Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-03-21 / 12. szám

• Thursday, March 21, 1968 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 MESÉLŐ MULT Magyar tudós tisztázta a cigányok eredetét Régente Európa-szerte az volt a hiedelem, hogy a cigány nép Egyiptomból ered. Magyar ember, a Jeydeni egyetemen végzet*! Vályi István — később Dunaalmás református papja — voll* az első, aki a cigányság indiai eredetét helyesen felismerte. Vályi István ugyanis — mint azt 1763-ban felje­gyezték — Leydenben több hindusztáni, pontosabb ban malabári diákkal barátkozott össze. Nyelvük­nek ekkor ezernél több szavát jegyezte fel. Ké­sőbb — haza jövet Magyarországra — győri ci­gányoknak olvasta fel szójegyzékét. A győri ci­gányok — nagy meglepetésére — e hindusztáni, malabári szójegyzék szavait megértették! Ma már a nyelvtudomány közhelye az, hogy mind a ci­gány nép, mind annak nyelve indiai árja eredetű. Legközelebbi rokonai Északnyugat-India szindhi és kasir nyelvjárásai. Maga a cigányság — Írott adataink szerint -— pontosan 550 évvel ezelőtt, a török szorítása elől menekülve, a bizánci birodalom délkeleti vidékei­ről jövet, 1415—1417 körül lépte át Magyaror­szág határát. Vándorlásuk Nyugat felé hamaro­san megindult. 1417-ben a német-római biroda­lomban rendelkezést hoztak megtelepedésük el­len, de 1423-ban Zsigmond király és császár már oltalomlevelet ad nekik birodalma és Magyaror­szág területére. Első csoportjaik 1419-ben Svájc­ba vetődnek el; 1422-ben Bologna alatt jelennek meg “Andren Dúca d’Egitto” — András, Egyip­tom hercege — vezetésével. 1438-ban Magyaror­szágon át újabb rajaik indulnak el Nyugat- és Éázak-Európa felé. Csehországon vonulnak át; részben ezért, részben Zsigmond oltalomlevele okán ragad rájuk Franciaországban a máig hasz­nálatos “bohemien’’ — csehországi — nevezet. Magyarországon 1489-ben Beatrix királyné cse­peli lófuttatásain, 1500-ban Jagelló Zsigmond her­ceg budai szállásán muzsikálnak, 1525-ben Lajos király sportmulatságának ugyancsak “fáraó” lan­tosok a muzsikusai. Később, amikor a "törökök kémei” koholt Vádjával Európa-szerte üldözték őket, az erdélyi fejedelmek, s a felvidéki Thurzók fogadták őket oltalmukba. c * Bihar, Gebe és a többiek “Ismerős” nevek a világ térképén Ha messze országok térképét nézzük, beleütkö­zik szemünk' 'egy-egy magyarnak látszó, illetve magyarul is értelmezhető névbe. Szerencse, hogy a 150 évvel ezelőtti délibábos nyelvészek nem so­kat vettek észre ezek közül, mert* bizonygatták volna, hogy Árpád apánk már Marco Polo előtt körbeutazta a világot, megjárta Amerikát, Óce­ániát, Kelet-Ázsiát... Minél részletesebb térképet nézegetünk távoli országokról, annál több ismerősen hangzó névre bukkanunk. Lássunk belőlük egy csokorravalót. A finnek lakta Karéliában van a Keret-tó és a Kantó — persze ezeknek a nevét sem úgy értik az ott lakók (minden rokonság ellenére) ahogy mi. A svédek rendelkeznek egy Nyakér nevű, a norvégek pedig egy Hamar nevű várossal. Hamar a neve az egyik iraki tónak is. Minden nevű vái’os akad az NSZK-ban, az Egyesült Államokban — nem egy, több is! Angliában van egy The Paplan nevű kikötő, mellyel már Csokonai is tréfálkozott egy lakodalmas versében. Orléans mellett, Franciaországban Patay-nak hivnak egy kisvárost, hamisítatlan magyar ne­mesi Írásmóddal. A magyar Borjád-nak spanyol- országi párja Borja városa. Ugyancsak spanyol a költőien hangzó Álmodóvár. Dongó olasz város nevét Stendhal regényhőse, Fabrice del Dongo is viseli. Az Adriai-tengerben Otthoni szigetnek nem egészen pontos a magyar helyesírása. Amorgós görög sziget nevét pedig "helyesen” igy kellene írni: a morgós! Madaras hegy Kréta szigetén ta­lálható, Barka a görög félsziget egyik tája, Tilos pedig kis sziget. Kisázsia partja mellett. Bors iráni város. A Banda és a Banka név In­diában és Indonéziában egyaránt ismeretes.Az in­diai Banka ráadásul a szintén ismerős nevű Bihar tartományban van. Gebe nyírségi falut átkeresztel­ték lakói pár évvel ezelőtt, de egy indonéziai szi­get* ma is viseli ezt a nevet. A legendás hirü Báli szigettől keletre van Lombok szigete. Óceániában Apamama és Apataki neve a legmagyarosabb csengésű. Kínában van Kapu és Rima város, a Csöng-ről már nem is beszélve... A Japán-tenger partján, szovjet területen található a meglepő nevű Baross