleti körökben. Ez évben professzorok egy csoportja Walter L. Gordon államtanács elnök testületé részére lesújtó, mindent átfogd jelentést adott le, melynek cime: A külföldiek tulajdona a kanadai ipar szerkezetében. A benne foglalt javaslatok. habár nagyon enyhék, nagy aggodalmat kel-, tettek az U.S. részvénytársaságok vezetőségeiben. Gordon 1966-ban maga is irt egy könyvet erről a kérdésről, melyben kifejezte, hogy a hólabdaszerűen növekvő külföldi befektetések Kanadában az U.S.-al való gazdasági egyesülésre vezetnek, amely “szerencsétlenség lenne Kanada részére, mert ilyen körülmények között a legnagyobb gazdasági fejlődés a határoktól délre menne végbe és a fiatal kanadaiak százezrei az Egyesült Államokban lennének kénytelenek munkát keresni. Ez elkerülhetetlenül a kanadai életszínvonal süllyedésére vezetne azok részére, akik itt maradnak. Ezt minden áron meg kell akadályoznunk. A közönség minden párt politikusaitól elvárhatja. . . nyilatkozzon, mi az álláspontja országunkban a külföldi befolyás kérdését illetőleg. Országunk jövője attól függ, mire határozzuk el magunkat. Remélem, hogy vezetőink és a kanadai nép nagy többsége. . . azt határozza, hogy függetlenségünkért érdemes harcolni.” Gordon programja a következőkből áll: Szorgalmazni kell az U.S. tulajdonban levő vállalatok kisebbségi részvényeinek áruba bocsátását kanadaiaknak. e-* Több pénzügyi információt kell kikényszeríteni az U.S. tulajdonban lévő vállalatoktól. Nagyobb adókat kell kivetni rájuk és alá kell vetni őket a kanadai gazdasági szokásoknak és törvényeknek; ezáltal csökkenne az U.S. fizetési mérleg védelméből és a kommunista-ellenes kereskedelmi szabályokból eredő hátrány. Meggyőzéssel és enyhe nyomással és nem büntető intézkedésekkel kell ezt elérni. v* A kormány és privát kanadai cégek közreműködésével egy Canada Development Corporation-t kell felállítani, amely kanadai védnökség alatt nagy építkezéseket kezdene. Eszerint nem történne kísérlet amerikai tulajdonban lévő nagyvállalatok visszaszerzésére,'vagy jövőbeli amerikai befektetések megakadályozására. Uj erők nyomulnak előre De most uj erők vannak kibontakozóban, amelyek képesek lesznek jelentős támadást intézni az amerikai dominálás ellen. Ez az oka annak, hogy Gordon és az államtanács jelentése az eddigieknél erélyesebb volt. Az uj erőket a kanadai munkásság, a francia—kanadai függetlenségi mozgalom, a haladó szellemű ifjúság, a háboruellenes csoportok, a politikai baloldal az uj Demokrata Pártban és a Kommunista Párt kibontakozó koaliciója képezi. Az uj Demokrata Párt egyre jobban eltávolodik korábbi álláspontjától, amelyben az U.S.-el való gazdasági egyesülést támogatta. A Kommunista Párt a hidegháború éveiben előljárt az amerikai dominálás elleni mozgalom felépítésében és újabban egyre nagyobb befolyása van; jónéhány helyi választásból sikeresen került ki. Az acélmunkások és a Canadian Federation of Labor most végétért konvenciói élesen elszakadtak az U.S. külpolitikától Vietnam, NATO és a NÓRÁD kérdésében. Ez utóbbi az a “védelmi” rendszer, amely U.S. katonai központokat állít fel Kanada területén. A konvenció eltörölte az amerikai sugalmazásu kommunista-ellenes határozatokat. Mindezzel politikailag előkészítették a talajt arra, hogy a munkásság komoly gazdasági programot kezdeményezzen, melynek éle az U.S. által dominált monopóliumok ellen irányul. Megbeszéléseinkben nem dolgoztunk ki határozott programot Kanada gazdasági függetlenségére, de egy ilyen program esetleges kidolgozására a következő javaslatok domborodtak ki: • Elsősorban kanadai tőkére kell szorítkozni a külföldi tőke helyett. Nem igaz, hogy nincs elég tőke Kanadában és külföldi pénzre van szükség Ezt az U.S. vállalatok és kanadai szövetségeseik találták ki. Kanada a leggyorsabban a második világháború alatt növekedett, külföldi tőke nélkül és a háborús nyersanyaginség ellenére. A kanadai pénzt az ország elősegítésére kell felhasználni és nem szabad megengedni, hogy a gazdag kanadaiak pénzüket az U.S. monopóliumok pénzével “integrálják”, amerikai feltételek mellett. Külföldi tőkét csak olyan mértékben és feltételek mellett szabad t*tt t t ▼▼▼ t ▼ r v ▼ -i , : APRÓSÁGOK • „ Kovács Erzsi rovata < 1+ ^ ^ ^ Ritkán szoktam tudományos dologgal foglalkozni. Nem azért, mintha nem értenék hozzá, de van más sok olyan dolog, amihez egy kicsit többet ko- nyitok. De most egy, engem személyesen is érdeklő dolog történt, ami valószínűleg kedves olvasóimat is érdekelni fogja. Azért irok róla. Még jó, hogy nem tudtam hamarább, hogy milyen nagy veszélyben is voltunk. Most utólag tudtam meg és mondhatom, hogy nagy kő esett le a szivemről. Arról van ugyanis szó, hogy a csillagászok kiszámították, hogy az Icarus nevű kis bolygó szerencsére elkerülte a földünkkel való összeütközést és most 19 évig nyugodtan alhatúnk. Ausztráliai és orosz csillagászok kiszámították, hogy az Icarus 1968 április 26-án olyan közel fog kerülni a Merkúrhoz, hogy kijön a rendes kerékvágásból és junius 16-án megüti a földet és akkor slussz. Már 1949 óta figyelik ezt a kis bolygót a csillagászok, sőt egy dr. Sámuel Herrick nevű tudós külön meg volt bízva ennek a kis bolygónak a szem mel tartásával, nehogy váratlanul érjen bennünket az összeütközés. Igaz, ha tudnánk róla pár héttel előre, akkor se sokat tehetnénk ellene, de legalább elköltenénk a kis pénzünket. De amint kiszámították, az Icarus négymillió mérföld távolságban fogja a földünket elkerülni, ami elég jó távolság ahhoz, hagy semmi hatással ne legyen a földre. Most utólag tudtam meg azt is, hogy már voltak kisebb-nagyobb csillagok, amelyek veszélyeztették a földet, de tisztességes távolságban elkerültek bennünket. Például a Hermes 485 ezer mérföldre szaladt el mellettünk 1937-ben, ami csüla- gászati szempontból elég szemtelen közelség. Még jó, hogy nem tudtuk. Nem volt nekünk elég Hitlertől rettegni, még Hermes hiányzott volna! Nagyon szeretem a csillagos eget nézni. Floridában legnagyobb élvezetem az óriásnak tűnő holdat bámulni és megkeresni a Göncöl-szekerét. Akárhol látom a naplementét, el nem mulasztanám megcsodálni. De csak ennyit értek a csillagászathoz. De most nagyon megnyugtattak a tudósok és azért irok erről, hogy én is megnyugtassam a kedves olvasókat, hogy most nyugodtan alhatnak 19 évig. Hát ez is valami. Még ha letagadok egy pár évet, akkor is elég szép kort fogok e szerint megérni. Köszönöm a tudósoknak, hogy előre nem nyugtalanítottak és csak most utólag adták tudtomra, milyen nagy veszélyben is voltunk. Mégis csak jó. hogy van néhány tudós csillagász, aki ki tudja számítani, hogy még 19 évet szép nyugodt biztonságban fogunk a földön eltölteni feltéve, ha közben valami baleset vagy betegség el nem ér. Erről nem garantálnak. igénybe venni, amely az országra előnyös. • A természeti kincsek állami köztulajdonba vétele. Ne legyenek többé szerződések külföldijolaj- és bányaérdekeltségekkel. Vegyék vissza azpkat, amelyek már külföldi kezekben vannak. Kaliada gazdag nyersanyag forrása pénzügyi alapot ífdhat az életszínvonal gyors emelkedésének és a kanadai gazdaság alapszerkezete kiterjedésének. Hasonló lenne ez Mexikó politikájához, de társadalmilag és anyagiakban