Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-03-28 / 13. szám

Vol. XXII. No. 13. Thursday, March 28, 1968. ^^jrtERlCAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N Y. 10003. Telephone: AL 4-0397.----------------------------/<>»“ — 'A~­(. INTÉZET - ) VÉR ÉS ARANY A sajtó közli, hogy Westmoreland generálist, az amerikai csapatok dél-v>3tnami parancsnokát "előléptették", azaz el­mozdítják a hadszíntérről; Washingtonba küldik, hogy ő le­gyen a közös hadvezetőség feje. Olyankor szoktak előléptetni valakit, amikor tevékenysége rendkívül eredményesnek bizo­nyul és módot adnak az illetőnek, hogy képességeit magasabb pozícióban érvényesíthesse. Westmoreland "előléptetése" akkor történik, amikor Washingtonban a kormány mérlegeli és átértékeli vietnami akcióinak eredményét, miután Westmoreland optimista jós­lásai ellenére váratlanul és felkészületlenül csúfos vereréget szenvedett a vietnami népi erők jól megszervezett csapásat ál­tal. Nyilvánvaló — és ezt többen nyilvánosan is hangoztatják —, hogy Westmoreland elmozdítása és névleg magasabb rang­ra emelése nem más, mint lefokozás, udvarias formában. Be-| ismerése annak, hogy a kormány vietnami agresszív politikája csődben van. Csődben vagyunk emiatt anyagilag is, mint azt a dollár válsága mutatja. A hiábavaló, bűnös véráldozat mellett az or­szág vagyonát is kimerítjük. A pénzügyi manőverezések csak elodázhatják a krízist. Semmi sem oldhatja meg véglegesen a problémákat, kivéve a vietnami piszkos háború mielőbbi befe­jezése, az amerikai csapatok kivonása, a béke megerősítése. Vietnamban több helyen támadnak a népi erők Westmoreland segédje lemondott SE VÉGE, SE HOSSZA Csak pár hónappal ezelőtt a Szövetségi Közlekedési Bi­zottság jóváhagyta a nagy vasutvállalatok kérését és beleegye­zett a teherszállítási dij felemelésébe. Ez 300 millió dollárnyi többlet jövedelmet jelentett a vasúti trösztök részére. Most a vasutvállalatok újabb kérvényt nyújtottak be a teherszállítási dijak emelésére. Minden jel arra mutat, hogy ezt is jóváhagyják. A teherszállítási dijak emelése a közszük­ségleti cikkek árának drágulását je’.anti. A napokban emelték fel a kenyér árát 35 centről 37 cent­re fontonként és jelentették a cipő-árak 3 százalékos emelését. Se vége, se hossza az áremelkedéseknek! BEADTÁK DEREKUKAT Nyolc hónapi sztrájk után az acélmunkások szakszerveze­tének országos vezetői beadták derekukat és feladták a mun­kások egyik legfontosabb követelését, hogy a rézipar dolgozói, a bányászok, a finomítók és a rézfeldolgozók az egész országra kiterjedő szerződés védelme alatt dolgozzanak. Azokat a gazdasági engedményeket, melyeket a Phelps- Dcdge résztröszt megadott, mint bérjavitás és más juttatások, mely $1.13-ba kerül a vállalatnak munkásonként, a szerződés három éve folyamán, a sztrájk első, vagy második hónapjában is elérhették volna. I. W. ABEL SZEREPE Ábel, az acélmunkások országos elnöke, már régen eladta a szervezet tagságának érdekeit, amikor lepaktált Johnson el­nökkel és felsorakozott azok közé, akik támogatják a kormány vietnami politikáját. Jellemző, hogy éppen akkor, amikor a résztröszt vezetői már érezni kezdték a profitcsökkenést, amikor a rézhiány már arra késztette ükét, hogy megadják a munkások jogos követe­lését, Abel beadta a derekát, egyezményt kötött a Phelps- Dodge vállalattal és ezr.el megtörte a munkások egységfront­ját; hátba támadta a hősiesen harcoló bányászokat, finomító­kat és gyári munkásokat, akik hajlandók voltak folytatni a harcot a végső győzelemig. A rézmunkások hősies harca bizonyítja, hogy nem lehet támogatni a vietnami politikát és ugyanakkor hűségesen kép­viselni a munkások érdekeit. Dél-Vietnamban egyszerre több helyen kezdtek támadás­ba a Nemzeti Feiszabaditó Front erői. Véres harcok foly­tak Trabang-nál, Saigontól északnyugatra 28 mérföldre, ahol az U.S. 25. legénységi Sztrájkőrség, egyetemi tantárgy A pennsylvania-i Dickinson egyetemen a politikai tudo­mány 50 hallgatója nemrégen részt vett a United Rubber Workers sztrájkjában és tan­tárgyuk gyakorlataként fel­vonultak a munkásokkal a sztrájkőrségen, a “sztrájk­konyhán”, sőt “jogtalan pike- telesért” a NLRB még meg- feddésben is részesitette őket. Zajos ellenvetéssel fogadták Freeman-t Orville L. Freeman, földmű­velésügyi miniszter rossz he­lyet választott a Johnson-t tá­mogató előválasztási kampány megkezdésére. A Wisconsini Egyetem zsúfolásig megtelt, nagy gyüléstermében mondott beszédet, de a fiatalság több­sége Eugene McCárthy lelkes hive. Körös-körül McCarthy plakátok, Black Power és “Gyilkolunk a Békéért” jel­szavak díszelegtek. Freeman beszédét többször félbeszakították hangos ellen­vetésekkel, közbekiáltásokkal, úgyhogy végül kénytelen volt előre elkészített beszédét ab­bahagyni. hadosztály és dél-vietnami csa­patok az ottani katonai erőd segítségére rohantak tankok­kal, modern hadigépekkel fel­szerelve és bomzázók védelme alatt. A felszabadító népi had­sereg csak öt és fél órai ki­tartó küzdelem után vonult vissza védelmi állásokba. A Mekong torkolatnál az U.S. jelentések számos Viet- cong sampan-szállitóhajó el­pusztításáról számolnak be. Khesanhnál, az amerikai je­lentések szerint észak-vietna­mi rendes csapatokkal volt nagy összeütközés, ahol egy tengerészeti helikopter odave­szett. Az ütközetek után, egyetlen eredményként az el­lenfél nagyszámú veszteségé­ről jelentenek; amerikai vesz­teségek rendszerint “jelenték­telenek”, vagy a hírekben egy­általán nem szerepelnek. Saigonból jelentették, hogy Westmoreland generális volt segédje, Sidney J. Roche, aki utóbb az ottani U.S. követség alkalmazottja volt, lemondott állásáról, tilakozásul az ameri­kai akció sikertelensége és helytelensége miatt. Kormányválság Panamában Panamában a nemzetgyűlés elmozdította Marco A. Robles elnököt és helyébe Max Del­valle alelnököt nevezte ki, Robles ezt nem hajlandó tudo­másul venni, ellenáll és lap­zártakor még mindig Panama hivatalos fejeként működik. A katonaság Robles-t támogatja, a csapatok feloszlatták az el­lenzék központjait. A Communications Workers of America előkészületeket tett egy április 12-én kezdődő or­szágos sztrájkra, ha béremelé­si követeléseiket addig nem teljesitik. ROCKEFELLER NEM LESZ ELNÖKJELÖLT Nelson Rockefeller, New York állam kormányzója for­málisan bejelentette, hogy nem pályázik a Republikánus; Párt elnökjelöltségére. Ezért1 az oregoni előválasztásokon sem vesz részt. A kormányzó határozata politikai körökben; állítólag nagy meglepetést kel- J tett. így a republikánusok “legreményteljesebb” lehető-; sége Richard Nixon volt alel- nök marad, aki iránt senki; sem mutat túlsók lelkesedést. Vannak ellenben olyan véle-, mények, hogy Rockefeller csak taktikázik és a kellő idő­ben, “közkívánatra” mégis “kötélnek áll.” Rockefellert megkérdezték, hogy ha akarata ellenére még­is őt jelölnék, elfogadná-e? Azt felelte, hogy abban az esetben elfogadná. Azt is mon­dotta, hogy a következő hóna­pokban “csendes pártkonfe­renciákon és időnként nyilvá­nos gyűléseken” szándékszik kifejteni nézeteit fontos kérdé­sekről, beleértve a vietnami háborút és a városok krízisét. *★★*★*★*★*★★**★*★**★**★★**★*★★★★*★★*★*★**★★*★★*★★*★★★**•**★★*★★★★★★★★★★★★** A BIZTONSÁGI TANÁCS ELÍTÉLTE IZRAELT Megszegte az Egyesült Nemzetek alapokmányát Lisszabon, Portugália. — Sa­lazar miniszterelnök Sao Tó­mé szigetére száműzte Mario Soares ellenzéki vezért, mert az élesen kritizálta a fasiszta portugál kormányt. A deportá­lást a legnagyobb titokban próbálták végrehajtani, de a repülőtéren mégis sok százan gyűltek össze, Soares üdvözlé­sére. Mikor a vezért éljenezni kezdték, a rendőrség a tömeg­re rontott és több mint százat súlyosan megsebesített, közöt­tük Soares színésznő feleségét, Maria Barroso-t és 15 éves leá­nyát. A rendőrök Soarest rög­tön a repülőgépre szállították és nem hagyták, hogy család­jától elbúcsúzzon. Izraeli csapatok március 21- én egésznapos támadást intéz­tek Karameh jordáni község ellen, megtorlásul az ottani ge­rilla-táborok ellen. Az izraeli támadásnak nagyon sok áldo­zata volt és számos foglyot ej- j tettek. Izrael részéről ez a; nyilt, fegyveres beavatkozás és! vélt sérelmeinek önkényes ka-' tonai megoldása, az egész vi-; lágon nagy felháborodást kel-; tett. Azonnal összeült az ENSZj Biztonsági Tanácsa, mely va­sárnap egyöntetű határozattal elitélte Izrael akcióját, mint az; ENSZ alapokmányának felhá-; boritó megszegését, A határo­zat egyben figyelmeztetett, hogy a Biztonsági Tanács “nem tűr el katonai megtorlá­sokat” és kimondta, hogy lehe­tővé teszi gazdasági szankciók és katonai intézkedések alkal­mazását, az alapokmányoknak megfelelően, hogy megakadá­lyozza Izraelt a Karameh elle­ni támadás megismétlésében. A határozati javaslat azt is kimondta, hogy mindennemű erőszakos tevékenységet elitéi, amely megszegi a fegyverszü­netet. Yosef Tekoah, Izrael képvi­selője azzal indokolta a táma­dást, hogy Izrael kénytelen megvédeni magát a terrorista cselekedetek ellen. A Szovjetunió nevében Ja­cob Malik kifejtette, hogy az Izrael agresszív háborúja után bekövetkezett egészségtelen helyzet okozza a problémákat és a Biztonsági Tanács nem kívánhatja, hogy az arabok fe­jet hajtsanak az izraeli hódí­tók előtt. A megoldás abban rejlik, hogy az izraeli haderők vonuljanak vissza a júniusi há­ború előtti vonalukra, mon­dotta Malik. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents