Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-14 / 11. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WpRD Thursday, March 14, 1968 Arra figyeltem föl, hogy a fogam érzékenykedik. Hidegre, melegre, édesre, savanyúra. Holott milyen az, ami se hideg se meleg, se édes, se savanyu ? Rágni se érdemes az olyat. Tehát a fogam tulajdonképpen rágáskor volt érzékeny. Részben megértettem a fogamat: én is érzékeny vagyok, amikor rágnak. Velem se lehet madarat fogatni rágáskor: tehát a fogam tulajdonképpen tőlem örökölte az érzékenységet. De azért pofátlanság volt a részéről, hogy velem is éreztette. Nekem ez igenis fájt. És elmentem a fogorvos barátomhoz, gondoltam, végülis megfúrják a fogamat az érzékeny pofátlanságáért. Megmondtam, mi a helyzet: nem tűröm tovább a fogam pofátlan viselkedését. A doktor leültetett és utána nézett a dolog gyökerének. Végül kijelentette, hogy ő a legszívesebben kidobná. De meg is lehet fúrni és beállítani valami hid alá, viszont a mellette lévő fogra akkor koronát kellene tenni: nyilván, amiért, megmaradt romlatlannak és tisztességesnek a nehéz helyzetben. A megfúrt fog pedig a hid. alól nézhetné a másiknak a nem hétköznapi kitüntetését, a koronázási menetét. — Azonban -— jelentette ki a doktor —- a megoldásnak van egy hátulütője. A fog: megbízhatatlan és a hid alatt is megbízhatatlan maradna... ... Hát igy álltunk, ide jutottunk. A fogam megbízhatatlan volt és erre csak évtizedek után jöttem rá. . . Ezek szerint fogalmam se volt, miféle alaknak adtam ki a fejemet al- bérbe. Orvosbarátom erre megkérdezte, mikor kezdtem a fogamra gyanakodni. — Én — mondtam — semmit se gyanítottam a züllött fráterről, mert* sohase járt ki a városba. Csak egyszer, álmomban láttam olyasmit, mintha kilógott volna. Azt azonban tudtam róla, hogy: iszik. Be-behuz titokban egy pohár pálinkát... — És hogyan tett szert az italra? — kérdezte az orvos. A kereszkérdés kissé zavarba ejtett. — Én adtam neki — vallottam be — Ugyanis: bíztam benne. Jóindulatú, becsületes zápfognak mutatta magát; nem tudhattam, mit forgat a fejében. Időnként viszont beleköltözött a világfájdalom és csak a rum biztositott számára enyhüle- tet és vigaszt... — És nem gyanakodtál reá? — kérdezte a fogorvos. Mit csináljak, ha hiszékeny vagyok?! — Továbbra is biztam benne — jelentettem ki •— Hiszen a tengerészek is állandóan nyakalják TTyVTTTTTTT'T'VTT T ▼ ▼ ▼ ▼ HOZZÁK I FOGAMAT Szives Sándor MMMMMMM.MMMMMMMMMM..MM.M a rumot, mégis reájuk bízzák a hajót. A fogammal is igy jártam el.. . . — Akkor kellett volna kezeltetni — állapította meg a doktor — megfúrtak volna, betömtük volna. . . Ige, erre én is gondoltam. De akkor sajnáltam a szerencsétlent, familiáris alapon, közelállónak éreztem, együtt nőttünk föl. — Ez az — mondtam — ha az ember jószivü. Nem akartam, hogy megfúrják, mire azután végleg elromlott. Ez volt a részéről a hála... A fogorvos barátom erre fiolákat, tekét, hüAZ ÚJSÁGÍRÓ NOTESZÁBÓL A nyári tábor olyan hely, ahova elküldik a gyerekeket, hogy kipihenjék magukat a mamák. Vannak, akik csak azért kiabálnak mindig, hogy “Utánam!", mert máskülönben nem tudják meghatározni az irányt] • Én mindig csak a munkával törődöm — szokta mondani. Nyilván ettől nem ér rá semmit sem csinálni. • Meglehetősen keresett szakma: a bólogatás. • A mai fiatalok egy uj erőmüvet arról becsülnek meg, hány elektromos gitárt tud működtetni. • Az ember, sajnos, előbb veszi észre a maga öregségét, mint* más fiatalságát. • Mielőtt bárkiről kimondanánk, hogy ostobaságokat beszél, elltnőrizzük, nem idéz-e valakit. • Még a legnagyobb kakas sem felejtheti el, hogy ő is csak egy tojásból kelt ki. • Légy elnéző, int a bölcs, mások nézetei iránt, még akkor is, ha azok valaha a tieid voltak. • Észre sem veszed, s gyermekeid úgy felnőttek, hogy már öhállóan tudnak hazudni. Ha valamiben telefonon állapodom meg vele, az egyetlen biztos dolog a telefon. velykszoritókat szedett elő. Kérdésemre, hogy ezek mire szolgálnak, azt mondta, mindezek az eszközök kellenek a fogam kidobásához. Csak egy pillantást vetettem egy francia kulcsból kalapált hóhérszerszámra, és megszántam a szerencsétlen rossz útra tévedt zápfogat. — Nem lehetne valami egyebet megpróbálni? Megmenteni, beszélni a fejével? — kérdeztem ve- ritékezve. „ A fogorvos azt mondta: esetleg meg lehetne fúrni, föltenni a szomszédjára az uralkodói jelvényeket, a koronát, ezt meg beállítani a hid alá.. Szóval visszaminősíteni hidőrnek, a legalacsonyabb beosztásba, ami óriási szégyen egy fog részére. — Ott nyilván magában fog rágódni — jelentettem ki — Esetleg töprengés közben reájön a hibájára és megjavul. Én most reménykedem. .. A fogorvos azonban közölte, hogy- evvel nem áltathatom magamat. — Sajnos — jelentette ki — a hid alatt tovább fog romlani és végül valószínűleg: ki kell dobni. Akkor viszont le kell bontani a hidat. .. Riadtan bámultam az óriás szerelő kulcsra, ami az elzüllött fogat volt hivatva kisrófolni a menetéből. — És mi lenne — kérdeztem utolsó kísérletképpen — ha a rossz fogra tennének koronát és a szomszédai állnának hidőrséget? Hátha ez a bizalom és megbecsülés visszaadná a belső lelki békéjét? VII. Károly francia király is csak akkor szedte össze magát, amikor Szent Johanna koronát tete a fejére.. . A fogorvos tömören kimutatta az ellentétet a zápfog meg a francia királv között. A francia király ki tudta verni az angolokat, de ha zápfog letti volna, minden bizonnyal őt verték volna ki az angolok. Egy megbízhatatlan fogra nem szabad koronát tenni — jelentette ki. — Napóleonban se bízott a pápa — érveltem veritékezve — de mégis kész lett volna reátenni a koronát a fejére... A fogorvos erre megállapította, hogy ez részben ifraz, de a korona alatt Napoleon is tovább rom lőtt. És ha még akarok valamit a fogammal, akkor kényszerítsek egy egyházfejedelmét, hogy koronázza meg: De előre megjósolja: a fogam száműzetésben fogja végezni; ott fogja rágni magányosan a száműzetés keserű kenyerét. Ezután a doktor barátom hozzálátott a zápfog ártalmatlanná tételéhez, trónfosztásához. Zsibbadtan ültem, s amikor a doktor kérdezte, hogy mit érzek, azt feleltem: bánatot*. ; Húzd ki a többit is — suttogtam —Mert el vagyok keseredve. Ezek szerint az ember már a saját fogában sem bizhat. Bajor Andor A “KÖSZÖNTŐ” EMBER Valamikor a budapesti kávéházakban látható volt egy jólöltözött őízhaju úriember, kis kalapjával a fején, aki a vendégek között sétált és mindenkinek köszönt, udvariasan érdeklődött a vendégek hogyléte és családja felöl. Mindenkit ismert és pár szó után tovább sétált, hogy a következő vendéget üdvözölje, diszkrét mosollyal. Ezt a bácsikát hívták “köszöntő” embernek. Miami magyarságának is van egy ilyen “köszöntő” emberé, aki nemcsak ismer minden itteni magyart, de ismeri az ideérkező turisták százait is. Nemcsak ismeri őket, de mindenkinek tudja a születési, házassági évfordulóját és el nem mulasztaná, hogy ezeken az évfordulókon a Magyar-Amerikai Kultur Klub rádió-óráján pár barátságos szóval néhány szép zeneszámmal fel ne köszöntse őket. A “köszöntő” ember hivatása az is, hogy az elhunyt öreg magyarokat a rádión és gyakran a temetkező intézetben, papot helyettesítve, elbucsuztassa. Csak azt sajnálja, hogy s^ha nincs alkalma arra, hogy újszülött magyart üdvözöljön! Mert" a' maiami-i magyarok “elvből” nem produkálnak újszülötteket. Ez a “köszöntő” ember Práger Jenő, a Kultur Klub rádió-órájának vezetője és vigalmi elnöke, aki nemcsak az évek hosszú során át emelte magas művészi nívóra a rádió műsorát, hanem a Kultur Klub szórakozó estéire is a legszebb műsort állítja össze. Ebben a nagy tevékenységben méltó társa a mindig mosolygó, szolgálatkész Margit asszony, Práger' Jenő felesége, aki a klub minden tevékerlységébői- kivészi a részét. A Práger-házaspár ezen több évtizedes önzetlen tevékenységét a Kultur Klub vezetősége és tagsága március 17-én, vasárnap este nagy jubileumi est keretében tiszteli meg, olyan művészi programmal, amilyet Miamiban még nem rendeztek. A szezon folyamán fellépett minden művész szerepelni fog ezen az estélyen. Nincs az a night club, ahol egyetlen estén annyi kiváló énekest szerepeltetnének, mint amennyi a Práger-házaspár jubileumán fellép. Azoknak a miami-i és vendég-magyaroknak, akiket Prágerék éveken keresztül felköszöntöttek és szórakoztattak, március 17-én alkalmuk lesz ezt viszonozni azzal, hogy résztvesznek a tiszteletükre rendezett estélyen. Különlegesen jó magyaros vacsorát szolgál fel a klub konyhája és mivel sok vendégre van kilátás, ajánlatos rezerválni a helyet és a vacsorát mindenkinek, nehogy bárki is kimaradjon ebből az emlékezetes ünnepélyből. A belépődíj és az árak ezen az estélyen is a megszokottak lesznek. Tudósitó A Magyar Szó szerkesztősége üdvözli a Práger-há- zaspárt a március 17-i ünnepély alkalmából. • Márc. 2-án jól sikerült összejövetelt rendeztek a miami-i Lapolvasók a Kultur Klub helyiségében és bár még a havi társadalombiztosítási csekk nem volt az emberek kezében, az összejövetel minden szempontból sikeres volt. Vendégeink szépen elszórakoztak, úgyhogy senkinek sem jutott eszébe a szokásos társasjáték. Kovách munkástárs nyitotta meg az összejövetelt, melyen Kovács Erzsi, lapunk külmunkatársa köszöntötte fel a Kultur Klub Női Osztályának elnökét, Lauer Mimit születésnapja alkalmából. Lapunk másik külmunkatársa, Fodor Erna rövid előadást tartott Magyarországról és más európai országokról. Munkára kész asszonyaink kitűnő uzsonnát szolgáltak fel, melyhez süteményekkel1 Ápathy .Magda, Buja Erzsébet. Pappné, Abjanlcsné, Takácsné. Elli és Lauer né járultak hozzá, míg egy, pulykát Jóbarát adott. Mindenki fogadja hálás köszönésünkét. r A megjelentek $212-t adtak össze a lapra, hogy ezzel is hozzájáruljanak folyamatos megjelenéséhez. A közeljövőben újabb adományokkal fogunk hozzájárulni a kvótánkhoz. Tudósitó A KULTUR KLUB ESEMÉNYEI: Március 17-én Práger Jenő és Margit jubileumi estélye, szenzációs műsorral. A téli szezon összes szereplője fellép a Práger házaspár tiszteletére. Március 24-én közkívánatra Király Manci dalestélye. A MIAMIBA LÁTOGATÓ MAGYARSÁG TALÁLKOZÓ HELYE az AMERIKAI MAGYAR KULTUR KLUB 3901 NiW. Second Avenue. Tel.: PLaza 1-9453 Nyitva kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap esté. — Élsőrendü konyhánk Választékos f ételekkel várja -‘veii’äegeinket. '— Minden vasárnap este műsor. — Cigányzene. — Minden kedden 'társasdélután Női Osztályunk rendezésében
