Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-09 / 19. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 9, 1968. AMERIKAI VÉLEMÉNYEK Amerikai fekete katolikus papok csoportja (ápr. 13): A katolikus egyház az U.S.-ban fehér fajvédők intézménye; ezért sorvad ez egyház oly sebesen a feketék között. Nelson Rockefeller: A városok problémái kiálta­nak körülöttünk, reménytelenség, bűnözés, kábító­szerek, mérgezett levegő és viz, leromló iskolák, korhadó házak, családok és értékek. Több mint 14 millió ifjú rosszul táplált, legalább tiz országban kisebb a csecsemőhalandóság, mint nálunk. Tétle­nül néztük az északi slumok évi félmillió négerrel való gyarapodását, kik között a munkanélküliség nagyobb, mint az országban volt a nagy válság ' idején. 20 millió fehér és 10 millió fekete nyomo­rúságban él. Ramsay Clark attorney general (igazságügymi­niszter)': Daley chicagói polgármester rendelete, hogy a gyujtogatókat és fosztogatókat lőjjék agyon, a legrosszabb mód a zavargások megfékezésére. Halált okozó fegyvert csak önvédelemből vagy má- - sok életének védelmében szabad használni. Richard M. Nixon v. alelnök, elnökjelölt: A tör­ténelem szigorúan fogja megítélni az elnököt, ha nem szállítja le 8,000 millió dollárral a szövetségi költségvetést. (Nixon nem a költségek túlnyomó részét felemésztő katonai kiadások ellen szólt.) Nem reális a városokra fordított összegek növelé­sét követelni. (Az U.S.-ban állítólag jóval nagyobb a fejenkénti jövedelem, mint más országokban; hogyan van az, hogy éppen itt ne telnék a nyomor megszüntetésére, miután ez itt még mindig sokkal nagyobb, mint más iparosodott országokban, bele­értve Magyarországot is.) Levél a N. Y. Times-ben: A fehérek, akik hasz­not húznak egy igazságtalan rendszerből, békét, rendet követelve és nem tiltakoznak embertársaik kizsákmányolása ellen, mind felelősek és bűnösök. Clark Clifford hadügyminiszter: A nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozását célzó egyezmény nem zárja ki, hogy az U.S. .az Atlanti Szövetséggel együtt dolgozza ki e fegyverek alkal­mazásának terveit. (Vagyis, az U.S. szövetségeseire ez az egyezmény nem vonatkoznék??) James H. Doolittle, a Japánt bombázott légi had­erő tábornoka: Az amerikaiak legtöbbjének rég­óta olyan jó a dolga, hogy elpuhultak. (Lásd fent Rockefellernek ezzel ellentétes véleményét.) A West 113. utca lakosai (látva a suburbok lakói­nak dicséretes törekvését az utca kitisztítására): Kinn tisztítanak; de a svábbogarak nem az utcán élnek, sem a kutya-nagyságu patkányok, hanem a lakásokban. A rothadás belül van és ott is marad. Gunnar Myrdal svéd politikus-tudós: Ha ti ame- j rikaiak ragaszkodtok a gyilkolás tradíciójához, f mindenki úgy utazik majd, mint Johnson elnök, a , hátsó ajtón belépve a gyűlésre és rendőröktől : övezve. Svédországban a király az utcán sétál és x a boltokban vásárol. 3'_____________________________. ________ 5 ........ . ' ' ****=*=■ Japán külkereskedelmi és iparügyi minisztériu­ma adatokat közölt arról, milyen előnyösen hatott ( a vietnami háború a japán exportra. Az 1967-es elszámolási évben az ország tőkései a dél-vietnami amerikai hadsereg és Saigon megrendelésére 700 , millió dollár értékű árut szállítottak. A folyó évben ez az összeg várhatóan 850 millióra emelkedik. Eh­hez további 350 millió dollár bevétel járul a japáni U.S.-támaszpontokra küldött szállítmányokért. Ezek a bázisok tudvalévőén az amerikaiak vietna­mi hadműveleteinek fontos csomópontjai. • • • Egy kanadai bankártól származik ez a megfigye­lés: “A világ többi része ugyanúgy figyeli ma az Egyesült Államokat, mint két évtizeddel előbb Angliát. Az angol kormány állandóan azt Ígérgette népének és a világnak, hogy milyen szépen rend­beszedi a dolgait, de Ígéreteit húsz éven át nem teljesítette. A világ már kezd belefáradni, hogy visszafojtptt lélegzettel lesse: az Egyesült Államok rendbe teszi-e a dolgait. Mindig ugyanaz a refrén: “Jövőre már jobban áll majd a dollár, de a jövő év sohasem következik el.” (U.S. News and World Report) SZÁZ DOLLÁROS MINIMÁLIS HAVI JÁRADÉKOT és 20 százalékos emelést követel a newyorki Senior Citizens szervezel Április 22-én tartotta a National Council of Senior Citizens szervezet newyorki kerülete kon­ferenciáját a 13 Astor Place alatt. A konferencián 72 különböző szervezet vett részt 128 delegátussal, akik 150,000 tagot képviseltek. A részvevők végig lelkes hangulatban, sok hozzá­szólással élénkítették az összejövetelt. A vezetőség által beterjesztett határozati javaslatokat nem tar­tották elegendőnek és újabb javaslatokkal jöttek elő. A delegátusok nyomására az eredetileg 75 dol­lár havi minimális járadék követelését á bizottság 100 dollárra emelte. A konferencia első szónoka David Livingston, a newyorki District 65, Office and Warehouse Work­ers Union vezetője volt. Livingston véleménye sze­rint a Social Security legutóbbi emelése oly kevés, hogy az nem elegendő a megélhetésre. Újabb har­cot ajánl a tagságnak egy jobb Social Security tör­vényért. A bizottság a következő határé* ati javaslatot ter­jesztette elő: A newyorki konfei-encia követeli, hogy 109 dollárra emeljék a minimális havi járulékot, 29 százalékkal emeljék minden Social Security-n levő egyén járulékát, szállítsák le a subway- és bus-utazási költségeket a Social Security-n levő egyéneknek, jó, megfelelő házakat építsenek az idősebb polgároknak, jobb kórházakat és ott­honokat a betegek részére, New York városi hi­vatal felállítását a Senior Citizeneknek, szüntes­sék meg a Medicare 40 dolláros levonását, állít­sák vissza a Medicaid levágásokat. Ezeket a javaslatokat terjeszti be a newyorki konferencia Washingtonban május 31-én. A konferencia, aínint jeleztük, sokkal messzebb­menő javaslatokkal jött elő, melyeket Írásban kell beadni a szervezetnek. Többek között követelték, hogy a fogorvosi ke­zelést vegyék be a Medicare-be, hogy a házbért ne lehessen emelni, hogy a bankok ne számítsanak a special check­ing számláért, hogy az autó-biztositó társaságoknak ne lehessen a biztosítást visszavonni. Egyik delegátus felszólalásában igy buzdította a jelenlevőket: “Harcoljunk jogainkért! Álljunk fel és adjunk számot magunkról, hogy fejfánkra majd azt Írhassák: Élt mint egy ember és Elment, mint egy ember.” Egy másik delegátus követelte, hogy a Social Security töi’vényt addig kell javítani, amig az meg­felelő lesz, mert a jó törvény éveket adhat életünk­höz és alkalmat ad arra, hogy jól élhessük le éve­inket. Volt, aki lelkesen magyarázta, hogy van white power, black power, és most legyen Senior Citizen Power is. És a választásoknál arra a jelöltre sza­vazzunk, aki segíti a Social Security törvények javítását. A konferencia lelkes hangulatban ért véget. A 65 évesek fiatalos erővel harcolnak egy jobb jövő­ért. A washingtoni konferencia Minden eddiginél nagyobb számú részvevőre számítanak a washingtoni konferencián, május 31- én és junius 1-én. A helyi klubok jelentéseiből ki­tűnik, hogy a Statler Hilton Hotelben megtartan­dó konferenca iránt igen nagy az érdeklődés. Or­szágszerte autóbuszokat bérelnek, hogy a delegá­tusok kényelmesen utazhassanak a konferenciára. A szervezet országos elnöke, John W. Edelman kifejtette a klubokhoz küldött meghívásában, hogy ebben a kritikus választási évben sok függ a