Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-04-25 / 17. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 25, 1968. MIT JELENT AZ “OPEN HOUSING” TÖRVÉNY? Miután a kongresszus megszavazta és Johnson elnök aláírta az “Open Housing” törvényt, sokan még nem tudják, hogy mi is ennek a törvénynek a jelentősége. A legszorosabb értelemben az alkot­mány eddig is megtiltott mindenfajta diszkriminá­ciót, de a helyi, állami törvények annyi kibúvót adtak, különösen a lakásviszonyok terén, hogy a törvénynek csak nagyon korlátolt területen volt foganatja. Megszünteti teljesen az uj törvény a la­kásbeli diszkriminációt? Nem, csupán kiterjeszti és megerősíti az eddigi alkotmányos védelmet. Ki­búvó még az uj törvényben is bőven van és kérdés, hogy az ingatlan érdekeltségek és privát egyének, akik meg akarják tartani a “liliom-fehér” lakóvi­dékeket, milyen sikeresen alkalmazhatják a kibú­vókat. Hoz-e a törvény azonnali változást? A törvény csak fokozatosan lépteti hatályba az újabb szigorításokat. Azonnal megtiltja a diszkri­minációt az 1962 után FHA által biztosított köl­esönökkel épített bérházakban, ill. az eddigi erre- vonatkozó törvényt kivihetővé teszi. Beköltözhetnek-e négerek fehér lakóvidékekre? A törvény szerint igen. De hogy ez megtörté­nik-e, az attól függ, hogy a városokban és környé­keken újonnan épülő modern bérházakban milyen gyorsan adnak ki lakásokat négereknek. A törvény aláírásától annak végrehajtásáig még mindig na­gyon nagy távolság van. A törvény legkésőbb érez­teti hatását magánházakból álló régebbi lakóvidé­keken, ahol a tulajdonosok még mindig sokféle módon kijátszhatják a törvényt. Persze sok függ attól is, hogy milyen nagy számmal és milyen gyor­san érnek el négerek középosztályu színvonalat, hogy megfizethessék a magas házbéreket. A törvény a privát tőkével épitett lakásépítke­zésekre is vonatkozik, jövő év január elsejétől kezdve. Ezentúl törvénybe ütközik: “Ha valaki nem hajlandó eladni, vagy bérbeadni lakást, házat jóhiszemű jelentkezőnek, aki megfe­lelő pénzügyi ajánlatot tesz, vagy ha valaki nem hajlandó tárgyalni lakás kiadásról, vételről, vagy másképpen megtagad hajlékot valakitől annak fa­ja, szine, vallása, vagy nemzetisége miatt.” Január elsejétől kezdve újonnan épült vagy két­lakásos magánházakra is vonatkozik a törvény, akár egyenként, akár csoportokban épülnek, ha a tulajdonos egy évben több mint két házat ad el. 1970 január elsejétől kezdve a saját házában lakó magánháztulajdonosra is vonatkozik a törvény, ab­ban az esetben, ha ingatlanügynök szolgálatát ve­szi igénybe. Természetesen úgy hirdetésben, mint szóbelileg törvénybe ütközik megtagadni lakás­kiadást, vagy lakóház eladást faji, vallási, stb. meg­különböztetés alapján. A törvény január elsejétől kezdve megtiltja ban­koknak, biztositó társaságoknak és más pénzügyi intézményeknek, hogy diszkrimináljanak házvásár­lási, építkezési, vagy javittatási kölcsönök nyújtá­sában, vagy hogy diszkriminációs alapon a kölcsön- ért magasabb kamatot számítsanak. Mi képez kivételt? A vallási intézmények által fenntartott öregkori otthonok kivételt képeznek. Ezeknek joguk van a saját vallásbelieket előnybe helyezni, de ezt is csak színre és fajra való tekintet nélkül. A törvény elég kibúvót hagyott azoknak, akik saját lakóházukat nem akarják négereknek, vagy más kisebbségeknek eladni. A törvény megengedi, hogy aki ügyvéd, vagy más szakértő szolgálatait veszi igénybe, az átruházhatja a birtokjogot saját maga által kiválasztott egyénekre, anélkül, hogy a házat nyilvánosan áruba bocsátaná. így bárki el­adhatja a házát magánkézen, négerek kizárásával, de ha segítségre van szüksége, egész nyugodtan találhat magának ingatlanügynököt is. A legtöbb ingatlanügynök ügyvédi és más ingatlan eladással járó szolgálatokat is nyújt és ezen a címen a tör­vény diszkrimináció-ellenes szakasza nem vonatko­zik rá. Magán ház eladására a tulajdonos hirdetést tehet közzé és annak adhatja el a házát, akinek akarja, de a hirdetésben törvényellenes diszkriminációt feltüntetni. Négerek és kisebbségiek, ha úgy talál­ják, hogy faji megkülönböztetés miatt nem kap­hatják meg a lakást, vagy a házat, bonyolult és hosszadalmas törvényes eljáráshoz folyamodhat­nak. Ha közben a tulajdonos már másnak adta el a házat, vesztett ügyük van, az eladást nem lehet felbontani, vagy a másik lakót kilakoltatni és a néger lakáskereső csupán anyagi kártérítésben ré­szesülhet. Ha viszont a biró úgy határoz, hogy a háztulajdo­nos megszegte a diszkrimináció-ellenes törvényt, elitélheti és végső esetben börtönbüntetést is ki­szabhat. Az elkövetkező hónapok és évek megmutatják, hogy mennyit ér az uj törvény a szégyenteljes amerikai faji megkülönböztetés e kirivó formájá­nak megszüntetésére. Nagy szerepe lesz ebben a négerek öntudatos, kitartó harcának és a becsüle­tes, felvilágosult fehérek támogatásának, közremű­ködésének. NÉGEREK SZERVEZKEDNEK A HÁBORÚ ELLEN “Ne védjük azt a rendszert, amely nem véd meg bennünket” A National Black Anti-Draft Anti-War Union háromnapos konvenciót tartott New Yorkban, a Diplomat Hotelben, melyen több mint 300 küldött vett részt. John Wilson, a szervezet országos elnö­ke, felhívást intézett felvilágosító munkára a feke­te lakónegyedekben. “El kell árasztanunk ezeket a vidékeket információval a sorozásról. Meg kell akadályoznunk, hogy a fekete nép megvédje azt a HA NEM GYŐZHETI LE, CSATLAKOZZON HOZZÁ Sokan szóltak már hozzá a Közel-Kelet kérdésé­hez és ajánlottak ennek, vagy annak az oldalnak kedvező, sok esetien pedig részre nem hajló, tár­gyilagos megoldást. Ez utóbbiakhoz csatlakozik egyik cikkében C. L. Sulzberger, a N. Y. Times Szerkesztője, amikor többi között a következőket írja: 9 Az egyetlen ésszerű megoldás a béke és a jólét megteremtésére a Közép-Keleten az, hogy Egyip­tom és Izrael szövetségre lépjen egymással. Örült elgondolásnak tűnik ez, pedig hát a jelenlegi né- fnet—francia szövetség sem látszott kevésbé őrült­nek 1870-ben, 1918-ban, vagy 1945-ben — három Véres háború után, amikor bosszút emlegettek a Rajna vidékén. ' Egyiptomot katonailag nagy csapás érte a múlt évben, de Egyiptomnak nem kell, hogy kisebbségi érzete legyen. Ez a világ legrégibb ország-állama ^s évezredeken keresztül szenvedett. A Nílus völ­gye civilizációjának folytonossága a politikai törté­nelem legkimagaslóbb ténye. A betolakodott államok j Jelenleg mélységesen gyűlölik Izraelt, a Közép- Kelet legújabb és egyedüli sikeresen betolakodott államát. Da a múltban is voltak ugyanilyen betola­kodott államok, amikor külföldi népek telepedtek le Észak- és Dél-Amerikában, Kubában és Uj Zé landon — és a világ végül elfogadta őket... Egyiptom jelenleg úgy politikailag, mint kultu­rálisan a legelevenebb arab szellemű állam és á Iégerősebb is; de ez a tény szükségszerüleg nem zárja ki, hogy békében éljen és szövetségbe lépjen Izraellel. Elvégre van Valami logika ebben az ame­rikai mondásban: Ha nem győzheted le, csatlakozz hozzá. Sem Egyiptom, sem Izrael nem győzheti le a másikat, mert az ilyen kísérlet kiprovokálná a vi­lágháborút . . . Épp ezért tartós megoldásra kell gondolni és nem ideiglenes állapotokra, katonai kampányok között. Itt az ideje, hogy mindkét rész­ről szembenézzenek a fő kérdésekkel a terület egészséges jövője érdekében, éppen úgy, amint De Gaulle és Adenauer megkísérelte eltemetni a régi francia—német versengést. Az állandó harcok elkerülésére... az egyetlen lehetőség a végleges diplomáciai megoldás. Ennek végcélja Izrael beilleszkedése kell, hogy legyen, hogy nagy technológiai és szervezési tudásával be­kapcsolódhasson az arabok kevésbé fejlett termé­szeti kincseinek a kifejlesztésébe. — Akkor megszűnhet majd a pazarló hadi költekezés, az egész vidék, valóban semleges lehet és megszaba­dulhat a külföldi hatalmaktól. . . Úgy Izrael, mint Egyiptom bizonyára szépen be­illeszkedhetne már most egy bizonyos fokig szo­cialista rendszerbe, ha erre elhatároznák magukat. Az Eisenhower-terv Ha már egyszer béke lesz, akkor otthont kell ta­lálni a sok százezer palesztinai arab számára, akik a cionizmus révén hontalanok lettek. Itt Eisen­hower terve bizonyulna jónak — óriási nukleáris erőtelepek felállítására, Sinainak úgy a Földközi: tengeri, mint az aquaba-i oldalán, a viz sótalanitá- sára a mezőgazdaság csatornázásához, az ipar és hatalmas, uj lakóvidékek kifejlesztésére, amikor már az állandó határokat visszaállították. A békét, a múlt júniusi háború előtti földrajzi határok alapján, gyorsan és titokban kellene kiesz­közölni. A béketárgyalások megkívánnak mindkét oldalról erős, konstruktívan gondolkodó kormányo­kat. Itt az ideje, hogy a négy legérdekeltebb külföldi főváros: Washington, Moszkva, Párizs és Uondon elősegítse uj elgondolások kibontakozását. A ki­egyezéshez engedményeket kell tenni és elkerül­hetetlenül igazságtalanságok is lennének, mint mindig a diplomáciai megoldásoknál. De mégis, ha Franciaország és Németország szövetségre lép­het Európában, miért nem történhetne meg ugyan­ez a Közel-Keleten? rendszert, mely őket nem védi meg,” mondotta. A konvenció utolsó napján kidolgozták a hábo­rús ellenállás részleteit és hogy miként magyaráz­zák meg “a háborút és az imperializmust a fekete testvéreknek.” Erre vonatkozóan határozatokat hoztak. A konvenció kimondta, hogy együttműködnek a fehér háboruellenes csoportokkal és közös nyom­tatványokat bocsátanak ki, de kizárólag a néger ifjúság megszervezését tekintik feladatuknak, kü­lönösen a középiskolákban. Néger ügyvédeket és joghallgatókat szerveznek be, akik védik majd a sorozás ellenállóit és tanácsot adnak nekik. A fekete katonákkal foglalkozó albizottság je­lentése azt mondta, hogy a “kormány nemcsak fajgyűlölő, imperialista háborúban használja fel a néger csapatokat,” hanem azt is megkísérli, hogy a leszerelteket “a rendőrségbe és más népelnyomó szervezetekbe” verbuválja. A bizottság határozati javaslatot hozott “masszív ellenállásra a vietnami testvérek elleni agresszióval szemben” és az ellen is, hogy a hadviselteket a “fekete lakóvidékekre küldjék, hogy ott őket használják fel a fekete fel­kelések leverésére.” A konvenció sürgönyt küldött a Dél-Vietnami Felszabadító Front-nak, amelyben üdvözölték a “Vietnami Testvéreink”-et és kijelentették, hogy a delegátusok “teljes szívvel támogatják a nemzeti felszabadításért és önrendelkezésért, folyó harcu­kat.” Az üzenetben a konvenció azt is megfogadta, hogy “fokozzuk ellenállásunkat az amerikai agresz- sziv háborúval szemben... Tudjuk, hogy amint ti elpusztítjátok ott az amerikai imperializmust, az itt is elősegíti a felszabadulásunkért folyó harcot. Ugyanakkor a mi igyekezetünk a feketék elleni belföldi kolonializmus elpusztítására a ti küzdel­meiteket is elősegíti. Közös az ellenségünk és kö­zös győzelmet kell aratnunk. Támogassuk egymást ennek a célnak érdekében.” *+**+****+*+■+*+***'+*+**+++*-»'++++•)'+++++ Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 . t . r I-Brit, as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the I Act of March 2, ,1-379 to the P.O. of New York, N.Y. j Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ^tSJÖIi385sí,84 ba egy évre 12 dollar, félévre ít,..'>0 2

Next

/
Thumbnails
Contents