Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-02 / 18. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 2, 1968. Reménytől a káoszig II I« “SZABAD VILÁGBÓL’’ I Az Amazon és a Matto Grosso indiánjai. — A brazil belügyminiszter bejelentette, hogy a primi­tív indián törzsek felügyeletével megbízott állami szervek egyszerűbbnek tartották, hogy az indiáno­kat halálos oltásokkal és bombákkal kiirtsák, ma­guknak szerezvén igy meg az ő területeiket. (AFP, márc. 15. Az U.S. sajtó késedelemmel közölte.) c-+J> Pép pilis. — Ha az újságíróknak nem jut más eszébe, felmelegitik a kubai és a kínai opium-szál- litások meséjét. Annyi igaz, hogy kubai emi­gráns kábítószer-ügynököket itt már sokáé be­csuktak, viszont Kinát, mint ismeretes, a múlt század végén a nyugati hatalmak azért támadták meg, mert nem akart ópiumot termelni; most pe­dig Csangkaisek Burmában tartott csapatai él­nek ebből a kereskedelemből. John Steinbecknek, a vén korában háborús uszitóvá lett nagy Írónak a fia most arról nyilatkozott, hogy a vietnami ka­tonák nagy része u. n. “pep-pill”-eket, izgatószer- reket szed, félelem és levertség ellen. A Bulova óragyár részvény-tranzakcióit meg­tiltotta a Legfelsőbb Bíróság, mivel ezekek szemé­lyi hasznot szolgáló manővereknek nyilvánította. A négy igazgatósági tag egyike, akire a határo­zat szól, Omar N. Bradley, az LT.S. Army egyik leghíresebb generálisa. „-K9 David N. Rowe, a Yale egyetem nemzetközi po­litikai intézetének igazgatója azt javasolta a Kép­viselőház külügyi bizottságának, hogy az U.S. vá­sároljon fel minden kanadai és ausztráliai búzát, igy idézzen elő éhínséget Kínában. C-K3 Egy levél a Worker-ben azt mondja, hogy ma, amikor válogatott jelzőkkel szépítik a vietnami mészárlásokat, “keselyüt” látna olyan amerikai doktorban, aki szivet akarna számára cserélni. A doktorok, ha emberszeretők, küzdjenek együtt a többiekkel a háború ellen. 0-3 A franciák unatkoznak. — Nem érdeklik őket* a. világ konvulziói. A vietnami háborúért nehez­telnek. de az Észak-Vietnamnak gyűjtendő 2 mil­lió dollár segélynek jórészét még nem adták ösz- £Z_e. A közelkeleti háború némi indulatokat kel­tett’, de csak 6 napig tartott. A délamerikai ger- rillákkal és Kubával már csak baloldali szocioló­gusok foglalkoznak. 500,000 meggyilkolt baloldali Indonéziában, 50,000 áldozat Biafrában, állam­csíny Görögországban, kiűzések Kenyából, dél­afrikai apartheid, feszültség Indiában, kultur- forradalom Kínában — mindezek túl távoli dol­gok. (P. Viansson-Ponté, LeMonde.) Vietnam újjáépítése. — A gazdasági helyzet katasztrofális; egyetlen üzemben nem indult újra a munka. A pénzforgalom megakadt, a munkáso­kat nem fizetik. Az elszegényedés meg feszül­tebbé tette a helyzetet. Százával vannak nyomo­rult, piszkos, szigorúan ellenőrzött uj menekült- táborok ; egy kevés rizst és tejet kapnak ott, sem­mi mást. Ugyanakkor a sajtó dühödten uszít a vietnami kínaiak éllen. (u. o.) ' C-+-3 •Boldog Indonézia. — Suharto tábornok, két év óta az ország fejének Ígéretei nem teljesültek. A •politikai szervek szétzüllenek, a gazdaság romok­ban hever. A diákok a galoppirozó infláció ellen tüntetnek: csak januárban minden 39%-kal drá­gult. (A. P. Amikor a diákok Sukarno, a függet­lenség apja ellen tüntettek és a baloldalt* gyilkol­tak, a nyugati sajtó és kormányok tapsai közt, a CIA szimpátiáját' élvezve,, nyilván nem tudták pontosan, mire mennek.) cső Afrikai turisták. — A rhodésiai Harari város­ban a lakosság bántalmazott* 17 javarészt idős U-;S.-beli turistát; néhányukat könnyebb sebesü­léssel kórházba vitték. (N. Y. Times, márc. 4. E lap nemrég közölte Enzensberger német iró “bú­csúját” Amerikától, amelyben megirta, miért gyűlölik mindenfelé, személyi tekintet nélkül, az amerikaikat.) Ilyen címen közli a párizsi Le Monde az U.S. négerei újabb történetének főbb eseményeit; csak a legfontosabbakat közölhetjük itt. 1954. A Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek minősiti az iskolai szegregációt. — Mississippiben meglincselik a fiatal Emmet Tillt; a gyilkosokat felmentik. 1955. Az államközi kereskedelmi bizottság elitéli a szegregációt a közforgalmi közlekedésben. — King lelkész megszervezi a Montgomery (Alabama) városi autóbusz-bojkottot. 1956. Montgomery autóbusz-közlekedését integ­rálják. 1957. Eisenhower elnök megtagadja szövetségi csapatok kiküldését az iskolai integrációs határo­zat végrehajtásának biztosítására. — Törvény a né­gerek választójoga gyakorlásának biztosítására. Little Rock (Arkansas) városában zavargások tör­nek ki, mert hét néger gyermeket “fehér” iskolá­ba küldenek; az Elnök végül csapatokat küld ki, hogy Faubus kormányzót engedékenységre bírja. 1958. A Legfelsőbb Biróság elrendeli Little Rock iskoláinak integrálását; a tanügyi hatóság inkább bezárja az iskolákat. 1960. Polgárjogi törvény a négerek szavazójogá­nak biztosítására és egyes fajellenes büntettek el­nyomására. — Súlyos néger-ellenes zavargások Dél-Karolinában és Floridában. — A néger szava­zók 78 százaléka Kennedyre szavaz. 1961. Súlyos zavargások Alabamában a négerek “szabadság-zarándoklása” ellen. Kennedy rábírja a helyi hatóságokat, hogy védjék meg őket. — Kennedy: 40 év múlva néger elnöke lehet az U.S.- nek. — Alabama megbiz egy jogászt és egy orvost a négerek alsóbbrendűségének bizonyításával. 1962. New Orleans érseke elrendeli a katolikus iskolák integrálását és kiközösít három fajvédőt, akik ez ellen protestálnak. — King lelkészt több­ször bebörtönzik Albany-ban (Georgia). — Bamett kormányzó megakadályozza, hogy James Meredith néger beiratkozzék Mississippi egyetemére; az El­nök szövetségi rendőrséget küld oda és Meredith-et felveszik. 1963. Szövetséges csapatok közbelépnek a King lelkész által vezetett tüntetés elleni fehér zavar­gók megfékezésére. — Az NAACP Mississippi-i vezetőjét, Medgar Everset meggyilkolják. — Nagy néger felvonulás Washingtonba. — Birmingham­“Munkát a munkaképeseknek, tisztességes megélhetést a munkaképteleneknek” (Folytatás az első oldalról) gyűlés lesz, az 1963 augusztusihoz hasonlóan, ame­lyen dr. King elmondotta az emlékezetes “I have a dream” beszédét. A legfőbb követelmények: munkát a munkaké­peseknek, tisztességes megélhetést a munkaképte­leneknek. Május 4-én, szombaton érkeznek meg a felvo­nulók Memphisből Marks, Miss.-be, a legszörnyü- ségesebb nyomor színhelyére az Egyesült Államok­ban. Aznap este tömeggyülés Marks-ban. Május 5-én, vasárnap indul Washingtonba a há­rom legnagyobb karaván Jackson, Miss, környéké­ről. Ugyanakkor Mississippi szegényei megindítják a felvonulás déli szárnyát, amikor megindulnak Jacksonba, ahol nagygyűlést tartanak. Május 6-án, hétfőn, Rev. Abernathy a felvonu­lók déli szárnyát vezeti Jackson, Miss.-ből. Ez a menet, a középnyugatról és északkeletről induló többi menettel együtt, az utbaeső városokon ke­resztül halad Washingtonba. A zarándokok az ut egy részét buszokon, autókon, szekereken és egyéb jármüveken teszik meg. Május 7-én, kedden vezeti Rev. Abernathy az öszvéres szekérfelvonulást Marks, Miss.-ből. Ez a karaván keresztülhalad Mississippi, Alabama, Geor­gia, Dél- és Észak-Carolina és Virginia államokon, útközben felszedi a helyi szegény embereket és kb 25-én érkezik Washingtonba. Ugyanaznap kb. 1000 felvonuló indul busz-kara­vánon Washingtonba, útközben Nashville és Knox­ban 7 négert megölnek. — Kennedyt megölik. —■ King “polgári engedetlenségi” mozgalmat indít.—• King Nobel-békedijat kap. 1964. A négerek jogaiért dolgozó három ifjút (két fehér, egy néger) Missisippiben megyilkolják rendőrök és Ku-Klux-Klan tagok. — Elfogadják a Kennedy által beterjesztett polgárjogi törvényt. — Georgiában megölik a néger kérdésben tényke­dő szövetségi ügyészt. — Néger kitörés Harlem­ben. — King hatalmas gazdasági programot kíván a négerek megsegítésére. 1965. Malcolm X néger vezetőt meggyilkolják New Yorkban. — James Reed fehér papot és Mrs. Liuzzót, akik a négerek jogaiért dolgoztak, meg­gyilkolják Alabamában. — Johnson elnök beszéde a washingtoni Howard néger egyetemen a feketék jogaiért (“we shall overcome”). — Chicagóban sú­lyos faji összetűzések. Los Angeles Watts városré­szét a zavargók részben lerombolják; nagyszámú négert megölnek. — Johnson elnök bizottságot küld ki a wattsi események kivizsgálására. 1966. James Meredithet — aki gyalog járja vé­gig a déli államokat, hogy a négereket felbátorít­sa — megsebesítik. — Súlyos faji zavarok Cleve­landiban, Chicagóban, Daytonban, Atlantában, San Franciscóban, számos négert megölnek. 1967. Adam Clayton Powell harlemi néger képvi­selőt kizárják a Kongresszusból. — Faji zavargá­sok Tampában, Cincinnatiban, Newarkon, Detroit- ban, St. Louisban, Chicagóban, Philadelphiában. Számos négert megölnek. — “Black Power” moz­galom (a négerek részesedni akarnak a politikai hatalomban). Az elnök bizottságot küld ki a belső harcok megvizsgálására. — Philadelphia rendőrfő­nöke “fekete összeesküvést” vél felfedezni. — Né­ger polgármesterek Clevelandban és Garyban. — Néger bojkott-mozgalom az olimpiai versenyek ellen. 1968. Az elnök kemény beszéde a négerek ellen. — Orangeburg (Dél Karolina) néger egyetemén a rendőrök három diákot hátulról agyonlőnek. — Ku-Klux-Klan mozgalom a chicagói rendőrségen belül. — Omahában megölnek egy négert, Wallace volt Ala.-i kormányzó, elnökjelölt pályázó látogatá­sakor.—King tüntetést vezet a memphis-i (Tennes­see) sztrájkoló néger utcaseprők támogatására; za­vargás tör ki, egy négert megölnek. — Kinget meggyilkolják. — Súlyos zavargások 115 városban, 35, nagy többségben néger halott. vilié, Tenn.-ben és Danville, Va.-ban éjjel megszáll­nak és gyűléseket tartanak. Május 8-án, szerdán, Rev. Abernathy chicagói nagygyűléssel inditja meg a középnyugati kara­vánt. Másnap, 9-én ugyanezt teszi Bostonban, ahon­nan az északkeleti szárny felvonulása indul és a keleti partok mentén haladva ér Washingtonba. Vasárnap, 12-én érkeznek Washingtonba Mem­phisből és Marksból, Hétfőn, 13-án kezdik felépíteni a kunyhóvárost Washingtonban a már odaérkezettek. Ezt a “Re­mény Városáénak nevezik el. A kampány alatt oktató és kulturális programról is gondoskodnak. A következő napokon a középnyugati, az észak­keleti és a déli karavánok Washingtonba érkez­nek. Hétfőn, május 20-án kezdődnek el Washing­tonban a nagy tömegtüntetések, május 30-án, ugyanott, országos tömeggyülés. Ellentétek okozták Golterg lemondását WASHINGTON, D. C. — Nagy feltűnést keltett Johnson elnök nyilatkozata, melyben nyilvánosság­ra hozta Arthur Goldberg, UN nagykövet lemon­dását. Jellemző volt, hogy a szokástól eltérően, John­son egy szóval sem méltatta Goldberg tevékenysé­gét, ami arra enged következtetni, hogy komoly ellentét van a két ember között a vietnami béke­tárgyalásokkal kapcsolatban. Goldberg utóda George W. Ball, volt külügymi­niszter-helyettes. í* Aki az igazat tudni akarja, előfizet az Amerikai Magyar Szóral

Next

/
Thumbnails
Contents