Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-25 / 17. szám
Thursday, April 25, 1968. AMERIKAI MA9YAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Mexikó példát mutatott Irta: Rácz László Mexikó dolgozói a napokban — jogos büszkeséggel — ünnepelték 30-ik évfordulóját annak, hogy CARDENAS generális kormánya 1938 márciusában egy radikális törvénnyel nemzeti köztulajdonnak nyilvánitotta az ország legnagyobb kincsét: a petróleumot. A “fekete arany”: a petroleum kitermelése eleddig külföldi petróleum-trösztök, főként angol és amerikai tőkés csoportok gyarmati kizsákmányolásának biztosított aránytalan profitot. Annak ellenére, hogy a mexikói kormány a kisajátitást a külföldi tőkés társaságok kártalanításával kívánta foganatosítani, ezek és a mögöttük álló kormányaik minden erővel ellenszegültek a kisajátítási törvénynek. Azonosan gazdasági bojkottot rendeltek -el világszerte Mexikó ellen. Ugyanekkor hazahívták technikai szakértőiket, abban a reményben, hogy a csekélyszámu mexikói szakértő képtelen lesz a jelentős petroleumkészletek kiaknázására. De a gyarmati profithoz ragaszkodó küzdelem eredménytelen maradt. Rövidesen kitört a második világháború. Az Egyesült Államok és szövetségesei számára nélkülözhetetlenné vált a mexikói petroleum, a hadvezetőségeik számára sorsdöntőén fontos stratégiai nyersanyag. Hogy ez ne kerüljön a “tengely-államok”: Németország, Olaszország, majd később Japán kormányai kezébe, igy hamarosan véget vetettek a Mexikó ellen elrendelt gazdasági bojkottnak. Ami pedig a szakértői mexikói elemeket illeti, rövid idő alatt kitermelődtek a szükséges számú vezetők és szakértők. Beigazolódott, hogy egy feltörekvő ország dolgozói sorából rövidesen kinőnek vezetők és szakértők. Szemléltetően igazolja ezt a tényt az a statisztika, melyet a 30. évforduló alkalmából hoztak nyilvánosságra. Meggyőzően mutatják a közölt adatok, hogy a csupán magánprofitra termelő tőkés társaságok eredményei mélyen alatta maradnak a nacionalizált petroleum iparénak. Itt csak néhány jellemző adatot sorakoztatok fel állításom bizonyítására: A nacionalizálás; időpontjában, 1938-ban, a működésben lévő petróleum-mezők száma mindössze 34 volt. Uj technikai módszerek alkalmazásával, szakadatlan újabb íurások-kutatások folyományaként, a produktiv mezők száma máig 299-re emelkedett. Hasonló mérvben emelkedett 30 év leforgása alatt az átlagos napi termelés. Ez a kisajátítás időpontjában 106.000 hordót tett ki, mig ma már négyszáztizezret. Ugyanekkor a még kitermelésre váró készletek — melyek 1938-ban 1.2 millió hordót tartalmaztak — ma már 5.5 millió hordónyira rúgnak. 442 százalékkal szaporítva a “PETROLEOS MEXICANOS” jövőbeli lehetőségeit. A külföldi tőkések a nyers petroleum exportjára rendezkedtek be, mert ez az Egyesült Államok- ben lévő finomítók magasabb profitját biztosította. A visszaszállított finomított drágább petroleum viszont visszavetette a még gyermekcipőkben leledző belföldi ipart. A harminc év előtti kisajátítás óta kezdődött meg tulajdonképpen Mexikó iparosodéSOBEL OVERSEAS C0RP. IKKA FŐÜGYNÖKSÉG, U. S. A. 210 East 86th Street New York, N. Y. 10028 (Second és Third Avenuek között) Telefon: 212-535-6490 Vámmentes küldemények és gyógyszerek MAGYARORSZÁGRA CSEHSZLOVÁKIÁBA IKKA-TUZEX IBUSZ hivatalos képviselete Magyar vízumok — Látogatók kihozatala SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSg sa, a petroleumfinomitók belföldi szaporodásával. . Bizonyítja ezt az a tény, hogy ma már a PETRO- LEOS MEXICANOS százhuszonnégyezer bushel gazolint és olajat — finomítva — szolgáltat naponta, kielégítve olcsón a belföldi szükségletet. Hogy csak egy adatot emeljek ki a fejlődést illetőleg: 1938- ban a magántulajdonban lévő petroleumtársasá- gok mindössze 15,000 bushel gazolint szolgáltattak az egész belföldi fogyasztásra, ma viszont 113,000 bushel jut a nacionalizálás következtében. Az elmúlt 30 év alatt fejlődött ki ugrásszerűen a petro- leumipar újabb ágazata: a petro-kémia, mely a legkülönbözőbb petroleum vegyitermékeket gyártja. Ebben az uj iparágban a kisajátító törvény bizonyos részesedési lehetőséget hagyott a magántőke számára. Ez azonban sohasem haladhatja meg az egész befektetett tőke felét. Máig már 128 vegyipar összesen 3.2 milliárd pézó befektetett tőkével dolgozik, melyből a magántőke csak 30%-ot tesz ki. A vegyi melléktermékek eladása során ez évben 1.7 milliárd pézó érték folyt be. Hogy milyen óriási nemzetgazdasági jelentősége van az uj petro- kémiai iparnak, bizonyítja az a tény, hogy mig a nyers petroleum piaci ára átlagosan 25 pézó hordónként, az ipari célokra feldolgozott petroleum hordója 480 pézót eredményez. A nacionalizált Petroleos Mexicanos össz-eladási összege 9.25 milliárd pézó. Ebből az export utján értékesített meny nyiség csupán 5.3%-ot tesz ki, a különbözet tehát belföldi eladásokból származik és a gyors iparosodás céljait szolgálja. Ez a legfényesebb bizonyítéka annak, hogy a nacionalizált petroleum-ipar nem profitra, hanem az ország szükségletére, az ipar fejlesztésére termel. A petroleum kisajátítása ugyanekkor az ebben az iparágban foglalkoztatott dolgozók életviszonyának el sem képzelt javulását eredményezte. Eltekintve a 30 év alatt sokszorosára emelkedett bérektől, számos egyéb jelentős járulások, juttatások lényegesen javították a Petroleos Mexicanos dolgozói életét. Mig 1839-ban heti 6 napi 48-órás munka mellett, a dolgozók túlórázás esetén egyenlő órabért kaptak, ma a 42 órás munkahét mellett, túlórázás esetén dupla órabért élveznek. A kötelező évi vakáció során, 10 évi alkalmaztatás után egy egész hónapos fizetett szabadságot kapnak, Az orvosi és kórházi ellátás a dolgozók és családjaik részére szinte a köztulajdonbavétel eredménye. Az iskolákban 38 ezer tanuló kap ma a petroleum- munkások gyermekeiből ingyenes elemi- és részben különleges ipari oktatást, 680 tanító segitsé-' gével. De nem folytatom a gyors fejlődést igazoló további adatok felsorolását. A szocializált Petroleos Mexicanos megcáfolja a tőkés termelési rend védőit, akik a kisajátitást mint a “virágzó magánvállalkozás” elpusztítását, vagy mint a mexikói petro- leumtermelés csődjét állították oda. A petroleum- ipar 30 évi fejlődése megcáfoihatatlanul beigazolta, hogy még egy tőkés termelési rendszerben élő országban is — mint Mexikó — egy életbevágó iparág szocializálása nemcsak, hogy elképzelhető hanem eredményesen megvalósitható is. Igaz, hogy Mexikó egy félévszázaddal előzőleg már egy véres parasztforradalomban megacélozódott. De a petroleum-ipar kisajátításával emellett példát mutat más félgyarmati sorsban senyvedő latin-amerikai orszá gok dolgozóinak. Természeti kincsekben gazdag országok: Venezuela, Brazília és Argentina, de ezeken felül Kanada is, fokozatosan véget vethetne, akárcsak Mexikó, imperialista gyarmati kizsákmányolásoknak. Addig is, mig teljesen lerázhatják magukról a belföldi tőkés uralmat. ★ Rácz László külmunkatársunk cikkeinek pár hónap óta való elmaradása annak a következménye, hogy legutolsó cikkében a szerkesztőség két elvi jelentőségű kérdést másként értékelt ki, mint a cikkíró. Miután a kifogások időközben teljesen tisztázódtak és mert a szerkesztőség biztosította a kül- munkatársat, hogy Írásait változatlanul közölni fogja, s esetleges ellenvéleményét külön cikkben, vagy csillag alatt fogja megjelentetni, Rácz László külmunkatársunk társadalmi munkáját ismét felvette lapunk részére. Ez — úgy hisszük — az olvasók helyeslésével fog találkozni. A Magyar Szó Ügyvezető Bizottsága Sztrájkba lépett a telefonvállalat 200,000 munkása NEW YORK, N. Y. — Az American Telephone & Telegraph vállalat 200,000 munkása sztrájkba lépett. A munkások 7 százalékos béremelést követelnek. A munkáltató javaslatát 5.6 százalékos béremelésre elvetették. 1947 óta nem volt sztrájk, amikor 44 napig tartott. A munkások a Communication Workers of America szervezetbe tartoznak, melynek országos elnöke, Joseph A. Beirne, egyike a legkonzervatívabb szakszervezeti vezetők nek. Nem nagy hive a sztrájknak, de a tagság elégedetlensége olyan magas fokra hágott, hogy kénytelen volt sztrájkba szólítani őket. Rev. Abernathy vezeti a szegény emberek kampányát Rev. Ralph Abernathy lépett a mártírhalált halt dr. Martin Luther King helyébe, mint a Southern Christian Leadership Conference vezetője és ő vezeti majd a Szegény Emberek Kampányát, melynek szervezését dr. King kezdte meg. Rev. Abernathy bejelentette, hogy a kampány a tervezett napon, április 29-én veszi kezdetét és azt Ígérte, hogy “ez lesz a legmilitánsabb, legagresszivebb békés háború, melyet ebben az országban egy mozgalom valaha kifejtett.” A szegények tüntető kampányát két részlegben tervezik. Egyik részlegben, április 29-én, Rév. Aber nathy, száz más emberrel együtt meglátogatja a különböző kormányvezetőket és a kongresszus vezetőit egy hosszú panasz-lajstommal, melynek kielégítését követelik. Köztük lesznek fekete és fehér szegény emberek, és szószólóik, valamint közemberek. A kampány másik és legfőbb részlege május má- •odfltán kezdődik. Kiinduló pontja népgyülés lesz, annál a motelnél Memphisben, ahol dr. Kinget meggyilkolták. Ott emlékcsillagot helyeznek az ei> kélyre, ahol dr. Kinget a gyilkos golyója érte, azután a felvonók ezrei menetelnek Washingtonba, a nagy táborozásra, amelyre az egész országból összegyülekeznek a szegény emberek. Munkát kérnek majd mindenkinek és garantált jövedelmet annak, akit nem tudnak munkába helyezni. Jamaica í REFRIGERATION & TV. j 168-14 Jamaica Avenue, Jamaica, L.I., N.Y. 5 (8th Ave Subway 168th St. állomás) SZÍNES TELEVÍZIÓK l m Jégszekrények — Mosógépek — Gáz- és vil- J lanykályhák — HI-FI — Stereo — Rádiók — j Porszívó készülékek — Legolcsóbban! Legjobb gyártmányok. — Gyári garancia ^ KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK: u Visszhang — versek a befejezett múltból” KELEMEN VIKTOR verseskötete most kapható lapunk Kiadóhivatalában A szépnyomásu 47 oldalas füzet ára S2.50 Küldje be rendelését minél előbb, mert csak korlátolt mennyiségben áll rendelkezésünkre RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA \ 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. ■ (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE ä-8184. J Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi. Bar- £ Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország J ** minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva *
