Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-29 / 9. szám
Thursday, February 29, 1968 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Victor Perlő: A költségvetés még rosszabb, mint aminek látszik Hivatalának elfoglalása után — jónéhány hétig Johnson hangosan bejelentett “küzdelmet” folytatott, hogy az első, az 1965-ös költségvetését 100 milliárd dolláron alul tartsa. Ez sikerült neki, de már akkor titokban kitervezte azt az agressziv politikát, amely ezt az összeget menthetetlenül a duplájára emelte. (Ebben a rovatban a költségvetési éveket értjük, melyek junius 30-án végződnek. így az 1969 költségvetési év 1968 julius elsejétől 1969 junius har- mincadikáig terjed.) Négy évvel később újabb “küzdelmet” folytatott az 1969-es költségvetés 200 milliárd dolláron alul tartására. Most is sikeres volt az igyekezete és ugyanakkor agressziv politikáját is elmélyítette, hogy az most pénzügyi és országos katonai katasztrófával fenyeget, hacsak idejében meg nem állítják. A költségvetés ezideig még nem kétszereződött meg. A kormány könyvvitele most egy uj, “mindent átfogó” meghatározásra helyezi a fősulyt. Ennek keretében a költekezés az 1965. évi 118 milli- árdról ebben az évben hozzávetőlegesen 176 milli- árdra és 1969-ben 186 milliárd dollárra emelkedik. Kisebbnek tüntetik fel a katonai kiterjesztést A költségvetés “államvédelmi” részlege az 1965. évi 49.6 milliárd dollárról 1969-ben 79.8 milliárdra emelkedik. Még további 9.7 milliárd dollár, a lénye gében katonai jellegű nemzetközi ügyek és űrrepülés céljaira, a kiadás összegét 89.5 milliárdra emeli. De Johnson ennél sokkal többet szándékszik költeni. A költségvetés megengedi, hogy a honvédelmi minisztérium költekezését 1968-ban 6.2 milliárd dollárral növeljék. Február 6-ig máris 5.8 milliárd dollárral növelték és még majdnem öt hónap van hátra. Ezek szerint, az egész évre, a nyilvános összegen felül, még 2 milliárddal több lesz a költségvetés. Ezt aztán átvitelezik majd alapul a jövő évi költségvetéshez. Ebben az évben a Pentagon 1.4 milliárd dollár nettó összeget költ abból a forgótőkéből, amit különböző anyagok és felszerelések raktározására rezerváltak. Johnson föltételezi, hogy a jövő évben ennek az alapnak 1.6 milliárd dollár nettó bevétele lesz abból, hogy több felesleges árut adnak el, mint amennyit vásárolnak. Ez a 3 milliárdos könyvelési trükk, az 1969. évi kiterjesztett hadi költekezést annyival redukálja. Realisztikusan ítél ve, legalább 2 milliárd dollárral kell majd kiigazítani ezeket a számokat, amikor az üzletek ténylegesen lebonyolódnak. Egy másik cselfogással Johnson, a rendes kimutatáson kívüli, külön kategóriába sorozta a kormányalkalmazottak 1969. évi, 1.6 milliárd dolláros fizetésemelését. Ebből kb. 1.1 milliárdot a honvédelmi minisztérium költ el, ezért ez is a fenti kategóriához tartozik éppúgy, mint az előre nem látott kiadásokra kiutalt 0.4 milliárd dollár. Ezek a tételek összesen 5.5 milliárd dollárt tesznek ki és várható, hogy ennyivel lesz több Johnson 1969. évi költségvetése. Ezek a számok azon alapulnak, hogy nem áll be változás a vietnami háború kiterjedésében, amely lehetetlenség. Súlyos vereségei miatt Johnson kénytelen lesz abbahagyni a háborút, vagy legalább is lefokozni; vagy pedig úgy területileg, mint egyébként elmélyíti. Példa erre a sok fenyegető célzás Észak-Korea, Kambódia, Laosz megtámadására és a nukleáris fegyverek használatára. Ezért, hacsak a háború be nem fejeződik, vagy legalább a tárgyalóasztalhoz nem kerül a következő 12 hónapon belül, a valóságos katonai költekezés valószínűleg 100 milliárd dollár fölé emelkedik 1969-ben és a szövetségi kormány teljes költekezése meghaladja majd a 200 milliárd dollárt. Ezért kell Johnsonnak a pótadó Johnson az 1965. évre 100 müliárdon alul tartotta a költségvetést, mert akkor újraválasztása előtt állt. Most ugyanebből a célból egy másik “takarékossági” költségvetést jelent be. Ügy számítja, hogy ha újra megválasztják, tékozolhat majd kedvére a következő négy év folyamán. 