Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-04 / 14. szám
Vol. XXII. No. 14. Thursday, April 4, 1968. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397, Li_!______i______=................- ' . ' -------------------;---L '--------........... ----------1.....-■____ Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y. ÁPRILIS NEGYEDIKÉ TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTÉS Amikor a magyarszármazásu amerikai polgárok megille- tődötten visszagondolnak ama 23 év előtti április 4-ére, amelyen szülőhazájuk felszabadult a náci hadak és a nyilas rendszer rémuralma alól, lelki szemeik előtt nemcsak az az ut merül fel, melyet szülőhazájuk népe járt meg e csaknem fél emberöltő alatt, hanem — amerikai polgárok lévén — az is, amelyet fogadott hazájuk tett meg. E párhuzamos megemlékezés sok tanulságot tartalmaz. Huszonhárom évvel ezelőtt szülőhazánk romokban hevert. A nemzeti vagyon: ipar, épületek hozzávetőleg negyven százaléka teljesen elpusztult, a szállítási eszközök, vasutak, hidak csaknem száz százalékosan megsemmisültek. A legdrágább nemzeti kincs, a magyar nép, megtizedelve, a kétségbeesés határán szemlélte hazája üszkös romjait. Ma, 23 esztendővel később, a szocialista testvérnépek, elsősorban a Szovjetunió támogatásával a magyar nép hősi termelőmunka és céltudatos irányítás mellett nemcsak újjáépítette rombadöntött hazáját, hanem szebbé, jobbá, összehasonlíthatatlanul igazságosabb berendezésűvé tette azt. A szó legteljesebb értelmében valóra váltotta, beteljesítette Rákóczi, Bocskay és Kossuth végrendeletét. Magyarország ma már nem félgyarmat, agráráilam, hanem modern iparállam, melyben a nemzeti jövedelem nagyobb hányada, 63 százaléka, ipari termelésből származik, melyben a nemzeti jövedelem az utóbbi 20 esztendő alatt megduplázódott. És ez a 100 százalékos gyarapodás nem a lakosság egy százalékának vagyonát növelte, amely 1945 előtt uralta az országot, harem az egész népét. Mi sem mutatja szemléltetőbben szülőhazánk igazi előrehaladását az igazságosabb, humánusabb társadalom irányába, mint az az összehasonlítás, mely rámutat arra, hogy míg a fel- szabadulás előtt a munkás, vagy paraszt származású gyermekek sorából száz közül csak egy, mond egy juthatott egyetemre, vagy más főiskolába, addig ma erekben az iskolákban a tanulók többsége ipari, vagy mezőgazdasági munkás gyermeke! A gazdasági és kulturális fejlődéssel párhuzamosan a magyar állam 1945-i elesettségéből, nemzeti becsületének a nácikkal való szövetség következtében beállt megtépázottságá- ból ma a nemzetek családjának megbecsült tagjává, az emberiség legszentebb ügyéért harcoló béketábor aktiv tagjává vált, melynek képviselője, hogy csak egy példát említsünk, az Egyasült Nemzetek egyik legfőbb tisztségét tölti be. Tekintsünk végig ezekután fogadott hazánk, az Egyesült Államok utján, ugyanezen történelmi időszak alatt. 