Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-05-16 / 20. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Thursday, May 16, 1968. ÉNEK AZ ANYÁRÓL Várnai Zseni legújabb könyve: Egy nemrégiben megjelent érdekes kötet utószavából idézünk: “Nemcsak a magyar irodalomban illeti meg páratlan hely és szerep a költönőt: más nemzetek költészetében sem ismerünk senkit, aki az asszonyi-anyai sors boldog örömeit és rettegéseit ilyen következetes tudatossággal, művészi konoksággal foglalt versek százaiba — év-tizedeken át.” A költőnő Várnai Zseni ebből a termésből válogatott Ének az anyáról cimü kötetébe, amelyet Reich Károly szép illusztrációi díszítenek. — A cim világosan beszél a könyv tartalmáról — mondja a költőnö. — Úgy is mondhatnám, vallomás a kötet az asszonyi elhivatottságról, hogy dajkái lehetünk a világnak, szülői az újnak, a szépnek, ha kell — keserves áldozatok árán is. — Költői pályája majd hatvan esztendőt ivei át. Mely versek képviselik friss könyvében ezt a pályát ? — A kötet nyitó verse pályám nyitánya is volt: 1911-ben jelent meg a Népszavában Anyaság címen. Az ott megfogalmazott programhoz máig hü maradtam, néhány sora akár a kötet mottójaként is állhatna: “Egész világnak minden proletárját / tebenned csókolom, drága fiam, / ha én elhullok a küzdők porondján, / ti élni fogtok milliónyian... / és tibennetek az én lelkem él!” A gyermekeimről szóló sorok és a szerelem érzései mellekt helyet kaptak a könyvben azok a versek, amelyek már nem a sors passzív elfogadóját, hanem a cselekvésre érett anyát éneklik meg. — A Katonafiamnak! cimü hires versére gondol? — Én átéltem a gyermekeimért és minden gyermekért való félelmet, és átéltem — pontosabban: megharcoltam — a harcot az életet fenyegető embertelen hatalommal. Ezért érzem át százszorosán azoknak az anyáknak a fájdalmát és hősiességét, akik világszerte fiaikat siratják, de helyükbe lépnek harcolni. A könyvben legfrissebb verseimet is közreadom, amelyekben a szabadság, a béke iránti vágy fogalmazódik meg, s az, hogy nem hagyhatjuk abba mi, asszonyok, sem a küzdelmet. Húsvéti határszemle Végre igazi tavasz van Magyarországon. Évekig várt erre a falu, birkózott a vízzel, rettegett a hajnali fagyoktól, versenyt* futott az idővel, hogy meglegyen az évi kenyér. Ilyentályt — már- már megszokták — tiz - és tízezer holdakat borított a belvíz, kiöntötték a folyók, a süppedős földekre még május derekáig sem lehetett rámenni, gyalogszerrel sem, nemhogy gépekkel. Most, hus- vét táján olyan a határ, mintha egy hónappal előbbre járnánk. A tavasz korán érkezett, enyheséggel, sok-sok napsütéssel — s ami a legfontosabb, árvíz nélkül —, a gólyák pontosan, időben foglalták el fészküket, az ibolya, a kankalin “szabályosan” nyílt. A szép indulást aztán a március még megtetőzte. Szinte példa nélküli, hogy tavasz elején huzamos ideig olyan napsütéses és meleg hetek kövessék egymást, mint az idén. Március végén Magyarországon a középhőméi'séklet 5 —6 fokkal haladta túl a csaknem évszázados átlagokat. A mezőgazdasági üzemek éltek a lehetőséggel: március végén országszerte befejeződött a koratavasziak vetése, úgyhogy áprilisra csak a cukorrépa, a burgonya és a kukorica maradt. Az igyekezet mindenképpen indokolt, hiszen 4,6 millió holdon kell földbe tenni a tavasziak vetőmagját, nem beszélve a 400,000 hold szőlő és a 800,000 hold gyümölcsös ápolásáról. Elkél mos* a gépi segítség, amiben nem állnak rosszul. Ezen. a tavaszon 68,000 traktort, 17,000 vetőgépet, 4,000 traktor vontatásu ültető- és pa- lántázó gépet, valamint 64,000 pótkocsit küldhetnek a földekre a gazdaságok. Az őszi vetések állapota kifogástalan, általában minden tájon jól teleltek, kifagyást és felfagyást a határjárók sehol nem tapasztalnak. Több mint hárommillió holdon biztatóan fejlődik a gabona, jó arasznyi már. Erősítésükre és a tavasziak alá eddig 653,700 tonna vegyes műtrágyát szállítottak ki a gazdaságokba. A tavaszi vetésű növények kezdeti fejlődésére sincs panasz, a kelés egyenletes, a déli vidékeken már a cukorrépa-sorok között hajladoznak a kapások. A szép időnek egyetlen hátránya van: hiányzik az eső. A tél folyamán kevés csapadék hullott-, a talaj vízkészlete jelenleg sokkal szűkösebb, mint más években, ezért országszerte nagy területen máris megkezdték az öntözést. A kertészetekben sincs megállás. A primőrtermő tájakról megindult a “vitaminözön”: naponta többszázezer csomó piros retek érkezik a városi csarnokokba, piacokra. A gyümölcstermő vidékeken diszbe öltöztek a fák.. A Duna-Tisza közén idegenforgalmi látványosságnak számit ilyenkor a rózsaszínű virágtenger, a nagyüzemi kajszibarack kertek tevaszi pompája. Száz — és százezer fa öltött ígéretes nászruhát, s ha csak kései fagyok nem húzzák keresztül a