6.3 milliárd kémkedésre és provokációra A költségvetéshez most egy uj, “nagyméretű katonai programinak nevezett tételt adtak, melynek cime: “hírszerzés és hírközlés” (intelligence and communications), mely álnév a Pueblo aktivitásaira. Ennek a programnak az anyagi alapjait 1967- ben 5.3 müliárdról ez évben 5.7 milliárdra és a jövő évben 6.3 milliárdra emelik. Hogy ebből menynyit juttatnak a CIA-nak és mennyit kap a CL\ a költségvetés “polgári” részlegeiből, azt nem mondják meg. A 6.3 milliárd dollár sokkal nagyobb összeg, mint amennyire általában eddig a kémkedésre, felforgatásra, a szocialista országok elleni provoká- lásra, katonai puccsok megszervezésére fordított összegeket becsülték. Ez nem más, mint 6.3 milliárd dollárt kitevő nagy robbanó erejű, politikai tüzelőanyag, a legrosszabbra képes amerikai reakciósok kezében. Lehet, hogy még nukleáris tüzelőanyagot is rejt magában. A nukleáris veszedelem A költségvetés egyes részeinek kiterjesztése alátámasztja a félelmet, hogy Johnson nukleáris fegyverek használatához fordulhat. A hadi költségvetésen belül, a legnagyobb arányú emelkedés (a katonai jellegüeken kivül) a nukleáris fegyverrel felszerelt “stratégiai erők”-nek jut. Ez az alap 1967- ben 6.9 milliárd dollárról 1968-ban 7.9 milliárdra és 1969-ben 9.6 milliárdra emelkedik. Az Atomic Energy Commission fegyverosztálya részére a büdzsé 1967-ben 849 millióról 1968-ban 1,012 millióra és 1969-ben 1,281 millió dollárra emelkedik. Nevetni való is akad Senki sem vádolhatja Johnsont azzal, hogy csak a vietnami háborúra gondol és elhanyagolja az itthoni ügyeket. Ebben az évben az elnök 150,000 dollárt kérelmez és 643,000 dollárt a jövő évre, hogy felállítsa a Commission on Obcenity and Pornography, a szemérmetlenség és pornográfia kivizsgálására kinevezőit bizottságot. Ez 19 személynek juttatna állást, évi átlagos 12,412 dollár kezdőfize- téssel, a kormányalkalmazottak átlagának kétszeresével. Ezeknek feladata lesz “vizsgálatot” indítani és arról, két éven belül jelenteni. Elkezdhetnék mindjárt az U.S. katonai bordélyházakkal Vietnamban és folytathatnák Johnson káromkodásainak lehallgatásával. Józan ember a tömegben DANANG, Dél-Vietnam, 1968 II. 9. (AP) — William Lee Clark, tengerészgyalogos pisztolyával akarta kényszeriteni a Pan American Airlines pilótáját, aki háborúban kimerült katonákat szállított Hong-Kong-i üdülésre, hogy őt is vigye magával. Egy tábornok maga üzent neki. de az Ah- Force rendőrsége három órai próbálkozás után csak könnygázzal tudta őt ártalmatlanná tenni. • 12345678900S1234567890S1234567890$1234567890S12358é i A SZÁMOK BESZÉLNEK | 5 írja: Eörsi Béla * $ 3 5 • 12345678900S1234567890§1234567890$1234567890S1É358 • RONALD REAGAN- | a veszedelmes reakciósok képviselője Az Egyesült Államokban az uralkodó pártok a tőkések érdekeit védik. De van különbség köztük, mert míg a demokrata párt főként a kisebbségek, munkások és négerek szavazataira számit, addig a republikánus párt a monopolkapitalizmus akaratát fejezi ki. Minthogy a tőkés osztályon belül ellentmondások vannak, ez kifejeződik a republikánus jelöltek személyében. A középnyugati, a texasi és a kaliforniai távlöveg- és olajmillíomo- soknak Nixon felel meg leginkább; a régi, megállapodott, külföldi kivitelre dolgozó nagytőke Rocke fellerben látja ideálját; a bankárok és a gyárosok inkább Romneyt támogatják. Mindez nem változtatná meg lényegében Amerika eddigi gazdasági politikáját, legfeljebb kevésbé keresnék a szegények és a négerek rokonszenvét szociális juttatások segítségével. Egyedül Reagan helyezkedne a négergyülölet hozzáadásával a birchista ifjúság támogatásával módosított régi Hoover-féle gazdasági világnézetre. Nézzük tehát mit csinált Reagan Amerika legnépesebb államában a múlt évben? Mindenekelőtt köztudomású, hogy a progresszív kereseti adó igazságosabb, mint a fogyasztókra kivetett eladási adó (sales tax), amelyet Reagan azonnal 25%-kal felemeltetett (4%-ról ö^-ra). Az állam közigazgatását az üzletemberekre bízta (hasonlóan Eisenhowerhoz, aki 12 milliomosból csinált minisztereket). Ezeket úgy válogatta, hogy az uj emberek elsősorban a tőke érdekeit megvéd- hessék és a fogyasztók, vagy munkások védelmét elhanyagolják. Pl. az erdőket a fakitermelők egyikére bizta, a biztosítás védelméhez ugyancsak ilyen benfentes ember került és igy tovább. Igaz, eddig sem volt a helyzet túl ideális, de 1967-ben az állam adminisztrációja a tőkésosztály közvetlen képviselőinek kezébe került. Reagan minden nyilatkozata a tőkések érdekét szolgálta. Kaliforniában vannak ezeréves, hatalmas szikvója fenyők (redwood), amelyre büszke lehet mindenki. A fakitermelők ezeket ész nélkül irtották, úgyhogy a nagyközönség és a sajtó, sőt a kongresszus is próbálta megmenteni ezt a természeti kincset. Reagan kormányzó nem volt hajlandó, mert ez sérti a fakitermelők érdekeit. Más Ízben pártolta a vasút személyszállítási politikáját. Amikor kérték, hogy védje meg az utazók érdekeit a szeméiyszállitás beszüntetése ellen. Reagan természetesen a profit szükségességét hozta fel ellenérvül. Mindez a két párt kapitalista érdekét képviselő politikust leplezi le. Néhány dologban kimutatta igazi birchista gondolkodását. Elsősorban az egyetemi tandíj felemelésére vonatkozó törekvése, a birchistáknak a progresszív diákmozgalom elleni gyűlöletével azonosítja magát. Még inkább látható volt ez a szegények egészségügyi védelmének beszüntetése alkalmával. Szerencsére a kaliforniai legfelsőbb bíróság az erre- vonatkozó indokolást törvénytelennek mondta ki A szerencsétlen elmebajosok kórházaiban a. személyzet lényeges csökkentése megdöbbentette a nagyközönséget, különösen, amikor egy dán semleges bizottság megállapította, hogy egy kaliforniai elmegyógyintézetben szörnyű állapotokat találtak, ami nem méltó egy kulturországhoz. Reagan ellenséges érzést tanúsít a négerek, a szegények és a diáksággal szemben. Gazdasági téren helytelen takarékossági intézkedéseket vezet be, melyek csak a nagytőkét szolgálják. Csak azok gyermekeit látja szívesen a főiskolákban. Kalifornia megérdemelné, hogy humánus gondolkodású adminisztrációja legyen. Kitűnő az éghajlata, négymilliárd dolláros változatos mezőgazdasága van, de sajnos főként hadimegrendelésre alapított nehézipara. Ugyanakkor rossz a levegője, elhanyagolt nyomornegyedei vannak (lásd Watts) és az ország szégyenére valló közigazgatása. Beirut. — A sziriai kormány elbocsátotta Ahmed Sweidani-t vezérkari főnöki állásából. 1 JAMAICA ........"”l REFRIGERATION & TV. i | I 168-14 Jamaica Avenue, Jamaica, L.I., N.Y. j (8th Ave Subway 168tlvSt. állomás ! Színes televíziók ( i S ' légszekrények — Mosógépek — Gáz- és vil- 1 ' lanykályhák — HI-FI — Stereo — Rádiók — j Porszívó készülékek — Legolcsóbban! Í Legjobb gyártmányok. — Gyári garancia AT D* rZfi FIZ/ FÉSJ FEL Tt TEL EK!
