Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-21 / 12. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 21, 1968 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. végig, még ha nyugdijasan is élvezik a Magyar Szót. Tudják meg mások is, hogy a buffaloi öntudatos munkásokból még élnek, akik hisznek az uj világ- rendszerben és hivei, sőt támogatói annak, amig élnek. Bacsó János és neje Vissza a dzsungelbe?... Szomorú és megdöbbentő, hogy a XX. század H8-ik évében vannak olyan olvasók, akik tudományos cikket, vagy cikkeket kifogásolnak, elvont tudománynak, vagy hosszú lére eresztettnek neveznek. Én magam és több olvasóismerősöm nagyon boldogan vettük Schalk Gyula cikksorozatait, és örültünk, hogy végre van egy külmunkatársa a lapnak, aki nagy tehetségét a Magyar Szó hasábjain keresztül juttatja kifejezésre, és nagyban segiti lapunk nivóját fenntartani. Én szerintem a lap 12 oldalas terjedelme nem ok arra, hogy ne legyen szines és ne legyenek benne olyan tudományos cikkek, amelyek a lap olvasótáborát informálják-tanitják. Vannak persze olyan tudományok, melyeket nem lehet egy pár- rövid hasábon ismertetni. Ismertetésükhöz több helyre van szükség, sőt folytatásokban kell lehozni őket. De ez sem ok arra, hogy az olvasótábort megfosszuk tőle. Én úgy látom, hogy a szerkesztőség mindent elkövet (ami nagyon helyes), hogy a lapot olyan változatossá tegye, ahogyan az lehetséges a mai anyagi viszonyok között. Miért kell ezt lerombolni? Megpróbálom egy pár pontban összefoglalni véleményemet és észrevételeimet: v Egyszer már abba kell hagyni azt a dogmát, hogy az olvasótábor értelmi képességét lebecsüljük. (Már többször hallottam olyan kifejezéseket, ezt. vagy azt, az olvasótábor nem érti meg.. . Ezt a sértést ki kell küszöbölni egyszer s mindenkorra, ilyen együgyüségnek nem szabad lapunk hasábjain napvilágot látni.) Ma már nincsen elvont tudomány. A csillagászat sem az. (Ma az űrkutatásokra milliárdokat áldoznak.) v* Tudományos cikkek közlése nem röviditi meg lapunk politikai oldalait. Nem kell olyasmiről beszélni, ami megvan: hogy Vietnamról, a Közép- Keletről, Magyarországról, stb. Írjon a lap, mert mindezek mind megvannak a lap hasábjain. Pl. a vietnami események már az első oldalon kezdődnek és ahogy látom nagyon gyakran még a belső oldalakon is ir erről, sőt még rövid hírek alakjában is. Én itt nem látok semmi hiányt! Nem látok olyasmit, ami nem létezik, hogy a lap elhanyagolná ezt vagy azt. ** Nem szabad a lapot ellapositani, egyoldalúvá tenni! (Mi öntudatos munkások mindenről akarunk tudni, mégpedig a mi kis 12 oldalas nívós lapunkon keresztül.) Nem szabad elvenni a szerkesztőség és a kül- munkatársak kedvét az alkotó munkától. (Meg kell becsülnünk őket. Bár több volna belőlük!) v0 A lapnak tanítania is kell. (Azt hiszem ez nem képezi vita tárgyát?) Folytathatnám még nagyon sokáig. De kell a hely más cikkeknek, leveleknek is. így hát befejezem abban a reményben, hogy több olvasó is hozzá fog szólni ehhez a kérdéshez. Baráti üdvözlet Schalk Gyulának, és minden kül- munkatársnak, kik hozzájárulnak lapunk szines és tartalmas (nem egyoldalú) anyagához. S. H.( bronxi olvasó Az ég áldja mag magukat... CONNECTICUT. — Megkaptam a gyüjtőivet, de sajnos én nem mehetek még ki a házból sem, 9 hete beteg vagyok. Most kicsit jobban érzem magam és igy küldök támogatásra néhány dollárt. Minden héten 5 dollár megy el az orvosságokra, mert a szivpirula nagyon drága, de csak használna! Sajnálom, hogy többet nem küldhetek, de csak legyek jobban, nem feledkezem el, mert csak a Magyar Szó és a naptár ad nekem jó érzést. A naptárból minden cikket érdemes elolvasni. Az ég áldja meg magukat hosszú élettel és egészséggel, hogy még sokáig szerkeszthessék a lapot. Julia Szarka Felhívás a buffaloi öreg harcosokhoz LOS ANGELES, Cal. — Küldünk koszorumeg- váltásra $5-t a 18-án Buffaloban elhunyt Boldis Mihály, volt régi harcos barátunk emlékére és kedves családjának őszinte részvétünket küldjük. Ugyanakkor kérem a többi régi harcos buffaloi barátomat, mint Huczelné, Krecinger, Mekker és mások, adjanak életjelt magukról a Magyar Szó hasábjain, ha lehetséges, anyagi támogatással, hogy valóban igazi harcosok voltak és azok mindA lap is segit felvilágosítani FLORIDA. — Mi is hozzájárulunk a gyűjtéshez 10 dollárral, remélve, hogy sikerül majd összehozni a pénzt, ami szükséges a lap megjelenéséhez. Mindig szükség volt a lapra, de most már eljutottunk az atom-időkhöz és ha esetleg elhullatják és tudatosan robbantják, akkor már késő lesz tiltakozni. Még a mi kis lapunk is segit felvilágosítani az embereket, hogy milyen veszélyes időket élünk. Tatár S. és Anna A kóborló riporter Irta: Buss Dezső Meglepő, ha valaki átgondolja, mi ment végbe az utolsó egy-két évtizedben a városok rendezésében. Vegyük csak New York városát. A magasva- sut eltűnt, elhalt vele a fülsiketítő és idegromboló zaj, a rozsda csepegése esős időben és a halálcsapda a pillér mögötti járókelőknek. Száz meg száz roskadozó és patkány-fészkes ház lett» lebontva, ho<gy helyet kapjanak a sok millió dollárra rugó bérpaloták és irodaépületek, képzeletet felülmúló pazar berendezéssel. Égbe nyúló üvegfalak, rikító lámpák, amerre csak a szem ellát. Az épületek tetején éttermek és dőzsölő helyek, a nem dolgozók, a spekulánsok és a pénzharácsolók számára, ahová az átlagos munkásember még csak egy kávéra sem mehet, mert az árak még a felhőkarcolóknál is magasabbak. Persze ezeknek a bérpalotáknak az előcsarnoka mindenki számára nyitva van. Szökőkutak, gyönyörű falburkolatok, drága festmények, márványnyal berakott padló, aranyozott mennyezet és képzeletet felülmúló modern csillár. A forgalom egy ilyen városban örök rejtvény. Sok százezer, talán sok millió ember özönlik minden reggel a városba, autón, vonaton, hajón, repülőgépen. Jönnek a föld gyomrából, a levegőből, a viz alól, messziről, közelről és még ki tudja hány felől De azért New York roppant érdekes város. Madártávlatból nézve az óriási háztömbök, nyílegyenes üt&k, Ívelő hidak,. különösen esté gyöngyszerű kivilágítással, impozáns látványt nyújtanak. A város szélén, körös-körül száz meg száz gyár ké-' ményei ontják a fekete füstöt, ami nagyon finom ködfátyolt borit a zajos, nyüzsgő városra. Messze a távolban fákat is lehet látni és itt-ott a fák között egy-egy terebélyes ház, vagy talán villa húzódik meg virágok és növények között. Ha közelebb megy az ember, látja, hogy kertészek dolgoznak, rendezik a bokrokat, tisztítják á gyönyörű