vá­lasztásoktól, hogy milyen lesz a következő kong­resszus összetétele. A napirendet most dolgozzák ki. Később erről is jelentést adunk. Az atomsorompó kérdése Az atomsorompó egyike korunk sajátosan uj fo­galmainak. Azért került napirendre, mert a nuk­leáris fegyverek előállítása a tudomány és a tech­nika mai nemzetközi fejlettsége következtében már nem egyik vagy másik nagyhatalom féltve őrzött titka, hanem bármely megfelelő erőforrásu ország gyakorlati lehetősége. A tőkés világban mind több állam tart igényt atomfegyverekre, s ez különösen veszélyes, ha számba vesszük, hogy földünk tele van háborús, veszélyzónákkal, melyekben a fegy­veres konfliktus politikai, gazdasági indokai szün­telenül jelen vannak. Minél több állam jut atom­fegyverekhez, annál kilátástalanabb az általános nukleáris leszerelés, s annál nagyobb a nemzet­közi helyzet további kiéleződésének a veszélye. Megkülönböztetett figyelmet érdemel, hogy föld­részünkön a Német Szövetségi Köztársaság revan- sista körei követelik a leghangosabban az atom- felfegyverkezést. Azokról a körökről van szó, ame­lyeknek döntő a beleszólásuk az NSZK politiká­jába, s — Európában egyedül — nyíltan a második világháború után kialakult államhatárok megvál­toztatására törekszenek. Garanciát nyújt az egyezmény Elemi követelmény tehát az egyetemes béke és biztonság szempontjából egy olyan nemzetközi egyezmény megkötése, amely gátat emel a nuk­leáris fegyverek további elterjedése elé. Ma el­mondhatjuk, hogy sohasem volt ily közeli realitá­sa az atomsorompó lebocsátásának, mint most. A világszervezet elé olyan javaslat kerül, amelynek alapja a szovjet, s a vele párhuzamosan benyújtott, tartalmilag megegyező amerikai tervezet, vala­mint a Genfben képviselt más államok fontos mó­dosító és kiegészítő indítványai. Ez a szerződés- tervezet immár nem tartalmaz semmiféle kibúvót, amely lehetővé tenné a nukleáris vagy a nem nuk­leáris hatalmaknak, hogy bármilyen közvetett vagy közvetlen formában elterjesszék a nukleáris fegyvereket. Emellett biztosítja, hogy a nem nuk­leáris hatalmak — az atomenergia békés célokra történő felhasználása érdekében — hozzájussanak, mégpedig a korábbiaknál gazdaságosabb feltételek között, a nukleáris robbantások tudományos ered­ményeihez. Fontos garanciákat tartalmaz arra az esetre, ha nukleáris támadás vagy ennek fenyege­tése érné őket. Egy lépés előre a teljes leszerelés felé A tervezet körültekintő, átfogó, és garanciái figyelembe veszik valamennyi állam tényleges ér­dekeit. Nem állíthatjuk azonban, hogy minden szempontból ideális tervezet kerülne az ENSZ köz­gyűlése elé, hiszen a Szovjetunió és szövetségesei kezdettől fogva ennél sokkal többre, általános nuk­leáris leszerelésre törekedtek, e célt ma sem ad­ták fel, s nem is szándékoznak lemondani róla. De jogos a kérdés: akik az általános és teljes lesze­relésért küzdenek, lemondhatnak-e bármiféle lé­nyeges részeredményről, amikor a végcél eléré­sének még távolról sincsenek meg a reális feltéte­lei? Helyezkedhetnének-e a “mindent vagy sem­mit” álláspontjára, amikor itt a lehetőség, hogy lépést tegyenek előre? A válasz nyilvánvalóan: nem. Ha a közgyűlés elfogadja az atomsorompó- egyezményt, akkor ez már önmagában is javítja a nemzetközi légkört és közelebb viszi a világot más, bonyolult problémák megoldásához is. Published every week by Hungarian Word, lac. 130 East 16th Street, New York. N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 nnder the Act of March 2, 1873 to the PiO. of New York, N.Y Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- 84 ba egy évre 12 dollár, félévre íb.öO 2 a___jBMmm

Next

/
Thumbnails
Contents