Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-29 / 9. szám
Thursday, February 29, 1968 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Az óhazai testvér veséje mentette meg életét... A New York kórházban (New York Hospital) 1966-ban a 26 éves Elek Csaba megtudja, hogy menthetetlen, mert vesesorvadása van. Egyetlen reménye az életre, ha közeli rokonai testéből ültethetnek át vesét az ő kioperált veséje helyébe. Budapesten anyja és két testvére él. Elek Csaba Budapestre utazik, édesanyja kész -z áldozatra. Ám New Yorkba érkezése után ki- erül, hogy veséje alkalmatlan az átültetésre. — Van még két fiam — suttogja az édesanya, mikor megtudja a hi rí* Dr. Origgo orvos a magyar követséghez fordul, 'alóságos magyar-amerikai együttműködés tabuja a következő negyvennyolc óra, magyar részül Elek Sándornak és Elek Zoltánnak kiadják az tlevelet, amerikai részről pedig a vízumot. Sándor bizonyul alkalmasnak az áldozatra. 1967 égén megtörténik az operáció, s Sándor veséje lüködni kezd öccse testében. Izgalmas hetek következnek. A fertőzéstől való élelem hetei. Három hét múlva Sándor elhagyatja a kórházat, szép testvéri áldozat után — ■yógyultan. Szilveszter után Csabát is gyógyultak nyilvánítja orvosa, s távozhat? a kórházból gészségesen, amit bátya, Sándor veséjének kö- zönhet. , Erről a megható történetről külön riportban zámolt be a Paris Match is egyik 1968 januári zámában. Emlékezzünk régiekről ERDÉLYI JÁNOS Száz éve, hogy sírba szállt a magyar irodalom- udomány és kritika egyik kimagasló képviselője, Erdélyi János. Erdélyi, akárcsak Táncsics, a nép fia volt, job- ágyszülök gyermeke, akit — mint a reformkor ok más jelesét — a sárospataki kollégium nevelt müveit fővé” és lelkes népbaráttá. Az irodalom olt akkoriban az ujitó korszellem országos fóru- la, amelyet olyan nagy elődök építettek fői s asználtak hon- és népmentésre, mint Kazinczy i Kölcsey. A kollégiumból kikerült népbarát* ple- ijus-ivadék Erdélyi is, mint költő, mint irodai- ár állt azok mellé, kik az 1848-as forradalom szel- mi és politikai előkészítésén fáradoztak. Hogy idását és kedvét gyarapítsa, több ízben bejárta nyugati országokat: Németországot, Franciaor- :ágo1* és Itáliát. A harmincas évek végén Garai inossal együtt a Regélő Pesti Divatlapot szer- ísztette, később — már mint a Tudományos Aka- §mia tagja, és a Kisfaludy Társaság titkára— a zépirodalmi Szemlét, amely a maga korában a uagyar irodalom legnívósabb orgánuma volt. A zabadságharc idején színházigazgató és a Res- ublic cimü lap szerkesztője. A bukás utón másfél WAVAVAVAW.W/AYAV//AV.V.^W// Ajándék 7—77 éveseknek! I SZÜLŐFÖLDÜNK A most megjelent művésziesen illusztrált 56Q í oldalas könyv a külföldön élő magyarság könyve! >! Az ABC-től nyelvtani, nyelvi magyarázatokon <| át vezeti el az olvasót a legszebb irodalmi • [ szemelvények megértéséig! j! A Szülőföldünk I; közel hozza Magyarországot, annak népét, I> tájait, történelmét, zene és népdalkincsét $ Ára: $3.95 «; Megvásárolható minden magyar könyvet j| ’ árusító boltban és az Amerikai Magyar Szónál j I évig bujdosott, majd visszament Sárospatakra, ahol, mint a református főiskola tanára, élete végéig szolgálta a magyar irodalomtudomány, a magyar művelődés ügyét. Erdélyit, mint költőt, nem kart ja számon az irodalomtörténet. Annál inkább, mint irodalomteoretikust, kritikust, mint a népköltészet fáradhatatlan gyűjtőjét, a magyar folklór-kutatás egyik elindítóját. E téren végzett munkásságál* ahhoz a mindvégig vallott meggyőződéséhez igazította, hogy “csak az a szép, ami igaz”, az igazságot pedig a nép lelke őrzi. Ezért vette rá a Kisfaludy Társaságot, hogy az ő gondozása mellett* gyűjtéssé össze és adja ki a magyar népdalokat és mondákat. De csak a népi kultúra valódi értékeit becsülte, az álnépesekkel, a Petőfi-epigonokkal éppúgy szembefordult, mint Gyulai Pál. Sokirányú irodalom-elméleti érdeklődése mellett sok időt szentelt* a korabeli bölcseleti irányzatok tanulmányozásának, főleg Hegelnek, akinek dialektikus fejlődés-elméletét termékenyen alkalmazta kritikáiban, a magyar irodalom akkori irányzatainak felmérésében (“Egy negyedszázad a magyar irodalomból”). Vörösmartyról és Berzsenyiről irt tanulmányait még ma sem kerülheti ki az a lelkiismeretes kutató, aki ennek a két* magyar költőnek pontos rangját szeretné megtudni. A 60-as évek elején, a Bach-korszak közéletet-sorvasztó légkörében elfordult az irodalomtól és csak bölcselettel foglalkozott, nem egy esetiben gazdagítván a magyar nyelv filozófiai szókincsét. “A hazai bölcselet jelene” cimü munkájában hevesen cáfolta azt az állítást, hogy a bölcselet “német módi”, a magyarság természetétől idegen a spe- kulativ-elvont gondolkozásmód. S hogy erre példával sem maradjon adós, megirtó “A bölcselet Magyarországon” címen a magyar filozófia-történet legértékesebb forrásmüvét, amely halála után 1885-ben jelent meg. Nem lett teljesen hűtlen az irodalomhoz sem: élete utolsó éveiben világirodalomtörténet megírásába kezdett*, de csupán az első kötettel készült el, a halál megakadályozta a több kötetre tervezett munka befejezését. Árpád-kori templomokat állítottak helyre A Balaton és Bakony vidékén a mull* századok építőművészeiének legszebb emlékeit, a templomokat is sorra restaurálják. Az Ox*szágos Műemléki Felügyelőség a vidék két, aránylag épségben fennmaradt Árpád-kori templomát, a felsőörsit és az egregyit már helyreállította. A felsőörsi román stilusu templomnak a környékét is feltárták. Mellette rendbehozzák a hajdani prépostházat is. Az egregyi templom, amely egy 1221-ben kelt oklevél tanúsága szerint az elpusztult hajdani Egrug község temploma volt, évek óta Héviz leglátogatottabb idegenforgalmi látványossága. Az ősi templomot korhűen be is rendezték. Nemrégen takarózták a Balaton északi partjának egyik legszebb vidékén, a Balatongyörökhöz közeli Szent Mihály hegyen álló kápolnát is. Az 1739-ben épült kis kápolna a hegy alatt levő barlanglakások szerzeteseinek ájtatossági helye volt. Falfestménye a Balaton egyik tragikusan végződött téli halászatának állít emléket. Ugyancsak a Balaton közelében, Vörösberény község közepén áll a győri jezsuiták hajdani temploma, amelyet az elmúlt hónapokban állit- tottak helyre. A tervek szerint sor kerül a község erődfallal körülvett református templomának restaurálására is. A Bakony vidékének központjában, Zircen is hozzáláttak a hires műemlék, a hajdani apátság kéttornyú templomának külső felújításához. PÉCS TUDÓS FŐRABBIJA: dr. Schweitzer József gondos kutetó munkával megírta a pécsi izraelita hitközség történetét. Az ujságiró noteszából Egy lengyel bölcselő kérdi: vajon a kannibálnak van-e joga azoknak a nevében beszélni, akiket megevett? ; • Valamiben a hibás mindig az, akire rá lehet fogni. í • Az még nem is volna olyan elviselhetetlen, hogy a nagy halak bekapják a kis halakat, ha legalább egyszer-egyszer a torkukon akadnának. • Nagy problémákkal akkor érdemes foglalkozni, amikor még kicsik. Sohasem volt jó háború és szörnyű béke. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Részt óhajtok venni az Amerikai Magyar Szó “Mit tud Szülőhazánkról?" versenyében. Név: ............................................................................. Cim: .................................................................. Város:......................................Állam:............. Zipcode: .............. SZERETNE ÖN MAGYARORSZÁGRA LÁTOGATNI DÍJMENTESEN? MEGTEHETI, HA MEGNYERI AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓ “MIT TUD SZÜLŐHAZÁNKRÓL?” c. versenyének ELSŐ DIJÁT ★ Mikor kezdődik a verseny? 1968. március 28-án Mikor végződik a verseny? 1968. május 16-án Hány kérdést teszünk fel? Összesen 40 kérdést Hány kérdést teszünk fel egy-egy lapszámban? Öt kérdést minden héten Milyenfajta kérdésekre kell válaszolni? Pl.: “Melyik magyar város viselheti joggal, nagyszerű ünnepi játékai révén, a magyar Salzburg nevet?" Mikor kell a kérdésekre válaszolni? Mindenegyes lapszám megjelenése után tiz napon belül Mennyi dijat adunk ki? Hat dijat Hányán nyerhetnek a versenyben? Hatvannégyen ★ Vágja le az alábbi szelvényt és küldje be a MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁHOZ
