Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-05-09 / 19. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 9, 1968. AMERIKAI VÉLEMÉNYEK Amerikai fekete katolikus papok csoportja (ápr. 13): A katolikus egyház az U.S.-ban fehér fajvédők intézménye; ezért sorvad ez egyház oly sebesen a feketék között. Nelson Rockefeller: A városok problémái kiáltanak körülöttünk, reménytelenség, bűnözés, kábítószerek, mérgezett levegő és viz, leromló iskolák, korhadó házak, családok és értékek. Több mint 14 millió ifjú rosszul táplált, legalább tiz országban kisebb a csecsemőhalandóság, mint nálunk. Tétlenül néztük az északi slumok évi félmillió négerrel való gyarapodását, kik között a munkanélküliség nagyobb, mint az országban volt a nagy válság ' idején. 20 millió fehér és 10 millió fekete nyomorúságban él. Ramsay Clark attorney general (igazságügyminiszter)': Daley chicagói polgármester rendelete, hogy a gyujtogatókat és fosztogatókat lőjjék agyon, a legrosszabb mód a zavargások megfékezésére. Halált okozó fegyvert csak önvédelemből vagy má- - sok életének védelmében szabad használni. Richard M. Nixon v. alelnök, elnökjelölt: A történelem szigorúan fogja megítélni az elnököt, ha nem szállítja le 8,000 millió dollárral a szövetségi költségvetést. (Nixon nem a költségek túlnyomó részét felemésztő katonai kiadások ellen szólt.) Nem reális a városokra fordított összegek növelését követelni. (Az U.S.-ban állítólag jóval nagyobb a fejenkénti jövedelem, mint más országokban; hogyan van az, hogy éppen itt ne telnék a nyomor megszüntetésére, miután ez itt még mindig sokkal nagyobb, mint más iparosodott országokban, beleértve Magyarországot is.) Levél a N. Y. Times-ben: A fehérek, akik hasznot húznak egy igazságtalan rendszerből, békét, rendet követelve és nem tiltakoznak embertársaik kizsákmányolása ellen, mind felelősek és bűnösök. Clark Clifford hadügyminiszter: A nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozását célzó egyezmény nem zárja ki, hogy az U.S. .az Atlanti Szövetséggel együtt dolgozza ki e fegyverek alkalmazásának terveit. (Vagyis, az U.S. szövetségeseire ez az egyezmény nem vonatkoznék??) James H. Doolittle, a Japánt bombázott légi haderő tábornoka: Az amerikaiak legtöbbjének régóta olyan jó a dolga, hogy elpuhultak. (Lásd fent Rockefellernek ezzel ellentétes véleményét.) A West 113. utca lakosai (látva a suburbok lakóinak dicséretes törekvését az utca kitisztítására): Kinn tisztítanak; de a svábbogarak nem az utcán élnek, sem a kutya-nagyságu patkányok, hanem a lakásokban. A rothadás belül van és ott is marad. Gunnar Myrdal svéd politikus-tudós: Ha ti ame- j rikaiak ragaszkodtok a gyilkolás tradíciójához, f mindenki úgy utazik majd, mint Johnson elnök, a , hátsó ajtón belépve a gyűlésre és rendőröktől : övezve. Svédországban a király az utcán sétál és x a boltokban vásárol. 3'_____________________________. ________ 5 ........ . ' ' ****=*=■ Japán külkereskedelmi és iparügyi minisztériuma adatokat közölt arról, milyen előnyösen hatott ( a vietnami háború a japán exportra. Az 1967-es elszámolási évben az ország tőkései a dél-vietnami amerikai hadsereg és Saigon megrendelésére 700 , millió dollár értékű árut szállítottak. A folyó évben ez az összeg várhatóan 850 millióra emelkedik. Ehhez további 350 millió dollár bevétel járul a japáni U.S.