számításokat, gyümölcsben sem lesz hiány a szépen indult 1968-as esztendő. Francia együttműködéssel épül az uj tiszai vizlépcsö A Magyarország és Franciaország közötti gazdasági kapcsolatok az elmúlt években jelentősen bővültek, s a két ország közötti árucsereforgalom 1950 óta meghatszorozódott; értéke megközelíti az évi 600 millió devizaforintot. A kereskedelem fejlődése mellett különösen szembetűnő a javulás a két ország műszaki kooperációja tekintetében. A Ganz-MÁVAG és a Ganz Villamossági Müvek szerződést irt alá a francia Neyrpic és az Alsthom cégekkel az uj tiszai vízlépcső turbináinak és generátorainak közös gyártására. A kiskörei Tisza II. vízlépcső erőmüve a korszerű francia szisztémájú csőturbinákkal működik majd. összesen négy, egyenként tízezer lóerős tubina és generátor készül e vízlépcső részére. A generátor forgórészét a Ganz Villamossági Müvek, az állórészt a francia Alsthom cég, a turbina forgórészét a francia Neypric, a turbina többi részét pedig a Ganz-MÁVAG Gyár készíti. A tervezési munkák Magyarországon és Franciaországban egyaránt folynak, a gyártás jövőre indul. u* Muzeum Magyarország legrégibb szénbányájában. Brennbergbányár. az ország legrégibb szénbányájában csaknem két évszázadon át bányászták a szenet. A bánya 1767-től 1951-ig működött. Most a bánya első gépházának épületében az egykori relikviákból bányászmuzeumot rendeztek be. Amerikai szociológus magyarországi tanulmányútja A Magyar Tudományos Akadémia szociológiai intézetében néhány nap óta messziről érkezett, rokonszenves fiatal külföldi kutatónő ismerkedik a hazai szociológusok munkájával. Neve Joan Raj- czy. Választékos fogalmazással és szép kiejtéssel kitünően megérteti magát anyanyelvűnkön, helyesebben az ő második anyanyelvén. Joan Rajczy ugyanis kivándorolt magyarok gyermeke, ő maga már az Egyesült Államokban született, ott.ia végezte egyetemi tanulmányait. Most az egyetem ösztöndíjával érkezett Magyarországra, s az akadémiai szociológiai intézel? patronálásával az óhazai szociológiai kutatómunkát egy esztendőn át fogja tanulmányozni. Tájszavaink Budapesten rövidesen megjelenik az Akadémiai Kiadó gondozásában a Magyar Nyelvjárások Atlaszának első kötete. A hatkötetes mü 327 hazai és 68 Magyarországon túli község nyelvjárását mu tatja be 1,162 térképen, s mintegy háromnegyed millió szóadaten. A térképek felölelik a földművelésre, a mezőgazdasági eszközökre, a természetet# növényekre, a házi és részben vadon élő állatokra, a népi építkezésre, táplálkozásra, ruházkodásra stb. vonatkozó szókincs legfontosabb rétegét, a tájanként mutatkozó elnevezésbeli és kiejtésbeli különbségeket. < Az atlasz anyagát* a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos kutatói, a budapesti és a debreceni egyetem tanárai gyűjtötték össze 15 évi munkával, több mint 12,000 falusi embertől. Az atlasz munkatársai minden tizedik hazai magyar községben végeztek anyaggyűjtést. Tudományos értékén túl mindenki érdekes és hasznos ismereteket szerezhet saját lakóhelye nyelvéről és az ott használatos táj szavakról. EGYHÁZI KRÓNIKA — Dr. Potyondy imre székesfehérvári helynök a máriaremetei kegytemplomban mutatta be gyé* mántmiséjét. — Az egri katolikus főegyházmegye legutóbbi ülésén Keller László prépost, a főegyházmegye 85 éves, aranymisés papja bejelentette, hogy megtakarított* pénzét — ötvenezer forintot — templomok tatarozására ajánlja fel. > — A katolikus egyház gyásza: Velics Miksa pannonhalmi aranymisés áldozópap, 86, Jenei Lajos Rafael szombathelyi aranymisés áldozópap 76, Ladányi Károly László, a Minorita szerzetes- rend volt rendfőnöke 66 éves korában elhunyt. — F ra n c i a őrs zá gban, Lille-ben rendezte idei konferenciáját a Pacem in terris elnevezésű katolikus békeszervezet. Magyarországot Várkonyi Imre c. prépost, őrkanonok, az Actio Catholica országos igazgatója képviselte, s a tanáccskozáson — felkérésre — az elnöki tisztet is betöltötte. w0 — Méhes György erdélyi magyar író Barbár komédia cimü müvét Magyarországon először a Szegedi Nemzeti Színház mutatta be. Az ütemtervnek megfelelően, jól halad az Almásfüzitői Timföldgyár bő- vitése. (Komárom megye.) — Az idén folyamatosan lépnek be a termelésbe az Almásfüzitői Timí.öldgyár uj létesítményei. A bauxit körtároló vasbeton körfalával már elkészült jól halad a vagonbuktató szerelése is. Újabb kazánnal bővül az erőmű és épül egy uj 100 méteres kémény is. Rövidesen megkezdi a próbaüzemelést a nyugat-német Poly- sius—Neubeckum cég által száUitott kalcináló forgó-dobkemence, amelynek napi teljesítménye 400 tonna lesz. A régi kemencéké mindössze 100 tonna volt. Az ÉVM 22-es Állami Építőipari Vállalat építi az erőmű negyedik kazánját. A képen: a váz zsaluzása látható SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS8