pázsitot, idegen kinézésű fákat nyirbálnak. A házak bejárata előtt importált sport-autók állnak, nyugodtnak látszó légkör uralkodik mindenütt. De nézzük csak meg közelebbről, mi rejlik ebben az impozánsnak látszó, emberalkotta gigantikus csodában? Szorongó szívvel, tele félelemmel megy az ember az utcán, talán valaki hátulról fejbevágja. Vagy egy sötét zugba cipelnek és ott végeznek veled. A földalatti vasúton megkéselnek, amig várod a vonatot. A hires, vagyis hírhedt Central Parkban, ami a város szivében van, négyen is rádugranak, holtra vernek, kirabolnak, és nyöghetsz Ítéletnapjáig a gyönyörű pázsiton. A modern bérpalota lakásába telefonkezelő-ürüggyel hatolnak be, gúzsba kötnek, a szádat betapasztják, betuszkolnak egy szekrénybe, isteni csoda, hogy nem lyukasztják ki a koponyádat. Pénzt, ékszert, szőrmebundát, s mindent, amit értékesíteni lehet, elvisznek. A bankokban fényes nappal agyonlövik a kis garasos pénztárost, mert nem adta oda a húszezer dollár készpénzt. Részeg autóvezető belegázol a tömegbe, óriási zene-bona, mentők, rendőrök, sebesültek, nagy gyülekezés, kis idő múlva minden megy a rendes kerékvágásban. Épül a nagy felhőkarcoló, lezuhan a toronyma- gasságu emelődaru, agyonvág egy csomó munkást, az építés megy tovább. A mellékutcákon fosztják a parkoló autókat, a kutya sem törődik vele, jajgasson az, akinek hiányzik. Az ósdi házak pincéjében fiatal lányok hulláira bukkannak, mit jelent egy-két hulla egy ilyen nagy városban! Naponta három, vagy még több tűz martaléka lesz egy pár család, épület, vagy raktár. A bárokban és ivóhelyeken olyan mindennapi az öldöklés, akárcsak a televíziót nézném. A külvárosban isten őrizz attól, hogy egy autóbuszra várjon az ember, az árnyékból valaki hátba támad, kirabol, pedig csak öt dollár van a zsebben. Egész lakásokat fosztanak ki, már úgy értem, bútort és mindent. Ez a gigantikus, gyönyörű város. Fényes paloták, fényes üzletek, és fénynélküli gettók. Nem egy, vagy kettő, hanem minden városnegyedben. Itt laknak az elfelejtett családok. A piszok és bűz közepette gyermekek labdáznak, a város jószivü atyái küldtek nekik labdát és ütőt) Télen pokrócba göngyölve ülnek a fütetlen lakásban, ahol még a patkányok is dideregnek. Nyáron egész éjjel ;\n.,v £L ... ... kinn ülnek, hogy legalább a bűzös szabad levegőt szívhassák. De a hónap végén eljön a házbér kol-: lektáló, és szemrebbenés nélkül szedi á nyomorpénzt. • ■ V;. I- ■ Éz a mi városunk, ahol élünk, dolgozunk és verekedünk egy jobb és szebb életért. ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! t~T -T r ▼ <r ▼ ▼ rv <r * <r'^r ▼ ti ► NE FÉLJEN A JOHNSON-FÉLE UTAZÁSI * ► ADÓTÓL, MÉG NINCS MEGSZAVAZVA < k (Nem eszik a kását olyan forrón, ahogy főzik) 4 [ Jöjjön az Amerikai Magyar \ ► Dalárdával < : MAGYARORSZÁGRA i K 1968 aug. 26-tól szept. 16-ig * ^ A teljes utazási költség: * GleveSand-Budapest és vissza : $387.90 ^ ► New Yorktóí-Budapestig és vissza < $347.00 ► < , Nem szükséges, hogy tagja legyen a Dalárdának < ► írjon a Dalárda cimére: < v 4309 Lorain Avenue, Cleveland, O. 44113 4 ► Az utazás vezetői: Mezey Árpád elnök < ► és Leslie Kondorossy karnagy < y Csatlakozzon a szép számmal jelentkezőkhöz i ► 4 , Jelentkezés legkésőbb junius 30-ig , ► Telefon: 631-2705 <