-támaszpontokra küldött szállítmányokért. Ezek a bázisok tudvalévőén az amerikaiak vietnami hadműveleteinek fontos csomópontjai. • • • Egy kanadai bankártól származik ez a megfigyelés: “A világ többi része ugyanúgy figyeli ma az Egyesült Államokat, mint két évtizeddel előbb Angliát. Az angol kormány állandóan azt Ígérgette népének és a világnak, hogy milyen szépen rendbeszedi a dolgait, de Ígéreteit húsz éven át nem teljesítette. A világ már kezd belefáradni, hogy visszafojtptt lélegzettel lesse: az Egyesült Államok rendbe teszi-e a dolgait. Mindig ugyanaz a refrén: “Jövőre már jobban áll majd a dollár, de a jövő év sohasem következik el.” (U.S. News and World Report) SZÁZ DOLLÁROS MINIMÁLIS HAVI JÁRADÉKOT és 20 százalékos emelést követel a newyorki Senior Citizens szervezel Április 22-én tartotta a National Council of Senior Citizens szervezet newyorki kerülete konferenciáját a 13 Astor Place alatt. A konferencián 72 különböző szervezet vett részt 128 delegátussal, akik 150,000 tagot képviseltek. A részvevők végig lelkes hangulatban, sok hozzászólással élénkítették az összejövetelt. A vezetőség által beterjesztett határozati javaslatokat nem tartották elegendőnek és újabb javaslatokkal jöttek elő. A delegátusok nyomására az eredetileg 75 dollár havi minimális járadék követelését á bizottság 100 dollárra emelte. A konferencia első szónoka David Livingston, a newyorki District 65, Office and Warehouse Workers Union vezetője volt. Livingston véleménye szerint a Social Security legutóbbi emelése oly kevés, hogy az nem elegendő a megélhetésre. Újabb harcot ajánl a tagságnak egy jobb Social Security törvényért. A bizottság a következő határé* ati javaslatot terjesztette elő: A newyorki konfei-encia követeli, hogy 109 dollárra emeljék a minimális havi járulékot, 29 százalékkal emeljék minden Social Security-n levő egyén járulékát, szállítsák le a subway- és bus-utazási költségeket a Social Security-n levő egyéneknek, jó, megfelelő házakat építsenek az idősebb polgároknak, jobb kórházakat és otthonokat a betegek részére, New York városi hivatal felállítását a Senior Citizeneknek, szüntessék meg a Medicare 40 dolláros levonását, állítsák vissza a Medicaid levágásokat. Ezeket a javaslatokat terjeszti be a newyorki konferencia Washingtonban május 31-én. A konferencia, aínint jeleztük, sokkal messzebbmenő javaslatokkal jött elő, melyeket Írásban kell beadni a szervezetnek. Többek között követelték, hogy a fogorvosi kezelést vegyék be a Medicare-be, hogy a házbért ne lehessen emelni, hogy a bankok ne számítsanak a special checking számláért, hogy az autó-biztositó társaságoknak ne lehessen a biztosítást visszavonni. Egyik delegátus felszólalásában igy buzdította a jelenlevőket: “Harcoljunk jogainkért! Álljunk fel és adjunk számot magunkról, hogy fejfánkra majd azt Írhassák: Élt mint egy ember és Elment, mint egy ember.” Egy másik delegátus követelte, hogy a Social Security töi’vényt addig kell javítani, amig az megfelelő lesz, mert a jó törvény éveket adhat életünkhöz és alkalmat ad arra, hogy jól élhessük le éveinket. Volt, aki lelkesen magyarázta, hogy van white power, black power, és most legyen Senior Citizen Power is. És a választásoknál arra a jelöltre szavazzunk, aki segíti a Social Security törvények javítását. A konferencia lelkes hangulatban ért véget. A 65 évesek fiatalos erővel harcolnak egy jobb jövőért. A washingtoni konferencia Minden eddiginél nagyobb számú részvevőre számítanak a washingtoni konferencián, május 31- én és junius 1-én. A helyi klubok jelentéseiből kitűnik, hogy a Statler Hilton Hotelben megtartandó konferenca iránt igen nagy az érdeklődés. Országszerte autóbuszokat bérelnek, hogy a delegátusok kényelmesen utazhassanak a konferenciára. A szervezet országos elnöke, John W. Edelman kifejtette a klubokhoz küldött meghívásában, hogy ebben a kritikus választási