Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-03-14 / 11. szám

Thursday, March 14, 1968 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 Az amerikai nők békemozgalma Jeannette Rankin és a többiek A Women Strike for Peace mozgalom 1961-ben való megindulása óta az amerikai nők békemozgal­ma nőtt, erősödött, egyre öntudatosabb lett és ra- dikalizálódott. Az atompróbák betiltásáért folyó küzdelemmel kezdődő nőmozgalomhoz csatlako­zók a saját tapasztalataik alapján tanulták meg, hogy a békéért való küzdelem nem lehet egyolda­lú; hogy a társadalmi, gazdasági egyenlőség kiví­vása, a diszkrimináció megszüntetése, a hazai front megerősítése mind a béke elérésének kellékei, fegyverei. Újabban a Jeannette Rankin Brigád megszületése uj, széles tért nyitott a nők békemoz­galmának a legkülönbözőbb társadalmi rétegekbe való kiterjedéséhez. A múlt év májusában Atlantában, az ott még kezdetleges békemozgalom egyik vezetője, Nan Pendergast meghivta Jeannette Rankin 87 éves volt képviselőnőt és fáradhatatlan békeharcost, hogy beszéljen egy “Atlantans for Peace” nevű csoport előtt. Miss Rankin, aki már 20 éve vissza­vonult a közélettől, szivesen elfogadta a meghívást. Utána százával kapott leveleket az ország külön­böző részeiről, amelyekben gratuláltak beszédéhez, melyet az Associated Press hirszolgálata minden laphoz szétküldött. A kezdeményezés eredményt hozott San Francisco egyik környékén Betty Meredith, egy jólmenő privát óvoda tulajdonosa és vezetője is az egyik hírlapban látta meg Jeannette Rankin fényképét és a leközölt beszédét, amelyben az állt, hogy hihetetlen, hogy már 10 ezer amerikai fiú halt meg Vietnamban. Azt mondta, hogy ha 10 ezer amerikai nő úgy akarná, megállíthatná ezt az átko­zott háborút “ha annak szentelnék magukat, még akkor is, ha emiatt börtönbe kellene menniök.” Mrs. Meredith ezt nagyon ésszerű elgondolásnak találta és megemlítette a gondolatot barátnőjének, Mrs. Vivian Hallinan-nak. A beszélgetést tett kö­vette és kilenc hónappal később, vagyis ez év janu­árjában, több mint 10 ezer nő, talpig fekete öltö­zetben vonult fel Washingtonban. r— ■ £ RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA \ ■ 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. j ■ (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. ■ Jjj Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- jj ■ Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország ■ * minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva ISMÉT KAPHATÓ .“LEARN HUNGARIAN” Bánhidi-Jókay-Szabó kiváló nyelvkönyve angolul beszélők részére, akik magyarul \ akarnak tanulni Gyönyörű keménykötésben, finom papíron, raj­zokkal és képekkel — 530 oldal — a Budapesti t Tankönyvkiadó Vállalat kiadásában I Ára $4.00 és 20 cent postaköltség Megrendelhető a j MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 iSSSSSSSSSSSSSSÄsSsSÄSSSSSSSSSSSSSSSSSsii AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 I Tisztelt Kiadóhivatal! Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelveJ küldök megújításra $..................-t. Név:.......................................................................,| Cim: .....................................................................................j Város: ..........................................Állam: ........ J Zip Code:.............. • ___________________________________________ Ki az a Jeannette Rankin, akinek a neve köré sorakozott sokezemyi nő? Miss Rankin volt az első női tagja a képviselőháznak. Meggyőződéses paci­fista és nem sajnálja a fáradságot, hogy elveiért sikra szálljon. Montanában lakik, ahol farmja van. A farm lakóházának bejáratán azonban csak a “Ro­binson” név látható nagy betűkkel, alatta, kis be­tűkkel áll a “Rankin” név. Ez azért van igy, mert Robinsonék — a farm néger alkalmazottja és csa­ládja — laknak a nagy házban és Miss Rankin há­tul, egy kis cselédház-szerü kunyhóban lakik. Miss Rankin 1924-ben vásárolta ezt a farmot, de a bir­toka azóta évről évre kisebb lett. Miss Rankin gyak­ran utazott alvilág szegény országaiba, Indiában, Afrikában és Latin-Amerikában és egymaga pró­bált segiteni, amit tudott az országok szegényei­nek problémáin. Az utazásait mindig egy pár acre föld eladásával finanszírozta. A kis kunyhója tele van a különböző országokból hozott exotikus em­léktárgyakkal. Kunyhója mellett nemrég egy kerek beton házat építtetett, tiz szobával, mmdegyikhez fürdőszobát, középen társalgóval, amelyekbe tiz nyomorgó öreg asszonyt akar elszállásolni, mert, mint mondta, az állam nem valami gavallér az öreg polgáraival szemben. ­A különböző dél-amerikai és afrikai országok­ban, saját szavai szerint, tanulmányozta az “ameri­kai imperializmus hatását” és serkentette a népet a “függetlenség elérésére.” Miss Rankin nem marxista, de az a véleménye, hogy az Egyesült Ál­lamok ne avatkozzon be más népek politikájába és feltételek nélkül kellene segitenie a világ nyo­morgó népeit. E véleményével úgyszólván száz százaléknyira egyetértenek a Jeannette Rankin Brigád vezetői és ezért nyilatkozatukban követelik, az amerikai csapatok azonnaü kivonását Vietnam­ból. A Brigád egyik vezetője, Mia Aurbakken Ad- jali, methodista hittérítő szülők Algériában nevel­kedett leánya mondotta: “Az Egyesült Államok képes segítséget nyújtani anélkül, hogy elfoglaljon, vagy hogy politikaüag hatalmába kerítsen egy or­szágot.” Azért csatlakozott a Brigádhoz, mert úgy érezte, hogy a nők erejének mozgósítása megelőz­heti Vietnamban azt, amit a franciák Algériában tettek. Az uj nőmozgalom nem a hagyományos femi­nista mozgalom szűk keretei között működik, ha­nem sokoldalú. A Brigádban aktiv nők egy vagy másfajta haladó szellemű mozgalomból tevődnek össze. Habár Jeannette Rankin annakidején maga is egyik vezetője volt a Women’s Suffrage Party- nak, annak a baloldali, kisebbségi szárnyát kép­viselte, mely komolyan vette a politikát és a hők­nek is komoly, radikális szerepet igyekezett terem­teni a politikában. Ezeknek egyik fejleménye lett később a pacifista mozgalom, melyhez Miss Ran­kin is csatlakozott. A Brigád vezetői és tagjai kö­zött azonban nemcsak pacifisták vannak, hanem többségben olyanok, akik elitélik Amerika szere­pét Vietnamban és ennek a háborúnak a felszámo­lásáért szállnak sikra. Az uj vezetők radikális állásfoglalása A Brigád különböző nézetű vezetői között látjuk Betty Friedan ü'ónőt, a “The Feminine Mystique” cimü hires szociológiai és pszichológiai könyv Író­ját. Mrs. Friedan saját csoportja a “NOW” nevű mozgalom (National Organization of Women) amely a nőknek a férfiakéval egyenlő pálya, ill. foglalko­zási alkalmat akar teremteni. Közöttük van Ann Bennett, a Union Theological Seminary elnöké­nek felesége, akinek köszönhető, hogy a Brigád egyre inkább népfront jellegűvé válik. Számtalan templomi szervezet nőtagjai csatlakoztak az ő buz­dítására és példamutatására. A Brigád politikailag bal irányzatú vezetőit is meglepte a vallásos nők energikus béke-munkája és radikális állásfoglalá­sa. Mrs. Bennett javaslatára adták a kongresszus­hoz benyújtott nyilatkozatukhoz azt, hogy a csapa­tokat azonnal vonják ki Vietnamból és hogy “ne teljesítsék a katonai-ipari komplexum kielégíthe­tetlen kívánságait,” ehelyett a kongresszus a mil- liárdokat “az általunk elpusztított ország helyre­állítására. . . és az itthoni beteg társadalom orvos­lására” fordítsa. A Brigád nevesebb vezetői között van még Pearl Willen, a National Council of Jew­ish Women volt elnöke, aki kijelentette: “63 éves vagyok és sohasem voltam börtönben, de most azt sem bánnám, ha bebörtönöznének, ha az valami eredményre vezetne.” A Brigád vezetői között vannak: Dagmar Wilson, a Women Strike for Peace megalapítója, Mrs. Mar­tin Luther King, Viveca Lindfors és Leslie Parrish színésznők, neves Írónők, egyetemi kiválóságok és dr. Carolyn Goodman, akinek Andrew nevű fiát Mississippiben megölték. Közöttük van a néger közélet számos kiválósága is, mint Ruby Dee szí­nésznő, Florynce Kennedy ügyvédnő és nővére Joy Kennedy, akivel együtt szervezi a néger nőket a Brigádba.A fiatal generációból, az egyetemi szó­lásszabadsági mozgalomból is számosán képviselve vannak. A Brigád tagjai közül sokan úgy érzik, hogy a nők vannak hivatva arra, hogy megmentsék a vi­lágot, mivel a nők, adottságuknál fogva az uj élet és az emberi faj védelmezői. Úgy érzik, hogy az ő józan, emberi meglátásuk, mindenen keresztül törő akaratuk tudja csak megmenteni a világot a katasztrófától. Még ha nem is osztozunk ebben az egyoldalú és kissé szentimentális nézetben, mégis tisztelettel hajtunk fejet a Jeannette Rankin Brigád lelkes, fáradhatatlan vezetői és tagjai előtt és kívánunk sikereket a működésükhöz. ZJcírőa cl a lom biztosi táó KÉRDÉS: Ha én munkaképtelen lennék, felesé­gem és gyermekeim is kaphatnának-e javadal- mazást ? FELELET: A legtöbb esetben igen. Jár java­dalmazás a nem házas, 18 éven aluli gyermekek­nek, mostoha és örökbe fogadott gyermekeknek (ha iskolába járnak, 22 éves korig), vagy ha 18 éves koruk előtt munkaképtelenek lettek és még most is azok. A feleségnek is járhat? javadalma­zás, ha elmúlt 62 éves, vagy ha 18 éven aluli gyer­meket gondoz és munkaképtelenné válik és jogo­sult a gyermek utáni javadalmazásra. KÉRDÉS: Négy évvel ezelőtt, 65 éves korom­ban nyugalomba mentem és nyugdijfizetést kap­tam. A múlt évig valamennyit dolgoztam is. Az orvosom most- azt mondja, hogy egészségem nem engedi meg, hogy tovább dolgozzam. Kaphatok-e munkaképtelenségi javadalmazást? FELELET: Nem kaphat. Munkaképtelenségi javadalmazásban csak azok a munkások részesül­hetnek, akik 65 éves koruk előtt lettek munka- képtelenek. Mivel ön 65 éves korában vonult nyu­galomba, ugyanannyi nyugdijat kap, mini? ameny- nyi munkaképtelenségi javadalmazása lett volna 65 éves korában. Aki nyugdijat kap, az nem kap­hat munkaképtelenségi javadalmazást. KÉRDÉS: Bejárónőm van, aki takarít és heti 5 dollárt fizetek neki. Köteles vagyok a fizetésé­re társadalombiztosítási adót fizetni ? FELELET: Köteles. A törvény megszabja, hogy ha egy alkalmazottnak negyedévenként leg­alább 50 dollárt fizetnek, az összeget be kell je­lenteni társadalombiztosítás céljaira. KÉRDÉS: Redukált társdalombiztositási nyug­dijat kapok. Kell-e a Medicare-re uj kérvényt be­nyújtanom, mikor betöltőm 65. évemet? FELELET: A kórházi biztosítás automatiku­san megindul a születésnapja hónapjában, de az orvosi biztosításért külön kell folyamodni. Erre vonatkozó értesítést küldenek ki, 3 hónappal a 65. születésnapja előtt. KÉRDÉS: Apám nyugalomban van és ő utána anyám, a nővérem és én is társadalombiztosítás. javadalmazásban részesülünk. Egy másik nővé­rem 19 éves, aki most iratkozott be egy fodrász iskolába, ahova minden nap fog eljárni. Jogosult lesz-e ő is a havi társadalombiztosítási javadal- zásra? FELELET: Nővére jogosult lehet, ba a tár­sadalombiztosítási hivatal oktatási intézmény­nek ismeri el az iskolát. De mivel az önök családja már most a legmagasabb összeget kap­ja, ha a nővére jogosult lesz, az anya és a test­vérek részesedését az összegnek megfelelőleg re­dukálják.

Next

/
Thumbnails
Contents