nagyobb előnyökkel járna. • Kormányhivatalnak kell helybenhagynia minden külföldi privát befektetést és a féltételeit is ez a hivatal szabja meg. Japánban ez igy ván és ott az amerikai befektetések aránylag kisebbek, mint bármely más, jelentős kapitalista országban. Ennek ellenére Japán gazdasági fejlődése a kapitalista világ jelenlegi legnagyobb szenzációja. • A külföldi érdekeltségek tulajdonában levő vállalatok adóját nagy mértékben kell emelni és ellenőrizni működésűket. . « Meg kell tiltani a beavatkozást Kanadat külügyi politikájába, mint ahogyan azt jelenleg az U.S. teszi a kanadai U.S. vállalatok révén. Bármely külföldi vállalatot, amely nem hajlandó szocialista országgal (és jelenleg talán Franciaországgal) kereskedni az U.S. State Department utasítására, a kanadai kormánynak joga legyen kisajátítani. 0 Állami ipari és külkereskedelmi központot állítsanak fel. Ez vezesse a külföldi kézből visszaszerzett vállalatokat és intézze a legfontosabb természeti kincsek kihasználását; nagyipari vállalatokat létesítsen ott, ahol Kanada azelőtt főleg külföldi tőkére támaszkodott. Kiterjedne ez lakásépítkezésre, erőmüvekre, öntözésre. Beleillene egy teljes alkalmaztatási programba, amelyben az állami intézmények alkalmaznák azokat, akik a privát iparban nem jutottak munkához. Az állami külkereskedelmi intézmények bonyolítanák le a más országokkal kötött kereskedelmet, ipari szerződést és technikai együttműködést, úgy kapitalista, mint szocialista országokat beleértve. Megjegyzem, hogy ha Kanada komoly lépést tenne az U.S. nagyvállalatok dominálása ellen és felépítené független gazdaságát egy munkásosztályvezette koalícióval, annak határtalan előnye lenne az U.S. munkásságára nézve is. Az ipar terén jelentősen korlátozná a munkáltatók lehetőségét, jhogy a munkásságot sújtsák a termelés Kanadába való helyezésével. Politikai téren közvetlen szomszédunk népének haladó szellemű, monopólium-ellenes eredményei az amerikai munkásság monopólium-ellenes és reformok eléréséért való harcát is megerősítené. Lelkes gyűlési tartottak az Amerikai Magyar Szó newyorki olvasói Az Amerikai Magyar Szó olvasói és barátai május 11-én tartották évi lapértékelési gyűlésüket. A rendkívüli belföldi és külföldi körülményék között lefolyt gyűlésen a szerkesztő jelentése1 után sokan hozzászóltak a felvetett kérdésekhez, megtárgyalták a lap irányvonalát, cikkeit és egyéb tárgyú másait. A hozzászólók lelkes ragaszkodásukat fejezték ki a lap iránt, egyetértettek azzal a szellemmel, amelyben a lapot szerkesztik és ennek folytatását javasolták a jövőre nézve is. Ami kritika elhangzott, az inkább az apróbb részletekre irányült. Ajánlották, hogy a cikkek rövidebbek legyenek, egyes cikkek színesebb és '’olvashatóbb stílusban legyenek megírva. De olyan vélemények is elhangzottak, hogy a lapot egyaránt vonzóbbá kell tenni a kevés iskolázottságu dolgozók és a magasabb képzettséggel biró egyének számára. A politikai cikkek mellett legyen benne színház, könyv, zene és művészeti kritika és más kulturális cikkek, melyek a politikában járatlanok érdeklődését is felkeltenék. A megjelent olvasók lapjuk iránti hűsége s lelkesedése mellett tanúskodik, hogy 200 dollárt adtak az Amerikai Magyar Szó fenntartására. Azzal a felemelő érzéssel zárult a gyűlés, hogy az olvasótábor* ezentúl is mindent megtesz nemcsak a lap anyagi fenntartása, hanem terjesztése és fiatalabb olvasógárda megszerzése érdekében is. Rio de Janeiro. — Brazília kormánya 2,500.000 tonna búzát vásárol az Egyesült Államoktól. Victor Perlő: KANADA SZUVERENITÁSA ÉS A U.S. BEFEKTETÉSEI