évben sok függ a választásoktól, hogy milyen lesz a következő kongresszus összetétele. A napirendet most dolgozzák ki. Később erről is jelentést adunk. Az atomsorompó kérdése Az atomsorompó egyike korunk sajátosan uj fogalmainak. Azért került napirendre, mert a nukleáris fegyverek előállítása a tudomány és a technika mai nemzetközi fejlettsége következtében már nem egyik vagy másik nagyhatalom féltve őrzött titka, hanem bármely megfelelő erőforrásu ország gyakorlati lehetősége. A tőkés világban mind több állam tart igényt atomfegyverekre, s ez különösen veszélyes, ha számba vesszük, hogy földünk tele van háborús, veszélyzónákkal, melyekben a fegyveres konfliktus politikai, gazdasági indokai szüntelenül jelen vannak. Minél több állam jut atomfegyverekhez, annál kilátástalanabb az általános nukleáris leszerelés, s annál nagyobb a nemzetközi helyzet további kiéleződésének a veszélye. Megkülönböztetett figyelmet érdemel, hogy földrészünkön a Német Szövetségi Köztársaság revan- sista körei követelik a leghangosabban az atom- felfegyverkezést. Azokról a körökről van szó, amelyeknek döntő a beleszólásuk az NSZK politikájába, s — Európában egyedül — nyíltan a második világháború után kialakult államhatárok megváltoztatására törekszenek. Garanciát nyújt az egyezmény Elemi követelmény tehát az egyetemes béke és biztonság szempontjából egy olyan nemzetközi egyezmény megkötése, amely gátat emel a nukleáris fegyverek további elterjedése elé. Ma elmondhatjuk, hogy sohasem volt ily közeli realitása az atomsorompó lebocsátásának, mint most. A világszervezet elé olyan javaslat kerül, amelynek alapja a szovjet, s a vele párhuzamosan benyújtott, tartalmilag megegyező amerikai tervezet, valamint a Genfben képviselt más államok fontos módosító és kiegészítő indítványai. Ez a szerződés- tervezet immár nem tartalmaz semmiféle kibúvót, amely lehetővé tenné a nukleáris vagy a nem nukleáris hatalmaknak, hogy bármilyen közvetett vagy közvetlen formában elterjesszék a nukleáris fegyvereket. Emellett biztosítja, hogy a nem nukleáris hatalmak — az atomenergia békés célokra történő felhasználása érdekében — hozzájussanak, mégpedig a korábbiaknál gazdaságosabb feltételek között, a nukleáris robbantások tudományos eredményeihez. Fontos garanciákat tartalmaz arra az esetre, ha nukleáris támadás vagy ennek fenyegetése érné őket. Egy lépés előre a teljes leszerelés felé A tervezet körültekintő, átfogó, és garanciái figyelembe veszik valamennyi állam tényleges érdekeit. Nem állíthatjuk azonban, hogy minden szempontból ideális tervezet kerülne az ENSZ közgyűlése elé, hiszen a Szovjetunió és szövetségesei kezdettől fogva ennél sokkal többre, általános nukleáris leszerelésre törekedtek, e célt ma sem adták fel, s nem is szándékoznak lemondani róla. De jogos a kérdés: akik az általános és teljes leszerelésért küzdenek, lemondhatnak-e bármiféle lényeges részeredményről, amikor a végcél elérésének még távolról sincsenek meg a reális feltételei? Helyezkedhetnének-e a “mindent vagy semmit” álláspontjára, amikor itt a lehetőség, hogy lépést tegyenek előre? A válasz nyilvánvalóan: nem. Ha a közgyűlés elfogadja az atomsorompó- egyezményt, akkor ez már önmagában is javítja a nemzetközi légkört és közelebb viszi a világot más, bonyolult problémák megoldásához is. Published every week by Hungarian Word, lac. 130 East 16th Street, New York. N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 nnder the Act of March 2, 1873 to the PiO. of New York, N.Y Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- 84 ba egy évre 12 dollár, félévre íb.öO 2 a___jBMmm