Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-23 / 21. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 23, 1968. .HÍREK IA “SZABAD VILÁGBÓL” I Madrid. — Morta segédpüspök menedéket adott templomában száz munkásnak, akik összegyűltek Május Elseje ünneplésének előkészítésére. A rend­őrség körülvette a templomot, a távozóktól el akarta kobozni igazolványaikat. A püspök addig kilincselt a hatóságoknál, amig a rendőrök eltávoz­tak. Indonézia washingtoni attaséja azzal felel a N. Y. Times-ben a politikai foglyok érdekében megjelent tiltakozásra, hogy már csupán 55,000 “kommunis­ta” van börtönben a három év előtti felkelési kí­sérlet miatt. (Nem volt felkelés, nem is állapította ezt meg semmilyen bmóság, de ürügy volt legalább egy félmillió állítólagos kommunistának és család­jának meggyilkolására.) f Saigon. — Ky, a Hitler-imádó alelnök, Johnson puszipajtása tagadja, hogy (Gruening szenátor je­lentése szerint) Észak-Vietnamba a CIA megbízásá­ból Való berepüléseit ópium-csempészésre használ­ta fél. Azt elismerte, hogy 1960-tól kezdve bere­pült oda (most mégis azt mondja, Észak támadott). Athén. — A görög junta newyorki főkonzula csodálkozik, hogyan támadhatják az újságok a dik­tatúrát, amikor ők az amerikai turistáktól kapott minden ötödik dollárt itt teszik bankba, hogy az U.S. fizetési mérlegét javítsák. Brüsszel. — A Kongóból visszatelepitett belga zsoldosok uj útlevelébe benyomják: Afrikába nem érvényes. A Vöröskereszt többet tett a tömeggyil­kosok, mint a háborúban az üldözött zsidók érde­kében. Libanon. — Az Egyházak Világtanácsa és az Igaz­ság és Béke Pápai Bizottsága beiruti konferenciája a “nemzetközi együttműködés a fejlődés érdeké­ben” témáról az előkészítő bizottságtól megkapta a jelentés tervezetét, amely ezt mondja: “ha az igazságtalanság úgy be van ágyazva a rendszerbe, hogy nem lehet megváltoztatni, a lelkiismeretes embereket a felelősségérzet a forradalomba hajt­ja; de a bűn azoké, akik ellenálltak a változásnak.” Érdekes, hogy a jelentést egy konzervatív angol írónő, az U.S. barátja nyújtotta be, akit nemrég hívtak meg a Columbia Egyetemre tanárnak. Irán. — Az iráni politikai foglyok védelmére ala­kult bizottság, amelynek a leghíresebb francia irók a tagjai, nyílt levelet terjesztett, amelyben rámu­tat, milyen komédia, hogy Teheránban tartják ama államok kongresszusát, amelyek aláírták az “Em­beri jogok kartáját.” Irán kormánya semmibe veszi e jogokat, bebörtönzi és megkinozza a hazafiakat, titkos tárgyaláson Ítéli el és embertelen körülmé­nyek között őrzi őket. Sok egyetemi tanár és diák is rab és ezért az egyetemek két hónap óta sztráj­kolnak. (Szerencse, hogy a mi lapjaink vigyáznak az olvasók kedélyállapotára: az ilyen híreket rend­szerűd nem közük, ellenben ragyogó színekkel ecsetelik a brazil, portugál, spanyol, indonéz, viet­nami, görög, iráni, koreai, formózai, ghanai, dél­afrikai életet.) i ______________ 1230 ezer dolláros bankrablás Az or semmit sem vett észre Huszonnégy órán át őr állt a Manufacturers Hanover Bank előtt, május 11—12-i hétvégen N.Y-. ban,, a Lexington Ave. és 51. utcánál. Az ajtókra függesztett címke hirdette, hogy a bankhelyiség a Holmes Electric Protection vészcsengőberende­zés védelme alatt van. Az ajtókon nem volt védő- berendezés, csak a páncélszekrényen, de a nagy szakértelemmel rendelkező bankrablók ennek, mű­ködését megakadályozták. Az egyik hátsó ajtón mentek be a bankhelyiségbe. Lyukakat fúrtak a páncélszekrény zára körül, majd letépték a zárat és kinyitották a kettős páncélajtót. 235 ezer dollárt vittek el készpénzben. Az egy vagy két órát igénybevevő kasszafurásból az őr semmit sem vett észre és napi jelentésében különös eseményt nem tüntetett föl. A rendőrség­nek, a kifúrt acélforgácsokon kívül semmi bűnjel sem áll rendelkezésére. Népjóléti reformokat ajánlanak Több mint 180 üzletember tartott konferenciát New Yorkban, a Roosevelt Hotelben a Committee for Economic Development (Gazdasági Fejlődés Bizottsága) védnöklete alatt, melynek folyamán egy népjóléti segély vezetőbizottság elhatározta, hogy egyelőre folytatja tevékenységeit rövidebb és hosszabb tartamú reformok megvalósítására. A 12 tagú vezetőbizottság tagjai között vannak Joseph C. Wilson, a Xerox Corp. elnöke, a Ford Motor Co., a Metropolitan Life Insurance Co. és a Marine Midland Co. vezető emberei. A bizottság egy korábbi jelentésében ajánlotta “egy jövedelem-garantálási rendszer, esetleg a ne­gativ jövedelmi adó” bevezetését a 30 millió nyo­morban élő amerikai polgár segítésére, beleértve 8 millió közsegélyen élő egyént is. Mr. Wilson sze­rint a bizottság azonnali változásokat sürget, többi között, hogy a közjóléten élők egyharmadát, akik öregek, vakok, vagy munkaképtelenek, a társada­lombiztosítás keretén belül lássák el. Más javasla­tok szerint megszüntetnék azt a rendszert, melynek szabályai értelmében 28 államban a családok nem kaphatnak segélyt, ha a családapa otthon lakik; azt is ajánlják, hogy a segélyezettek megtarthassák keresetüknek egy részét. A városi munkaerő adminisztrátora (Human Re­sources Administrator), Mitchell I. Ginsberg a kon­ferencián úgy nyilatkozott, hogy a népjóléti bizott­ságnak nem szabad beszüntetnie munkáját mind­addig, amig be nem bizonyosodik, hogy az illeté­kesek a szükséges változtatásokat megteszik. Azt is mondta, hogy a kongresszus akciói erre vonatko­zóan nem nagyon kecsegtetők és a célok elérése érdekében küzdelemre van szükség. Mr. Ginsberg ajánlotta, hogy New York állam a népjóléti segélyből ne vonja le a társadalombizto­sítás 13 százalékos emelését, hogy az állam gon­doskodjon ideiglenes segélyről azok számára is, akik munkavállalásra költöztek ide, egyéb népjóléti reformokat is javasolt. Marion B. Folsom, volt egészségügyi és népjóléti miniszter aggodalmát fejezte ki afelett, hogy a Wil- son-bizottság teljesen figyelmen kívül hagyta “a társadalombiztosítás felemelésének szükségességét, mely a jövedelembiztositási rendszernek a jelen­legi alapja.” Ajánlotta, hogy a Gazdasági Fejlődés Bizottsága vegye megfontolás alá a munkanélküli, az öregkori, valamint a szövetségi rokkantsági biz­tosítás rendszerének megváltoztatását, úgyszintén az iparilag fejlett körzetekben a kötelező kórház- biztositás bevezetését. E megszívlelendő változtatások megvalósulása csak kis biztosítékot nyújtana a nép életszínvona­lának emelésére, de még ez is csak úgy valósulhat meg, ha a munkásság és a különböző szervezetek erőteljes kampányt fejtenek ki érdekében. A MAGYAR ZSIDÓK JÓ VISZONYOK KÖZÖTT ÉLNEK A N. Y. Times május 2-i számában Henry Kamm cikke a magyarországi zsidók helyzetéről számol be. A riporter megállapítja, hogy a zsidó lakosság nagyon jó viszonyok között él Magyarországon. A cikkből az alábbi szemelvényeket közöljük: “Még az itteni külföldi lakosok is egyetértenek abban, hogy a cionizmus-ellenesség erős hulláma, melyet a kommunista országoknak a közelkeleti háborúban az arabok melletti állásfoglalása idézett elő, itt nem törölte el azt a vékony vonalat, mint más országokban, ami azt az antiszemitizmustól elválasztja. A nagy zsidó templom, amely egyike a világ leg­régebbi templomainak, több, mint ezer hívőt vonz minden péntek este és több mint ötezres tömeget a nagy ünnepek alkalmával; soknak csak állóhely jut. A 100,000 tagú zsidó hitközség vezetői a zsidó vallás magyarországi jövőjére vonatkozólag opti­misták. Seifert Géza, a magyar zsidó közösség kép­viselőtestületének elnöke, úgy vélekedett, hogy a vallásos élet felelevenedésének bizonyos jelei mu­tatkoznak az országban. A zsidóság soraiban má­sok nem osztoznak ebben a véleményben. Az ő né­zetük az, hogy habár Magyarországon megvannak a vallásos élet intézményei, akik ezekbe lelket ön­tenek már öregek és számuk egyre fogy. Egy jól informált magyar zsidó mondotta, hogy 15 év múl­va a zsidó vallásos élet már teljesen ki fog halni Magyarországon, az érdeklődés hiánya és a vallá­son kívüli házasságokból kifolyólag. (Ugyanezt a fejleményt gyakran halljuk emlegetni az itteni zsidó vezetőktől is. Szerk.) De az intézmények kiterjedése számottevő. Bu­dapesten, ahol kb. 80,000 zsidó él, 30 zsinagóga, vagy imaház működik, 14 rabbival. Az országban 32 rabbi van, több mint az összes kommunista or­szágokban együttvéve. A kommunista világ egyet­len rabbiképző szemináriuma Budapesten van. Je­lenleg 14 tanulója van, kettő Csehszlovákiából és egy Kelet-Németországból. Zsidó középiskola is van, ahol hébert és zsidó tantárgyakat is taníta­nak. Ennek 80 növendéke van és 500 gyermek jár oda Tóra és Talmud-oktatásra. A zsidók korlátlan mennyiségű maceszt süthet­nek a Pészach ünnepre és Kelet-Németország és Csehszlovákia kis zsidó hitközségei számára is. Tizenegy kóser mészárszék van Budapesten és uta*. zó sakterek járnak vidékre, akik az állatokat a ..ha-: gyömányos szertartással vágják le. 200 ágyas zsidó kórház van, azonkívül öregkori otthon és árvaház; ahol kóser konyhát tartanak. A zsidók közül meglehetősen sokan töltenek ,be-: magas pozíciókat a Kommunista Pártban, a külön- böző minisztériumokban, az oktatási intézetekben, a sajtóban és a művészi életben. Ezek semmivel sem érzik kevésbé biztonságosnak magukat az arab —izreali háború óta. A hires Gundel vendéglőben most is ott áll az izraeli zászló egy nagy asztalon, közel a bejárathoz. ‘Holnap már biztosan lesz megint Jaffa-i naran­csunk’, mondotta egy tiszteletreméltó, idős pin­cér. .. ” Nevetséges volna, ha nem lenne szomorú Dr. Eisenbud feladata érvényesíteni New York város azon törvényét, amely hivatva van a város levegőjének tisztán tartását biztosítani. A törvény tiltja, hogy a bérházak, gyárak, erőmüvek kémé­nyeiből mérges füst áradjon ki. Dr. Eisenbud irányítása mellett az ellenőrök feladata törvényszék elé idézni azokat, akik a füs­tölő kéményekért felelősek. A beidézett törvény- szegőket a házak, vagy gyártulajdonosok ügyvédei sok különböző magyarázattal próbálják a büntetés alól felmenteni. Ez nem kerül a ház-, vagy gyártu­lajdonosnak egy centjébe sem, mert az ügyvédek évjáradék fejében nyújtják szolgálataikat. A város részére azonban az ilyen eljárás nagyon költséges — dr. Eisenbud szerint. 100—200 dollárt költenek, hogy pl. egy két-dolláros bírságot bekol- lektáljanak. Minél több a birság, annál nagyobb a város deficitje. Talán ez az egyik magyarázata annak, hogy a vá­rosi bérházak és gyárak kéményei továbbra is okád ják magukból a mérges füstöt New York 8 milliós lakosának rovására. Camden, Ala. — William Danelly biró megta­gadta Gee’s Bend község lakosainak kérvényét, hogy községük nevét dr. King nevére változtassák. A biró mondotta: “A kérvény nem törvényszerű és igy tovább.” AMGR1KAI w r+**++***+**+++++****++*++**+*+**++t*+ Published every week by Hfmgatiáíi Word, ívre. 130 East 16tli Street. New York. N. Y. 10003. J " Telephone: AL 4-0397 1 Erit: as 2nrt::Class Matter, Dee. 31, 1952 nnder the Ar-+ -f.-March 2. >870 to the P-.O. of New - York, N Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült j Ánámtkbán és, Kanadában egy évre 310,00, félévrej ba egy évre 12 dollar, félévre s>~">ü j 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents