Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-14 / 11. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 14, 1968 Bódog András: FELCSAPTAM MAGVARSÄGTUDOMÄNYOSNAK, KÉIEMAUSSAN! Az American Hungarian Federation of the State of New York, Inc. feliratával ellátott körlevél került a kezembe nemrégiben. A körlevél Kedves Magyar Testvérünk megszólítással tüntette ki az olvasót és tudtára adta, hogy ez az év lesz az 50. gyászévfordulója 1918-nak, amely esztendőt — amint fel kell tételeznem jó magyar testvér gyanánt — azért illő meggyászolnom, mert véget vetett az ostoba és esztelen világháborúnak, amelynek négy év alatt vagy egymilliós kevésbé szerencsés “magyar testvér” esett áldozatul. Buta fejemSZERETNE ÖN MAGVftSORSZaGRA látogatni díjmentesen? MEGTEHETI, HA MEGNYERI AZ AMERIKAI MAGYAR SZo “MIT TOD SZÜLŐHAZÁNKRÓL?” c. versenyének ELSŐ DIJÁT ★ Mikor kezdődik a verseny? 1968. március 28-án Mikor végződik a verseny? 1968. május 16-án Hány kérdést teszünk fel? összesen 40 kérdést Hány kérdést teszünk fel egy-egy lapszámban? Öt kérdést minden héten Milyenfajta kérdésekre kell válaszolni? Pl.: “Melyik magyar város viselheti joggal, nagyszerű ünnepi játékai révén, a magyar Salzburg nevet?" Mikor kell a kérdésekre válaszolni? Mindenegyes lapszám meg jele nése után tiz napon belül Mennyi dijat adunk ki? Hat dijat Hányán nyerhetnek a versenyben? Hatvannégyen ★ Vágja le az alábbi szelvényt és küldje be a MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁHOZ AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Részt óhajtok venni az Amerikai Magyar Szó "Mit tud Szülőhazánkról?" versenyében. Név: .................................................................. Cim: ............................................................... Város:......................................Állam:............. Zipcode: .............. mel eddig azt hittem, hogy a háborút kell meggyászolni és nem a békét, dehát mint mondják: vélemények és pofonok különbözők. Ha a fenti szövetség a béke esztendejét akarta meggyászolni és a világmészárlás végét — hát ez legyen az ő dolga. A körlevélből azután az is kiderült, hogy nagy iába vágta fejszéjét a szövetség. “Az otthoni diktatúra ... különösen az elmúlt 50 év valódi történetét kivánja hozzáférhetővé tenni” és ennek megfelelően könyveket kiadni. “Tudományos kiadó programra” készülnek és a “magyarságtudo- mány”-t fogják pártolni. Tehát ilyen irányú könyvek kiadását tervezik és ösztöndijakat létesítenek. Minderre azonban a kedves magyar testvértől nem “igazi történelmet” akarnak (valamelyik elvetemedett testvér még talán olyan írást küldene nekik, amit nem tennének a kirakatba), inkább csak anyagi támogatást kérnek. Hát igy! Persze mint jó magyar testvér, szivem nagyot buzdult a dolgon. Ez már teszi, tisztelettel jelentem, kérem alássan! A nagy magyarságtudományba kérem meldige, tessenek engem is beleszámítani. Némi sajnálattal vettem tudomásul, hogy sem a köiTevél aláírói, sem a bíráló bizottság, vagy a pártfogók tiszteletreméltó listáján egyetlen gróf, vagy legalább is méltóságos báró ur nevével nem találkoztam. De egye fene, demokráciában élünk, hát ha már muszájtatott, elfogadom a mindenféle nagyszerű címzetes felszabadító, meg egyéb bizottságok elnökeit, sőt még az egyetemi tanárokat is, mint az amerikai magyarság és a “magyarságtudomány” kitűnő képviselőit és szívből csatlakozom hozzájuk. Megvallom az igazat, először kicsit megzavart a kérdés, vajon a magyar nyelv szigorú és tudományos értelemben betartozik-e a “magyarságtudományba.” Mert ha mondjuk a magyar nyelv művelése része a nagy magyarságtudománynak — akkor nem értem, a sok és hosszunevü elegyes nagy magyar szövetségek elnökei miért írták alá ezt a nagyszerű hazafias magyar körlevelet, amely talán inkább németül Íródott meg, de semmi esetre sem magyarul. Például: “Ezenfelül elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk a magyarságtudomány fiatal művelőit támogatni” — mondja a körlevél. Ez kér- lekalássan tisztelettel németül “lett fogalmazódva”, mert a tudomány nélküli magyar ember ezt úgy irta volna, hogy szükségesnek tartjuk a magyarságtudomány fiatal művelőinek támogatását. Aztán tekintsük ezt a magyarságtudományi példázatot a kedves körlevélből: “Ugyanekkor Szá- muelly Tiborék és Kun Béláék lesznek példaként állítva a pártzsarnokság által nyomtatott müvekben.” Mit tagadjuk, nagy haragjában magyar nyelven sokkal hatásosabban káromkodhatott volna rájuk a magyarságtudomány; hiába, a német káromkodásnak se ize, se bize. Ismét a nagy magyarságtudományi levélből idézek: “Múltúnk meghamisítását nem tűrhetjük, s becstelennek éreznénk magunkat, ha nem minden rendelkezésre álló eszközzel küzdenénk ellene.” Hát ize meg ecet, úgy érzem inkább a magyar nyelv érezhetné magát megbecstelenitettnek, amikor ilyen nyelvellenes sorrenddel “küzdenek ellene.” Az anyanyelv iránti tisztelet mégis megkívánhatta volna, hogy ez inkább igy szóljon: “Múltúnk hamisítását nem tűrhetjük, s becstelennek éreznénk magunkat, ha nem küzdenénk ellene minden rendelkezésre álló eszközzel.” Talán ennyi példa is elég magyarságtudományosságot mutat, tekintettel arra, hogy egy-oldalas és pár soros körlevélről van szó. Igazi mestermü, ha meggondoljuk, hogy ilyen rövid Írásban ilyen sikerrel úgy tagbaszakadva tősgyökeresitették a magyar nyelvet, hogy arról koldulhat .Ezt igy el is hagynám, ha nem üdítené fel keblemet másrészről az a büszke tudat, hogy a nagy magyarságtudomány már a kezdet kezdetén le is pipálta a világ összes nemzeti tudományait hihetetlen nagy matematikai felfedezésével, amely a magyarságot egyedülállóvá teszi. Mindenütt a világon egy egész csupán három harmadot tartalmaz, de ez nem igy van a magyarsággal. A magyarságtudományi körlevél ugyanis világosan megmutatta felsőbbrendűségünket, mert eszerint a magyarság egésze négy harmadból áll. De szóljon erről maga a körlevél: “. . .a hazáján kivül élő két harmadát a magyarságnak ugyanolyan felelősség terheli népe jövőjéért, mint az otthoniakat. Sajnos az otthoni két harmadnak nem áll módjában kötelezettségét teljesíteni...” Világos, mint a vakablak, ha két harmada a magyarságnak külföldön él, két harmada pedig otthon, akkor a magyarság egésze a világ minden népétől eltérően négy harmadból áll. Ezt pipálja le más nép! Kedves Honfitársak. Nehéz volna elhinni, hogy a körlevél aláíróiként szereplő sok hangzatos nevű felszabadító, meg egyéb magyar szövetségek elnökei és hasonló cimü képviselői között nem akadt olyan, aki talán kifogásolta volna a körlevél nyelvezetét és nem akadt olyan sem, aki mégis tudhatná, hogy egy egységben hány harmad fér meg. Avagy megtörtént volna, hogy egyszerűen nem olvasták el, mit írtak alá a magyarságtudományok hívei? Avagy a magyar nyelv és elemi számtan nem tartozik a magyarságtudomány körébe? Vagyis fenkölt felszabadító magyarsággal szólva: Helyes magyar fogalmazás nincs van? írtam magam: Bölömbéry Bihamér, egyetemes szamár A természet furcsaságai • A tudósok a természetben fellelhető mintegy százezer illatot regisztráljak. Sőt, azt is megállapították, hogy az ember bal orrlyuka érzékenyebb a szagokra, mint a jobb. • A gólya sokáig tud egy lábon állni, s egyáltalán nem fárad el. A térdében van ugyanis egy különleges csap, amely különféle testtartásban rögzítődik. Ezért a gólya könnyen tud egy lábon állni. • Az egyiptomi alexandriai egyetem diákjai nemrégen találtak egy verebet, amelyen az egyik moszkvai tudományos kutatóintézet gyűrűjét fedezték fel. A nem mindennapi bátoi’ságról tanúskodó verébre a piramisok környékén akadtak rá. • A világ legkisebb madarának, a kolibrinek rengeteg ellensége van. Egyike a madárevő óriáspók. A törpe kolibri azonban bátran felveszi vele a harcot, és hosszú, vékony csőrével igyekszik kiütni az ellenfél szemét. • Chile északi részén, Arica kikötőváros közelében van egy kis folyó, amely arról nevezetes, hogy medre csak éjszaka telitődik meg vízzel. Nappal száraz lábbal át lehet kelni a folyón. Ennek az érdekes természeti jelenségnek egyszerű a magyarázata: a folyóban csak akkor van viz, ha az Andokban elolvad a hó. Mivel a hó nappal, napsütésben olvad, a folyó medre csak estére telítődik meg vízzel. • Az éjjeli pillangók érzékelik a rovarokra vadászó denevér ultrahangjelzéseit. E felismerés alapján a tudósok elektronikus madárijesztőt szerkesztettek, amelyet gyapotültetvények közelében állítanak fel kártevő rovarok elűzésére. • A földkerekségen több mint 130 fajta kakukk létezik, ezekből csak ötven fajta rakja tojását idegen fészekbe. Fészekrakó és fiókaköltő fajták is vannak a kakukkok között. Viszont más madarak közt is vannak fészekparaziták. Ilyenek egyes kacsafajták, a kémmadár-félék közé tartozó afrikai és közép-amerikai mézmutató madarak, az afrikai szövőmadarak négy fajtája és amerikai ökörszemek. ISMERI ÖN A amerikai magyar női folyóiratot? Ez a lap már 33 éve az amerikai magyar nők számára minden hónapban 24 oldalon keresztül ho-z nőket érdeklő cikkeket, teljes oldalon magyar konyha recepteket, szépirodalmat és más érdekes cikkeket. A kiadóhivatal kérésre készséggel küld mutatványszámot. Az előfizetési ár $3.00 egy évre. — Cim: Nők Világa, 130 E. 16. St., New York, N.Y. 10003