23 évvel ezelőtt, 1945 áprilisában a nácik fölött aratott győzelem küszöbén fogadott hazánk a világ kétségkivül leghatalmasabb, leggazdagabb országa volt. A világ összes vezető államai közül egyedül a mi fogadott hazánk került ki sértetlenül a második világháború vértengeréből. Egyetlen bomba nem érte, egyetlen ellenséges katona nem tette lábát földünkre (hacsak nem mint fogoly), .egyetlen építményünk, gyárunk, lakóházunk, lokomotivunk nem sérült meg. Ugyanakkor ellenségeink földje romokban hevert, mint ahogy romokban állt szövetségesünk, a Szovjetunió földje, ipara, városai is. Egyéb szövetségeseink és gazdasági riválisaink közül Anglia és Franciaország gazdaságilag, pénzügyileg meggyengülve, nehezen pótolható vérveszteséggel került ki a háborúból. Soha egy nagy nemzetre nagyobb, nemesebb feladatok nem vártak, mint Amerikára. Bekötözni először, természetesen saját népünk sebeit, azután szövetségeseinkét, majd talpraállítani a romokban álló Európát, kiküszöbölve azokat a gazdasági és politikai okokat, amelyek az emberiséget egy emberöltő alatt két pusztító világháborúba sodorták. Benn az országban jóvátenni az évszázados roppant társadalmi és gazdasági igazságtalanságot, amelyet a néger néppel szemben gyakoroltunk, beváltani az emancipáció ígéreteit, felemelni őket gazdasági és társadalmi elnyomatottságukból, egyenrangú polgáraivá tenni őket hazánknak. Kiküszöbölni egyben társadalmunk ezer más rákfenéjét, a kulturális elmaradottságot, a városépítés anarchiáját, a bünszindikátusok uralmát a gazdasági élet ezernyi terén. Hogyan hajtotta végre ezeket a kolosszális társadalmi feladatokat Amerika? A válaszadást engedjük át mártirelnö- künk, John F. Kennedy öccsének, Robert F. Kennedy széné(Folytatás a 12-ik oldalon) A nép békéinozgalma kisöpri Johnsont a Fehér Házból “Békeajánlat” köntöse alatt ismét felfokozza a vietnami háborút Patkányok Khesanhban Az “ellenség” által körülvett Khesanh amerikai katonai támaszponton lévő 8 ezer amerikai gyalogos-ten- g e r é sznek most egy uj “ellenséggel” kell szembe- szállnia: a patkányok ezreivel. A patkányok száma egyre nő, annak ellenére, hogy mérges földimogyoróval etetik azokat. A patkányok sok gyalogos-tengerészt megharapnak, de ők nem nagyon bánják, mert minden patkány által megharapott katonát kórházba szállítanak 14 napos megfigyelésre. Ky kritizálja az amerikai kormányt ..HAMBURG. — “Az ameri-j kaiak csupán saját érdeküket j szolgálják és az ő érdekük | nem mindig azonos a miénk- j kel” — mondotta Nguyen Cao Ky, a saigoni kormány alelnö- ke egy német újságnak adott nyilatkozatában. Többi között a következőket mondotta: “A dél-vietnami választások idő- és pénzpocsékolás volt. Az egész eset nevetséges. Olyan kormány került a nyeregbe a választások révén, melynek semmi, de semmi köze nincs a néphez. A jelenlegi törvények csupán a gazdagokat védik. Forradalomra van szükség, mely megváltoztatja a törvényeket és a gazdagok helyett a szegények érdekét szol- gálja.” Ismételten kihangsúlyozzuk, hogy mindezt Ky, a jelenlegi kormány alelnöke mondotta. Kétkedéssel fogadják Johnson javaslatát »★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★♦★★★★★★★★★★■fr****************************''"»'» “A NYOMOR ÉS A NEMTÖRŐDÖMSÉG AZ ORSZÁG FÖ PROBLÉMÁJA’’ - MONDJA DR. KING A Washington National Cathedral dékánjának meghívására, ebben a túlnyomóan fehér tagságú templomban, nagy számú közönség előtt tartott prédikációt múlt vasárnap dr. Martin Luther King. Beszédében felhívást intézett a “nemzeti felébredésére, amely az országot “az amerikai eszmény képhez méltóvá tenné.” Az istentisztelet utáni sajtóinterju- ban megígérte, hogy felhívására tavaszra a szegények ezrei mennek majd Washingtonba, hogy bebizonyítsák: “a kérdés nem az erőszakosság, vagy békés tüntetés, hanem a nyomor és nemtörődömség kérdése körül forog.” Dr. King ezzel a a Memphis-i felvonuláson megnyilvánult rendzavarásra célzott, melyet kívülállók idéztek elő. Azt is mondotta, hogy washingtoni kampányán kívül, még a héten visszatér Mem- phis-be és ott újabb felvonulást vezet. A katedrális dékánja mon(Folytatás a 2-ik oldalon) I WASHINGTON, D. C. — Villámcsapásként hatott John-; son elnök múlt vasárnap esti; azon kitétele, hogy nem haj-; landó elfogadni a Demokrata Párt jelölését és nem hajlandó' pályázni az elnöki tisztségre J az újraválasztásra. E kijelen- j tést megelőzően “békejavasla-j tot” tett: elrendelte Észak-! Vietnam bombázásának beszün j tetését — a demilitarizált zóna kivételével. Tehát Észak- Vietnam bombázása nem szűnt | meg. Ellenkezőleg, az ország1 déli részét még fokozottabb mértékben bombázzák, mint! eddig. Ugyanakkor újabb csa-l patokat küld Vietnamba, fel-! emeli a vietnami háborúra elő- j irányzott összeget és ragaszkodik ahhoz, hogy újabb adótér-1 hét rójanak ki az amerikai népre. Beszédében egy szóval sem j jelezte, hogy hajlandó tárgyalni a Nemzeti Felszabadító: | Front képviselőivel. | Vannak, akik úgy vélik, hogy Johnson elnök e kijelentése; ! csupán sakkhuzás; úgy tünteti , fel magát, mintha nagy hive i lenne a békének, abban a hit- ben, hogy’ e lépéssel kiveszi a szelet ellenfelei vitorlájából; s miután Hanoi elveti “békejavaslatát”, mind elfogadhatatlan ultimátumot, majd vissza nyeri népszerűségét. Vannak, akik úgy véleked- : nek, hogy Johnson a követke- i ző néhány hónapban majd t olyan mértékben fokozza fel a : háborút, hogy a jelenleginél ; még élesebb lesz a válság és ■ ebben a helyzetben felkérik majd, hogy változtassa meg el- határozását, fogadja el a jelö■ lést. Nagyon kevesen vannak, • | akik Johnson elnök kijelentését készpénznek veszik. Nem . hisznek mostani kijelentésé- i ben, mint ahogy nem hittek sok előző ígéretében sem. Tárgyal Johnson és Kennedy WASHINGTON, D. C. — Robert F. Kennedy szenátor kezdeményezésére, Johnson elnök és Kennedy tárgyal, miként hozhatják helyre a nemzeti egységet. A kérdés csupán az, hogy müyen célkitűzéssel? A békére vágyó polgárok egyre nagyobb bizalmatlansággal tekintenek Kennedy szenátorra. NEW YORK, N. Y. — Rév. dr. William Sloane Coffin Jr. a Yale egyetem lelkésze, a békemozgalom egyik kimagasló vezetője attól tart, hogy Johnson elnök “békejavaslata” a háború újabb eszkalációjához vezet. Dr. Benjamin Spock elitélte Johnsont, mert javaslatában egy szóval sem említette a Nemzeti Felszabadító Front képviselőivel való tárgyalás szükségességét. David Dellinger, Carl Oglesby és a békemozgalom többi vezetői szintén kétkedéssel fo- j gadták Johnson elnök ajánlatát. Moszkva. — “Johnson elnök manőverezik”, mondja a Szovjetunió hivatalos távirati irodája Washingtonból. “Tény az, hogy Johnson nem hajlandó felfüggeszteni Észak-Vietnam bombázását, nem teljesiti Hanoi jogos követelését és igy szembeszáll a világ közvéleményével.” A “Tass” szerin Johnson lé- ! pése nem egyéb, mint kor- I teskedő sakkhuzás.