hegy. A japánoknál gyakori a Híradó név; nem­csak Hirosima van, hanem Hirado-sima is i János egy mexikói város, Kanadában van a Kel­lett fok, s egy kanadai város nevét igy írják; Es­tevan. Tambura afrikai város neve valószínű,hogy rokon a magyar tamburával.. . KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBBI MAS IS TANULHAT BELŐLE! SERTÉSPÁSZTOR címmel irt glosszát az Élet és Tudományban Kunszery Gyula: “A Tiszába fulladt fürdés közben Pataki Jó­zsef sertéspásztor...” Megdöbbenéssel olvastuk a tragikus újsághírt, de ugyanakkor — hosszan- kodással is. Amiatt, hogy a fiatal “sertéspásztor- ral” együtt a jó öreg kanász és kondás szavunkat} is a befulladás veszélye fenyegeti valamiféle hi- vataloskodó, körmönfont* műnyelv mocsártenge­rébe. Csodálatosan szívós ez a nyelvi réteg, amely pedig — bár szóanyagát időről időre változtatja — nem is polgári, hanem egyenesen nemesi csö- kevény. Trónok omolhatnak, államrendek csődbe juthatnak, föld indulhat, és szakadhat, a hivata- loskodó nyelv csodálatos szívóssággal tovább vi­rágzik, helyesebben — burjánzik. A sertéspásztor rokonsága igen kitárj edt. Hadd említsük meg csak néhány atyafiát, azaz pardon; “oldalági hozzátartozóját”! Még szerencse, hogy közülük egy-kettő már csak olykor kisért ben­nünket. Dohányáruda (= dohányos bolt vagy egyszerűen: trafik), géperejű bérkocsi (taxi), gyepmester (sintér), irón (ceruza), itöletvégre- hajtó (hóhér), légszesz (világitógáz), mozgókép­színház (mozi), szikviz (szódavíz), szivarka (ci­garetta, sőt: cigi)... Csupa olyan finomkodó, nagyképüsködő kifejezés, amelyet a köznapi be­szédben nem használ — az eb se (Canis familiá­ris). Csők onai sem restellte magasröptű ódában (“Jövendölés az első oskoláról a Somogybán”) le­inti többször is a kanász szót: “Hát csak kanász­nak termett — A somogyi paraszt*?” — “Kanász maradt, akinek — A nevelője kanász. . .” Hát mi se riadjunk vissza se e szótól, se fontoskodástól, előkelősködéstől mentes társaitól. Magyar hetek Hollandiában Hollandia két legnagyobb városában: Amster­damban és Rotterdamban március 5—17, illetve március 19—31 között Magyar Hetet rendeznek. Erre az alkalomra a szálló legszebb éttermei ma­gyar vendéglőkké alakulnak át, ahol magyar sza­kácsok és cukrászok remekeit szolgálják fel és ci­gányzenekar muzsikál. Mindkét városban kulturá­lis és népművészeti kiállítást* is rendeznek, s a hi­res kalocsai pingáló asszonyok a helyszínen mu­tatják majd be a közönségnek művészetüket. Szakmai napok is szerepelnek a Hét programján; magyar textil-, bőr-, szerszámgép- és erősáramú ipari bemutatókat rendeznek. Idegenforgalmi is­mertető- és divatbemutató egészíti ki a rendezvé­nyek sorát. j' Londonba készül a Magyar Állami Népi Együttes Az idén Angliában vendégszerepei a Magyart Állami Népi Együttes. A magyar táncosok júni­usban indulnak Angliába, ahol háromhetes tur­nén mintegy húsz előadáson lépnek a londoni kö­zönség elé. Fellépésük színhelye az egyik legna­gyobb, mintegy kilencezer embert befogadó kon­certteremben lesz. Ugyancsak a szigetországba készül az egyik népszerű magyar táncdalénekes- nő, a fiatal Zalatnay Sarolta is. aki három évet tölt majd Angliában. Fellép a különböző koncer­teken, előadói estéken, műsoridőt kap az angol- televizióban, filmet és hanglemezfelvételeket ké­szítenek vele. Magyarország lakossága A magyar Statisztikai Hivatal összesítése sze­rint Magyarország népessége 1968 január 1-én kereken 10.236,000 ember volt, mintegy 39,000- rel több, mint egy évvel korábban. (Az előző há­rom év átlagában a természetes szaporodás évi1 31,000 volt.) Az ezer lakosra jutó élveszületések száma — aa 1966- ban mutatkozó lsssu emelkedés után —■ 1967- ben 7 százalékkal tovább nőtt és 14,5 ezrelé­ket ért el. Ez az arány azonban még mindig ala­csonyabb az európai átlagnál. Az élveszületések számának nevekedése és a halandóság kis méretű emelkedése mellett az ezer lakosra jutó természe­tes szaporodás 3,8 ezrelék volt, szemben a meg­előző év 3,6 ezrelékével. SZÁZEZER KÖZEL AZ ELSŐ Páratlan sikert aratott az Indiában rendezett gyermek rajz pályázaton Rácz Rózsa, a kiskunhalasi gimnázium első osztályos tanulója. Első esetben történt, hogy ma­gyar gyermek nyerte el a legmagasabb dijat, a köz- társasági elnök külön diját

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents