Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-04-18 / 16. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 18, 1968. ^ .. :——— . —n??—.. Munkás és szakszervezeti hírek \ * • \ “I AM A MAN” — “Ember Vagyok” — mond­ják a feliratok, melyeket a Memphis, Tenn.-i köz- tisztasági munkások visznek piketfelirataikon. 1,300 munkás sztrájkol, követelve béremelést, szer­vezetük elismerését és hogy a munkáltató, a váro­si hatóság, vonja le havonta a szakszervezeti tag­sági dijat fizetésükből és utalja azt át a szakszer­vezetnek.. Ez a bérharc azonban lényegesen különbözik afc átlagos, megszokott bérharctól. A sztrájkolok jélszava.' “I AM A MAN” — “Ember Vagyok” ki­domborítja ezt a különbséget. Nemcsak arról van itt szó, hogy felemeljék a munkások $1.70-es éhbérét, mert erre a város­atyák, Loeb polgármester már hajlandó volna. De ellenzik a szakszervezet elismerését és a tagsági dij átutalását. A munkások azonban ragaszkodnak ehhez, mert csak igy érhetik el ugyanazt a fokot, amit az északi városok dolgozói már elértek. Egyen joguságot követelnek. Egységes a néger nép A memphisi köztisztasági munkások harca egybe­olvadt a néger nép egyenjogúságért folyó küzdel­mével. Ez viszont maga után vonta a négerek és a haladó szellemű fehérek egységét, úgyhogy jelen­leg olyan sztrájk szemtanúi vagyunk, melyet az egységes néger nép és a haladó szellemű fehérek támogatnak. Református, katolikus és zsidó papok bizottságot alakítottak a sztrájk támogatására. A bizottság fel­kereste Loeb polgármestert és követelte, hogy tel­jesítse a munkások jogos követeléseit. Vezető szerepet játszik a sztrájk támogatásában a Rév. James Lawson, aki mint a Community on the Move for Equality szervezet elnöke mozgósí­totta a város 150 lelkészét és létrehozta a fehér szakszervezeti vezetők és a néger nép közti egy­séget. A sztrájk nemzeti jelentősége Ma már természetesen a memphis-i köztisztasági munkások sztrájkjának országos jelentősége van. A harc kimenetele — a győzelem elkerülhetetlen — ösztökélni fogja az összes déli államok városai­nak dolgozóit példájuk követésére. Nagyban hozzá­járul e harc győzelemre vitele a Dél megváltozta­tásához; nagy lépés lesz ez a győzelem a néger nép egyenjogúságáért folyó harcban; a néger nép és a, szakszervezeti mozgalom közti kapocs megteremté­sében; a munkások gazdasági követeléseinek és a vietnami háború elleni harc összeforrásában; a nép önálló, a két nagy politikai párttól független, poli­tikai erejének kikristályosodásában. Walter Reuther, az autómunkások szervezetének országos elnöke 50,000 dollár sztrájksegélyt utalt át a memphis-i köztisztasági munkások harcának győzelemre viteléhez. Az ország haladó szellemű szakszervezetei és tagjaik felsorakoznak memphis-i embertársaik se­gítésére. Az amerikai szakszervezeti mozgalom uj szaka­szának küszöbén állunk. Ha a szakszervezetek ve­zetői a helyzet magaslatára helyezkednek, megra­gadják az alkalmat és egységbe tömörítik a 22 mil­lió-néger népet a 17 milliónyi szervezett munkás­ságai, akkor egy uj erő léphet az ország politikai porondjára, mely képes lesz megoldani fogadott hazánk súlyos válságát. 22 dollár béremelést kapnak a szállítómunkások NEW YORK, N. Y. — 300 butorszállitó vállalat 3,500 munkása uj szerződést kötött, melynek értel­mében a szerződés három esztendeje folyamán 22 dollár heti béremelésben részesülnek. A béremelés az első évben tiz, a második és harmadik évben 6—6 dollár hetenként. A munkások március elseje óta sztrájkolnak. Három héttel ezelőtt elvetették a munkáltatók ja­vaslatát, mely két dollárral kevesebb béremelést jelentett volna. A sztrájk alatt kb. 40,000 költözködést kellett el­halasztani. HÍREK az AUTÓVAROSBÓL Jelentik, hogy öt év óta ez év első két hónapjá­ban adták el a legtöbb autót. Könnyen érthető ez, ha tekintetbe vesszük, hogy az autómunkások alá­írták az uj szerződést és remélik, hogy bizonyos biztonságuk lesz. A fiatal, uj munkásoknak, akik szerencsésen megmaradtak a munkában, első gon­dolatuk az uj autó. Az öregek, mielőtt még nyug­díjba mennek, megveszik, gondolva, hogy ez lesz az utolsó uj autójuk. Akik a múlt évben a hosszú sztrájkok miatt nem mertek uj kocsit venni, most nyugodtabban vesznek. Öregnek vagy fiatalnak szükségleti cikk az autó. A nagyvárosokban olyan rossz a közlekedés, hogy anélkül gyakran munkába sem tudnak menni. De ez az állapot sem tartós. A vietnami háború elviszi az ifjúságot. A rokkant katonáknak nehe­zebben megy a nősülés. A halott katonának már nem kell automobü. így az építőipar fél, hogy pan­gás lesz és ez más iparcikkre is hatással van. A munkanélküliség növekedése várható. e*J> A Michigan State egyetem 1,200 hallgatója vo­nult fel a sorozó hivatalhoz, követelve a vietnami háború beszüntetését. Útközben sorozási kártyáju­kat a postaládába dobták, visszaküldték Washing­tonba. C-KS Sok vietnami hadviselt rokkant nem veszi igény­be a segélyt, mert nem tudja, hol kell érte folya­modni, vagy egyáltalán nem tud róla. Ha a rokkant katona dolgozni akar, a munkanélküli hivatalban elsőségben részesül, de a legtöbben maguk keres­nek munkát. c+J Detroitban már régen megszervezték a Block Committee-kat (utcatömb bizottságok) a gettóne­gyed egy részében. Most kiterjesztik ezeket a Mack Dr. Martin Luther King, Jr. meggyilkolását kö­vetően felesége, Coretta King, a következő nyilat­kozatot tette: Köztudomású, hogy dr. Abernathy férjem legkö­zelebbi barátja és munkatársa volt. Tizenkét évvel ezelőtt kezdték a harcot Montgomery, Alabamában és azóta egymás mellett küzdöttek. Jóleső érzés volt dr. King részére, hogy bármikor kikérhette dr. Abernathy tanácsát. Férjem mindig hangoztatta, hogy bármi történ­jen vele, helyét a Southern Christian Leadership Conference vezetésében Ralph Abernathy töltse be. Ő a szervezet alelnöke és tudom, hogy férjem szívesen venné tudomásul, hogy Rev. Abernathy minden tekintetben a helyzet magaslatára állt. Vele volt, amikor a végzetes lövés eldördült és nem hagyta el őt, amig holttestét Atlantába hoz­ták. Olyan, mintha testvérem lenne. Férjem mond­ta: senki sem tudja erőszakmentes elveimet jobban kifejezni és értelmezni, mint dr. Abernathy, aki tudja, hogyan kell az ügyet előbbre vinni. Abernathy szerepe Ő eltávozott sorainkból, de itt van Ralph Aber­nathy, Andrew Young, Bernard Lee és sokan má­sok, akik folytatják a munkát. Meg kell említenem, hogy könnyebb elviselni ezt a fájdalmat, mert itt érzem magam mellett az S.C.L.C. vezetőit, az Ebenezer Egyház tagjait, mely egyháznak férjem 8 éven át társ-lelkésze volt, a barátok tömegét itt az országban és világszerte. Most pedig szeretnék egy nyilatkozatot felol­vasni: Szerettem volna ebben az időben egyedül lenni: gyermekeimmel. Mindig hajlandók voltunk meg­osztani dr. Kinget az egész világgal, mert ő jelké­pezte a legfelsőbbrendü embert. De ő nekünk apa volt és férj. Arra a nagyon is kevés időre, amit együtt töltött velünk, gyöngéd szeretettel em­lékszünk vissza. Nehéz ezt szavakkal kifejezni. Férjem többször mondta a gyermekeknek, hogy Avenue mentén. Fekete és fehér egyetemi hallga­tók és szomszédok, lebontották és újraépítették a rozoga lépcsőket. Együtt akarják felépíteni lerom­lott otthonaikat és virágot ültetnek a csúnya, el­hanyagolt néger lakóvidékekre. Az egyetemi hall­gatók önként jelentkeztek erre a nehéz munkára, mert meg akarják ismerni a néger népet és barát­ságban akarnak élni velük. A Black Nation konvenciót azzal zárták le, hogy elkészültek a forró nyárra és védőirodát állítanak fel a négerek védelmére. Akiket a rendőrök elfog­nak, azokat mint hadifoglyokat, törvényesen fogják védeni, mert úgy gondolják, hogy mindenkinek jo­ga van önvédelemhez. A Néger Szeparatisták öt független államot akar­nak létesíteni. Ezek lennének Mississippiben, Ala­bamában, Georgiában, Dél-Carolinában és Louisi- anában. Az államok vezetőségét adókból és önkén­tes adományokból fizetnék. Megfogalmazták füg­getlenségi nyilatkozatukat és alkotmányukat. Az alkotmányuk szerint minden munka állami munka lenne. Az ötven delegátus felhívást intézett egy Government in Captivity (kormány a rabságban) megalapítására, amelyet azok a négerek támogat­nának, akik fel akarják adni amerikai állampol­gárságukat. Az a terület, ami most az U.S. terüle­te, az uj néger állam birtoka lenne, melynek tu­lajdonba vétele esetleg az amerikai vezetőséggel való tárgyalások alapján történne. A négerek, akik pártolják az uj néger államot, maradhatnak ame­rikaiak is, azzal a kikötéssel, hogy joguk legyen a hadkötelezettséget megtagadni meggyőződési, vagy vallási alapon. Az uj nemzet mozgalmának vezetője kijelentette, hogy ők olyan hazát akarnak létrehozni, ahol nem lesz gyűlölet. Minden néppel, szervezettel békes­ségben akarnak élni. Most sincs vitájuk a vietnami néppel, igy nincs okuk rá, hogy megöljék őket. Miért menjen oda a néger katona, hazáját megvé­deni, mikor neki itthon nincs hazája? A néger ifjúság megunta a megalázkodást, ezen­túl emelt fővél akar járni és emberi méltóságát az az ember, akinek nincs miért meghalnia, annak nincs is miért élnie. Azt is mondta, hogy nem az a fontos, müyen hosszú az életünk, hanem miként éljük azt. Tudta, hogy fizikai életét bármikor ki­olthatják és ezzel mi is tisztában voltunk. Férjem minden keserűség és gyűlölet nélkül nézett szembe a halállal. Tudta, hogy beteg társa­dalomban élünk, mely teljesen át van itatva a faj­gyűlölet és erőszak mérgével, mely rosszindulattal fogadja javaslatait, félremagyarázza elveit és idő­vel halálához fog vezetni. Minden csepp erejével azon fáradozott, hogy megmentse ezt a társadal­mat önönmagától. Nem ismerte a gyűlöletet, sohasem esett kétség­be és minket is előkészített az elkerülhetetlen tra­gédiára. Jó érzéssel tölt el, 1iogy tanításainak si­kere volt a gyermekeknél, akik nyugodtan mond­ják: “Daddy nem halt meg, talán fizikailag igen, de szelleme soha sem fog meghalni.” Gyermekeinket vallásos szellemben neveltük, ez is enyhíti fájdalmunkat. Fő óhajunk most az, hogy az ő munkáját tovább vigyük. A szegényekért ál­dozta fel életét, a memphisi köztisztasági munká­sokért és a vietnami parasztokért. Semmi sem fáj annyira, mint az a tudat, hogy az emberiség csak erőszakkal próbál helyzetén javítani, ő feláldozta' életét, hogy az emberiség szebb, jobb utat találjon, nem rombolással, hanem építő módszerekkel. Továbbra is az általa kijelölt utón fogunk halad­ni és remélem, hogy akik tisztelték és szerették őt, közénk állnak, hogy álmát valóra váltsuk. Amikor a néger nép és minden más elnyomott nép valóban szabad lesz, amikor mindenki jólétben él, amikor nem lesznek többé háborúk, akkor tu­dom, hogy férjem békében pihen, amit ő olyan na­gyon kiérdemelt. Köszönöm. A Magyar Szó tájékoztat az óhazáról, csatlakozzon Ön is az olvasók táborához!) követeli. Rose Pavloff MRS. KING NYILATKOZATA “I AM A MAN”

Next

/
Thumbnails
Contents