Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-03-28 / 13. szám

8 AMERIKAI MAGVAK SZÓ—HUNGAIM^MÉá. Thursday, .March 28. 1968. Bódog András: Eldorádó vagy Utópia Nehéz megmondani, hogy az Eldorádóról szóló történet honnan származott. Talán Közép- és Dél- Amerikából. Annyi bizonyos, hogy amikor Amerika .. felfedezését követő század folyamán a spanyol és portugál hajósok, katonák, kalandorok és martaló- cok gazdag zsákmánnyal, arannyal, ezüsttel, ritka drágakövekkel megrakodva visszakerültek az anya­országba, sok szines és véres mese hangzott el az uj földrész mérhetetlen gazdagságáról és az indiá­nok. vietnamizálásáról. A megvert indiánok bho- dalmának nagy kincsei felfokozták az emberek képzeletét. Hamarosan elterjedt az a hiedelem, hogy a hozzáférhetetlen magas hegyek között még sokkal gazdagabb meseország, Eldorádó rejtőzkö­dik; ott annyi a kincs, hogy az aranyruhákba öltö­zött gyerekek ökölnyi gyémántkavicsokkal tekéz- nek az utcán, a házak pedig kövek helyett diszes szinarany és ezüst lemezekből vannak építve. A környékező hegyek azonban olyan magasak, hogy 1 oda csak a sasmadár juthat el. Eldorádó országáról idővel kedvelt gyerekmese is alakult. Ennek szines részleteiben a gyermeki ész sok gyönyörűséget talál. Nagyszerű ország, de ' sajnos nagyon nehéz oda eljutni. Elsőbben is egy rettenetesen nagy kásahegy veszi körül. Ezt meg­mászni lehetetlenség, az odajutás egyetlen módja, hogy az ember hosszú alagutat egyen sajátmagá- nak a kásahegyen keresztül. Ásni, vájni, nem sza­bad, át kell magát ennie. A kása csak közönséges kása, mint amelyik vízben főtt meg, íztelen és cu- kortalan. Talán egy évig is eltart, amig az ember­nek sikerül a hosszu-hosszu alagutat kienni. És ká­sa, mindig csak kása! Amikor pedig a sok kásaevés­ből már annyi volt, hogy a nevétől is forog a gyom­ra, de kitartott és végül is sikerrel keresztülette magát a hegyen — Eldorádó városába jut, ahol a temérdek kásafalás után egy nagyszerű világban találja magát az ember. Tessenek csak elképzelni a csodavilágot. Eldo­rádó városában sosem esik, mindig kellemes, eny­he napsütés járja. Az utcák kövezete cukorka és ' marcipán. A házak mézeskalácsból épültek és a te­tőzet nagy csokoládéhasábokból Vén kirakva. Min­den ajtó nyitva, szabad a bemenet a házakba, ahol asztalok rogyadoznak a különféle nagyszerű torták súlya alatt. A várost átszelő patakokban válogatott finomfajta bornemüek folydogálnak, az utcai kuta- kon pedig felírás mondja, hogy málnaszörp, na­rancslé, vagy milyen más nagyszerűségeket tartal­maznak. Az utcákban sült malackák szaladgálnak, a leve­gőben pedig sült libák, kacsák, pulykák és csirkék - röpködnek, kés, villa a hátukba szúrva és az ember egy intésére odajönnek, kinálgatják neki a legiz- letesebb falatokat. Azt vághatod le belőle, amit csak megkívánsz. Aztán a sült malacka elszalad, a madár elrepül, nem kell félteni, hamarosan kinő ismét a sült sonka, comb, sőt a májuk, vagy zúzá­juk is, mint ahogy a sok torta sem fogy ki soha és a házak mézeskalácsfalai és csokoládétetőzete is kiujul, akármennyit is törnek le belőlük. Tán mon­danom sem kellene, a fák gazdag gyümölcstermést hordanak egész éven át, alacsony ágaik teli a leg- izletesebb gyümölcsökkel, az ágak úgyszólván a A MIAMIBA LÁTOGATÓ MAGYARSÁG TALÁLKOZÓ HELYE az AMERIKAI MAGYAR KULTUR KLUB 3901 N.W. Second Avenue. Tel.: PLaza 1-9453 Nyitva kedden, csütörtökön, szombaton és vasár­nap este. — Elsőrendű konyhánk választékos ételekkel várja vendégeinket. — Minden vasár­nap este műsor. — Cigányzene. — Minden ked­den társasdélután Női Osztályunk rendezésében földre hajlanak, úgy kináltatják magukat. Drága­kövek, arany, ezüst pedig szanaszét hevernek min­denfelé, annyit szedhetsz belőle magadnak, ameny- nyit csak akarsz. Mert Eldorádóban minden, amit szem-száj megkívánhat, fáradozás nélkül, ingyen megkapható. Kétségtelenül gyerekmese ez, de felnőtt embe­rek is használják. Egy kevés módosítással világné­zetet csináltak belőle. Az ideális világ képe. Az ilyen Eldorádó tökéletességéről álmodozik a fel­nőttek egy fajta gazdaságtana és társadalomszem­lélete. Ebben az álomban a rettenetes kásahegy játssza a legnagyobb szerepet. Csak amig a gyer­mekmesében csak szájjal és gyomron keresztül szabad az alagutat kifúrni és keresztülenni; a fel­nőtt ember, akinek több tapasztalata van, tudja, hogy a kásahegy roppant óriási és egy hosszú em­berélet sem elegendő, hogy alagutat tudjon keresz­tülenni rajta. Még az újságokban is olvashatta azok történetét, akiknek sikerült ez az alagutvájás és elértek szerencsésen a kincses Eldorádóba, Az ő példájukon megtanulta, hogy kásaevéssel egye­dül sosem vitték volna semmire. Az alagutat kézzel -lábbal, foggal, ököllel és körömmel vájták ki ma­guknak. Rúgással, tolással, harapással, tépéssel, karmolással, ütésekkel segítették magukat lépésről lépésre. Úgy bizony. Ha nem csinálod elég erősza­kosan és makacs elkeseredéssel, nem verekedsz foggal és körömmel mindenre és mindenkire tekin­tet nélkül, ha nem szédítettek meg eléggé Eldorádó várható kincsei, akkor bizony sosem lá­tod meg az alagutad végét, hanem ott rekedsz és ott veszel el a kásahegy mélyében és sötét unal­mában, Egész életed folyamán rághatod az íztelen kását, sok ezernyi, sőt milliókra menő társaiddal együtt, akik hozzád hasonlóan sosem jutottak el a kincses Eldorádóba. Mert valljuk be, nagyon de nagyon keveseknek és csak a legkíméletlenebbül ásó, vásó és rugdosó-féléknek sikerül Eldorádóba eljutni. Gondolom, kedves olvasóm, észrevetted régen, hogy miről is beszélgetünk. Eldorádó gyerekmese a gyermek képzelete szerinti tündérországról. De felnőtt mese is, a kapitalizmus ideálja és ábránd­világa. Közötted és Eldorádó nagyszerűségei között igaz akadályként emelkedik a megmászhatatlan kásahegy és csak alagutat fúrva jutsz rajta keresz­tül és csak akkor, ha kíméletlenül küzdesz minden eszközzel. De láthatod, egyeseknek sikerült, hát miért nem neked? Odavesztél a kásahegy alatt! Megérdemelted, nem fejtettél ki elég erőszakot Tán tekintettel voltál másokra, embertársaidra, ostoba meggondolások vezettek nem martál, kar­moltál, haraptál eléggé veszettül. Ott maradtál a kásahegy alatt. Úgy kell neked! Nyilvánvalóan az ilyen Eldorádó-felfogás tükrözi egy fajtáját a gondolkozásnak. Ilyen legyen a leg­kívánatosabb és legtökéletesebb társadalmi be­rendezkedés. Hogy nevén nevezzük a gyereket: ez a kapitalizmus legfőbb ideálja. Saját kincseit min­denki maga szerezte meg magának és az Eldorádó világába bejutó néhányan ezt saját munkájukkal érték el. A többi, a kapitalista világ kásahegye alatt megrekedt sokaság pedig csak rágja a kását örömmel egész életében, gyengeségük miatt meg­érdemlik a sorsukat. A természet törvénye! Aki nem vás körömmel, rágja a kását örömmel. Van azonban másfajta elképzelés is a jobb és emberibb társadalmi berendezkedésről. Ennek tör­ténelmi múltja úgy lehet majdnem olyan régi, mint az egész emberiség. A görög Plátó már egy tökéletesebb emberi társadalomról ábrándozott, bár elképzelését nem mondanák nagyon kívánatos­nak. De már az angol Mórus Tamás ugyanabban a korszakban, amikor az indiánokat lemészárlő spanyolok az Eldorádó kincseiről álmodoznak, meg­írta hires Utopia cimü könyvét, amelyben a jövő igazságos társadalmának képét rajzolja meg. Eb­ben nem lesz elnyomás, nyomorúság és az élet ja­vaiból mindenkinek jutni fog. Mórus Tamás köny­ve olyan hires lett, hogy a következő három év­század folyamán minden igazságosabb és tökélete­sebb társadalmi és gazdasági berendezkedést jóso­ló mást utópiának neveztek, Marx felléptéig és ve­le, a tudományos szocializmus megalapításáig ide­álista irók, reformátorok és emberbarátok egész sora foglalkozott a jövő szocialista társadalminak felvázolásával és követelésével. Ezeket szocialista utópistáknak is nevezték, noha inkább idealista alapokon képzelték el a jövőbeli társadalom meg­valósításának lehetőségeit. Legtöbbjük azt képzel­te, hogy az emberi belátás és felvilágosulás egy­magában képes lesz a társadalmat újjászervezni és az igazságtalanságokat kiküszöbölni, de hiányzott náluk a gazdaság-politikai megfontolás, amelyet azután Marx és Engels fejlesztett ki. A tudományos szocializmus előtti utópista szo­cialisták igen eltérően képzelték el az uj társada­lom berendezkedését, abban azonban mindnyájan megegyeztek, hogy ez a társadalom véget fog vet­ni a kizsákmányolásnak, a gazdasági és szellemi ja­vak élvezetét mindenki számára hozzáférhetővé fogja tenni, jobb és boldogabb emberiséget fog te­remteni. Egyetlen utópista irás sem beszélt és kí­vánt egy Eldorádót, nem szóltak holmi irgalmatlan kásahegyről sem, melyen keresztül kell körmöl- nöd magad, hogy oda eljuthassál, irtóztak a gon­dolattól, hogy az emberiség jövőjében csak kis hányadnak jusson minden, a többi pedig ott vesz- szen a kásahegy mélyében örökre. Egyszóval: az utópisták ideálja egy becsületes, “emberséges és igazságos társadalom volt, nem pedig néhány hosz- szukörmü ember Eldorádója. Utópia, vagy Eldorádó. E két rendszer közötti választás a huszadik század döntő kérdése. JÓL HALAS LAPUNK PÉNZÜGYI KAMPÁNYA Február elsején kezdtük meg lapunk pénzügyi kampányát. Kértük olvasóinkat és támogatóinkat, siessenek a haladó szellemben irt Amerikai Magyar Szó támogatására. Felhívásunk, mint a múltban, úgy ezúttal is szép visszhangra talált. E sorok Írásakor, több mint hatezer dollár jött be lapunk kiadóhivatalához, több mint a kitűzött 15,000 dollár 40 százaléka. Ez jó kezdet és ha olvasóink ilyen lendülettel és lelkesedéssel folytatják a kampányt, akkor minden valószínűség szerint száz százalékos sikerrel zárjuk azt le. A KVÓTA JELENLEGI ÁLLÁSA: Kvóta Eddig bejött % New York, N. Y. $3500 2234 64 Kalifornia 350C '1378 40 Cleveland, O. 1500 239 16 Detroit, Mich. 150C 552 37 Chicago, III. 100C 124 12 Miami, Fla. 100C 550 55 Akron, O. 50C 440 88 Youngstown—Niles,. O 10C 13 1 New Jersey 50C 289 58 Pennsylvania 50C 136 26 Indiana 25C 63 25 Wisconsin 10C 8 — Connecticut 20C 47 23 Ohio 10C 52 52 Florida 10C 46 46 Vegyes államok 65C 94 14 Ősrégi korinthiai fürdőket tártak fel Korinthus, az antik kor legszebb, leggazdagabb városa pompás fürdőit tárták fel amerikai arche­ológusok. I. U. a második században dúsgazdag polgárok fürödtek ezekben a melegített, márvány- medencékben. A fürdő körvonalai mindig láthatók voltak. 1962- ben egy romboló földrengés után, az American School of Classical Studies engedélyt kapott, hogy azon a helyen ásatásokat végezzen. “Visszhang — versek a befejezett múltból” KELEMEN VIKTOR verseskötete most kapható lapunk Kiadóhivatalában A szépnyomásu 47 oldalas füzet ára $2.50 Küldje be rendelését minél előbb, mert csak korlátolt mennyiségben áll rendelkezésünkre

Next

/
Thumbnails
Contents