Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-04-25 / 17. szám

Vol. XXII. No. 17. Thursday, April 25, 19(68. ^tEZIAMÉRICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Coretta King, a rr-aggyilkolt dr. King felesége és John Lindsay, az ország legnagyobb városának, New Yorknak a polgármestere, lesznek a főszónokok az április 27-i nagy béke­tüntetésen New Yorkban. A néger nép egyenjogúságáért folyó harc kiváló vezére és a város polgármestere jelképezi a háboru-elíertes megmozdu­lásnak népi mozgalommá való kifejlődését. Vegyünk részt valamennyien a felvonulásokban. Követel­jük az azonnali fegyverszünetet és a béketárgyalásokat. TULAJDONJOG ... VAGY EMBERI JOG Richard J. Daley, chicagói polgármester azon rendelke­zése, hogy a rendőrség ezentúl "lőj jön le minden gyujtogatót, fosztogatót, vagy akinél Molotov cocktail-t talál," szemérmet­len beismerése annak az elvnek, hogy a tulajdonjog az élethez való jog fölött áll. Sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy a za­vargások alkalmával a rendőrség nem használta a Mace nevű mérges gázt a rendzavarókkal szemben. Óriási, felháborodott tiltakozást indított maga ellen ezzel a rendelettel Daley polgármester, aki igy kimutatta a foga fehérét. Ahelyett, hogy a zavargások okát keresné és arra or-J voslást próbálna találni, sót hint a nyilt sebre, még jobban éle­zi a helyzetet, mert el’enállásra hívja a kilátástalanságban élő, elkeseredett tömegeket. A rendelet semmibe veszi a törvényt,! amely gyújtogatásért, meg elítélés esetében sem mér ki ha­lálbüntetést. Semmi kétség nem férhet ahhoz, hogy Daley polgármes­ter rendelete fajgyűlölő, fasiszta irányzatú. A különböző néger és más haladó szellemű szervezetek egymás után követelik el­mozdítását. Nem szabad tűrni, hogy az Egyesült Államokban felelős, magas pozíciót betöltő közhivatalnokok ilyen fasiszta rendeletet adjanak ki. AZONNALI FEGYVERSZÜNETET! "Megismétlem, amit már olyan sokszor elmondtam: akik azt vallják, hogy békét akarnak és azt szeretnék elhitetni az amerikai néppel, hogy Johnson elnök nem akar békét, azokat { — mint az Egyesült Államok alelnöke — biztosítom, hogy ha bárki tárgyaló asztalhoz tudja hozni Észak-Vietnam hivatalos képviselőjét, Johnson elnök 24 órán belül odaküldi az ameri­kai megbízottat, aki hajlandó tárgyalni egy becsületes béke érdekében." Igy prédikált H. H. Humphrey aleinök az AFL-CIO politi­kai tanácskozásán. Már több mint három hét telt el azóta, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság kinevezte megbízottját, aki várja a Jchnson-kormány képviselőjét. j Közben a háború tovább folyik. A kölcsönös öldöklés to­vább tart. Folyik az ártatlan vietnami nép vére. Folyik az ár­tatlan amerikai ifjak vére. Úgy véljük, elérkezett az idő az azonnali fegyverszünet megkötésére. Vessünk véget az öldöklésnek, a vérontásnak. 1 Függesszük fel Észak-Vietnam bombázását minden feltétel nélkül és kezdjük meg a tárgyalásokat, melyek békéhez, az amerikai csapatok Vietnamból való kivonásához vezetnek, úgyhogy a vietnami nép minden külföldi beavatkozás nélkül határozhassa el, milyen kormányforma alatt óhajtja felépíteni lerombolt országát. “TÉTLENSÉG ÉS A VEZETÉS HIÁNYA” Lindsay, newyorki polgármester, tétlenséggel vádolta a kongresszust és a "vezetés hiányával" Johnson elnököt, mert a kongresszus nem cselekszik a "Lázongások Okait Kivizsgáló Bizottság" jelentésében foglalt javaslatok életbeléptetésére és Johnson elnök nem ad irányítást a kongresszusnak és az ame­rikai népnek. "Nem haladunk kellő gyorsasággal és nem megyünk elég messzire — mondta Lindsay polgármester. — Nem győzzük meg a c.ettók nyomorgóit, hogy valóban javítani kívánunk helyzetükön." Mi tovább megyünk! A képviselőház cselekszik ugyan, de ROSSZ IRÁNYBAN. New York város a múlt esztendőben 9 millió dollárt kapott a szövetségi kormánytól, hogy a nyár fo­lyamán munkába állítsa a gettó-fiatalok egy részét. A képvise­lőház ezt az összeget 5 millió dollárra CSÖKKENTETTE. Ugyanez történt minden nagy város részére előirányzott Io* szeggel. Milliók tüntetnek szombaton a vietnami háború ellen Pénteken a diákok világszerte sztrájkba lépnek New York, Boston, Philadel-j phia, Cleveland, Detroit, Chi cago, San Francisco, Los An­geles és az Ország számos nagy és kis városában férfiak, nők, ifjak és gyermekek milliói az utcára vonulnak április 27-én s követelik Észak-Vietnam bom­bázásának azonnali és feltétel nélküli beszüntetését, a vietna­mi háború tárgyalások utján való felszámolását. Százezrek tüntetr-ek New Yorkban Minden jel arra mutat, hogy a newyorki tüntetésben több százezer munkás, polgár, diák, háziasszony vesz részt. A város különböző részein gyülekeznek a részvevő szervezetek. A nemzetiségi csoportok az 5. Avenue és 90. utcánál ta­lálkoznak délelőtt 11.30-kor. A tüntető menet a gyüleke­ző helyekről a város legna­gyobb térségére, a Central Park Sheep Meadow-jára vo­nul, melynek 12 acre-nyi terü­letét teljesen be fogják tölteni és az embersokaság valószínű­leg elárasztja majd a Meadow környékét is. Coretta King, a meggyilkolt dr. King felesége lesz a gyűlés! egyik szónoka. A szónokok kö­zött ott találjuk a következő­ket: Rev. William Sloan Coffin. Dick Gregory, Viveca Lind- fors, David Livingston és az amerikai társadalom minden I rétegének számos más neves képviselőjét. Üdvözlő beszédet tart John Lindsay polgármester is. A gyűlés délután két órakor kezdődik. A nyomás fokozására van szükség Vannak, akik azon félelmük-1 nek adnak kifejezést, hogy aj tüntetésben részvevők számát csökkenti majd Johnson elnök “béke-kezdeményezése.” Dave Dellinger, a newyorki tüntetés szervezője azonban úgy véli, a békére törekvők; belátják, hogy fokozni kell a! nyomást a washingtoni kor­mányra, ha a tárgyaló asztal­hoz akarjuk kényszeriteni Johnsont és társait. “Hiba volna azt hinni — mondta Dellinger többek kö­zött —, hogy csupán a szavazó urnáknál dönthetjük el a béke kérdését. Az utcai tüntetések-! re a jelenlegi helyzetben sok­kal nagyobb szükség van, mint valaha.” Diáksztrájk pénteken Az országos háború-ellenes tüntetést megelőző napon, pén teken, ápr. 26-án az ország minden városában a közép és felsőbb iskolák diákjai, vala­mint az egyetemi hallgatók, tanítók és tanárok sztrájkba lépnek, hogy igy adjanak kife­jezést háborúellenességüknek. Több városban a diákok tün­tető menetben vonulnak fel és felhívják a lakosságot, hogy vegyenek részt a szombati bé­kedemonstrációban. Európa, Ázsia, Dél-Amerika, Afrika egyetemi diákjai is részt vesznek e nemzetközi megmozdulásban. “KOALÍCIÓS KORMÁNY AZ UT A BÉKÉHEZ”- monoja Mc&arthy szenátor "Ez évben a nép dönti el, ki jut a Fehér Házba és a nép kovácsolja az ország külpolitikáját’' CHARLESTON, W. Va. — Eugene McCarthy szenátor W. Virginia városait látogatta meg, hogy megnyerje az állam delegátusainak támogatását a Demokrata Párt konvencióján. A Morris Harvey Egyetem nagytermét megtöltő 1,400 hallgató előtt kinyilvánította: “Nem látok semmi változást i Johnson vietnami politikájá­ban. Úgy vélem, hogy Varsót el kellett volna fogadni, az elő­zetes tárgyalások megkezdé- j sére.” “Úgy vélem — folytatta Mc Carthy szenátor —, hogy az U.S. nyilvánítsa ki: támogatjukj egy koalíciós kormány megala­kítását, melyben a Nemzeti Felszabadító Front képviselői is részt vesznek. Ez vezet a békéhez.” Arra a kérdésre, hogy: he­lyes-e ilyen nyilatkozatot ten­ni, mielőtt a hivatalos tárgya­lások megkezdődnek, igennel válaszolt. “Ez a háború lénye­ge és ez a béke egyetlen lehe­tősége.” Majd rámutatott arra, hogy 1968-ban a nép dönti el, ki lesz a Fehér Házban és a nép kovácsolja az ország külügyi politikáját. *•★★**★*★*★*★★***★★★***★**★*★★*★★★★*★*★★★★★*★★★**★★★★★★★**★★★★★*★*★*★■***★★* Jó diákok, rossz diákok Itt az ezernyi fénykép, bűn- kos, árambotos, könnygázas, vérebes, mace-es, puskás rend­őrrohamokról, felvonulók, tün­tetők, sztrájkolok, diákfiuk és lányok ellen, útjukat szegélye­ző tankok és feltüzött szuro­nyok, fejbeverések, lövések,; szúrások. Mert világszerte lá-j zong az ifjúság, amin joggal háborodnak fel a felnőttek. A fiatalság elfajzott tőlük, akik ily szép, békés, igazságos vi­lágot adtak nekik, hol nincs háború, éhség, nyomor, elnyo­más, kizsákmányolás. Pedig az iskolában, templomban nem tanulták a protestálást. Semmi Csoda tehát, hogy a gettó-fiatalok elvesztik türelmüket és kilátástalanságukban elkeseredett módszerekhez folyamodnak? A helyzet megkívánja, hogy a 17,000,000 szervezett mun­kás szószólói latba vessék befolyásukat s követeljék a Johnson által kinevezett bizottság javaslatainak életbe léptetését. A néger nép, a szervezett munkásság és a békemozgalom együttes nyomása fel tudja rázni a kongresszust tétlenségéből és Johnson elnök is meg fogja változtatni közönyét a nyomor­gók millióival szemben. I se tetszik nekik, iskolájuk, or- ! száguk, rendszerük, kormá­nyuk. azért is tiltakoznak,! ami­hez semmi közük, mint Viet- ! nam és a négerek kérdése. Ilyen a mai fiatalság! A kép nem volt mindig ilyen sötét. Itt voltak a jó tüntetők, a francia diákok, akik az algé­riai háborúban a felkelők el- j len tüntettek, az indonézek akik résztvettek 500,000 des­truktiv megölésében. És itt volt Nyugat-Berlin, amit a szabadság szigetének neveztek és ahol a szabadságot nevében viselő egyetemet csináltak a CIA (Central Intelligence Agen cy) pénzén a német s a mene- (Folytatás a 8-ik oldalon) ► Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y. G0RETTA KING ÉS LINDSAY POLGÁRMESTER

Next

/
Thumbnails
Contents